2008. április 15., kedd

Örökségvédelem Erdélyben

Örökségvédelem Erdélyben
április 15. 16:50

Colligite fragmenta! - Örökségvédelem Erdélyben" címmel háromnapos konferencia kezdődik április 21-én.

Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának Művészettörténeti Intézeti Képviselete és a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) Kárpát-medencei referatúrája által szervezett konferencia minden nap 9 órakor kezdődik az egyetem Dísztermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a). A Magyarországról és Romániából meghívott 42 előadó részletesen áttekinti Erdély egyházi és világi művészetének jelen állapotát és az állagmegóvás lehetőségeit. Az előadássorozatot a Szentendre Néptáncegyüttes "Szívünk vígsággal..." című előadása színesíti április 22-én, 19 órakor a Múzeum körúti A épület 428-as termében.

Magyar Kurír

Kép: cchr.ro


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.
Számítógép segítségével misézik a vak pap
április 15. 15:40

Az 59 éves Ric Saelzler műtéti komplikáció következtében elvesztette a látását, de megmaradt a hite és a humorérzéke.

„Igaz, hogy nem látok, de azért világosan látok! A látás még nem hit. A hit az hit." - mondta múlt heti interjújában Saelzler atya, akit 2002 januárjában nyelőcsőtumorral műtöttek. A műtét után komplikáció lépett fel, amelynek következtében szív- és agyműködése négy percre leállt. Saelzler 21 napig kómában volt, és amikor felébredt, nem tudta mozgatni a lábát, és nem látott. A látóideg és a láb idegei maradandóan sérültek – írja a toledoblade.com internetes újság.

„A Miatyánkot és az Üdvözlégyet kezdtem imádkozni. Nagyon sötét időszak volt. A vakság sötétebb, mint az éjszaka. Olyan, mintha az óceán fenekén lenne az ember, ahová semmi fény nem szűrődik be. Félelem fogott el; de ahogy tudomásul vettem, szinte már túl is tudtam lépni rajta. Az első igazi tavaszi nap, az borzasztó volt. Szerettem fényképezni, sportolni, kertészkedni – egyik sem megy látás nélkül. Szóval néha nagyon nehéz. S szinte a vakságnál is nehezebb, hogy egyfolytában fáj a lábam" – mondta az ohiói pap.

„De azért mindig igyekszem felülemelkedni a nehézségeken. Hogy kártyás hasonlattal éljek, az embernek olyan lapokkal kell játszania, amilyeneket kapott, nem olyanokkal, amilyeneket szeretne. Roppant nyomasztó lenne, ha mindig arra gondolnék, hogy mit szeretnék. A vakság a személyiségem részévé vált, éppúgy, mint az ősz haj, vagy ez az anyajegy az arcomon."

Saelzler immár három éve az orsolyita nővérek káplánjaként szolgál. „Kérdeztem, hasznát tudják-e venni egy vak papnak. Mert ha nem, kiállok az utcasarokra egy táblával, hogy imával fizetek az alamizsnáért..."

A lelkipásztor ma egy beszélő számítógép segítségével naponta misézik a nővéreknél, valamint kisegítőként szolgál az Ohio állambeli toledói Corpus Christi Egyetem lelkészségén. A liturgia aktuális részeit és az előre megírt szentbeszédet a számítógépről fülhallgató segítségével hallja, és néhány másodperc késéssel hangosan ismétli. A gép gombnyomásra továbblép a liturgia soron következő részére.

„Sohasem haragudtam Istenre azért, ami történt. De az biztos, hogy nem volt könnyű. Sokan mondták, gondoljak arra, hogy Isten nem tesz rám nagyobb terhet, mint amit elbírok. Elgondolkodtam rajta, aztán mondtam, hogy ez aztán nem túl vigasztaló! Bizony előfordul, hogy az élet nehezebb helyzet elé állít, mint amit meg tudunk oldani, de engem a hit segített át a nehézségeken" – vallja Saelzler atya, aki Jim Bacik egyetemi lelkész szerint „a diákok és valamennyiünk számára példakép, mert elfogadta és lelki fejlődése eszközévé tette a testi megpróbáltatást."

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Evangélium

2008. április 15. - Kedd

Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt.
Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók
körülvették őt, és megkérdezték: "Meddig tartasz még bizonytalanságban
minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!" Jézus így felelt:
"Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám
nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem
vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem
őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik. Nem vesznek el
soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket,
hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből. Én és
az Atya egy vagyunk."
Jn 10,22-30

Elmélkedés:

A szamariai asszony, akitől Jákob kútjánál vizet kér Jézus, egy
beszélgetés során megérti, hogy Jézus a Messiás, s ezt örömmel mondja el a
város lakóinak. A vakon született ember, miután Jézus segítségével látni
kezd, örömmel fejezi ki hitét, s ismeri fel gyógyítójában a Messiást.
Egyeseket a tanítás, másokat pedig a csodák vezetnek el a Messiás
felismerésére. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiknek mindez nem elég.
Róluk olvasunk a mai evangéliumban. Újabb bizonyítékot, újabb csodát
akarnak, de az Úr nem teljesíti kérésüket. Mindazok a jelek, ugyanis,
amelyeket véghezvisz, elegendőek ahhoz, hogy eljusson valaki a hitre. Ne
követeljünk újabb bizonyítékokat, hanem engedelmeskedjünk hittel a mi
Urunknak!
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Szánd Uram, a szenvedőket,
Szánd, Uram, az éhezőket,
Hiszen ez a te világod!

Add, hogy mi értük éljünk,
Add, hogy dolgozhassunk értük,
s jöjjön el a te országod!

______________________________

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger