2008. február 6., szerda
Hamvazószerda
Hamvazószerda - a nagyböjt kezdete
február 4. 0:37
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt időszaka. Ezen a napon szigorú böjtöt tartunk, azaz húst nem eszünk, háromszor étkezünk és egyszer lakunk jól.
A nagyböjt első napja. A hamu az elmúlásnak természetes jelképe. Ezen a napon a misén a pap hamut áld meg, amivel minden eléje járuló hívőnek homlokát megjelöli e szavakkal: "Emlékezz, ember, por vagy és porrá leszel!" (Ter 3,19). E napon szigorú böjt van, éppen úgy, mint Nagypénteken.
A Nyugati egyházban ma két szigorú böjti nap van hústilalommal egybekötve, ezek Hamvazószerda és Nagypéntek. E két napon a betöltött l8. évtől a megkezdett 60. évig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. A betöltött l4. évtől pedig nem szabad húseledelt fogyasztani.
Kötelező a hústól való megtartóztatás nagyböjt péntekjein a betöltött l4 évtől. Az év többi péntekje egyszerű bűnbánati nap, amikor vagy hústól való tartózkodással, vagy egyéb jócselekedettel tehetünk eleget a bűnbánati fegyelemnek.
Őszentsége XVI. Benedek Pápa nagyböjti üzenete 2008
http://www.hirporta.hu/?hir=13929
VPA Hírporta: hir@hirporta.hu
február 4. 0:37
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt időszaka. Ezen a napon szigorú böjtöt tartunk, azaz húst nem eszünk, háromszor étkezünk és egyszer lakunk jól.
A nagyböjt első napja. A hamu az elmúlásnak természetes jelképe. Ezen a napon a misén a pap hamut áld meg, amivel minden eléje járuló hívőnek homlokát megjelöli e szavakkal: "Emlékezz, ember, por vagy és porrá leszel!" (Ter 3,19). E napon szigorú böjt van, éppen úgy, mint Nagypénteken.
A Nyugati egyházban ma két szigorú böjti nap van hústilalommal egybekötve, ezek Hamvazószerda és Nagypéntek. E két napon a betöltött l8. évtől a megkezdett 60. évig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. A betöltött l4. évtől pedig nem szabad húseledelt fogyasztani.
Kötelező a hústól való megtartóztatás nagyböjt péntekjein a betöltött l4 évtől. Az év többi péntekje egyszerű bűnbánati nap, amikor vagy hústól való tartózkodással, vagy egyéb jócselekedettel tehetünk eleget a bűnbánati fegyelemnek.
Őszentsége XVI. Benedek Pápa nagyböjti üzenete 2008
http://www.hirporta.hu/?hir=13929
VPA Hírporta: hir@hirporta.hu
BABITS MIHÁLY - IDÉZET
BABITS MIHÁLY - IDÉZET
"MINDENIK EMBERNEK A LELKÉBEN DAL VAN
ÉS A SAJÁT LELKÉT HALLJA MINDEN DALBAN
ÉS AKINEK SZÉP A LELKÉBEN AZ ÉNEK
AZ HALLJA MÁSOK ÉNEKÉT IS SZÉPNEK"
Prev: A magyar Szent Korona Tan-ról
Next: Találtam valahol
"MINDENIK EMBERNEK A LELKÉBEN DAL VAN
ÉS A SAJÁT LELKÉT HALLJA MINDEN DALBAN
ÉS AKINEK SZÉP A LELKÉBEN AZ ÉNEK
AZ HALLJA MÁSOK ÉNEKÉT IS SZÉPNEK"
Prev: A magyar Szent Korona Tan-ról
Next: Találtam valahol
A Szentatya nagyböjti üzenete
február 4. 10:39
Pontificum Consilium Cor Unum
XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete 2008
nagyböjti-üzenet-2008.doc
„Krisztus értetek szegénnyé lett”
(2 Kor 8, 9)
Kedves Testvéreim!
1) A húsvét felé vezető út minden évben nagyszerű alkalmat ad, hogy elmélyítsük keresztény hitünk értelmét és értékét. Arra ösztönöz minket, hogy újra felfedezzük Isten irgalmasságát, s ezáltal magunk is az irgalmasság tetteivel forduljunk testvéreink felé. Az Egyház feladata gondoskodni arról, hogy olyan különleges cselekedeteket ajánljon a hívők figyelmébe, amelyek elősegítik belső megújulásukat ebben az időszakban. Ezek közé tartozik az ima, a böjt és a jótékonyság. Ebben az évben szokásos nagyböjti üzenetemben elidőzöm a jótékonyság gyakorlatával kapcsolatos gondolatkörnél, készülődve húsvét ünnepére. Jótékonynak lenni annyit jelent, hogy kézzel fogható módon sietünk szükséget szenvedő embertársaink segítségére. Ugyanakkor ez az aszkézis gyakorlata is, amely abban segít, hogy függetlenné váljunk a földi javak birtoklásának vágyától. Jézus nyomatékosan rámutat arra, hogy milyen erős a materiális javak birtoklásának hatása, és hangsúlyozza, hogy egyértelműen döntenünk kell, máskülönben fennáll annak a veszélye, hogy ezek bálványokká válnak. Ezért így szólt tanítványaihoz: „Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak” (Lk 16,13). A felebarátainknak nyújtott segítség lehetővé teszi, hogy ellenálljunk ennek az állandó kísértésnek, hiszen arra nevel minket, hogy észrevegyük szükségleteiket, és megosszuk embertársainkkal mindazt, ami az isteni jóság révén osztályrészünk lett. Ez a szegények részére folytatott adománygyűjtés célja, amely a világ számos részén gyakorlattá vált a nagyböjti időben. Ily módon a belső megtisztulás összekapcsolódik egy olyan gesztussal az egyházi közösségben, amit már az ősegyház is ismert. A jótékonyság művéről beszél Szent Pál apostol is a leveleiben, amikor a jeruzsálemi hívek számára történt gyűjtésről ír. (ld. 2Kor 8-9, Róm 15, 25-27).
2) Az evangélium ezt tanítja: nem birtokosai, hanem gondnokai vagyunk a kapott javaknak. Ne tekintsük gazdagságunkat sérthetetlen tulajdonunknak, hanem eszköznek, amelyen keresztül az Úr hív mindannyiunkat, hogy gondoskodó szeretetét közvetítsük embertársaink felé. Amint a Katolikus Egyház Katekizmusa hangsúlyozza, az anyagi javaknak – egyetemes voltuk miatt – társadalmi értékük van. Jézus egyértelműen figyelmezteti azokat, akik a földi javakat egyedül a maguk számára akarják birtokolni és használni. Látva a tömegeket, akik mindenben hiányt szenvednek, és az éhezés kínjait kénytelenek eltűrni, Szent János apostol 1. levelének szavai keményen csengenek: „Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból – mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét?” (1Jn 3,17). Még világosabb a felszólítás a keresztény országok felé a javak megosztására, hiszen felelősségük a nyomorgók és elhagyottak sokaságával szemben még súlyosabb. Segítségükre sietni inkább az igazságosságból fakadó kötelezettség, mint karitatív cselekedet.
3) Az evangélium leírja azt is, mi a jótékonykodás lényegi jellemzője: úgy kell megcselekedni, hogy rejtve maradjon a világ szeme előtt. Jézus azt kéri tőlünk: „Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad” (Mt 6,3-4). Röviddel előtte pedig azt olvassuk: ne dicsekedjen senki a saját jótetteivel, mert ezzel kockára teheti égi jutalmát (ld. Mt 6, 1-2). A tanítványoknak kell arra gondot viselni, hogy minden Isten nagyobb dicsőségére történjen. Jézus figyelmeztet: „A ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat” (Mt 5,16). Ezért mindennek Isten dicsőségét kell szolgálnia, nem pedig a miénket.
Kedves Testvéreim! Ennek tudata kísérjen minden cselekedetet, amely a felebarátot segíti, akkor nem fog előtérbe kerülni, aminek rejtekben kell maradni. Ha jócselekedeteinkben nem Isten dicsőségét törekszünk szolgálni, és nem embertársaink igazi javát keressük, hanem mindenekelőtt személyes hasznunkat gyarapítjuk, vagy egyszerűen elismerésre vágyunk, nem az evangélium szellemében járunk el! Modern társadalmunkban, amelyet a képek uralma jellemez, éberen figyelnünk kell erre a kísértésre. Az evangélium jótékonysága nem pusztán valamiféle vonzódás az emberek felé. Sokkal inkább a szeretet konkrét cselekedete, teológiai erény, amely belső megtérésünkből fakad. Ez az istenszeretetben és a felebaráti szeretetben nyilvánul meg, amelyben Jézus Krisztust követjük, aki teljesen nekünk ajándékozta önmagát, egészen a kereszthalálig. Vajon köszönetet mondunk-e Istennek azért a sok emberért, akik a média uralta társadalom fényszóróitól távol, a csendbe és homályba rejtőzve keresztény elkötelezettségből nagyszerű tetteket visznek véghez szükséget szenvedő embertársaik megsegítésére? Mit használ nekünk, ha javainkat másoknak ajándékozzuk, de szívünk büszkeségtől dagad? Ezért azok, akik tudják, hogy Isten azt is látja, ami a rejtekben történik, és jutalmát sem a világ szeme előtt adja, nem keresik az emberi elismerést az irgalmasság cselekedeteiért.
4) A Szentírás arra ösztönöz minket, hogy vegyük észre a jótékonyság mélyebb értelmét: a tisztán anyagi dimenzió transzcendens értelmére világít rá; azt tanítja, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni (ld. ApCsel 20,35). Ha cselekedeteinket a szeretet vezeti, akkor hitünk igazságát juttatjuk kifejezésre. Nem azért kaptuk Teremtőnktől életünket, hogy önmagunknak éljünk, hanem Istennek és embertársainknak (ld. 2.Kor 5,15). Minden alkalommal, amikor Isten iránti szeretetből megosztjuk javainkat a szükséget szenvedő embertársainkkal, megtapasztaljuk, hogy az élet bősége a szeretetből fakad, és minden visszatér hozzánk, mint a béke, a belső megelégedettség és öröm áldása. Égi Atyánk saját örömével jutalmazza meg jótékonyságunkat. Sőt, még ennél is többet kapunk. Szent Péter a jótékonyság lelki gyümölcsei között említi a bűnök bocsánatát: „A szeretet leplet borít rengeteg bűnre” (1 Pét. 4,8) írja Péter. Amiként a nagyböjti idő liturgiája gyakorta ismétli, Isten felkínálja nekünk, bűnösöknek a megbocsátás lehetőségét. Ennek befogadásra készít fel minket, amikor megosztjuk a szegényekkel azt, ami a miénk. Azokra is gondolok, akik korábbi bűneik miatt a gonosz terhét hordozzák, s ezért távol érzik magukat Istentől. Megbénítja őket a félelem, és megakadályozza, hogy Isten felé forduljanak. A jótékony cselekedet közelebb visz minket a felebaráthoz, így Istenhez is közel visz, ezáltal valóban eszköze lehet megtérésünknek és kiengesztelődésünknek Istennel és testvéreinkkel.
5) A jótékonyság szeretetteljes nagylelkűségre nevel. Szent Giuseppe Benedetto Cottolengo azt ajánlja: „Ne azokat a pénzdarabokat számoljátok, amit kiadtok. Hiszen ahogyan alamizsnát adva nem tudhatja a bal kezed, mit tesz a jobb, úgy a jobb kezed se tudja, mit tesz.” (Detti e pensieri, Edilibri, Nr. 201). Ezzel összefüggésben kap nagy jelentőséget az evangélium egyik jelenete, amikor az özvegyasszony a templom áldozati perselyébe dobja mindazt, ami csak szegénységétől telt, egész megélhetését” (Mk 12,44). A jelentéktelen értékű fillér nagy kifejezőerejű szimbólummá válik. Ez az asszony nem a fölöslegéből ad, és nem abból, amit birtokol, hanem azt adja, ami ő maga. Egészen önmagát adja.
Ez a megindító elbeszélés abba az eseménysorba illeszkedik, amely közvetlenül megelőzi Jézus szenvedését és halálát. Jézus szegénnyé lett, hogy szegénysége által gazdaggá tegyen minket. A népek apostola a Korintusiakhoz írt 2. levelében úgy beszél Jézusról (vö. 2Kor 8,9), hogy ő egészen nekünk adta önmagát. A nagyböjti idő arra ösztönöz minket, hogy a jótékonyság cselekedetein keresztül is kövessük példáját. Jézus iskolájában megtanulhatjuk; életünk ajándékká válhat azáltal, hogy Krisztus követésére törekszünk. Így nemcsak abból tudunk adni, amink van, hanem magunkat is készek leszünk odaadni. Vajon nem a szeretet egyetlen parancsa az, amely az evangélium lényegét összefoglalja? A jótékonyság a nagyböjti időben annak eszköze lehet, hogy keresztény küldetésünkben előrelépjünk. Az a keresztény, aki odaadja magát anélkül, hogy számolná, mennyibe kerül ez neki, tanúságot tesz arról, hogy nem az anyagi gazdagság határozza meg a lét törvényeit, hanem a szeretet. Ami a jótékonykodás értékét megadja - az egyén lehetőségeinek és körülményeinek függvényében - a szeretet, amely az odaadás különböző formáit is inspirálja.
6) Kedves Testvéreim! A húsvétra való készülődés a jótékonyság cselekedetein keresztül a lelki növekedésre szólít, hogy ezáltal többek legyünk a szeretetben, és felismerjük magát Krisztust a szegényekben. Az Apostolok Cselekedetei számol be arról, hogy mit mond Péter apostol a béna embernek, aki a templom kapujában alamizsnáért könyörög: „Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében járj!” (ApCsel 3) Az alamizsna esetében valamely anyagi dolgot adunk, ez azonban nagyobb ajándék jele lehet. Az alamizsnában magáról Krisztusról teszünk tanúságot, akinek nevében benne foglaltatik az Élet. A nagyböjti időszak tehát arra indít – személy szerint, és közösségben is –, hogy tegyünk erőfeszítéseket Krisztus követésére, és tegyünk tanúságot szeretetéről.
Mária, az Úr édesanyja és hűséges szolgálóleánya, segíts a híveknek a nagyböjti idő lelki küzdelmeiben, hogy megfelelően éljenek az ima, a böjt és a jótékonyság fegyverével.
Lélekben megújulva ünnepeljük a húsvéti titkokat!
E kívánságokkal fogadja minden hívő apostoli áldásomat!
2007. október 30.
február 4. 10:39
Pontificum Consilium Cor Unum
XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete 2008
nagyböjti-üzenet-2008.doc
„Krisztus értetek szegénnyé lett”
(2 Kor 8, 9)
Kedves Testvéreim!
1) A húsvét felé vezető út minden évben nagyszerű alkalmat ad, hogy elmélyítsük keresztény hitünk értelmét és értékét. Arra ösztönöz minket, hogy újra felfedezzük Isten irgalmasságát, s ezáltal magunk is az irgalmasság tetteivel forduljunk testvéreink felé. Az Egyház feladata gondoskodni arról, hogy olyan különleges cselekedeteket ajánljon a hívők figyelmébe, amelyek elősegítik belső megújulásukat ebben az időszakban. Ezek közé tartozik az ima, a böjt és a jótékonyság. Ebben az évben szokásos nagyböjti üzenetemben elidőzöm a jótékonyság gyakorlatával kapcsolatos gondolatkörnél, készülődve húsvét ünnepére. Jótékonynak lenni annyit jelent, hogy kézzel fogható módon sietünk szükséget szenvedő embertársaink segítségére. Ugyanakkor ez az aszkézis gyakorlata is, amely abban segít, hogy függetlenné váljunk a földi javak birtoklásának vágyától. Jézus nyomatékosan rámutat arra, hogy milyen erős a materiális javak birtoklásának hatása, és hangsúlyozza, hogy egyértelműen döntenünk kell, máskülönben fennáll annak a veszélye, hogy ezek bálványokká válnak. Ezért így szólt tanítványaihoz: „Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak” (Lk 16,13). A felebarátainknak nyújtott segítség lehetővé teszi, hogy ellenálljunk ennek az állandó kísértésnek, hiszen arra nevel minket, hogy észrevegyük szükségleteiket, és megosszuk embertársainkkal mindazt, ami az isteni jóság révén osztályrészünk lett. Ez a szegények részére folytatott adománygyűjtés célja, amely a világ számos részén gyakorlattá vált a nagyböjti időben. Ily módon a belső megtisztulás összekapcsolódik egy olyan gesztussal az egyházi közösségben, amit már az ősegyház is ismert. A jótékonyság művéről beszél Szent Pál apostol is a leveleiben, amikor a jeruzsálemi hívek számára történt gyűjtésről ír. (ld. 2Kor 8-9, Róm 15, 25-27).
2) Az evangélium ezt tanítja: nem birtokosai, hanem gondnokai vagyunk a kapott javaknak. Ne tekintsük gazdagságunkat sérthetetlen tulajdonunknak, hanem eszköznek, amelyen keresztül az Úr hív mindannyiunkat, hogy gondoskodó szeretetét közvetítsük embertársaink felé. Amint a Katolikus Egyház Katekizmusa hangsúlyozza, az anyagi javaknak – egyetemes voltuk miatt – társadalmi értékük van. Jézus egyértelműen figyelmezteti azokat, akik a földi javakat egyedül a maguk számára akarják birtokolni és használni. Látva a tömegeket, akik mindenben hiányt szenvednek, és az éhezés kínjait kénytelenek eltűrni, Szent János apostol 1. levelének szavai keményen csengenek: „Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból – mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét?” (1Jn 3,17). Még világosabb a felszólítás a keresztény országok felé a javak megosztására, hiszen felelősségük a nyomorgók és elhagyottak sokaságával szemben még súlyosabb. Segítségükre sietni inkább az igazságosságból fakadó kötelezettség, mint karitatív cselekedet.
3) Az evangélium leírja azt is, mi a jótékonykodás lényegi jellemzője: úgy kell megcselekedni, hogy rejtve maradjon a világ szeme előtt. Jézus azt kéri tőlünk: „Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad” (Mt 6,3-4). Röviddel előtte pedig azt olvassuk: ne dicsekedjen senki a saját jótetteivel, mert ezzel kockára teheti égi jutalmát (ld. Mt 6, 1-2). A tanítványoknak kell arra gondot viselni, hogy minden Isten nagyobb dicsőségére történjen. Jézus figyelmeztet: „A ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat” (Mt 5,16). Ezért mindennek Isten dicsőségét kell szolgálnia, nem pedig a miénket.
Kedves Testvéreim! Ennek tudata kísérjen minden cselekedetet, amely a felebarátot segíti, akkor nem fog előtérbe kerülni, aminek rejtekben kell maradni. Ha jócselekedeteinkben nem Isten dicsőségét törekszünk szolgálni, és nem embertársaink igazi javát keressük, hanem mindenekelőtt személyes hasznunkat gyarapítjuk, vagy egyszerűen elismerésre vágyunk, nem az evangélium szellemében járunk el! Modern társadalmunkban, amelyet a képek uralma jellemez, éberen figyelnünk kell erre a kísértésre. Az evangélium jótékonysága nem pusztán valamiféle vonzódás az emberek felé. Sokkal inkább a szeretet konkrét cselekedete, teológiai erény, amely belső megtérésünkből fakad. Ez az istenszeretetben és a felebaráti szeretetben nyilvánul meg, amelyben Jézus Krisztust követjük, aki teljesen nekünk ajándékozta önmagát, egészen a kereszthalálig. Vajon köszönetet mondunk-e Istennek azért a sok emberért, akik a média uralta társadalom fényszóróitól távol, a csendbe és homályba rejtőzve keresztény elkötelezettségből nagyszerű tetteket visznek véghez szükséget szenvedő embertársaik megsegítésére? Mit használ nekünk, ha javainkat másoknak ajándékozzuk, de szívünk büszkeségtől dagad? Ezért azok, akik tudják, hogy Isten azt is látja, ami a rejtekben történik, és jutalmát sem a világ szeme előtt adja, nem keresik az emberi elismerést az irgalmasság cselekedeteiért.
4) A Szentírás arra ösztönöz minket, hogy vegyük észre a jótékonyság mélyebb értelmét: a tisztán anyagi dimenzió transzcendens értelmére világít rá; azt tanítja, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni (ld. ApCsel 20,35). Ha cselekedeteinket a szeretet vezeti, akkor hitünk igazságát juttatjuk kifejezésre. Nem azért kaptuk Teremtőnktől életünket, hogy önmagunknak éljünk, hanem Istennek és embertársainknak (ld. 2.Kor 5,15). Minden alkalommal, amikor Isten iránti szeretetből megosztjuk javainkat a szükséget szenvedő embertársainkkal, megtapasztaljuk, hogy az élet bősége a szeretetből fakad, és minden visszatér hozzánk, mint a béke, a belső megelégedettség és öröm áldása. Égi Atyánk saját örömével jutalmazza meg jótékonyságunkat. Sőt, még ennél is többet kapunk. Szent Péter a jótékonyság lelki gyümölcsei között említi a bűnök bocsánatát: „A szeretet leplet borít rengeteg bűnre” (1 Pét. 4,8) írja Péter. Amiként a nagyböjti idő liturgiája gyakorta ismétli, Isten felkínálja nekünk, bűnösöknek a megbocsátás lehetőségét. Ennek befogadásra készít fel minket, amikor megosztjuk a szegényekkel azt, ami a miénk. Azokra is gondolok, akik korábbi bűneik miatt a gonosz terhét hordozzák, s ezért távol érzik magukat Istentől. Megbénítja őket a félelem, és megakadályozza, hogy Isten felé forduljanak. A jótékony cselekedet közelebb visz minket a felebaráthoz, így Istenhez is közel visz, ezáltal valóban eszköze lehet megtérésünknek és kiengesztelődésünknek Istennel és testvéreinkkel.
5) A jótékonyság szeretetteljes nagylelkűségre nevel. Szent Giuseppe Benedetto Cottolengo azt ajánlja: „Ne azokat a pénzdarabokat számoljátok, amit kiadtok. Hiszen ahogyan alamizsnát adva nem tudhatja a bal kezed, mit tesz a jobb, úgy a jobb kezed se tudja, mit tesz.” (Detti e pensieri, Edilibri, Nr. 201). Ezzel összefüggésben kap nagy jelentőséget az evangélium egyik jelenete, amikor az özvegyasszony a templom áldozati perselyébe dobja mindazt, ami csak szegénységétől telt, egész megélhetését” (Mk 12,44). A jelentéktelen értékű fillér nagy kifejezőerejű szimbólummá válik. Ez az asszony nem a fölöslegéből ad, és nem abból, amit birtokol, hanem azt adja, ami ő maga. Egészen önmagát adja.
Ez a megindító elbeszélés abba az eseménysorba illeszkedik, amely közvetlenül megelőzi Jézus szenvedését és halálát. Jézus szegénnyé lett, hogy szegénysége által gazdaggá tegyen minket. A népek apostola a Korintusiakhoz írt 2. levelében úgy beszél Jézusról (vö. 2Kor 8,9), hogy ő egészen nekünk adta önmagát. A nagyböjti idő arra ösztönöz minket, hogy a jótékonyság cselekedetein keresztül is kövessük példáját. Jézus iskolájában megtanulhatjuk; életünk ajándékká válhat azáltal, hogy Krisztus követésére törekszünk. Így nemcsak abból tudunk adni, amink van, hanem magunkat is készek leszünk odaadni. Vajon nem a szeretet egyetlen parancsa az, amely az evangélium lényegét összefoglalja? A jótékonyság a nagyböjti időben annak eszköze lehet, hogy keresztény küldetésünkben előrelépjünk. Az a keresztény, aki odaadja magát anélkül, hogy számolná, mennyibe kerül ez neki, tanúságot tesz arról, hogy nem az anyagi gazdagság határozza meg a lét törvényeit, hanem a szeretet. Ami a jótékonykodás értékét megadja - az egyén lehetőségeinek és körülményeinek függvényében - a szeretet, amely az odaadás különböző formáit is inspirálja.
6) Kedves Testvéreim! A húsvétra való készülődés a jótékonyság cselekedetein keresztül a lelki növekedésre szólít, hogy ezáltal többek legyünk a szeretetben, és felismerjük magát Krisztust a szegényekben. Az Apostolok Cselekedetei számol be arról, hogy mit mond Péter apostol a béna embernek, aki a templom kapujában alamizsnáért könyörög: „Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében járj!” (ApCsel 3) Az alamizsna esetében valamely anyagi dolgot adunk, ez azonban nagyobb ajándék jele lehet. Az alamizsnában magáról Krisztusról teszünk tanúságot, akinek nevében benne foglaltatik az Élet. A nagyböjti időszak tehát arra indít – személy szerint, és közösségben is –, hogy tegyünk erőfeszítéseket Krisztus követésére, és tegyünk tanúságot szeretetéről.
Mária, az Úr édesanyja és hűséges szolgálóleánya, segíts a híveknek a nagyböjti idő lelki küzdelmeiben, hogy megfelelően éljenek az ima, a böjt és a jótékonyság fegyverével.
Lélekben megújulva ünnepeljük a húsvéti titkokat!
E kívánságokkal fogadja minden hívő apostoli áldásomat!
2007. október 30.
Teljes búcsú nyerhető a lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulója alkalmából
február 4. 0:00
XVI. Benedek pápa számos főpásztor és világi hívő kérésének eleget téve teljes búcsút engedélyezett abból az alkalomból, hogy a Szűzanya 150 évvel ezelőtt megjelent Bernadette Soubirous-nak Lourdes mellett, a massabielle-i barlangban.
Az Apostoli Penitenciária a Szentatya döntéséről dekrétumot tett közzé.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója hangsúlyozza a Boldogságos Szűz Mária és a Katolikus Egyház egymáshoz kapcsolódó küldetését: „Mária ugyanis oly benső helyet foglal el az üdvösség történetében, hogy a hit legfőbb titkait egyesíti és tükrözi magában; ezért dicsérete és tisztelete hatékonyan hívja Fiához, Fiának áldozatához és az Atya szeretetéhez a hívőket. Az Egyház viszont – mikor Krisztus dicsőségéért fárad – egyre hasonlóbbá lesz magasztos Előképéhez, mert folytonosan fejlődik a hitben, a reményben, a szeretetben, s mindenütt keresi és megteszi Isten akaratát” (65).
A hívek a lourdes-i kegyhelyen a kezdetektől fogva megértették, hogy Mária a Katolikus Egyház misztériuma révén szeretne hozzájárulni az emberek üdvösségéhez. Az idők során csodálatos események világítottak rá a Boldogságos Szűz és az Egyház közös működésére. Boldog IX. Piusz pápa 1854-ben hirdette ki a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, majd Mária 1858-ban jelent meg Bernadette Soubirous-nak, ezekkel a szavakkal: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”. Azért, hogy a megemlékezés előre vigyen minket az életszentség útján, XVI. Benedek pápa a teljes búcsú ajándékát engedélyezte a következő feltételekkel:
A hívők mindnyájan és egyénileg, ha valóban megbánták bűneiket, és megfelelő módon megtisztultak a szentgyónás szentsége által, valamint szentáldozáshoz járultak és tisztelettel imádkoztak a Szentatya szándékára, bármely nap teljes búcsúban részesülhetnek, amely felajánlható engesztelésül a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára is:
A) ha 2007. december 8-tól 2008. december 8-ig alázattal ellátogatnak a következő helyekre, lehetőség szerint az alábbi sorrendben:
1. Ahhoz a keresztelő kúthoz ahol Bernadettet megkeresztelték,
2. a Soubirous család „cachot”-nak nevezett házához,
3. a massabielle-i barlanghoz,
4. az akkori idősek otthonának kápolnájába, ahol Bernadette első áldozásban részesült,
és ezeken a helyeken kis időt eltöltve összeszedetten elmélkednek, amelyet a következő imádságokkal fejeznek be: Miatyánk, a Hitvallás bármelyik törvényes formája, jubileumi ima vagy más Mária-ima.
B) ha 2008. február 2-tól, Urunk bemutatásának ünnepétől 2008. február 11-ig, a lourdes-i Mária-jelenés liturgikus emléknapjáig, amely ebben az évben a jelenések 150. évfordulója, alázattal ellátogatnak a lourdes-i Szűzanya (templomban, imaházban, barlangban, vagy más illő helyen) nyilvános tiszteletre ünnepélyesen kiállított képéhez, és előtte imádságos tiszteletüket fejezik ki, vagy egy kis időt összeszedetten elmélkednek, és ezt a következő imádságok elmondásával fejezik be: Miatyánk, a Hitvallás bármelyik törvényes formája és valamely Mária-ima.
C) Az idősek, a betegek és mindazok, akik nem tudják otthonukat elhagyni a lakásukban, vagy ott, ahol tartózkodniuk kell, szintén teljes búcsút nyerhetnek, ha felismerik, hogy a bűnök mennyire visszataszítóak, és szándékukban áll, hogy amint lehetséges, eleget tesznek a három szokásos feltételnek 2008. február 2. és 11. között: szívből jövő vággyal lélekben ellátogatnak a fent megjelölt helyek egyikére, elimádkozzák a fent említett imákat és Mária által bizalommal Istennek ajánlják betegségeiket és gondjaikat. Ahhoz, hogy a hívek könnyebben részesülhessenek ezekben a mennyei kegyelmekben, a papok, akiknek megvan a megfelelő gyóntatási joghatóságuk, készségesen és nagylelkűen álljanak a hívek rendelkezésére, és ünnepélyesen vezessék azokat az imákat, melyek Isten Anyjához, a Szeplőtelen Szűzhöz szólnak.
Az ellenkező rendelkezések hatályukat vesztik.
James Francis Stafford
bíboros, főpenitenciárius
Gianfranco Girotti OFMConv
címzetes érsek, kormányzó
február 4. 0:00
XVI. Benedek pápa számos főpásztor és világi hívő kérésének eleget téve teljes búcsút engedélyezett abból az alkalomból, hogy a Szűzanya 150 évvel ezelőtt megjelent Bernadette Soubirous-nak Lourdes mellett, a massabielle-i barlangban.
Az Apostoli Penitenciária a Szentatya döntéséről dekrétumot tett közzé.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója hangsúlyozza a Boldogságos Szűz Mária és a Katolikus Egyház egymáshoz kapcsolódó küldetését: „Mária ugyanis oly benső helyet foglal el az üdvösség történetében, hogy a hit legfőbb titkait egyesíti és tükrözi magában; ezért dicsérete és tisztelete hatékonyan hívja Fiához, Fiának áldozatához és az Atya szeretetéhez a hívőket. Az Egyház viszont – mikor Krisztus dicsőségéért fárad – egyre hasonlóbbá lesz magasztos Előképéhez, mert folytonosan fejlődik a hitben, a reményben, a szeretetben, s mindenütt keresi és megteszi Isten akaratát” (65).
A hívek a lourdes-i kegyhelyen a kezdetektől fogva megértették, hogy Mária a Katolikus Egyház misztériuma révén szeretne hozzájárulni az emberek üdvösségéhez. Az idők során csodálatos események világítottak rá a Boldogságos Szűz és az Egyház közös működésére. Boldog IX. Piusz pápa 1854-ben hirdette ki a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, majd Mária 1858-ban jelent meg Bernadette Soubirous-nak, ezekkel a szavakkal: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”. Azért, hogy a megemlékezés előre vigyen minket az életszentség útján, XVI. Benedek pápa a teljes búcsú ajándékát engedélyezte a következő feltételekkel:
A hívők mindnyájan és egyénileg, ha valóban megbánták bűneiket, és megfelelő módon megtisztultak a szentgyónás szentsége által, valamint szentáldozáshoz járultak és tisztelettel imádkoztak a Szentatya szándékára, bármely nap teljes búcsúban részesülhetnek, amely felajánlható engesztelésül a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára is:
A) ha 2007. december 8-tól 2008. december 8-ig alázattal ellátogatnak a következő helyekre, lehetőség szerint az alábbi sorrendben:
1. Ahhoz a keresztelő kúthoz ahol Bernadettet megkeresztelték,
2. a Soubirous család „cachot”-nak nevezett házához,
3. a massabielle-i barlanghoz,
4. az akkori idősek otthonának kápolnájába, ahol Bernadette első áldozásban részesült,
és ezeken a helyeken kis időt eltöltve összeszedetten elmélkednek, amelyet a következő imádságokkal fejeznek be: Miatyánk, a Hitvallás bármelyik törvényes formája, jubileumi ima vagy más Mária-ima.
B) ha 2008. február 2-tól, Urunk bemutatásának ünnepétől 2008. február 11-ig, a lourdes-i Mária-jelenés liturgikus emléknapjáig, amely ebben az évben a jelenések 150. évfordulója, alázattal ellátogatnak a lourdes-i Szűzanya (templomban, imaházban, barlangban, vagy más illő helyen) nyilvános tiszteletre ünnepélyesen kiállított képéhez, és előtte imádságos tiszteletüket fejezik ki, vagy egy kis időt összeszedetten elmélkednek, és ezt a következő imádságok elmondásával fejezik be: Miatyánk, a Hitvallás bármelyik törvényes formája és valamely Mária-ima.
C) Az idősek, a betegek és mindazok, akik nem tudják otthonukat elhagyni a lakásukban, vagy ott, ahol tartózkodniuk kell, szintén teljes búcsút nyerhetnek, ha felismerik, hogy a bűnök mennyire visszataszítóak, és szándékukban áll, hogy amint lehetséges, eleget tesznek a három szokásos feltételnek 2008. február 2. és 11. között: szívből jövő vággyal lélekben ellátogatnak a fent megjelölt helyek egyikére, elimádkozzák a fent említett imákat és Mária által bizalommal Istennek ajánlják betegségeiket és gondjaikat. Ahhoz, hogy a hívek könnyebben részesülhessenek ezekben a mennyei kegyelmekben, a papok, akiknek megvan a megfelelő gyóntatási joghatóságuk, készségesen és nagylelkűen álljanak a hívek rendelkezésére, és ünnepélyesen vezessék azokat az imákat, melyek Isten Anyjához, a Szeplőtelen Szűzhöz szólnak.
Az ellenkező rendelkezések hatályukat vesztik.
James Francis Stafford
bíboros, főpenitenciárius
Gianfranco Girotti OFMConv
címzetes érsek, kormányzó
Hamvazószerda
Hamvazószerda van, a nagyböjti idő kezdete.
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.
A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.
Ennek jegyében szeretettel hívunk arra, hogy azt az időt, amit ma a Virtuális Plébánia látogatására szántál, töltsd imádsággal vagy az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Esetleg, ha teheted, a mai napon mondj le teljesen az internet illetve a számítógép használatáról.
Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.
Krisztus követségében járunk . . .
Urunk Jézus Mennyei Atyánk irgalmas szeretetének örömhírét bízta ránk. Ez a világ ténylegesen önző, még akkor is, ha közben egy-egy tragédia kapcsán segítségére sietnek a bajba jutottaknak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne köztünk szegény vagy nyomorgó ember, nem lennének a világnak szegény és nyomorban élő országai.
A mi feladatunk, hogy ebben a világban a föld sója legyünk, akik életükkel és szavukkal megéreztessük az emberekkel Isten szeretetét, aki nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. (Vö. Jn 3,17.)
Nagyböjti lelki gyakorlataink szolgáljanak szeretetünk megújítására.
Krisztushoz való személyes vonzódásunk vezetett el arra bennünket, hogy az Egyház liturgikus életébe bekapcsolódjunk. A böjti idő, a készület kezdetén térjünk vissza ehhez a vonzódáshoz!
A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas, fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek! Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam.
A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak, melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok.
Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, a vetélkedés és megszólás töviseit!
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.
A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.
Ennek jegyében szeretettel hívunk arra, hogy azt az időt, amit ma a Virtuális Plébánia látogatására szántál, töltsd imádsággal vagy az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Esetleg, ha teheted, a mai napon mondj le teljesen az internet illetve a számítógép használatáról.
Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.
Krisztus követségében járunk . . .
Urunk Jézus Mennyei Atyánk irgalmas szeretetének örömhírét bízta ránk. Ez a világ ténylegesen önző, még akkor is, ha közben egy-egy tragédia kapcsán segítségére sietnek a bajba jutottaknak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne köztünk szegény vagy nyomorgó ember, nem lennének a világnak szegény és nyomorban élő országai.
A mi feladatunk, hogy ebben a világban a föld sója legyünk, akik életükkel és szavukkal megéreztessük az emberekkel Isten szeretetét, aki nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. (Vö. Jn 3,17.)
Nagyböjti lelki gyakorlataink szolgáljanak szeretetünk megújítására.
Krisztushoz való személyes vonzódásunk vezetett el arra bennünket, hogy az Egyház liturgikus életébe bekapcsolódjunk. A böjti idő, a készület kezdetén térjünk vissza ehhez a vonzódáshoz!
A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas, fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek! Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam.
A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak, melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok.
Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, a vetélkedés és megszólás töviseit!
Hamvazószerda
Nagyböjti idő, Hamvazószerda
Joel 2, 12-18
2Kor 5, 20-6,2
Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja.
Mt 6, 1-6.16-18
Atyád, aki a rejtekben lát, megjutalmaz téged!
Hamvazószerda a nagyböjti idő kezdete.
Itt a nagyböjt, Jézus Krisztus megváltó művének emlékezetével és a mi Krisztust követő áldozatos életünk megújításával. Szeretnénk a szent negyven nap folyamán a bennünk Krisztus életét éltető Szentlélek erejében áldozatos lelkű és életű küldetését hitelesen teljesítő, jobb keresztények lenni. (Seregély István érsek)
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította. Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért.
Horváth István Sándor 2007
A mai naptól kezdve a nagyböjti időben 40 napon át készülünk a húsvét
ünnepére. A bűnbánattartás időszaka ez számunkra, amely lehetőséget ad,
hogy Istennel való kapcsolatunkat rendezzük. Az Egyház három dolgot ajánl a nagyböjtre: az imádságot, a böjtölést és az adakozást, amit
alamizsnálkodásnak is nevezünk.
A mai evangéliumban éppen erről a három cselekedetről tanít Jézus. A közös vonás ezekben a tettekben, hogy nem az emberek szemében szeretnénk jónak látszani általuk és nem is magunk dicsőségét keressük, hanem egyedül Isten kedvében szeretnénk járni. E gondolat legyen első nagyböjti útravalónk. Emellett fontos azt is látnunk, hogy mindhárom ajánlott cselekedet vallásos cselekedet, s ezt a böjtöléssel és az adakozással kapcsolatban külön is hangsúlyoznunk kell. Ez a második intelem a nagyböjtre. Hiszen sokan fogyókúráznak, koplalnak vagy diétáznak, de ez még nem böjtölés. A böjt estében Isten kedvéért mondok le valamiről, hogy fegyelmezzem önmagam és jobban tudjak figyelni Istenre. Sokan vannak, akik szeretnek adakozni, de ezt csupán azért teszik, hogy leírhassák az adóból, igénybe vehessenek valamilyen kedvezményt vagy szerepeljenek a televízió adakozós műsorában. Ez a fajta adakozás tehát nem kifejezetten vallásos cselekedet, még akkor sem, ha valóban segít a rászorulókon. Az alamizsnálkodás esetében Jézust látom a szegény és rászoruló ember személyében és Őneki nyújtok segítséget, tehát itt is a vallási szempont érvényesül.
Harmadik útravalónk pedig az legyen a nagyböjt idejére, hogy vallásos
gyakorlatainkkal sose hivalkodjunk. A jócselekedeteket, az adakozást, az
imádságot ne az emberek szeme láttára tegyük, hanem próbáljuk meg
titokban, hogy egyedül Isten lásson minket!
A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.
A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.
Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.
Nagyböjti lista 2005 - bevezető
Pár hét már csak húsvét.
Az eucharisztia évében vagyunk. Figyelmünket az utolsó vacsora eseményeire kellene fordítanunk. Mi is történt? Együtt vannak Jézussal!
A nagy ajándékot a közösségre, apostolaira akarja bízni. Minden szentmise közösséget szeretne teremteni. Együtt lenni, együtt imádkozni, együtt énekelni, együtt figyelni a szentírás szavaira. Erőt meríteni a többiek áhítatából, és példát adni minden jelenlevőnek a mi összeszedettségünkkel.
Jézus megmossa lábukat! Péter tiltakozik, de Jézus megvilágítja tette értelmét: "Ha nem mosom meg, nem leszel tiszta." Csak tisztán!
Megtisztított lélekkel, megtisztított szándékkal, tiszta szeretettel lehet Jézus közösségében jelen lenni. Íme itt a bűnbánat, itt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Az én Testem, mely értetek feláldoztatik!
Látom a kenyeret, hallom Jézus szavát és hiszek! Boldogok, Tamás, akik nem láttak és hisznek. Látom a keresztre feszített Krisztust, látom a dicsőséges feltámadt Krisztust. Leborulok és imádom őt élő hittel,
viszontszeretettel. Tudom, hogy megváltott. Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan! Íme itt a végrendelet és maga az örökség. Az élet
Kenyere! Az örök élet csírája. Oly "éhség" kell, hogy megteremjen bennem, oly mohón kell vágyakoznom utána. Már velem van, ha számhoz emelem, már magához emel, velem jön ki a templomból. Ő irányít, ha figyelek rá. Ő az erőforrásom, ha vele maradok. A szent negyven nap legyen hát az Oltáriszentségnek szentelt időm!!!
Gyulay Endre
Gábor Bálint József OPrem 2005
Isten tartozásban láttatja magát
A-év, Hamvazószerda (Joel 2,12-18; Zs 50; 2Kor 5,20 - 6,2; Mt 6,1-6.16-18)
Nagyböjt. Előkészületünk kezdődik el a húsvéti misztériumra. Érdemes megfigyelned a többes számokat Jézus felszólításaiban. „Vigyázzatok: a jó cselekedeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy mutogassátok nekik magatokat, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól…Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mt 6,1.3-4). A többes szám második személy hallatlan fontos. Kulcsok kulcsa: készületed nem egyéni készület, mindig az egyház közösségében történik. Bár a közösség imádságos közbenjárásán és szentjeinek látható példamutatásán van a hangsúly − nagyböjt egyben túlszárnyalhatatlanul személyes utazás is. „Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked” (Mt 6,6). A szent negyven nap annak az ideje, amikor átlátszóvá válik a vallásos ember. Át-tetszővé. Ismét a húsvéti sír misztériumára utalok − hisz ez az átalakulás ennek energiáiból fakad. Ismét párbeszédbe lép velünk a sír-méh Felragyogása. Szükségünk van rá, hogy magunkba igyuk e Feltündöklés minden erejét. Mert a legnehezebb átalakulást jelenti újra áttetszővé válnunk Isten előtt. Nekünk is be kell járnunk ugyanazt a távolságot, melyet a Feltámadott tesz meg. Ő zárt ajtókon, falakon át hatol felénk − nekünk át kell hatolnunk a megérteni vélt és birtokolt hitismeretek falán. Át kell hatolnunk a vélt önismeret, a vélt magabízás, a vélt teljesítmények, és a vélt megigazulás sziklafalain. Összehajtva nekünk is magunk mögött kell hagynunk bűneink halotti leplét − hogy a szeretet mezítelenségében érkezzünk Őhozzá. „Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésed ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mk 6,17-18). Vonzás ez − Őhozzá. S e „gravitáció” születése a szeretet legnagyobb csodája, mellyel csak találkozhatsz. „Isten megfizet neked”. Érzed a vonzásnak ezt a csodálatos teremtését? Isten tartozik neked! Hallatlan kihívás − közel hívás − ez: az Atya tartozásban láttatja magát, adósunkként! Csak hisszük, hogy ismerjük a szeretet természetét; csak hisszük, hogy megtapasztaltuk mértékeit.
Nagyböjti lista 2005
február 9. szerda: Hamvazószerda
"Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"
(a hamvazás szertartásából)
A hamvazáskor elhangzó mondat az édenkerti történetet idézi, amelynek egyik mondata a Teremtő által "... mert por vagy, és visszatérsz a porba!". Ez a mondatrész nem a bűnre utal, hanem az ember halandóságával van
kapcsolatban. Ezt megelőzően olvashatjuk: "Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett." E két mondat között játszódik le a dráma, amelyben az ember megpróbál kitörni törékeny, halandó mivoltából és próbál
olyanná válni, mint az Isten.
A hamvazószerdán elhangzó isteni mondat jelzi számunkra, hogy teremtett mivoltunkból nem tudunk kilépni, ugyanakkor emlékeztető és meghívás arra, hogy ezt ne megalázásként, hanem ajándékként fogadjuk el. Amikor
Isten megformálta az embert, lehetővé tette, hogy új élet jöjjön létre a porból, amely személlyé válhat. Isten vég nélkül folytatja ezt a munkát. Létünk por kereteinek elfogadása tehát nem megalázó, lealacsonyító dolog, hanem annak újrafelfedezésez tudatosítása, hogy a föld pora az élet hordozójává és emberré válik. Elismerése ez Isten szabad, ingyenes, nagylelkű ajándékának. Az emberi személy, sebezhető, ingatag, minden percben az éltető lélegzet ajándékától függ. Ez a létezés első pillanatától
jellemzi az embert. Törékenységünk és sérülékenységünk nem általunk választott, de nem is büntetés, hanem olyan valóság, amely napról napra szorosan kapcsol Istenhez bennünket, akiben ott él - az élet ajándékozásával együtt - irántunk való mély, törődő szeretete. Elismeri
szükségünket, és saját magát adja hűségével, együttérzésével, gyógyításával. Hamvazkodásunk mondatának elkerülhetetlenségén, szomorúságán túl halljuk meg tehát a létünk középpontjába, Istennel való személyes kapcsolatunk elmélyítésére szóló meghívást.
forrás: Magvető lista (2002)
Krisztus követségében járunk . . .
Urunk Jézus Mennyei Atyánk irgalmas szeretetének örömhírét bízta ránk. Ez a világ ténylegesen önző, még akkor is, ha közben egy-egy tragédia kapcsán segítségére sietnek a bajba jutottaknak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne köztünk szegény vagy nyomorgó ember, nem lennének a világnak szegény és nyomorban élő országai.
A mi feladatunk, hogy ebben a világban a föld sója legyünk, akik életükkel és szavukkal megéreztessük az emberekkel Isten szeretetét, aki nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. (Vö. Jn 3,17.)
Nagyböjti lelki gyakorlataink szolgáljanak szeretetünk megújítására.
Elemér
Személyes vonzódásunk Krisztushoz vezetett el arra bennünket, hogy az Egyház liturgikus életébe bekapcsolódjunk. A böjti idő, a készület kezdetén térjünk vissza ehhez a vonzódáshoz!
* Milyen a kapcsolatod Jézussal? Erős fény vagy pici szikra; morajló ár, tomboló patak vagy csendes bizonyosság?
* Ma szakíts időt arra, hogy visszaemlékezz Isten tetteire életedben!
Vonj sugaradba Istenem!
mint madár a fészkére, szállnék hozzád,
de látod a lét örömei közt
elpattant a szárnyam csontja.
Végy kosaradba Istenem
mint hal a horogra sietnék hozzád
de látod a gyűrűző mélynek
rám tekeredett ezernyi hinárja.
(Weöres S.: Vonj sugaradba)
Forrás: Bárdosy Éva
1. Légy velünk ennek a szent időnek minden napján: tedd böjtölésünket is szabaddá minden hivalkodástól és külsőségességtől, hogy célbajutásunk eszköze legyen! Hallgass meg, Urunk!
2. Erősítsd elszántságunkat, hogy az időt jól használjuk föl. A kezdetnek ez a jóleső izgalma tartson bennünk sokáig! Hallgass meg, Urunk!
3. Hogy ne féljünk a szabadságtól, és akkor se csüggedjünk, amikor a szabadulással együttjáró nehézségektől megriadva ismét a kényelmet választanánk inkább! Hallgass meg, Urunk!
4. Hogy a testi böjtöléssel megtakarított javakból az éhezők jóllakhassanak. Segíts ebben nagylelkűnek, figyelmesnek és találékonynak lennünk, hallgass meg, Urunk!
5. Őrizz meg a szeretet és a bizalom légkörében életünk egész keresztútján! Hogy természetes legyen számunkra a derűs arccal, illatos fejjel való böjtölés! Hallgass meg, Urunk!
6. Növeld bennünk a szeretetet minden ember iránt! Hogy az ellenség fogalma egészen ismeretlen legyen már számunkra, és szeretetünk kiterjedjen mindazokra, akiktől eddig idegenkedtünk! Hallgass meg, Urunk!
7. Adj az elhunytaknak örök boldogságot! Rájuk és az őket gyászolókra áradjon vigasztalásod és békéd! Hallgass meg, Urunk!
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
forrás: nagyböjti lista (2001)
A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas, fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek! Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam.
A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak, melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok.
Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, a vetélkedés, és megszólás töviseit!
Hamvazószerda 2003
A mai nappala nagyböjt időszaka kezdődik. Szentmisénkben a bűnbánat jelét a hamvazkodásban vesszük magunkra. A nagyböjt időszaka a bűnbánat és az önmegtagadások időszaka. Szívesen vállaljuk Jézusért mindazt, amit meg tudunk tenni, amit fel tudunk ajánlani. Mai Szentmisénkben csatlakozni akarunk Szentatyánk felhívásához, és a békéért könyörgünk Istenhez. Szentmisénket a könyörgéssel és az igeliturgiával kezdjük.
A Szentmise kezdőéneke:
Az egész világon könyörülsz, Urunk, és semmit sem vetsz el abból, ami kezed műve, eltörlöd az emberek bűneit, ha bűnbánatot tartanak, és irgalmas vagy hozzánk, Urunk, Istenünk. (Bölcs 11,24-25.27)
KÖNYÖRGÉS
Kérünk, Istenünk, a szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Hívek könyörgése
Pap: Testvéreim! A homlokunkra hintett hamu, földi életünk elmúlására emlékeztet. A nagyböjti szent időben indítson ez minket bűnbánatra és könyörgő imára!
1. Add, Urunk, hogy Egyházad pásztorai szavukkal és példájukkal hathatósan vezessék híveiket bűnbánatra és önmegtagadásra, hallgass meg Urunk!
2. Irgalmazz, Urunk, híveidnek és bűnbánatunk láttán adj nekünk bocsánatot és békességet, hallgass meg Urunk!
3. Mutasd meg szereteted fényét, és add, kegyelmed erejét, hogy megőrizzük a békét a világban, hallgass meg Urunk!
4. Adj erőt és leleményességet, hogy megtaláljuk a böjt és az önmegtagadás legmegfelelőbb módját, hallgass meg Urunk!
5. Segíts, hogy a böjt és a bűnbánat szellemét, erejét és szépségét meg tudjuk mutatni a világban, hallgass meg Urunk!
Pap: Mindenható Istenünk! Te a böjt és a bűnbánat által akarsz megtisztítani minket. Segíts, hogy a most kezdődő szent időben egyre jobban rád találjunk, megerősödjünk szeretetedben, és kegyelmed erejével a békességet tudjuk erősíteni önmagunkban, környezetünkben és az egész világban. krisztus, a mi Urunk által!
forrás: magvető lista 2003
Joel 2,12-18
Mt 6,1-6, 16-18
Ma már nem szokásos, de jó visszaemlékezni a régi pápakoronázás egyik szertartására. Egy marék szalma, a pápa elő?tt tű?zbe vetik és a szertartásmester mondja: Szentatya, így múlik el a világ dics?sége. (Sic transit gloria mundi).
Hamu kerül fejünkre. Így múlik el a világ dicsősége: hiszen alig egy éve még körmeneten, Krisztus Jeruzsálemi bevonulására emlékezve lengettük ez ágakat, ma hamu.
Egy éve még hányan éltek, akik ma nincsenek itt velünk! Emlékezz ember...
De az élőknek programot is ad e nap: "Térjetek meg, higgyetek az evangéliumnak" Hinni, ismerni az evangéliumot, élni a benne foglalt igazságokat, tanúskodni szóval, életpéldával ezekről. - Negyven nap ez a kezdet, Húsvét után folytatni a megkezdettet és odaát látni, akkor is míg itt porrá válik, ami porból vétetett, a FELTÁMADOTTAT.
Gy E.
Joel 2, 12-18
2Kor 5, 20-6,2
Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja.
Mt 6, 1-6.16-18
Atyád, aki a rejtekben lát, megjutalmaz téged!
Hamvazószerda a nagyböjti idő kezdete.
Itt a nagyböjt, Jézus Krisztus megváltó művének emlékezetével és a mi Krisztust követő áldozatos életünk megújításával. Szeretnénk a szent negyven nap folyamán a bennünk Krisztus életét éltető Szentlélek erejében áldozatos lelkű és életű küldetését hitelesen teljesítő, jobb keresztények lenni. (Seregély István érsek)
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította. Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért.
Horváth István Sándor 2007
A mai naptól kezdve a nagyböjti időben 40 napon át készülünk a húsvét
ünnepére. A bűnbánattartás időszaka ez számunkra, amely lehetőséget ad,
hogy Istennel való kapcsolatunkat rendezzük. Az Egyház három dolgot ajánl a nagyböjtre: az imádságot, a böjtölést és az adakozást, amit
alamizsnálkodásnak is nevezünk.
A mai evangéliumban éppen erről a három cselekedetről tanít Jézus. A közös vonás ezekben a tettekben, hogy nem az emberek szemében szeretnénk jónak látszani általuk és nem is magunk dicsőségét keressük, hanem egyedül Isten kedvében szeretnénk járni. E gondolat legyen első nagyböjti útravalónk. Emellett fontos azt is látnunk, hogy mindhárom ajánlott cselekedet vallásos cselekedet, s ezt a böjtöléssel és az adakozással kapcsolatban külön is hangsúlyoznunk kell. Ez a második intelem a nagyböjtre. Hiszen sokan fogyókúráznak, koplalnak vagy diétáznak, de ez még nem böjtölés. A böjt estében Isten kedvéért mondok le valamiről, hogy fegyelmezzem önmagam és jobban tudjak figyelni Istenre. Sokan vannak, akik szeretnek adakozni, de ezt csupán azért teszik, hogy leírhassák az adóból, igénybe vehessenek valamilyen kedvezményt vagy szerepeljenek a televízió adakozós műsorában. Ez a fajta adakozás tehát nem kifejezetten vallásos cselekedet, még akkor sem, ha valóban segít a rászorulókon. Az alamizsnálkodás esetében Jézust látom a szegény és rászoruló ember személyében és Őneki nyújtok segítséget, tehát itt is a vallási szempont érvényesül.
Harmadik útravalónk pedig az legyen a nagyböjt idejére, hogy vallásos
gyakorlatainkkal sose hivalkodjunk. A jócselekedeteket, az adakozást, az
imádságot ne az emberek szeme láttára tegyük, hanem próbáljuk meg
titokban, hogy egyedül Isten lásson minket!
A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.
A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.
Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.
Nagyböjti lista 2005 - bevezető
Pár hét már csak húsvét.
Az eucharisztia évében vagyunk. Figyelmünket az utolsó vacsora eseményeire kellene fordítanunk. Mi is történt? Együtt vannak Jézussal!
A nagy ajándékot a közösségre, apostolaira akarja bízni. Minden szentmise közösséget szeretne teremteni. Együtt lenni, együtt imádkozni, együtt énekelni, együtt figyelni a szentírás szavaira. Erőt meríteni a többiek áhítatából, és példát adni minden jelenlevőnek a mi összeszedettségünkkel.
Jézus megmossa lábukat! Péter tiltakozik, de Jézus megvilágítja tette értelmét: "Ha nem mosom meg, nem leszel tiszta." Csak tisztán!
Megtisztított lélekkel, megtisztított szándékkal, tiszta szeretettel lehet Jézus közösségében jelen lenni. Íme itt a bűnbánat, itt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Az én Testem, mely értetek feláldoztatik!
Látom a kenyeret, hallom Jézus szavát és hiszek! Boldogok, Tamás, akik nem láttak és hisznek. Látom a keresztre feszített Krisztust, látom a dicsőséges feltámadt Krisztust. Leborulok és imádom őt élő hittel,
viszontszeretettel. Tudom, hogy megváltott. Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan! Íme itt a végrendelet és maga az örökség. Az élet
Kenyere! Az örök élet csírája. Oly "éhség" kell, hogy megteremjen bennem, oly mohón kell vágyakoznom utána. Már velem van, ha számhoz emelem, már magához emel, velem jön ki a templomból. Ő irányít, ha figyelek rá. Ő az erőforrásom, ha vele maradok. A szent negyven nap legyen hát az Oltáriszentségnek szentelt időm!!!
Gyulay Endre
Gábor Bálint József OPrem 2005
Isten tartozásban láttatja magát
A-év, Hamvazószerda (Joel 2,12-18; Zs 50; 2Kor 5,20 - 6,2; Mt 6,1-6.16-18)
Nagyböjt. Előkészületünk kezdődik el a húsvéti misztériumra. Érdemes megfigyelned a többes számokat Jézus felszólításaiban. „Vigyázzatok: a jó cselekedeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy mutogassátok nekik magatokat, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól…Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mt 6,1.3-4). A többes szám második személy hallatlan fontos. Kulcsok kulcsa: készületed nem egyéni készület, mindig az egyház közösségében történik. Bár a közösség imádságos közbenjárásán és szentjeinek látható példamutatásán van a hangsúly − nagyböjt egyben túlszárnyalhatatlanul személyes utazás is. „Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked” (Mt 6,6). A szent negyven nap annak az ideje, amikor átlátszóvá válik a vallásos ember. Át-tetszővé. Ismét a húsvéti sír misztériumára utalok − hisz ez az átalakulás ennek energiáiból fakad. Ismét párbeszédbe lép velünk a sír-méh Felragyogása. Szükségünk van rá, hogy magunkba igyuk e Feltündöklés minden erejét. Mert a legnehezebb átalakulást jelenti újra áttetszővé válnunk Isten előtt. Nekünk is be kell járnunk ugyanazt a távolságot, melyet a Feltámadott tesz meg. Ő zárt ajtókon, falakon át hatol felénk − nekünk át kell hatolnunk a megérteni vélt és birtokolt hitismeretek falán. Át kell hatolnunk a vélt önismeret, a vélt magabízás, a vélt teljesítmények, és a vélt megigazulás sziklafalain. Összehajtva nekünk is magunk mögött kell hagynunk bűneink halotti leplét − hogy a szeretet mezítelenségében érkezzünk Őhozzá. „Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésed ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mk 6,17-18). Vonzás ez − Őhozzá. S e „gravitáció” születése a szeretet legnagyobb csodája, mellyel csak találkozhatsz. „Isten megfizet neked”. Érzed a vonzásnak ezt a csodálatos teremtését? Isten tartozik neked! Hallatlan kihívás − közel hívás − ez: az Atya tartozásban láttatja magát, adósunkként! Csak hisszük, hogy ismerjük a szeretet természetét; csak hisszük, hogy megtapasztaltuk mértékeit.
Nagyböjti lista 2005
február 9. szerda: Hamvazószerda
"Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"
(a hamvazás szertartásából)
A hamvazáskor elhangzó mondat az édenkerti történetet idézi, amelynek egyik mondata a Teremtő által "... mert por vagy, és visszatérsz a porba!". Ez a mondatrész nem a bűnre utal, hanem az ember halandóságával van
kapcsolatban. Ezt megelőzően olvashatjuk: "Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett." E két mondat között játszódik le a dráma, amelyben az ember megpróbál kitörni törékeny, halandó mivoltából és próbál
olyanná válni, mint az Isten.
A hamvazószerdán elhangzó isteni mondat jelzi számunkra, hogy teremtett mivoltunkból nem tudunk kilépni, ugyanakkor emlékeztető és meghívás arra, hogy ezt ne megalázásként, hanem ajándékként fogadjuk el. Amikor
Isten megformálta az embert, lehetővé tette, hogy új élet jöjjön létre a porból, amely személlyé válhat. Isten vég nélkül folytatja ezt a munkát. Létünk por kereteinek elfogadása tehát nem megalázó, lealacsonyító dolog, hanem annak újrafelfedezésez tudatosítása, hogy a föld pora az élet hordozójává és emberré válik. Elismerése ez Isten szabad, ingyenes, nagylelkű ajándékának. Az emberi személy, sebezhető, ingatag, minden percben az éltető lélegzet ajándékától függ. Ez a létezés első pillanatától
jellemzi az embert. Törékenységünk és sérülékenységünk nem általunk választott, de nem is büntetés, hanem olyan valóság, amely napról napra szorosan kapcsol Istenhez bennünket, akiben ott él - az élet ajándékozásával együtt - irántunk való mély, törődő szeretete. Elismeri
szükségünket, és saját magát adja hűségével, együttérzésével, gyógyításával. Hamvazkodásunk mondatának elkerülhetetlenségén, szomorúságán túl halljuk meg tehát a létünk középpontjába, Istennel való személyes kapcsolatunk elmélyítésére szóló meghívást.
forrás: Magvető lista (2002)
Krisztus követségében járunk . . .
Urunk Jézus Mennyei Atyánk irgalmas szeretetének örömhírét bízta ránk. Ez a világ ténylegesen önző, még akkor is, ha közben egy-egy tragédia kapcsán segítségére sietnek a bajba jutottaknak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne köztünk szegény vagy nyomorgó ember, nem lennének a világnak szegény és nyomorban élő országai.
A mi feladatunk, hogy ebben a világban a föld sója legyünk, akik életükkel és szavukkal megéreztessük az emberekkel Isten szeretetét, aki nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. (Vö. Jn 3,17.)
Nagyböjti lelki gyakorlataink szolgáljanak szeretetünk megújítására.
Elemér
Személyes vonzódásunk Krisztushoz vezetett el arra bennünket, hogy az Egyház liturgikus életébe bekapcsolódjunk. A böjti idő, a készület kezdetén térjünk vissza ehhez a vonzódáshoz!
* Milyen a kapcsolatod Jézussal? Erős fény vagy pici szikra; morajló ár, tomboló patak vagy csendes bizonyosság?
* Ma szakíts időt arra, hogy visszaemlékezz Isten tetteire életedben!
Vonj sugaradba Istenem!
mint madár a fészkére, szállnék hozzád,
de látod a lét örömei közt
elpattant a szárnyam csontja.
Végy kosaradba Istenem
mint hal a horogra sietnék hozzád
de látod a gyűrűző mélynek
rám tekeredett ezernyi hinárja.
(Weöres S.: Vonj sugaradba)
Forrás: Bárdosy Éva
1. Légy velünk ennek a szent időnek minden napján: tedd böjtölésünket is szabaddá minden hivalkodástól és külsőségességtől, hogy célbajutásunk eszköze legyen! Hallgass meg, Urunk!
2. Erősítsd elszántságunkat, hogy az időt jól használjuk föl. A kezdetnek ez a jóleső izgalma tartson bennünk sokáig! Hallgass meg, Urunk!
3. Hogy ne féljünk a szabadságtól, és akkor se csüggedjünk, amikor a szabadulással együttjáró nehézségektől megriadva ismét a kényelmet választanánk inkább! Hallgass meg, Urunk!
4. Hogy a testi böjtöléssel megtakarított javakból az éhezők jóllakhassanak. Segíts ebben nagylelkűnek, figyelmesnek és találékonynak lennünk, hallgass meg, Urunk!
5. Őrizz meg a szeretet és a bizalom légkörében életünk egész keresztútján! Hogy természetes legyen számunkra a derűs arccal, illatos fejjel való böjtölés! Hallgass meg, Urunk!
6. Növeld bennünk a szeretetet minden ember iránt! Hogy az ellenség fogalma egészen ismeretlen legyen már számunkra, és szeretetünk kiterjedjen mindazokra, akiktől eddig idegenkedtünk! Hallgass meg, Urunk!
7. Adj az elhunytaknak örök boldogságot! Rájuk és az őket gyászolókra áradjon vigasztalásod és békéd! Hallgass meg, Urunk!
A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
forrás: nagyböjti lista (2001)
A hamu a homlokomon ma hideg maradványa egy hatalmas, fényt és meleget, arany ragyogását adó tűznek. Uram, ígérem, hogy láng leszek! Akik a közelembe jönnek, meleget és bátorítást találnak nálam.
A hamu a homlokomon ma fekete jele a tűzbe vetett gyomoknak, melyek megakadályozták, hogy kikeljenek a magok.
Uram, ígérem, kiirtom a szavaimban és tetteimben növekedő rosszakarat tüskéit, a vetélkedés, és megszólás töviseit!
Hamvazószerda 2003
A mai nappala nagyböjt időszaka kezdődik. Szentmisénkben a bűnbánat jelét a hamvazkodásban vesszük magunkra. A nagyböjt időszaka a bűnbánat és az önmegtagadások időszaka. Szívesen vállaljuk Jézusért mindazt, amit meg tudunk tenni, amit fel tudunk ajánlani. Mai Szentmisénkben csatlakozni akarunk Szentatyánk felhívásához, és a békéért könyörgünk Istenhez. Szentmisénket a könyörgéssel és az igeliturgiával kezdjük.
A Szentmise kezdőéneke:
Az egész világon könyörülsz, Urunk, és semmit sem vetsz el abból, ami kezed műve, eltörlöd az emberek bűneit, ha bűnbánatot tartanak, és irgalmas vagy hozzánk, Urunk, Istenünk. (Bölcs 11,24-25.27)
KÖNYÖRGÉS
Kérünk, Istenünk, a szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Hívek könyörgése
Pap: Testvéreim! A homlokunkra hintett hamu, földi életünk elmúlására emlékeztet. A nagyböjti szent időben indítson ez minket bűnbánatra és könyörgő imára!
1. Add, Urunk, hogy Egyházad pásztorai szavukkal és példájukkal hathatósan vezessék híveiket bűnbánatra és önmegtagadásra, hallgass meg Urunk!
2. Irgalmazz, Urunk, híveidnek és bűnbánatunk láttán adj nekünk bocsánatot és békességet, hallgass meg Urunk!
3. Mutasd meg szereteted fényét, és add, kegyelmed erejét, hogy megőrizzük a békét a világban, hallgass meg Urunk!
4. Adj erőt és leleményességet, hogy megtaláljuk a böjt és az önmegtagadás legmegfelelőbb módját, hallgass meg Urunk!
5. Segíts, hogy a böjt és a bűnbánat szellemét, erejét és szépségét meg tudjuk mutatni a világban, hallgass meg Urunk!
Pap: Mindenható Istenünk! Te a böjt és a bűnbánat által akarsz megtisztítani minket. Segíts, hogy a most kezdődő szent időben egyre jobban rád találjunk, megerősödjünk szeretetedben, és kegyelmed erejével a békességet tudjuk erősíteni önmagunkban, környezetünkben és az egész világban. krisztus, a mi Urunk által!
forrás: magvető lista 2003
Joel 2,12-18
Mt 6,1-6, 16-18
Ma már nem szokásos, de jó visszaemlékezni a régi pápakoronázás egyik szertartására. Egy marék szalma, a pápa elő?tt tű?zbe vetik és a szertartásmester mondja: Szentatya, így múlik el a világ dics?sége. (Sic transit gloria mundi).
Hamu kerül fejünkre. Így múlik el a világ dicsősége: hiszen alig egy éve még körmeneten, Krisztus Jeruzsálemi bevonulására emlékezve lengettük ez ágakat, ma hamu.
Egy éve még hányan éltek, akik ma nincsenek itt velünk! Emlékezz ember...
De az élőknek programot is ad e nap: "Térjetek meg, higgyetek az evangéliumnak" Hinni, ismerni az evangéliumot, élni a benne foglalt igazságokat, tanúskodni szóval, életpéldával ezekről. - Negyven nap ez a kezdet, Húsvét után folytatni a megkezdettet és odaát látni, akkor is míg itt porrá válik, ami porból vétetett, a FELTÁMADOTTAT.
Gy E.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)