2008. május 10., szombat

Interjú Bábel Balázs érsekkel

Interjú Bábel Balázs érsekkel
május 10. 8:23

A Szentatya május 8-án délelőtt folytatta a magyar püspökök egyenkénti fogadását. Találkozott Ternyák Csaba egri érsekkel és segédpüspökével, Katona Istvánnal; Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspökkel, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel és segédpüspökével, Bíró Lászlóval. A pápai audiencia után Bábel Balázs interjút adott a Vatikáni Rádiónak.

Bábel Balázs elmondta: megköszönte a Szentatyának teológiai munkáit, melyekkel idestova harminc éve ismerkedik, s olvasásuk mindig nagy szellemi élvezetet szerzett neki. Ezután az egyházmegye helyzetéről beszélgettek. Jelen volt az audiencián a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye segédpüspöke, Bíró László, családpasztorációért felelős püspök is. Bábel Balázs beszámolt a Szentatyának arról, hogy a szekularizáció egyik következménye, hogy egyre több ember köt megkereszteletlennel házasságot, ami sok esetben komoly hitbeli konfliktus forrása lehet.

A világegyház központjából, Rómából nézve Magyarország, a magyar Egyház, és a Kalocsai-Kecskeméti Főegyházmegye csak egy kis pont – mondta Bábel Balázs. Hozzátette: az egyház nem tud elvonatkoztatni attól, hogy társadalomban él, amely jelenleg „válságos időket él meg”. Az érsek úgy véli: az erkölcsi és gazdasági válság rányomja a bélyegét az egyházra is. A krízis megoldása lehet a megtérés, a szolidaritás. „Egy ember keveset tud tenni, de ha az egyházközségek só és kovász módjára működnek, akkor környezetükben több dolog változhat pozitívan" – fogalmazott.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Szent Pál-évvel kapcsolatos rendezvényeiről Bábel Balázs elmondta: a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye elődje, a Kalocsa-Bácsi Egyházmegye egykor Szent Pál védnöksége alatt állt. Az egyházmegye most címerében őrzi Szent Pál alakját. Június 29-én Bábel Balázs Kecskeméten hirdeti meg a Szent Pál-évet, amely a Biblia évéhez is szorosan kötődik.

Az interjút Vertse Márta készítette, eredeti formájában itt hallgatható meg.

Magyar Kurír

Több százezren a csíksomlyói búcsún

Több százezren a csíksomlyói búcsún
A Duna TV közvetíti az ünnepi szentmisét

május 10. 8:53

A csíksomlyói ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján székelyek és csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát. A búcsú mottója idén: „Egészen szép vagy, Mária!”

Az ünnepi szentmise magyarországi idő szerint 11.30-kor kezdődik. A Duna Televízió idén is élő adásban, immár 16. alkalommal közvetíti a szentmisét. Az ünnepi szónok ezúttal Schönberger Jenő szatmári püspök.

A csíksomlyói ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a gyergyói és csíki székelyek, valamint a gyimesi és moldvai csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát. Abban az évben János Zsigmond fejedelem seregeivel indult a székelyek ellen, a helyiek azonban ellenálltak, és pünkösd szombatján győzelmet arattak. Ekkor fogadták meg, hogy hálából minden évben ugyanazon a napon elzarándokolnak Csíksomlyóra. Azóta a fogadalmi zarándoklat és búcsú jelentős mértékben kiszélesedett, óriási, több százezres sokaság gyűlik össze évről évre a Somlyó-nyeregben megtartott ünnepi nagymisére.

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Pünkösd és emberi kapcsolataink

Pünkösd és emberi kapcsolataink – 2008. május 10.
május 10. 0:08

Holnap ünnepeljük a Szentlélek kiáradásának ünnepét. A Szentlélek nem külön-külön áradt ki magánszemélyekre, hanem egyszerre sok embert töltött el, akik különböző nyelven beszéltek, de utána egyetértettek.

Külön-külön kapták azt az élményt, hogy egyetértenek. Az emberek között létezik valami mélységes összetartozás, olyan mélyen, hogy Szentlélek nélkül észre sem vennénk, és akik Lélek nélkül élnek, könnyen össze is vesznek, abban a tévhitben, hogy versenyeznünk kell létünkért. Pedig nem kell versenyeznünk azért, ami már megvan.

Csak meg kell tanulnunk használni. A Szentlélek abban segít, hogy normálisan világra jöjjünk, de már nem erre a világra, hanem az örök életre.

Sánta János


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

A Szentatya beszéde

A Szentatya beszéde a magyar püspökökhöz
május 10. 13:05

Május 10-én 11.45-kor XVI. Benedek pápa fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ad limina látogatáson Rómában tartózkodó tagjait, és beszédet intézett hozzájuk, amelyet – a Vatikáni Államtitkárság hivatalos fordításában – az alábbiakban teszünk közzé.

Kedves és tiszteletreméltó Testvéreim a püspöki rendben!

Nagy örömmel fogadlak Benneteket, a magyarországi Egyház Főpásztorait, ad limina Apostolorum látogatástok alkalmából. Szeretettel köszöntelek Titeket. Hálás vagyok Erdő Péter Bíboros Úrnak, aki az egész Püspöki Kar nevében köszöntött engem. Azon túl, hogy kinyilvánította testvéri érzelmeiteket, amelyeket szívélyesen megköszönök, világosan meghatározta hazátok társadalmának és katolikus közösségének fontosabb jellemzőit, egyben összegzést is nyújtott mindarról, amit e napokban személyes találkozásaink alkalmával hallottam Tőletek. Így, Kedves Testvéreim, a gondjaitokra bízott nép lélekben közöttünk van, örömével és bánatával, gondjaival és reménységével. Mi pedig mindenekelőtt azért kérjük Szent Péter és Pál közbenjárását, hogy a hívek megtalálják azt az erőt, amely képesíti őket az Isten Országának teljessége felé vezető úton való megmaradásra. Ebben az Apostoli Szék is, amely szeretetben elöl jár, szívesen nyújt segítő kezet.

A kommunista rendszer hosszú időszaka rendkívül nyomasztó örökséget hagyott a magyarság számára. Ennek még mindig érezzük következményeit: különösképpen azt, hogy sokak számára nehézséget okoz a mások iránti bizalom. Ez jellemző mindazokra, akik oly hosszú ideig a gyanakvás légkörében éltek. A bizonytalanság is hangsúlyozottan megtapasztalható a nehéz gazdasági helyzetben, s a fogyasztói társadalom felfokozott igényei közepette nem látunk jobbulást. Az emberek általában tudatában vannak annak, hogy korunk nem jeleskedik sem a gondolkodás, sem az akaraterősség területén. Amint azt ti is megjegyeztétek, manapság gyakorta nehézséget okoz a teológiai és lelki érdeklődés elmélyítése, mert nem ritka jelenség az a hiányosság, amely egyrészt a szellemi igényesség, másrészt a hitigazságok objektív megtapasztalásának területén tapasztalható. Ebben az összefüggésben az Egyház továbbra is tanítómesterünk, de mindig és elsősorban édesanyánk marad, hogy táplálja bennünk a kölcsönös bizalmat és a reményt.

A szekularizáció terjedése elsősorban a családokat sújtja. A család Magyarországon is súlyos válságban van. Erről tanúskodik a házasságkötések számának jelentős csökkenése és a válások, és még inkább a túl korai válások számának növekedése. Egyre gyakoribb jelenség a házasságkötés nélküli együttélés. Jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is. Ez a helyzet, amelyet súlyosbít a nagycsaládok támogatási rendszerének hiányossága, a születések számának drasztikus csökkenéséhez vezetett, s ezt még drámaibbá teszi az abortusz elterjedt gyakorlata. A család válsága ugyanakkor nagy kihívás az Egyház számára is. Megkérdőjeleződik a házassági hűség és még inkább mindazok az értékek, amelyek a társadalom alapját képezik. Természetes ezért, hogy e nehézséget nem csupán a családok érzik meg, hanem még inkább a fiatalok. A városokban a szórakozás új formái várnak rájuk, a falvakban pedig sokszor magukra vannak hagyatva. Ezért nagyra értékelem a számos kezdeményezést, amelyet az Egyház támogat, a rendelkezésre álló kevés eszközök szűkössége közepette. Továbbképzésekkel és az irántuk érzett barátság kifejezésével neveli őket a felelősségvállalás fontosságának felismerésére. Gondolok például az egyházi kórusokra, amelyek dicséretes módon ápolják és terjesztik a szent zenét. Az új nemzedékek kapcsán továbbá igen pozitív a katolikus iskolák ügyének támogatása, különösen a Katolikus Egyetemé, amelynek azt kívánom, hogy őrizze meg és fejlessze tovább eredeti önazonosságát. Bátorítlak Benneteket abban, hogy folytassátok törekvéseiteket az iskolai és egyetemi lelkipásztorkodásban, s általában a kultúra világának evangelizálása területén. Manapság élünk a tömegkommunikáció eszközeivel is. Ezen a területen Egyházatok újabban jelentős előrelépést mutathat fel.

Tiszteletreméltó Testvéreim, hogy a nép hitét megtartsátok, helyesen teszitek, ha értékelve a hagyományos kezdeményezéseket, felújítjátok azokat. Ilyenek a zarándoklatok és a magyar szentek, különösképpen Szent Erzsébet, Szent Imre és természetesen Szent István tisztelete. A zarándoklatok kapcsán, nagyra értékelem a Szent Péter Székéhez való zarándoklás hagyományának megőrzését (amelynek egyik jellegzetes kifejeződése hogy az Apostol Bazilikájában van egy gyönyörű Magyar Kápolna). Örömmel értesültem arról, hogy egyre gyakoribbak a zarándoklatok Mariazellbe, Czestochowába, Lourdes-ba, Fatimába és az Isten Irgalmasság új Szentélyébe, Krakkóba, ahol Püspöki Karotok újabban egy „Magyar Kápolnát” alakított ki. A XX. század folyamán nem hiányoztak Nálatok sem a hit hősi tanúi: őrizzétek meg emléküket, hogy az általuk keresztény lélekkel viselt szenvedések továbbra is növeljék a hívek és minden igazság és igazságosság után vágyó ember bátorságát és hűségét.

Van egy másik gond, amelyben osztozom veletek: a papok hiánya és ennek következtében az Egyház fölszentelt szolgáinak lelkipásztori munkával való túlterheltsége. Ez a probléma Európa számos országában tapasztalható. Mindenesetre arra kell odafigyelni, hogy a papok megfelelően alakítsák saját lelki életüket, hogy a nehézségek és a sürgető munka ellenére, ne veszítsék el életük és szolgálatuk középpontját. Ebből következően meg tudják különböztetni a lényegest a kevésbé lényegestől, és megtalálják a mindennapi munka helyes értékrendjét. Újra hangsúlyoznunk kell, hogy éppen a Krisztushoz való örömteli tartozás, amelynek a papok a tanúi híveik körében, hathatós ösztönzés arra, hogy a fiatalok nyitottak legyenek Isten hívásának felismerésére. Különösképpen fontos, hogy az eucharisztia és a bűnbánat szentségével elsősorban maguk a papok éljenek, hűségben, kitartással, továbbá, hogy legyenek készségesek híveiknek e szentségekkel való ellátásában is. Az elmagányosodás veszélyét kerülendő elengedhetetlen továbbá a papi testvériség ápolása. Ugyancsak fontos a papok és a laikus hívek közti pozitív és tiszteletteljes kapcsolatokra való bátorítás, a Presbyterorum ordinis zsinati dekrétum tanítása szerint. A papok és a szerzetesek együttműködése is még tovább bővülhet. Ilyen szempontból felhívnám figyelmeteket a női szerzetesközösségekhez intézett bátorításomra. Arra, hogy továbbra is alázatosan folytassák értékes tevékenységüket a legszegényebbek szolgálatában.

Tiszteletreméltó Testvéreim, a szekularizáció ellenére, a Katolikus Egyház, a vallási hovatartozás viszonyítási pont marad igen sok magyar ember számára. Ezért igen kívánatos, hogy az állami hatóságokkal való kapcsolatokban az együttműködést kölcsönös tisztelet hassa át. Ebben segítenek a kétoldalú egyezmények is, amelyek korrekt betartásán a paritásos bizottság őrködik. Ez majd az egész magyar társadalom javára lesz, különösen is az oktatás és a kultúra területén. S mivel az Egyház, az iskolaügyben és a szociális munkában való elkötelezettsége révén hatékonyan szolgálja a polgári társadalmat, azt óhajtjuk, hogy ebben a tevékenységében támogassák az állami tényezők is. Különösen is gondolok a szükséget szenvedő csoportokra: egyházi részről elkötelezettségtek ne csökkenjen a fennálló gazdasági nehézségek ellenére sem, az ő szolgálatukban.

Tiszteletreméltó Testvéreim, végezetül arról kell szót ejtenünk, hogy az Egyház tanításának megőrzésében való egységtek számomra az öröm és a megerősödés forrása. Maradjatok meg ebben az egységben és fejlesszétek azt! Örömömre szolgál, hogy utóbb szorosabbá fűztétek kapcsolataitokat a szomszédos országok püspöki karaival, különösen is Szlovákiával és Romániával, ahol magyar kisebbségek élnek. Dicséretesnek tartom ezt a vonalvezetést, amely őszinte evangéliumi lélekből és a harmonikus együttélés iránti bölcs aggodalomból fakad. Nem lesz könnyű megoldani a feszültségeket, de az Egyház által elkezdett út igaz és ígéretes. Ezt és minden más pasztorális kezdeményezésteket szívesen támogatom; kiváltképpen gondolok itt a „Biblia évére”, amelyet a 2008. esztendőre igen alkalmasan meghirdettetek, egyetértésben a Püspöki Szinódus következő rendes ülésével. Ez számotokra is rendkívül jó alkalom arra, hogy elmélyítsétek a keresztény testvérekkel és más felekezetekkel való jó kapcsolataitokat. Amikor hálát adunk Istennek szüntelen megtapasztalható segítségéért, rátokra és szolgálatotokra a Szűzanya Mária anyai gondosságát hívom. Imáimról biztosítalak Titeket, és szívesen adom az Apostoli Áldást, amelyet kiterjesztek egyházmegyéitekre és az egész magyar nemzetre.

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Szent Imre zarándoklat Csíksomlyóra

Szent Imre zarándoklat Csíksomlyóra
május 10. 14:36

A veszprémi székhelyű Szent Imre Egyesület és a város önkormányzata képviseletében május 5-én kis küldöttség indult Csíksomlyóra, hogy útközben felkeresse Szent Imre herceg emlékhelyeit.

A zarándokút résztvevői koszorúkat helyeznek el a Szent Imre nevére benedikált templomoknál és szobroknál – olvasható az Erdély.Ma honlapon. Az út csúcspontján, pünkösd szombatján a küldöttség a csíksomlyói búcsúban tiszteleg a somlyói Szűzanya és Szent Imre emléke előtt.

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

A Szentlélek tüzével

A Szentlélek tüzével – Megjelent a Népek missziója
május 10. 15:19

A keresztény ember küldetése, hogy a feltámadás hitét hirdesse a halál és a hazugság kultúrájával szemben – vallja Benvin Sebastian atya a Népek Missziója legújabb számában. A Pápai Missziós Művek lapja pünkösd ünnepére jelent meg.

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ideje, így az újság olyan tanúságtételeket tár az olvasó elé, amelyekben a Szentháromság harmadik személyének ereje mutatkozik meg. A Szentlélek tüze ugyanúgy átjárhatja egy látszólag mindennapos életet élő, államvizsga és férjhezmenetel előtt álló lány életét, mint egy motorbaleset miatt tolókocsiba kényszerült fiatalemberét. Isten erejét és az ember gyengeségét ugyanúgy megtapasztalhatja az ifjú katonaorvosnő, aki másfél évig szolgált Afganisztánban, mint az a család, amelynek attól kell rettegnie, hogy a két legkisebb gyermek közül az egyik akár életveszélyes állapotban jöhet világra.

A magazin bepillantást enged a missziók múltjába és jelenébe: megismertet Lisieux-i Szent Terézzel, a misszió társvédőszentjével és a kínaiak közt kínaivá lett verbita hittérítővel, Josef Freinademetzcel, és a börtönmisszió világába is elkalauzol.

MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Fatima – A hit csodája

Fatima – A hit csodája
Az Etalon Film Kft. kiadványaiból

május 10. 16:48

A portugáliai Fatima melletti Cova da Iriában 1917. május 13. és október 13. között Szűz Mária hat alkalommal jelent meg három kis pásztorgyermeknek, a tízéves Lúcia dos Santosnak és két unokatestvérének, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Martonak. A Szűzanya a bűnösökért való imádságot, áldozatot, engesztelést kért a gyerekektől.

Fabrizio Costa filmjében a felesége, Margarida halála után egy szerzetes kolostor magányába elvonult, aggastyánkorú Dário de Carvalho idézi fel a történteket, hét évtizeddel a fatimai jelenéseket követően.

Az első világháború idején vagyunk. Portugáliában áthidalhatatlan a szakadék a hatalmat néhány éve megszerző liberális nagypolgárság és a társadalom döntő többségét kitevő, nyomorgó tömegek között. Dário apja dúsgazdag, a hatalom birtokosa, a sajtót is ő irányítja, elintézi, hogy fia megússza a frontszolgálatot. Dário éli az aranyifjak gondtalan életét, de lelkileg kielégületlen, egyetlen öröme a szerelme, Margarida, a gyönyörű énekesnő, aki a nyomorúságos valóságot rózsaszínben láttató újságíró, Avelino szerint „a legsivárabb lelkeket is megédesíti” csalogányhoz hasonló, kristálytisztán csengő hangjával.

Történelmi tény, hogy az első világháború rettenetes szenvedéseket zúdított az emberiségre. A film áldozathozatallal kezdődik. Don Manuel atya, Fatima plébánosa gyászmisét mutat be a falu szülöttének, Raulnak a lelkiüdvéért, aki halálos lövést kapott, miközben a hátán egy sebesült tisztet vitt a kötözőhelyre. Közben a fővárosban, Lisszabonban apácák osztanak kenyeret a nyomorgó szegényeknek és a frontról hazatért sebesülteknek, de lovaskatonák támadnak rájuk, szétkergetik őket. A tömegek gondjaira érzéketlen hatalom a legkisebb csoportosulást sem tűri, retteg a forradalomtól. Egy apáca próbál békét teremteni egy katona és egy védtelen nyomorgó között. Ez nem hatja meg Alvaro-t, az „O’ Seculo” című lap főszerkesztőjét, aki minden rosszért az egyházat, a papokat hibáztatja, de nem tud válaszolni Avelino kérdésére: „Komolyan azt hiszed, hogy mindenről a papok tehetnek?” Történelmi tény, hogy Portugáliában az akkori, istentagadó hatalom egyházi iskolákat záratott be, és célul tűzte ki, hogy néhány év múlva felszámolja az egyházat és a vallást. Ezt a helyenként durva egyházellenességet érzékletesen mutatja be Costa filmje. Így például a fatimai jelenések valódiságát kivizsgálni szándékozó Louis Martinez atyát két marcona alak egy kocsiba tuszkolja, bántalmazza, majd kilöki a mozgó járműből. Dário apja pedig megfenyegeti az egyházmegye püspökét, hogy beveti a katonaságot, ha a helyzet ellenőrizhetetlenné válik Fatimában.

Ezzel az alapvetően az ateizmusra, az erőszakra és a manipulációra épülő világgal élesen szemben áll a három fatimai pásztorgyermek ösztönösen mély hite, lelki tisztasága. Lúcia, Jácinta és Francisco nem tudnak sem írni, sem olvasni, de ahogy Don Manuel megfogalmazza, a Szűzanya megjelenését firtató, gyakran ellenséges kérdésekre olyan válaszokat adnak, mintha éveken át tanultak volna teológiát. A kérdésre, hogy Mária miért pont őket, három tudatlan gyermeket választott ki, Franciso így válaszol: „A Madonna hozzánk beszél, mert azt mondja, a mi szívünk tiszta, és így eljuthat az üzenete másokhoz, a bűnösökhöz, általunk.”

A három gyermeknek először szinte senki nem hisz, még saját szüleik is haragosan reagálnak, amikor azt állítják, hogy megjelent előttük a Madonna. A korabeli dokumentumokra, feljegyzésekre épülő, de mindezt játékfilmes eszközökkel megelevenítő alkotás hitelesen mutatja be, hogy az ateista hatalom azonnal ellenpropagandába kezdett, a gyermekeket és családjaikat is megfenyegették, s a csalásnak tartott jelenést felhasználva igyekeztek lejáratni, nevetségessé tenni az egyházat. A verbális fenyegetettség mellett az erőszak nyílt bevetésével is fenyegetőztek, a katonaság többször is felvonult, hogy rendet tegyen. Fatima polgármestere pedig a lelki terror elképesztő módszereit alkalmazta, börtönbe záratta a három gyermeket, s azzal fenyegetőzött, olajban megsütteti őket, ha nem vallják be, hogy hazudtak, illetve, hogy milyen titkot bízott rájuk a Madonna. Éles kontrasztként jelenik meg a filmben az az abszurd, már-már nevetséges, szinte szánalomra méltó aránytévesztés, hogy egy polgármester, a helyi hatalom első embere, akinek méltóságot kellene sugároznia, vöröslő fejjel, fenyegetőzve üvöltözik a három védtelen, tiszta tekintetű kisgyermek előtt, akik természetesen félnek, de felülről kapott hitükből merítve erejüket, egyetlen pillanatra sem inognak meg.

Azzal kapcsolatban, hogy ki hitt azonnal Lúciának, Jacintának és Franciscónak, eszünkbe juthatnak Jézus szavai: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad” (Mt 11,25). Ugyanígy a Nyolc boldogság közül az első: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (u.o. 5,3) A három látnoknál néhány évvel idősebb, dadogós, tiszta lelkületű António előtt egyetlen pillanatra sem kétséges, hogy Lúcia és unokatestvérei valóban látták a Szűzanyát. Nyíltan is hangoztatja ezt, csakúgy mint azt, hogy a Madonnát látni jó dolog.

A film egyik legmegrázóbb jelenete, amikor a polgármester börtönbe záratja a három gyermeket. Lúcia, Jácinta és Francisco kemény bűnözők közé kerülnek, akik először nem is akarják elhinni, hogy ez megtörténhet. Amikor megtudják, hogy mi a „bűnük”, harsogva kacagnak, gúnyolódnak. Jó heccnek tekintik mindezt, de nem értik. Nagy tekintélyű vezérük fogalmazza meg a helyzet képtelenségét: „Nem is tudtam, hogy a Madonnát látni bűn.” A három védtelen gyermek ártatlansága, végtelen tisztasága és Szűz Máriába vetett megingathatatlan hite végül mélységesen meghatja ezeket a bűnös lelkeket, s amikor Lúcia, Jácinta és Francisco a Rózsafüzért kezdik el imádkozni, velük együtt imádkoznak, arcukon az egész lényüket felkavaró megrendültség.

Külön történet a filmben Dário és Margarida szerelme, ami összekapcsolódik a három gyermek sorsával, s döntő hatással van mindkettőjük életére. Dário apja babonás, tudatlan parasztlánynak tartja Margaridát, s emiatt súlyos, tettlegességig fajuló összeütközésbe kerül a fiával. Dário apja eltávolítja Margaridát Lisszabonból, abban a reményben, hogy így véget vet a szerelmüknek, de ezúttal is bebizonyosodik, hogy a rossz – az elkövető akaratától függetlenül – gyakran előidézhetője lehet a jónak. Margarida a szülőfalujába, Fatimába megy vissza, Dário pedig követi. Itt bontakozik ki a szerelmük, kötnek házasságot, s fordul Dário fokozatosan Isten felé. S természetesen Margarida Fatimában értesül a jelenésekről is. Mélyen megérinti a három gyermekből sugárzó lelki tisztaság. Lúciának mondja: „Nem tudom megmondani, mi az, de van valami az arcodban, amitől olyan nyugodt és békés lesz az ember.” A még kételkedő Dáriónak pedig: „Nem tudom, hogy azok a gyerekek Szűz Máriával beszélgetnek-e, de azt tudom, hogy Isten jelenléte érződik azon a helyen, és van valami természetfeletti azokban a gyerekekben.”

Tudjuk, hogy II. János Pál a fatimai Szűzanyának tulajdonította, hogy túlélte az ellene 1981. május 13-án a török terrorista, Ali Agca által elkövetett merényletet. „Egy kéz lőtt, de a golyót egy másik irányította”– mondta a Szentatya. A film végén montázsszerű képsorok elevenítik fel a korabeli eseményeket, a pápa elleni merényletet követő pillanatokat, majd azt a történelmi eseményt, amikor II. János Pál a fatimai Szűzanya oltalmába ajánlja az egész világot. „Attól a naptól kezdve szenvedéseink, gyötrelmeink az istenanya kezében vannak, hála annak a három gyermeknek, akiknek senki sem akart hinni” – mondja az immár mélyen hívő, idős Dário de Carvalho. Utolsó szavai pedig minden kor hatalmasságainak mementóul szolgálhatnak: „A Madonna megjelent Lúciának, Jacintának, Franciscónak, hogy alapos leckét adjon a világnak alázatból, és figyelmeztesse a hatalmasokat gőgjükre, a legsúlyosabb bűnre, amely áthatja az emberi cselekedeteket, háborúkat és holokausztot okozva.”

(Ismeretes, hogy II. János Pál pápa 2000-ben, a jubileumi szentév egyik kiemelkedő eseményeként Fatimában boldoggá avatta a még gyerekkorukban elhunyt Jacintát és Franciscót. Az ünnepségen Lúcia is jelen volt, mint kármelita szerzetesnővér. A boldoggáavatási ügy posztulátora a hosszú évtizedek óta Fatimában élő magyar pap, Kondor Lajos SVD volt. Lúcia nővér 2005-ben, 98 éves korában adta vissza lelkét a Teremtőnek. Az ő boldoggáavatási folyamata is elkezdődött. A három fatimai titok közül kettőt – a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a megjövendölése, melyek a világra várnak, ha nem hallgatnak Mária intésére, valamint Mária Szeplőtelen Szívének kinyilatkoztatása, mely reménycsillag a világ békéje és üdvösségének számára – 1942-ben hozta nyilvánosságra Alfred Schuster milánói bíboros (ma már Boldog). A harmadik titkot, amely az egyház és a pápa nagy szenvedéseiről szól, a nagy vértanúságokról és hűséges hitvallásról, II. János Pál hozta nyilvánosságra 2002-ben. A lengyel pápa magára ismert a Golgota hegyére menő, keresztet vivő alakban, aki meghal a merényletben, sok társával együtt. Végül is azonban az isteni kegyelem győzedelmeskedett, hiszen a Szentatya túlélte az ellene elkövetett merényletet – a szerk.)

Fatima csodája – A hit csodája
(olasz-portugál film, 1997., 106 perc)

Rendezte: Fabrizio Costa
Forgatókönyvíró: Ennio de Concini, Paolo Festuccia, Mario Falcone
Főbb szereplők:
Lúcia: Vanessa Antunes
Jacinta: Vanessa Stairs
Francisco: Filipe Carvalho
António: Pedro André
Avelino: Joaquim de Almeida
Maria Rosa: Maria d’ Aires
Margarida: Catarina Furtado
Dário: Diogo Infante
Don Manuel atya: Fernando Nascimento
Etalon Film Kft.

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Miről olvashatnak a Keresztény Élet.

Miről olvashatnak a Keresztény Élet legújabb számában?
május 10. 17:53

Ajánló a lap május 11-i számából.

A lelkek javára
Három napon át ünnepelték a kakucsi hívek templomuk jubileumát

Kulákpapnak kikiáltva
Falujának lakói kapával, kaszával felfegyverkezve védték meg papjukat

Vegyétek a Szentlelket!
Pünkösdkor megszilárdul reményünk az örök életre

Új görög katolikus püspök
Országnyi egyházmegye vár rá az eddigi szerzetesi kert után

46 évig cellába zárva
Hallgatag Szent János életáldozatából Krisztus ereje sugárzott

Nehéz szolgálatot vállalsz…
Bemutatjuk a gyémántmisés Sikolya Bálint szatmárnémeti lelkipásztort

Találkozás Tokody Ilonával
Ahol van tisztelet, ott van szeretet is – vallja a kiváló operaénekesnő

Karizmák ünnepe
Pünkösdhétfőn bemutatkozik a nemrég megalakult missziós referatúra is Máriaremetén

Rádióműsor
A katolikus rádiók heti részletes műsora

Keresztény Élet/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Evangélium

2008. május 10. - Szombat

Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta
egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a
vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: "Uram, ki az, aki téged elárul?"
Ennek láttára Péter Jézushoz fordult: "Uram, hát ővele mi lesz?" Jézus így
felelt: "Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl
vele? Te csak kövess engem!" Így a tanítványok között elterjedt az a
vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta:
"Nem hal meg", hanem: "Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem
jövök, mit törődöl vele?" Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről,
és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága. Jézus még sok mást is
cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem
tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.
Jn 21,20-25

Elmélkedés:

Amikor az élete vége felé közeledő János apostol lejegyezte evangéliumának
záró sorait, jogosan írta le, hogy Krisztusról szóló tanúsága igaz. Ez az
igazság vonatkozik szóbeli tanítására és leírt evangéliumára is. Az
evangélista lelkiismerete nyugodt lehet, hiszen teljesítette feladatát,
hirdette a Mesterétől kapott tanítást. Munkája sokszoros termést hozott.
Vajon én mit teszek annak érdekében, hogy az emberekhez eljusson az
örömhír? Vajon hivatásomnak tekintem-e azt, hogy másokat az üdvösség
útjára, Krisztus tanításának útjára segítsek? Vajon engedem-e, hogy a
pünkösdi Lélek engem is az evangélium hirdetőjévé tegyen?
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Nem tudom, hogy milyen megpróbáltatások és nehézségek várnak ma rám, de
azt tudom, hogy minden a Te akaratodból történik Uram, s ez elég nekem.
Kérlek, adj erőt, türelmet és alázatot, hogy a rám váró nehézségekkel
szeretetedhez méltón nézhessek szembe, s így áldozatomat egyesíthessem
Szent Fiad Krisztusi áldozatával. Ámen.

______________________________

Egészen szép vagy, Mária

A pünkösdi búcsú mottója

Egészen szép vagy, Mária

Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottóját a lourdesi jelenések 150. évfordulója adja. 1858. február 11-én, a teológiai kérdésekben teljesen járatlan tizennégy éves Bernadette Soubirous a Lourdes melletti Gave folyó közelében lévő barlang oldalában egy ragyogó fényességű asszonyalakot látott, aki neki így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás".

A szűzanya bemutatkozása akkor azért is bírt nagy jelentőséggel, mert négy évvel azelőtt, 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatás dogmáját. A hittétel elfogadásának több évszázados előzményei voltak, a középkor derekán már virágzó doktrínaként ismerték, és ebben az 1300-as évektől a ferences szerzeteseknek is komoly szerepük volt.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik szép mozzanata volt és maradt, amikor a papság a körmenettel a Salvator kápolnához ér, eléneklik az Egészen szép vagy, Mária kezdetű éneket. Az „egészen szép vagy" Mária szeplőtelen fogantatására vonatkozik. A szeplőtelen fogantatás pedig a közhiedelemmel ellentétben nem arra vonatkozik, hogy Mária szűzen foganta Jézust, hanem arra, hogy őt édesanyja, Szent Anna méhében, fogantatása első pillanatától kezdve Isten eleve megőrizte az áteredő bűntől.

Mindezekről a kérdésekről beszélt Fr. Laczkó-Dávid Anaklét atya, a Csíksomlyói Ferences Rendház folyóirata, a Csíksomlyó üzenete szerkesztője a lap legújabb száma kapcsán. A pünkösdre megjelent, idei második szám tartalmát természetesen a búcsú köré építették. Mondanivalóját, akárcsak az idei pünkösd gondolatkörét meghatározza a mottó: Egészen szép vagy, Mária. A Csíksomlyó üzenete című lapban e szép és népszerű egyházi énekünk történetét P. Márk József OFM tollából ismerhetjük meg. Fr. Péter Athur házfőnök pedig a szeplőtelen fogantatás kapcsán fejti ki gondolatait. A bevezető írásában pedig Laczkó-Dávid Anaklét atya arra a kérdésre keresi a választ, mi hozza ide, Mária lábához a sok zarándokot. A lapban ketten próbálnak választ adni a kérdésre: Juhász-András Réka Csíkszeredából és Dvorácskó Mária-Magdolna a magyarországi Kecelből.

A csíksomlyói búcsú lebonyolításában sok világi segítőtársra találnak a ferences atyák. A rendezők munkáját id. Borsodi László fogja össze hosszú évek óta, aki munkájukról, szolgálatukról vall a lapban. Az idei búcsú szónokát, Schönberger Jenőt, a szatmári egyházmegye püspökét Fr. Laczkó- Dávid Anaklét kérdezte a Szűzanyához fűződő kapcsolatáról.

A pünkösd szombati búcsú Mária-zarándoklat, ám pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Jöjj, Szentlélek Isten! címmel Pénzes József, a csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia plébánosa fogalmazza meg gondolatait a Szentlélekről. Ft. Csapai Árpád a Szentlélek és Mária kapcsolatát vizsgálja írásában. A Csíksomlyó üzenetében olvashatunk az aktuális eseményekről, a betegek lelki gondozásáról.

A Csíksomlyói Ferences Rendház tartalmas, hasznos és lélekápoló olvasmányt kínál a folyóirat friss számával is az olvasóknak. Az egy éve megjelent, és ötödik számához ért lapot örömmel vehetik kézbe a mostani ünnep alkalmával is az előfizetők és a vásárlók egyaránt.

Takács Éva

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger