2008. március 17., hétfő

Evangélium

2008. március 17. - Nagyhétfő

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus
feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére. Márta
felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között. Mária pedig
vett egy font illatos, drága nárduszolajat, megkente vele Jézus lábát,
majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai
közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás, megszólalt:
"Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem
osztottuk szét a szegények között?" Ezt azonban nem azért mondta, mintha
gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a
pénzt, és az adományokat ellopkodta. Jézus azt mondta neki: "Hagyd békén
őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek,
én azonban nem leszek mindig veletek." A zsidók közül sokan megtudták,
hogy Jézus Betániában van, és odamentek nemcsak Jézus miatt, hanem hogy
lássák Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Ekkor a főpapok
elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mivel miatta a zsidók közül sokan
hittek Jézusban.
Jn 12,1-11

Elmélkedés:

Mária és Júdás egymással ellentétes magatartását tárja elénk az
evangélium. Az egyik oldalon a nagylelkű szeretet, a másikon a szűkkeblű
önzés áll. Mária az őszinte barátság és vendégszeretet jelét mutatja, míg
Júdás hazug és alakoskodó. Mária magatartása az igazi gondoskodás
tanújele, míg Júdás valójában mit sem törődik a szegények gondjával.
Mindketten jól ismerik Jézust, közeli kapcsolatban vannak vele. De a
Mester baráti, illetve tanítványi köréhez való tartozás még nem jelent
feltétlen biztosítékot, hogy jószívvel közeledjünk hozzá. A nagyböjti idő
azt a célt szolgálta, hogy én is közelebb kerüljek az Úrhoz. Milyenek a
szándékaim?
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Jézus szeretetre tanított minket. Mikor megosztjuk egymás közt az Ő
Kenyerét, a mi saját kenyerünket is, ketten-hárman, többen, Ő köztünk van.
De neki, a végtelennek, mindegyikünk: egyetlenje. Ma jobban átélem az Ő
jelenlétét!


______________________________
__

Aktuális:
Papi élményeim a Zala-völgyben (15.)
Plébániánk ifjúsági énekkarának vezetője megzenésítette a passiót, amit
aztán a lelkes fiatalok néhány hét alatt megtanultak és Virágvasárnap
elénekeltek a híveknek. Szándékosan nem mondom, hogy előadták, mert a
hittel teli éneklés jóval több mint egy előadás vagy fellépés. Az emberek
érzékenysége persze különböző. Az, hogy engem szinte könnyekig meghat az
ének és segít a szenvedéstörténet átelmélkedésében, még lehet az én
elfogultságomnak a jele. Ha másokban is hasonló hatást vált ki, akkor
talán mégsem elfogultságról van szó. A kegyelem mindenkiben másként
dolgozik.
Lassan végére érek a húsvét előtti gyóntatásoknak. Itt még hála Istennek
szokásban van, hogy a pap végiglátogatja otthonaikban a betegeket. A
betegek többsége (vagy inkább a családtagok) szeretik előre tudni, hogy
mikor érkezek, hogy felkészülhessenek az Úr Jézus jövetelére. Egy 102
esztendős néni pedig azt mondta, hogy neki az a jó, ha egész nagyböjtben
várakozhat, s nem tudja előre sem a napot, sem az órát. Ő már egy másik
találkozásra is készül. Valamit azért már tudhat az életről, a
lényegesről, a találkozásról.
Időközben megkezdődtek a Biblia évéhez kapcsolódóan a bibliaórák a
felnőttek számára 18-20 személy állandó részvételével. Kezdünk egészen jól
belejönni a szentírásolvasásba. Korábban ígértem, hogy elérhetővé teszem
az e-vangélium olvasói számára is a bibliaórák anyagát. Az alábbi
linkekről letölthetőek. Fontos tudni, hogy ezek nem tudományos
szakértelemmel íródtak, hiszen nem vagyok biblikus szakember. A szövegek
inkább csak vázlatok, amelyek a bibliaórát vezető személyt segíthetik,
illetve emlékeztetőül szolgálnak a hallgatóság számára. A könyvecskékkel
jelölt helyeknél érdemes kézbe venni a szentírást. Íme az első 4 óra
anyaga:
[1]bibliaora01
[2]bibliaora02
[3]bibliaora03
[4]bibliaora04
Ma, holnap vagy szerdán elérjük a 13500-as számot a tagság tekintetében,
tehát újabb 2 biblia keresi gazdáját. Aki most ajánlja barátainak az
e-vangéliumot, könnyen megkaphatja az ajándék szentírást.
A nagyhét napjaiban próbálok elcsendesedni. Talán az Úr közelében van a
legcsendesebb hely számomra.
A Família magazin 2008. március-áprilisi számában megjelent egy
interjúbeszélgetés az e-mailes e-vangéliumról, s lelki közösségünkről. Az
újság kapható a legtöbb plébánián vagy megrendelhető a (061)317-3933/
113-as mellék telefonon vagy e-mailben: terjesztes@ujember.hu
István atya

References

Visible links
1. http://www.katolikus.hu/szombathely/doc/bibliaora01.doc
2. http://www.katolikus.hu/szombathely/doc/bibliaora02.doc
3. http://www.katolikus.hu/szombathely/doc/bibliaora03.doc
4. http://www.katolikus.hu/szombathely/doc/bibliaora04.doc


------------------------------

_______________________________________________
Evangelium mailing list
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium


Vége: Evangelium digest, 45 kötet, 17 szám
******************************************

Evangélium

2008. március 16. - Virágvasárnap

Amikor Jeruzsálemhez közeledve az Olajfák-hegyére, Betfagéba értek, Jézus
elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: "Menjetek előre a szemközti
faluba. Ott mindjárt találni fogtok egy szamarat megkötve, és vele a
csikóját. Oldjátok el és vezessétek hozzám! Ha valaki szólna valamit,
mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége, és mindjárt elengedi őket." Ez
azért történt, hogy beteljesedjék, amit a próféta jövendölt: Mondjátok meg
Sion lányának: Íme, a királyod érkezik hozzád, Szelíden, szamárháton ülve,
Egy teherhordó állat csikóján.
A tanítványok elmentek s úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik. Elhozták
a szamarat és a csikóját, letakarták ruháikkal, ő pedig felült rá. A
tömegből nagyon sokan az útra terítették ruháikat, mások ágakat tördeltek
a fákról és az útra szórták. Az előtte járó és az utána vonuló tömeg így
kiáltozott:
Hozsanna Dávid fiának!
Áldott, aki az Úr nevében jön!
Hozsanna a magasságban!
Amikor beért Jeruzsálembe, megmozdult az egész város, és kérdezgették: "Ki
ez?" A tömeg pedig ezt felelte: "Ő a Próféta, Jézus, a galileai
Názáretből."
Mt 21,1-11

Elmélkedés:

Indulnom kell
A mai nappal belépünk a nagyböjt utolsó hetébe, Virágvasárnappal
elkezdődik a nagyhét. E napon Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk,
amely eseménnyel kezdetét veszi Jézus szenvedése, s keresztútja. Érdemes
elgondolnunk, hogy milyen volna, ha mi is részt vennénk a cselekményben. A
közelgő ünnepekre mi is elzarándoklunk a fővárosba, Jeruzsálembe.
Mindenhonnan érkeznek az emberek, igen nagy tömeg idén is, mint minden
esztendőben. Talán nem lesznek zavargások, s nem tör ki egy lázadás a
rómaiak ellen. Talán nyugodtan eltelnek ezek a napok, s az ünnep után
békével hazatérhetek. Elfárasztott az út, a hőség szinte elviselhetetlen,
leülök, pihenek egy kicsit a kapu árnyékában. De mi ez a hangos kiáltozás?
Honnan jön ez a hullámzó tömeg? Jön a názáreti Jézus - kiáltja valaki, s
talpra ugrok, mert a végén még eltaposnak. Igen, ő a Próféta, a Messiás -
kiáltja egy másik ember. Egyre csak közeledik a hangos tömeg, s már
érthetően hallom, hogy mit kiáltoznak: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki
az Úr nevében jön! Ilyen éljenzés, ilyen ujjongó öröm még sosem volt az
ünnepeken. Mindenki Jézust élteti. Igen, mindjárt itt vonul el előttem.
Hallottam, hogy milyen rendkívüli csodákat tett, s mily' nagyszerűen
tanít, de még sosem láttam őt. De melyik lehet Jézus a hatalmas tömegben?
Biztosan ő lesz, aki annak a szamárnak hátán ül. Sokan lombos faágakat
tesznek elé azt útra, egyesek pedig még a ruhájukat is elé terítik az út
porába. Nem egészen ilyennek képzeltem el egy királyi bevonulást, de
biztosan ő lesz az. A tömeg egy pillanatra sem áll meg, gyorsan sodródik
befelé a városba. Milyen hangosan éltetik őt! S milyen barátságosak hozzá!
Milyen szelíden mosolyog mindenkire! Egy pillanatra most találkozik a
tekintetünk. Csak egyetlen pillanatra, hiszen nem akar megállni a
megkezdett úton. S nem is tudná megállítani senki. Továbbmegy, s vele a
hatalmas embertömeg. Lassan elhalkul a távolodó nép kiáltozása, magamra
maradok az út mentén, végre pihenhetek egy kicsit.

Talán nem haszontalan ily módon felidéznünk az egykor történteket, s a
nagyhét kezdetén érdemes elgondolkoznunk azon, hogy Jézus értem is
végigjárta szenvedés keresztútját. Nem dicsőséges királyként vonult be a
városba, hanem békét hozó szolgaként, Isten szolgájaként. Tudta, hogy a
most megkezdett úton nem fordulhat meg, mert akkor nem teljesítené az Atya
akaratát. Nem fordulhat vissza, de egyszer visszafelé jön majd ugyanezen
az úton. Azon az úton, amelyen most bemegy a városba, néhány nap múlva
kifelé fog jönni. Akkor is nagy tömeg fogja majd kísérni. Akkor is lesz
kiáltozás, de nem éljenzés. Akkor már senki sem fogja elé teríteni ruháját
az útra, amikor a kereszt alatt a porba roskad. És én akkor is ott leszek
az út szélén, s ismét találkozni fog tekintetünk. De akkor már nem fog
előttem elhaladni a tömeg közepén. Akkor már nem szemlélhetem
kívülállóként útját. Akkor már nekem is indulnom kell nyomában. Hiszen
meghív, hogy én is hordozzam életem keresztjét. Az Úr meghív, hogy
részesedjek szenvedésében, mert részesíteni akar engem a feltámadás
örömében is.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük
meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te
türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként
kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre
kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk Hozzád.
Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy
Te támogatsz.



------------------------------

_______________________________________________
Evangelium mailing list
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium


Vége: Evangelium digest, 45 kötet, 16 szám
******************************************

Virágvasárnap

A virágvasárnapi körmenettel és szentmisével március 16-án a Szent Péter téren a Szentatya megnyitotta a nagyhetet, amely az egész liturgikus év csúcspontja.

Az ezévi virágvasárnap egybeesik az egyházmegyei szinten megtartott ifjúsági világnappal. Az alkalomból számos fiatal érkezett a Szent Péter térre a világ minden részéről, akiket a szertartás végén a pápa külön köszöntött.

Beszédében a Szentatya gondolatban végigvezette Jézus jeruzsálemi bevonulását, a templomba való „felmenetelét”, és ott az árusokkal való találkozását, akik tevékenységükkel betöltötték az imádság helyét.

Mindezen nekünk keresztényeknek is el kell gondolkodnunk: elég tiszta és nyitott a hitünk ahhoz, hogy mindazok, akik ma kere snek és kérdéseik vannak, rajtunk keresztül meglássák Isten fényét és Rátaláljanak? Nem lehet, hogy kapzsiság és a bálványimádás a mi szívünket és életstílusunkat is átjárja? Engedjük, hogy az Úr mindig újra megtisztítson minket, és kiűzze belőlünk mindazt, ami vele ellentétes? – tette fel a kérdést a Szentatya.

Az igazi kultusz, az igazi tisztelet és áldozat, csak a legvégsőkig kitartó szeretet, az a szeretet, amely az emberkért mindent Istennek ad. Jézus úgy mutatja be Isten, hogy Ő az, aki szeret, az Ő hatalma a szeretet hatalma, és azért, hogy igaz módon tisztelje Istent, gyógyít, szolgál, olyan jót tesz, mely gyógyulást hoz.

Ahhoz, hogy felismerjük Istent, félre kell tennünk a szemünket elhomályosító gőgöt, amely el akar távolítani minket Istentől, mintha csak Isten versenytársunk lenne. Az Istennel való találkozáshoz képessé kell válnunk a szívünkkel látnunk. Meg kell tanulnunk ifjú szívvel látnunk, melyet nem akadályoznak meg előítélet ek, nem homályosítanak el érdekek – mondta a Szentatya.

A szentmise után megemlékezett a napokkal ezelőtt elhunyt Paulosz Farádzs Rahho moszuli érsekről, aki tanúságot tett Krisztushoz, az Egyházhoz és népéhez való hűségéről. A pápa határozottan szinte kiáltotta: elég a vérontásból, az erőszakból, elég a gyűlöletből Irakban! S egyúttal az iraki néphez is fordult, amely immár öt éve hordozza magán a háború következményeit: emelt fővel légy te, izraeli nép a nemzet életének újjáépítője! A pápa ismét nyomatékosan felhívást intézett az iraki megbékélésért, az igazságosságban való együttélésért, a megbocsátásért és a békéért. A szertartás az Úrangyala-imádsággal zárult – írja a Radio Vaticana.

Magyar Kurír

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger