2008. július 27., vasárnap

Vándor evangélium

Krisztus Királysága: Út a boldogsághoz

2008. július 27. – Évközi tizenhetedik vasárnap

P. Walter Schu LC

Mt 13,44-52

Hasonló a mennyek országa a kincshez, amelyet elrejtettek a szántóföldben. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt. Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott. Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás. Megértettétek mindezeket?'' Azt felelték neki: ,,Igen.'' Ő pedig azt mondta nekik: ,,Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.''

Bevezető imádság: Uram, vágyom arra, hogy felfedezzem Királyságod titkait és teljes lelkesedéssel éljem meg azokat mindennapjaimban. Add meg nekem, hogy a Szentlélek segítségével elmélyedjek ezekben a titkokban az imádság által!

Kérés: Mária, segíts, hogy eszköze legyek az új Pünkösdnek, amelyre Benedek pápa hívta meg az Egyházat amerikai tartózkodása alatt.

1. A mennyei Királyság kincsei. "A szív bőségéből szól a száj." (Lk 6,45) Krisztus szíve teljesen tele van egy kifogyhatatlan lelkesedéssel a mennyek országa iránt. Arra vágyik, hogy mindenki, aki hallja Őt, szeressen bele ebbe a Királyságba. "Elbeszélései a mennyországról úgy fakadnak belőle, mint víz a vízesésből – az Ő megjelenítése nagyon gazdag és nagyon vibráló, melyet a mi nyelvünk épphogy ki tud fejezni." (John Bartunek LC: A jobbik rész). Időnként, majdnem véletlenszerűen rátalálunk a mennyek országára, akárcsak egy mezőn egy nagyon értékes kincsre. De tudjuk, hogy ez a kincs többet ér a föld minden kincsénél, amelyet birtokolhatunk. Máskor hosszú és kimerítő a keresés, melynek köszönhetően találkozhatunk Krisztussal, ahogy az igazgyöngyről szóló példabeszédben halljuk. Azonban a gyöngy szépsége elbűvöli a szívünket.

2. A mennyország boldogsága. Habár a mennyei Királyság úgy csillog, minta a csiszolt gyémánt, egy ismertetőjegye mégis szembetűnőbb: ha ezt felfedezzük, szívünket megtölti örömmel. Képesek voltunk valaha egy futó pillantást vetni a mennyek országára? Benne van az az izzó életerő, amivel fiatalok ezrei éltetik Benedek pápát a Világ Ifjúsági Találkozón, és benne van egy kápolna csendje is, amikor valaki egyedül végez szentségimádást. Benne van az a kitartó erő, amellyel napjaink édesanyái odaadják életüket a még meg sem született gyermekükért, mint például Szent Gianna Beretta Molla. A mennyek országa mindennél értékesebb és mindent meg kell tennünk érte. Mindent eladtunk, amit birtokolunk, csak azért, hogy megkaphassuk ezt? Mi az, ami még mindig visszatart? Mik azok a földi dolgok, amiktől még mindig függünk és félünk eladni őket egy olyan kincsért, ami mindent felülmúl, és amire vágyunk?

3. Sírás és fogcsikorgatás. A mennyország olyan, mint egy tengerbe vetett háló. Abból, amit a háló megfog nem minden méltó arra, hogy megtartsák. A mennyek országába sem léphet be mindenki. Azokat, akik nem lépnek be, tüzes kemencébe dobják, ahol "sírás és fogcsikorgatás" lesz. Milyen ellentétben áll ez a mennyei boldogsággal, amely az első két hasonlatban szerepel! Miért foglalja bele Krisztus ezt a harmadik, egyben végső hasonlatot a mennyek országa leírásába? Mert tudja, hogy milyen könnyen megfeledkezünk életünk legfontosabb igazságáról: az utolsó ítélet valóságáról, amelyre életünk minden pillanatában kell készülnünk. Jézus tudja, hogy a tét magas, és emlékeznünk kell erre azért, hogy legyen bátorságunk mindent eladnunk ahhoz, hogy bejussunk a mennyországba. „Az Egyház tanítása állítja a pokol létét és örökkétartó voltát.” (KEK 1035) Ezért folyamatosan kell imádkoznunk és áldozatokat hoznunk, hogy egy napon majd mi és minden ránk bízott lélek a mennyek országának örök boldogságába juthasson.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, nagylelkű akarok lenni, és mindent fel akarok adni Országodért, a saját életemben és azok életében, akiket rám bíztál. Tudod, hogy erre egyedül nem vagyok képes. Segíts engem kegyelmeiddel, hogy nagylelkű lehessek!

Elhatározás: Nyitott leszek a Szentlélek sugallataira, ha lehetőségem adódik, hogy valakit közelebb hozzak Krisztus Országához.


Erdő Péter bíboros atya 2008. júliusi imaszándéka:

Add, Urunk, hogy mindennapi életünkben mindig a főparancsot kövessük: „Szeresd embertársadat, mint önmagadat!”


Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?

Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány

Adószám: 18254589-1-43

CIB Bank 11100908-18254589-10000001


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat levelezőlistája.
A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szentírás évét segíti.

Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu

www.vandorevangelium.hu
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Evangélium

2008. július 27. - Évközi 17. vasárnap

Abban az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: "A mennyek országa olyan,
mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette újra,
azután boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt
a szántóföldet.
A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett.
Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak
volt, és megvásárolta azt.
Végül: a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az
mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve
kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így
lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják
az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás.
Értitek-e mindezt?" "Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden
írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint
egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő."
Mt 13,44-52

Elmélkedés:

Megtalálni a kincset
Egy kínai történet szerint a parasztembernek egyszer elszaladt a lova a
hegyek felé, s hiába igyekezett visszahívni, a ló bizony elszáguldott.
Mivel ez volt az egyetlen lova, amivel megművelte a földjét, a rokonok és
barátok mind sajnálkozásukat fejezték, hogy ilyen nagy balszerencse érte.
A paraszt pedig csak ennyit válaszolt: "Szerencse vagy szerencsétlenség?
Azt én nem tudhatom." Két hét múlva visszajött a hegyekből az elcsatangolt
ló, de nem egyedül, hanem nyomában egy tucatnyi vadlóval, s ezeket a
parasztember mind befogta. Ekkor ismét eljöttek a barátai, s örvendezve
gratuláltak neki, hogy milyen nagy szerencse érte. Ő pedig megint csak
annyit mondott: "Szerencse vagy szerencsétlenség? Azt én nem tudhatom."
Néhány nap múlva a parasztember fia lovagolni akart az egyik új vadlovon,
amely azonban levetette a hátáról, s a fiúnak eltört az egyik lába. A
szomszédok megint csak sajnálkoztak a szerencsétlenség miatt, de a paraszt
most is csak ugyanazt mondta: "Szerencse vagy szerencsétlenség? Azt én nem
tudhatom." Néhány hét múlva katonák vonultak el azon a vidéken, s minden
hadra fogható fiatal férfit besoroztak. Egyedül a parasztnak a fiát nem
vitték el a faluból, mert törött lábbal neki nem tudták hasznát venni.

A történetet a végtelenségig lehetne folytatni, de nekünk ennyi bőségesen
elég ahhoz, hogy megértsük tanulságát: Egy első pillanatban
szerencsétlenségnek tűnő esemény később szerencsét jelenthet, s fordítva
is igaz: ami hatalmas szerencsének látszik, az később sok baj és
szerencsétlenségnek a forrása lehet. Legyünk óvatosak a minket ért
események megítélésekor, s várjuk meg nyugodtan mindennek a
következményét!

A mai vasárnap evangéliumában Jézus először egy olyan emberről beszél, aki
bérelt földterületen dolgozott, tehát olyan földön, ami nem az ő
birtokában volt. A munka közben nagy szerencse érte, kincset talált a
földben. Aztán egy másik példabeszédet is mond Jézus, amely egy
kereskedőről szól, aki egy értékes gyöngyöt talál. Vajon szerencséjük
volt? Ha csupán földi kincsről volna szó, mindenképpen óvatosnak kellene
lennünk a megítéléssel, mert bár bizonyára mindenki örülne egy hirtelen
jött nagyobb vagyonnak, azért ez a későbbiekben sok baj forrásává is
válhatna. Jézus természetesen nem evilági kincsekről beszél, hanem ez a
kincs az Isten Országát jelenti a példabeszédben. Ebben az értelemben már
egyértelműen mondhatjuk, hogy a földművesnek és a kereskedőnek valóban
nagy szerencséje volt.

De mi is ez az Isten Országa vagy más néven mennyek országa? Nem két,
különböző dologról van szó, hanem ugyanarról. Szent Máté, aki evangéliumát
elsősorban a zsidóságból megtértek számára írta, szándékosan kerüli
írásában az Isten szót, mivel Isten nevét tilos volt kimondaniuk a
zsidóknak. Ezért igen jámbor módon inkább a mennyek országa kifejezést
használja, ami a többi evangéliumban az Isten Országának felel meg. Mi
tehát ez az Ország? A szentírásból nem derül ki egészen világosan, hogy
mit ért ezalatt Jézus, hiszen minden alkalommal csak hasonlatok
segítségével beszél az Isten Országának eljöveteléről és növekedéséről.
Talán akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha az Isten Országa alatt
az isteni üdvözítő szándéknak, akaratnak az érvényesülését értjük a saját
életünkben és az egész emberiségre vonatkozólag. Isten tehát a mi
üdvösségünket akarja. E szándéknak a felfedezése oly nagy örömet jelent
nekünk, mint ahogy a földműves vagy a kereskedő örül a megtalált kincsnek.
S miként a példázatok szereplői mindenüket eladják, mindenükről lemondanak
azért, hogy megszerezzék ezt a kincset, ugyanúgy nekünk is érdemes
mindenről lemondani, hogy Isten üdvözítő törekvése megvalósuljon az
életünkben.

Befejezésül, visszautalva a prédikáció elején elhangzott történethez,
elmondhatjuk, hogy új szólás született: Óvatos, mint a kínai paraszt.
Nekünk azonban nem kell óvatoskodnunk az Isten Országával kapcsolatban!
Szerezzük meg, engedjük, hogy Isten akarata érvényesüljön az életünkben!
Engedjük, hogy az Isten Országa bennünk is növekedjen!
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Jézusnak Szent Anyja! Te, aki az alázatosságban és a nagylelkűségben "az
Úr szolgálóleánya" voltál, add a te készségedet, amikor Istent és a világ
üdvösségét szolgáljuk. Nyisd meg szívünket Isten országa és a minden
teremtménynek szóló evangelizáció mérhetetlen távlataira.
II. János Pál
______________________________

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger