2008. április 26., szombat

IGEN

Az IGEN 2008/1. száma

A tartalomból:

EGYHÁZTÁJI - FÓKUSZBAN A BIBLIA ÉVE

Olvasástól lepénysütésig
"Fontos lehet ismerni a legújabb vatikáni motu propriót, vagy teológusok pápai enciklikákhoz fűzött lábjegyzeteit, mégis a Szentírás hitünk alapja..."

A harsányságról szól?
"Nyitott szemmel járva világos, hogy a társadalom többsége nem Szentírással a párnája alatt tér nyugovóra, és nem is az Újszövetségben keresi mindennapi szellemi betevőjét."

Lehet-e trendi egy Biblia?
"Megszoktuk a puritán, sötét, egyszerű megjelenésű Szentírásokat, azonban a fogyasztói társadalom nem elégszik meg a személytelen, általános formákkal."

Madártávlatból - a Biblia és a Google találkozása
"Az ember mindig is szerette volna meglátni, milyen volt a keresztre-feszítés, hogyan kelt át az egész zsidó nép a Vörös tengeren, vagy hogy feneklett meg Noé bárkája az Ararát csúcsán."


AGYTAKARÍTÁS - CREDO LIGHT?

Credo light?
"A szabad akarat kevés; a bűntudat központilag menedzselt megszüntetésére vágyunk, egy adminisztratív egyházi intézkedés segítségével."

Napok, amikor őrülten kívánom
"Fel nem foghatom, hogy bírt olyanná nevelni az egyház, hogy évek óta húzódó lelki tusát okoz az, hogy méregetnem kell a fiúkat: betegnek tartanak-e, ha megtudjak, hogy egy évtizeddel mások első szexuális tapasztalat után is szűz vagyok."

Szűzen férjhez menni, szűz lányt elvenni
"Nem arról beszélünk, hogy miért nem jó vagy nem helyes a házasság előtti szex, inkább arról, hogy miért jó, ha várunk a házasságig."

Többet adnánk - többet kapnánk?
"A nem vallásos ember fenntartja magának a jogot, hogy saját értékítélete alapján döntsön, a vallásos viszont egy eleve tiltott dologról gondolkodik ? és mint tudjuk, a tiltott dolgok sokkal jobban vonzzák az embert, mint azok, amiket ha akar, megtesz, ha akar, nem."

Inkább a prostitúció
"A házasság nélküli együttélés nem attól házasság nélküli együttélés, hogy nagyon modern gondolkodásúak vagyunk, és elutasítjuk a papok formaságait, hanem attól, hogy alapvető dolgokat nem akarunk megígérni."


KÖZ. ÉP. - ITTHON VAGY OTTHON?

Barátok közt
"Besétálok. Elvegyülök. Igyekszem feloldódni. Egy levegőt lélegezni. Átélni. Előítéletem, mércém, arcom nincs. A valóság érdekel. Margit Körút, Országúti Ferences Plébánia, Világi Rend, Szent Erzsébet közösség."

Amerikai csápolók
"A beszéd a legtöbb jelenlévőnek sikeresen közvetíti a Biblia üzenetét: özönlenek a szinpad elé, ahova az ültetők előrelátóan papírzsebkendőket készítettek. Felemelt kézzel, énekelve dicsőítik az Urat. Kevesen maradnak ülve; zsebkendő nem marad szárazon."

Ne találjuk ki Magyarországot!
"Ami zavar: az alapvető hozzáállás. Hogy ha valami érdekütközés körvonalazódik, akkor első gondolatunk ez: már megint mi vagyunk a bénák, magyarok. Mi akadályozunk az elmaradottságunkkal valami európai jót."


Az Igen legújabb számát keresse az egyházközség újságárusánál! Ha ott nem kapható, megrendelhető az igen@igen.hu drótpostacímen. Ára: 400 Ft.

Evangélium

2008. április 26. - Szombat

Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: "Ha a világ gyűlöl titeket,
tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne
titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert
kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ.
Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem
üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a
tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik
azt, aki küldött engem."
Jn 15,18-21

Elmélkedés:

A szőlőről és a szőlővesszőkről szóló példabeszéd, amelyet ezen a héten
olvastunk, a Jézus és tanítványai közti szoros, egymásrautalt kapcsolatról
szólt. Jézus tanítványaiként mindig kapcsolatban kell lennünk ővele, ha
azt szeretnénk, hogy jótettekben gyümölcsöző legyen az életünk. E példázat
fényében válik világossá számunkra, hogy miről szól a mai evangélium.
Jézus sorsa a mi sorsunk is. Az ő élete mibennünk folytatódik, legalábbis
akkor, ha nem csak névleg vagyunk a tanítványai. Ha nem "macerálnak"
minket kereszténységünk miatt, akkor talán nem is vesszük komolyan
vallásosságunkat. Ha nem bántanak minket, akkor talán nem is vagyunk
tanúságtevők. Vajon meglátják-e az emberek, hogy Krisztushoz tartozom?
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy.
Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden
időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy
velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
Kempis Tamás


______________________________
__

Aktuális:
Kedves barátaim!
Ramona imát kér édesapjáért, valamint Éváért és Ágiért, akik rosszindulatú
daganatos betegségben szenvednek.
Ottó imát kér, hogy helyreálljon a családi béke egy édesapa és fia között,
valamint egy egyházi iskola létrejöttéért.
Ágnes imát kér Beátáért,hogy ne legyen alkoholfüggő.
Egy listatag imát kér, hogy megtalálja házastársát és hivatását; és hogy
tudja mindenben felfedezni és követni a jó Isten akaratát.
Katalin imát kér barátnőjéért, akinek gerincsérve és rossz egészségi
állapota miatt kilátástalan a helyzete.
Egy listatag imát kér egy bíróért, hogy nehéz helyzetében az Isteni
Gondviselés segítse.
Egy 46 éves listatagunk imát kér, mert kismama lett és családja ellenzi,
hogy megszülje gyermekét.
Köszönöm mindenki imáit!
István atya
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Erdély egyházi művészetének öröksége

Erdély egyházi művészetének öröksége
április 26. 10:25

„Colligite fragmenta! – Örökségvédelem Erdélyben” címmel tartottak az ELTE Bölcsészettudományi Karán háromnapos konferenciát április 21. és 23. között a HÖK Művészettörténeti Intézetének Hallgatói Képviselete és a KÖH Kárpát-medencei referatúrája szervezésében. A megnyitók után több mint negyven előadó számolt be Erdély egyházi és világi kulturális örökségének jelen állapotáról és védelméről.
Dezső Tamás, a kar dékánja és Kelényi György, a Művészettörténeti Intézet vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd az első előadást Marosi Ernő, a MTA alelnöke tartotta a régiók művészettörténetéből. A nagyon gazdag programban, mely érintette a romániai örökségvédelem mai helyzetét, előadások hangzottak el az egyes műemlékekről is. Benczédi Sándor és Czimbalmos Attila a csíkmenasági római katolikus templom középkori hajójának kutatásáról számolt be.

Sarkadi Márton gyulafehérvári gótikus építőműhelyekről beszélt, míg a magyar reneszánsz szempontjából is kiemelkedően fontos Lázói-kápolna kutatásáról Halmos Balázs adott elő. Erdély templomépítészete szempontjából különösen érdekes volt Nagy Gergely Domonkos előadása. Elmondta, hogy a Királyhágó két oldalán jelentős gyakoriságbeli eltérések mutatkoznak a centrális térkialakítású templomok számában. Míg a Partiumban sokat találunk, addig Erdélyben jóval kevesebbet. Ennek az eltérésnek okai közt említette, hogy a centrális templomok elterjedésekor az országrész politikai és felekezeti elkülönülése is szerepet játszhatott abban, hogy az addigra a török miatt elszegényedett Erdélyben nem hódított teret ez a templomtípus. Sokszor nem kerektemplomok épültek, hanem különböző hosszházas templomformát tagoltak centrális terekkel. Másutt átmeneti tér alakult ki, mint például a nagyváradi pálos templomnál, a nagyváradi püspöki székesegyháznál, vagy a kolozsvári görög katolikus templom esetében.
Terdik Szilveszter a később püspöki palotának használt balázsfalvi kastély, az úgynevezett „Veres vár” egyik sarokbástyájában épült XVII. századi kápolna kálváriáját, végül XX. századi eltűnését mutatta be vetítettképes előadásában. A zárónap egyik témáját H. Kolba Judit, a Nemzeti Múzeum munkatársa szolgáltatta. Előadásában a gyulafehérvári egyházmegye templomaiban talált XV-XVII. századi liturgikus tárgyak – úrfelmutatók, kelyhek, oltárkeresztek – sorát mutatta be, melyek figurális ábrázolásmódjukkal és drágakőberakásaikkal azt erdélyi ötvösművesség magas színvonalát reprezentálták. Egyúttal sajnálattal említette, hogy erről a nagy mennyiségű és értékes műkincs anyagról még nem készült méltó katalógus.

Magyar Kurír

Kép: gothic.hu


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Út, igazság és élet

Út, igazság és élet – 2008. április 26.
április 26. 0:08

Jézus első szám első személyben mondja, hogy ő az út, az igazság és az élet. Jézus ezért sokaknak rokonszenves.
Pontosabban nem ő a rokonszenves, hanem amit mondott, mert vannak, akik ugyanennek kimondására merészkednek, csak éppen Jézus nélkül. Pedig ez a mondat csak Jézussal együtt életképes, nélküle nem. Egyszerűen azért, mert valamiféle utat és igazságot még csak-csak ki tud találni a modern ember, de életet nem. Isten nélkül az életnek tekintett valami nem nevezhető életnek. Isten nélkül nincs remény és nincs távlat. Ha viszont távlat nincs, akkor a jelen pillanatnak sincs értelme. Mindezekből látszik, hogy lehet utat kijelölni, amely nem vezet sehová, és lehet igazságnak tűnő kijelentéseket is megfogalmazni, amelyek nem szolgálják az életet. Ma ennek mesteri fokát űzi a világ. Az út és az igazság még nem tűnt el. Ez biztatást ad, mert hátha visszahozzák még az életet.


Sánta János


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Karizmák Ünnepe

Karizmák Ünnepe
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napja

április 26. 8:45

A Városmisszió tapasztalatainak értékelése és folytatása jegyében az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye május 12-én immár 14. alkalommal rendez pünkösdhétfői majálist Karizmák Ünnepe címmel Budapesten, a máriaremetei kegytemplom kertjében.
Az előző években megszokott módon, közel 50 sátorban várják az érdeklődőket a plébániák, szerzetesrendek, katolikus lelkiségi mozgalmak, közösségek, iskolák. A szabadtéri színpadon iskolai csoportok műsoros programját tekinthetik meg a résztvevők, a paravános tárlaton a plébániai missziók jelennek meg, és a nap folyamán bemutatkozik a nemrégiben alakult missziós referatura. Az ünnep házigazdája, Erdő Péter bíboros a korábbi évekhez hasonlóan koradélután tart előadást a nagyszínpadon.A nap során a kegytemplom kertjében a gyermekek kézműves foglalkozások, ügyességi vetélkedők, kvízjátékok közül választhatnak, míg a nagyobbakat és a felnőtteket vetélkedők, beszélgetések és rövid zenés ájtatosságok várják. A délutáni szentmisét az egyházmegye főpásztora, Erdő Péter bíboros a jelen levő paptestvérekkel együtt mutatja be.A főpásztor megbízásából ebben az évben is a Főegyházmegye Pasztorális Szakterülete végzi a koordinációt, a szervezési feladatokat pedig a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM) önkéntesei látják el.

Program:

9.00 – Plébániai missziós események paravános bemutatása. Színpadi programok és sátras rendezvények
13.00 – Beszélgetés és beszámolók a misszió lelkiségéről
14.00 – Erdő Péter bíboros előadása
14.45 – Szentségimádás
15.30 – Ünnepi szentmise

További információk:
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM)
Tel./fax.: (1) 484-0734
E-mail: kim[kukac]katolikus.net
Honlap: www.kimiroda.hu

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Előkészületek

Előkészületek a kínai egyházért meghirdetett imanapra
április 26. 11:14

A kínai katolikus közösség készül a helyi egyházért szóló imanap megünneplésére, amelyet XVI. Benedek pápa kezdeményezett az ország híveihez intézett 2007. május 27-i levelében.
A Szentatya ismerve a kínai hívek tiszteletét Szűz Mária, a keresztények segítsége iránt, akinek május 24-én tartjuk liturgikus ünnepét, arra hívja az egész világ híveit, hogy ezen a napon imádkozzanak a kínai egyházért. Válaszul XVI. Benedek felhívására és május 24-re, valamint a Mária-hónapra készülve a kínai katolikus közösségek imatalálkozókat, imakilencedet és szentmiséket kezdtek szervezni. A Fides missziós hírügynökség szerint a Jin Nan Egyházmegye egyik plébániáján imatalálkozóra került sor, amelyen nem keresztények is részt vettek. A plébános elmondta, hogy a lelkipásztori siker láttán megismétlik az alkalmat. Egy másik plébánián pedig 300 hívő gyűlt össze, hogy a Segítő Szűz Máriához imádkozzanak a keresztények támogatását és Kína oltalmazását kérve.


Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: www.religionecattolica.rai.it


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Meg kell állítani...

Meg kell állítani a keresztények kivándorlását Irakból
április 26. 16:18

Azon kell dolgoznunk, hogy a keresztények ne hagyják el Irakot – mondta Shlemon Warduni bagdadi segédpüspök a SIR-nek adott interjújában. Biztonság és stabilitás hiányában félő, hogy egy keresztény sem marad Irakban.
Shlemon Warduni püspök szerint sürgősen fel kell karolni azt a több ezer keresztény menekültet, aki Szíriában, Libanonban, Jordániában és más szomszédos országban él। Elégedettségét fejezte ki, hogy az Európai Unió néhány országa befogadja az iraki keresztény menekülteket, és hozzátette: méltó elhelyezésről kellene gondoskodni számukra az európai államokban mindaddig, amíg a helyzet megengedi, hogy visszatérjenek Irakba.
A püspök azt kéri, hogy a nemzetközi közösség és az iraki kormány tegyen meg minden tőle telhetőt a biztonság és a stabilitás garantálására a háborútól szenvedő lakosság érdekében. Alapfontosságú, hogy az iraki keresztények hazájukban maradjanak – tette hozzá a főpásztor –, és hogy azok, akik már gyökértelenül más országban élnek, visszatérhessenek otthonaikba, munkájukhoz, szeretteikhez.


Vatikáni Rádió/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Szentszéki kinevezések

Szentszéki kinevezések
április 26. 17:05

XVI.Benedek pápa április 26-án konzultorokat nevezett ki a Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsán belül működő bizottságba, amely a zsidósággal való vallási kapcsolatokért felelős.
Közöttük van P. Pierbattista Pizzaballa ferences, szentföldi kusztos és P. Joseph Sievers professzor, a Pápai Gergely Egyetem Agostino Bea bíborosról elnevezett intézetének igazgatója is.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Pio atya


Pio atya – A csodák embere I-II.
Az Etalon Film Kft. kiadványaiból

április 26. 17:50

Az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és meghalt Szent Pio atya (1887-1968) neve immár fogalommá vált a katolikus hívők többsége számára, története a XX. század misztikájának önálló fejezete. A filmben Pio atya gyermekkorától kezdve tárulnak fel életének a főbb eseményei.


Carlo Carlei filmjének kezdetén imacsoport gyülekezik a San Giovanni Rotondo kolostor előtt, megemlékezve arról, hogy Pio atya testén ötven évvel ezelőtt jelentek meg a stigmák, a keresztre feszített Krisztus sebei. A Pio atyát szerető és a megrendült egészsége miatt érte aggódó és imádkozó hívők mellett azonban Látogató is érkezik. Nevét nem tudjuk, mindenki csak monseigneur-nek szólítja. Roppant kemény, hideg lelkű ember, mintha az ördög ügyvédjének a szerepét játszaná el. Egész életében üldözte Pio atyát, s még most, a halála előtt néhány órával sem kíméli, önteltnek nevezi, aki túlságosan biztos a szentségében, azzal vádolja, hogy kezdettől fogva becsapta az embereket, kihasználta hiszékenységüket, fanatizmusra való hajlamukat, csodák iránti vágyakozásukat. A Látogató szemernyi részvétet sem érez az ezrek, tízezrek által már életében szentként tisztelt Pio atya iránt, s noha sokkal fiatalabb nála, tegezi, durván beszél vele. Amikor pedig felfedezi, hogy Pio atya kézfejéről eltűntek a stigmák, végleg igazolva érzi magát. Nem akarja elhinni, hogy Pio atya ötven évre kapta meg Krisztus sebeit, s hogy most ezek eltűntek, azt jelenti, földi életének a végére érkezett.

A filmben Pio atya gyermekkorától kezdve tárulnak fel életének a főbb eseményei. A visszaemlékezéseket meg-megszakítja a szentéletű szerzetes és az őt kíméletlenül faggató Látogató párbeszéde, az események értékelése. Éles ellentét van Pio atya nyugodt, bölcs magatartása és a Látogató ingerült, időnként kifejezetten durva, sértő megnyilvánulásai között. A szerzetes nem titkol el semmit, gyónásszerű őszinteséggel idézi fel, hogy a Sátán gyermekkorától kezdve időről-időre megkísértette, üldözte, a legkülönbözőbb alakokban jelent meg előtte: bőszen ugató, megvadult fekete kutyaként, lobogó tűzcsóvaként, a lelkipásztori szolgálat iránti elhivatottságát gunyorosan kétségbe vonó papi személyként. Az egyik jelenetben suttogó, mintha az alvilágból származó hangokat hallana, testét pedig felökleli a fekete kutya. „A fény kialudt, ahogy máskor is kialudt. Az Úr akart így vágni, csépelni, mint a gabonát. Hogy a lelkem megtisztuljon” – idézi fel küzdelmét az ördögi erővel. A Sátán vissza-visszatérő kísértései ellen Pio atya hitét kezdettől fogva Krisztusba veti. Már egész korán felismeri: „Ha teljes szívemből könyörgöm hozzá, ő meghallgat.”

Az életrajzi, de természetesen a fikciós elemeket is bőven felhasználó film Pio atyáját, akárcsak életében, meghatározza az Istentől kapott csodatevő képessége, rendelkezik a gyógyítás, a lélekbe és jövőbe látás karizmájával, napi kapcsolatban van Krisztussal és Máriával. Mindenekelőtt azonban követve Krisztus példáját, magára veszi mások szenvedését. Különösen szívén viseli a legszegényebbek, legnyomorultabbak gondjait. Kenyeret visz a gyermekeit egyedül nevelő anyának, ha pedig szükségét látja, leveszi a templomi Szűzanya-szoborról az arany díszeket, mert meggyőződése, Mária helyeselné, hogy az azokért kapott pénzen élelmet vesz a szegényeknek. Amikor elhatározza, hogy kórházat épít a legszegényebb betegek számára, a Szenvedések Egyesületének Házát, azt mondja lelki leányának, Cleonicének: „A betegekben Krisztus lakozik. De a szegény betegekben Krisztus kétszeresen ott van.” Pio atya mindvégig tisztában van vele, hogy karizmáját Krisztusnak köszönheti, ő csak eszköz a Megváltó kezében.

Végigvonul a filmen, hogy az egyházi hierarchia ellentmondásosan viszonyult Pio atyához, rengeteg igaztalan támadásnak és hamis vádnak volt kitéve. Pio atya az ördög mindenütt való jelenvalóságával magyarázza a támadásokat, a Gonosz az, aki megzavarja az emberek lelkét és testvért testvér ellen fordít. Egyetlen pillanatra sem rendül meg azonban az egyházba vetett hite, a támadásokat alázattal viseli. Élete végén így emlékszik vissza küzdelmeire: „Meglehet, sok hibát követtem el, zsémbes voltam és kötekedő, de azt hiszem, bőven meglakoltam mindenért…Nekem választanom kellett az egyház ítélete és a nyomor, a reménytelenség között, és Krisztus, ő ragadott torkon, és azt mondta, folytasd, folytasd tovább!”

Személyekre lebontva mutatja be a film, hogy Pio atyának különleges hatása volt a környezetében lévő emberek lelki fejlődésére. Az említett Cleonice öntelt és pökhendi leányból válik Pio atya legfőbb támaszává, aki soha, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem hagyja el, vállalva emiatt a gonosz, rosszindulatú és hazug vádaskodásokat is. A másik személy Emanuel Brunetti, egy élvhajhász, bűnös életet élő hazárdjátékos, akinek jelleme alapvetően fordul pozitív irányba a Pio atyával való találkozása után.

A harmadik lelki változás magában a Pio atya iránt mindig ellenséges érzelmű Látogatóban zajlik le. Pio atya rendelkezett a több helyen való jelenlét képességével, s így tud róla, hogy a II. világháborúban a Látogató, meghúzódva egy lakásban, félelemből nem mert ajtót nyitni egy, a németek elől menekülő fiatalembernek, hiába dörömbölt az ajtaján, kétségbeesve könyörögve neki, hogy ne hagyja kárhozatban meghalni. Pio atya ott áll a Látogató mellett, sugallja neki, hogy mentse meg a fiút a kárhozattól, oldja fel őt bűnei alól, de a Látogatóban erősebb a rettegés, mint a segítőkészség, a papi szolgálatból eredő kötelezettség. A Látogató egész életében hordozza magában ennek a tragikus mulasztásnak az elviselhetetlen terhét, de mivel nem mer vele őszintén szembenézni, önmaga gyengeségét haragként és gyűlöletként zúdítja a szentéletű Pio atyára, elviselhetetlennek tartva a személyét övező szeretetet és tiszteletet. Ezen az utolsó találkozáson Pio atya felidézi a történteket, de nem a leleplezés, nem is az ítélkezés céljából, hanem hogy segítse a Látogatót abban, hogy merjen végre szembenézni a bűnével, s hinni Krisztus végtelen irgalmában. Pio atya a Szentháromság nevében feloldozza a Látogatót a bűne alól, s alázatból is példát mutat: cserébe azt kéri, hogy ő is oldozza fel, ne kelljen úgy meghalnia, mint annak a fiúnak. A Látogató ekkor megtörik, s mintha fény gyulladna a lelkében. Megszabadulva az őt több mint két évtizeden át nyomasztó rettenetes bűntudattól, felismeri annak az embernek az életszentségét, akit egész életében üldözött. Könnyeivel küszködve suttogja: „Micsoda elvakultság! Olyanok vagyunk, mint az emmauszi tanítványok. Krisztus közöttünk jár, és mi nem ismerjük fel.”

Carlo Carlei filmje hitelesen mutatja be Pio atya életét, aki minden tettét és csodáját mások szolgálatának szentelte, önként és zúgolódás nélkül vállalva, hogy neki a kereszt maradt. Magának soha nem kért semmit, mert ez volt az egyezség Isten és közte. Ahogy a tőle gyógyulást remélő apja halálos ágyánál mondja: „Magamnak nem kérhetek semmit. Másnak igen, de magamnak nem.” S ehhez az Istennel kötött egyezséghez mindvégig rendíthetetlen következetességgel tartotta magát.

Pio atya – A csodák embere I-II. (olasz film, 2000, 200 perces)
Rendezte: Carlo Carlei
Írta: Carlo Carlei, Massimo de Rita és Mario Falcone
Főbb szereplők:
Pio atya – Sergio Castellitto
Visitatore – Jürgen Prochnow
Cleonice – Lorenza Indovina
Agostino – Roberto Chevalier
Paolino – Flavio Insinna
Benedetto atya – Gianni Bonagura
Etalon Film Kft.
Magyar Kurír

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger