2008. szeptember 6., szombat

Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor és a Szentírás

Hogyan lett egyházdoktor a kármel „kis virága”? – Jakubinyi György érsek előadása






Szegeden augusztus 31-től szeptember 2-ig rendezték meg a 20. Nemzetközi Biblikus Konferenciát. Hétfőn Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek „Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor és a Szentírás” címmel tartott előadást. A főpásztor összefoglalta tanulmányát hallgatóink számára.

Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor és a Szentírás


Előadás a XX. jubileumi Szegedi Biblikus Konferencián 2008. szeptember 1.


Tudom, hogy a kedves Vendégek között egyesek meglepődnek: Mit keres Kis Szent Teréz, a rózsahullató segítő szent tudományos biblikus konferencián? Ezért tettem neve után a címbe, hogy „egyháztanító” vagyis egyházdoktor. Sajnos, ezzel sem tisztáztam a rögtön felmerülő második kételyt: Mit keres Kis Szent Teréz az egyháztanítók között? Ezért célszerűnek láttam, hogy rövid tanulmányomat három részre osszam:
Kik az egyházdoktorok?
Hogyan került közéjük Kis Szent Teréz?
Volt-e Kis Szent Teréz egyházdoktornak sajátos szentírás magyarázata, vagyis ez a konferencia tulajdonképpeni témája: A Szentírás, jelen esetben Kis Szent Teréz tükrében.


Az egyházdoktor vagy egyháztanító cím (Doctor Ecclesiae) a katolikus Egyházban.
A Szentek tisztelete kezdettől fogva meg volt az Egyházban. Különös tiszteletben részesítették azokat a Szenteket, akik hozzájárultak a hittudomány fejlődéséhez. Az első hét keresztény évszázad Egyházatyái ők, akik többnyire püspökök, lelkipásztorok voltak. Igehirdetésük és írott műveik alapozták meg a keresztény hittudományt. Velük a Patrológia vagy Patrisztika foglalkozik a teológiai tudományágak között. A legjobb II. Vatikáni Zsinat utáni magyar bevezetőt Vanyó László professzor írta, amely egyúttal első és bevezető kötete a Szent István Társulat „Ókeresztény Írók” patrisztikus sorozatának. Az Apostolok közvetlen tanítványai az Apostoli Atyák. A többi egyházatya. A nem szent hittudósokat ebből a korból egyházi íróknak nevezzük, például Tertullianus (+220 után). Keleten Damaszkuszi Szent Jánost (+749) és Nyugaton Sevillai Szent Izidort (+636) tartják az utolsó szentatyának. Ez a kor ugyanakkor az első hét Egyetemes Zsinat kora is, amelyeket Keleten tartottak görög nyelven és mindkét egyház, a keleti és a nyugati is egyetemesnek ismer el.
Idővel egyeseket „egyháztanítónak” (doctor Ecclesiae) neveztek. VIII. Bonifác pápa már élő hagyományt követett, amikor először nevezett ki hivatalosan egyházdoktorokat 1295. szeptember 20-án: a négy nagy nyugati egyháztanítót: Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Nagy Szent Gergely pápa személyében. V. Szent Piusz pápa az Egyház egyetemességét akarta kiemelni azzal, hogy 1568-ban egyházdoktorrá avatja Kelet négy nagy tanítóját: Nagy Szent Atanázt, Nagy Szent Vazult, Naziánzi Szent Gergelyt és Aranyszájú Szent Jánost. Ugyanez a pápa nevezett ki először egyházdoktort nem patrisztikus korból: 1567-ben Aquinói Szent Tamást (+1274).


XIV. Benedek pápa nagy jogász volt. 1741-ben szabályozta az egyháztanítói kinevezéseket. Három feltételt állított fel:
doctrina orthodoxa vagyis hittudománya, tanítása hithű legyen.
eminentior eruditio theologica, vagyis átlagon felüli hittudományi ismerete és tanítása legyen.
sanctitas vagyis kanonizált szent legyen.
Később nagy szerepet játszott az egyházdoktorok kinevezésében a rendi hová tartozás. A nagyobb szerzetesrendek mind egyházdoktort akartak maguknak. Csak a II. Vatikáni Zsinat után érett meg a helyzet arra, hogy női egyházdoktor, vagyis egyháztanítónőnk is legyen.
VI. Pál pápa 1970-ben nevezete ki az olasz Sienai Szent Katalint és a spanyol-zsidó Avilai Nagy Szent Terézt egyháztanítónak. II. János Pál pápa 27 év alatt (1978-2005) közel 1780 személyt avatott boldoggá és szentté, de csak egyetlen egy egyháztanítót avatott: 1997-ben Kis Szent Terézt.


Jelenleg a Katolikus Egyháznak a Római Martyrologiumszerint 6538 név szerint ismert szentje és boldogja van, de azok között csak 33 egyháztanító van. Érdekes a statisztika férfi és 3 nő, 8 keleti és 25 nyugati, a 8 keleti között 7 görög és egyetlen szír, Szír Szent Efrém, aki egyben az egyetlen diakónus egyháztanító (+373). Műveik nyelve szerint 18 latin, 7 görög, 2 francia, 2 spanyol, 1 szír, 1 német, Kanisius Szent Péter SJ (tulajdonképpen holland volt, +1597). A legöregebb Damaszkuszi Szent János 100 év körül halt meg, és a legfiatalabb Kis Szent Teréz 24 éves. A 33 egyháztanító között van 2 pápa, 3 bíboros, 15 püspök, 9 pap, 1 diakónus, két apáca és 1 világban élő fogadalmas nő. A 33 egyháztanító között volt 12 egyházmegyés pap, 4 keleti szerzetes, 3 bencés, 1 kamalduli, 1 ciszterci, 3 karmelita, 3 domonkos, 2 ferences (Szent Bonaventurát a minoriták is magukénak tekintik), 1 kapucinus, 2 jezsuita, 1 redemptorista. Vegyük figyelembe, hogy az 1054-es nagy egyházszakadásig szentjeink közösek!


A Szentté avatási Kongregáció egyházdoktorrá avatás esetén a szentté avatási perhez hasonló pert indít be és folytat le. Jelenleg 18 jelölt van – 6 nő és 12 férfi -, akik várják a Szentatya döntését, hogy a vizsgálat alapján megadja nekik az egyházdoktor címet. Legismertebb talán Grignion de Montfort Szent Lajos Mária (+1716), akinek önfelajánlási imájából vette II. János Pál pápa újmisésként jelmondatát, amelyhez hű maradt püspökként és pápaként is mindhalálig: Totus tuus = egészen a Tied vagyok, Mária!
A Keleti Egyház nem ismeri a nyugatiak egyházdoktor címét, de van vele egyenértékű gyakorlata. Három szent kapta meg a keleti liturgiában a teológus = Istenről beszélő címet: Szent János apostol és evangélista, Naziánzi Szent Gergely püspök (+390) és Szent Simeon Új Teológus konstantinápolyi kolostorfőnök (+1022). Mindhárman a nagy egyházszakadás előtt éltek. Az első kettőt már a IX. században Keleten ökumenikus tanítóknak nevezték, a synaxarionban pedig a világ nagy tanítói jelző áll nevük mellett.


Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor


Thérèse Martin, mint kármelita apáca Gyermek Jézusról Szent Arcról nevezett Teréz a neve, 1873. január 2-án született Alençonban, Normandiában. Louis Martin ékszerész-órásmester és Azélie Guérin Martin kilencedik gyermeke. Négy gyermek – két fiú és két leány – zsenge korban halt meg. Öt leány pedig felnőtt, és mind apácák lettek, négyen a lisieux-i kármelben, egy pedig, a középső, Leonia vizitációs nővér Caen-ban, ahol anyai nagynénjük is apáca volt.


Szent Teréz négy és fél éves korában elvesztette édesanyját. A család Lisieux-be költözött, hogy a sógor családja két leányukkal valamiképpen pótolja a nagy vesztességet. A két unokatestvér közül az egyik szintén a lisieux-i kármelbe lép. Teréz a bencés nővéreknél végzi az elemit, négy és fél osztályt. Nem bírja az iskolai közösségi élet terhét. Még egy évet magánórákra járatja édesapja. Előtte két nővére lép a helyi kármelbe, Paulinából lesz Ágnes anya, Mária megmarad Szent Szívről nevezett Máriának. A korhatár 16 év, egy év felmentést adhat a helyi püspök. Teréz egyházi felmentéssel 15 évesen lép a kármelbe 1888. április 9-én, ahol kilenc év múlva hal meg tüdővészben 1897. szeptember 30-án. 24 éves volt. Semmi rendkívülit nem tett, de rendkívüli hűséggel szolgálta az Urat a szürke hétköznapokban, a mindennapi kötelességteljesítésben.


A perjelnő – akkor saját nővére, Ágnes anya – az engedelmesség nevében elrendelte, hogy írja meg visszaemlékezéseit. Ehhez még két füzet járult, a másik perjelnő rendeltére irt folytatás, és a Mária nővérének irt tanácsok. Senki sem sejtette, hogy Teréz nővér ekkor írja a XX. század lelki irodalmának egyik gyöngyszemét. Halála után egy évvel a három füzetet egybeszerkesztve Egy lélek története címen adta ki a kármel a nagybácsi költségén. Gyászjelentés helyett küldték meg a többi kármelnek, rokonoknak, ismerősöknek ajándékba. A nagybácsi kis példányszámot akart (2000), mert üzleti sikerre nem számíthatott. Ez a mű egy csapásra közismertté tette Teréz nővért. Levelek, kérések áradta érkezett a kolostorba. Szinte évente újra ki kellett adni a könyvet (1898-1955 között 43 kiadás, 400.000 példány). Megindultak a fordítások is. Ma már közel 60 nyelven olvasható több millió példányban a világon.
A siker titka abban állott, hogy Szent Teréz megelőzte korát, elővételezte a II. Vatikáni Zsinatot. Meghirdette, hogy az Evangélium alapján mindenkit meghívott Jézus az életszentségre. Nincsenek nagy és kis tettek, csak nagy és kis szeretet van, amit tetteinkbe viszünk. Többre tartom az áldozat egyhangúságát az elragadtatásnál (LT 106,10). Nem is voltak életében rendkívüli jelenségek, hogy bizonyíthassa: az elkötelezett keresztény életre, vagyis az életszentségre vagy a keresztény tökéletességre vezet a bizalom és a szeretet kis útja. Ezt nevezte el Ágnes anya „a lelki gyermekség útjának” (enfance spirituelle).


A világ azonban inkább a rózsaesőt hullató csodatevő Szentre figyelt fel. A világ követeli szentté avatását. XI. Piusz pápa „pápaságom csillagának” nevezi őt, földöntúli megdicsőülését pedig „dicsőségorkánnak”. Ki is jelentette, hogy felmeneti perét minden határidőtől, mert máris elkésett: A világ már szentté avatta „a kis virágot” (ahogy az angolok nevezték, The Little Flower). XI. Piusz pápa 1923-ban boldoggá avatja, 1925-ben, a szentévben szentté avatja, 1927-ben egyen rangban a jezsuita Xavéri Szent Ferenccel kinevezi a Missziók Védőszentjének. 1929-ben őt nevezi ki Oroszország és a római orosz kollégium (Russicum) védőszentjének.
Már XI. Piusz pápát kérte 1933-ban 342 missziós püspök, hogy avassa egyházdoktorrá. A pápa erélyesen elutasította. „Az asszonyok hallgassanak összejöveteleiteken.” (1 Kor 14,34). Obstat sexus = nem engedi a neme. Pedig XI. Piusz pápa vezette Szent Teréz megdicsőülését, és ő rendelte el, hogy kőkoporsójánál Szent Ambrus (mielőtt pápa lett, a milánói Ambrosiana könyvtárosa volt) és Szent Teréz mozaik képe legyen. Igy került be Szent Teréz képe a római Szent Péter bazilikába, amely nehezen fogadja be az új Szenteket. Amikor VI. Pál pápa 1970-ben az első két egyháztanítónőt avatta, megnyílt az út Kis Szent Teréz előtt is. 1980. június 2-án Lisieux-ben misézett II. János Pál pápa. A kármelben tett látogatásakor kérték a nővérek, avassa doktorrá Szent Terézt. A pápa huncutul mosolygott, és azt mondta: Nektek már van! (vagyis a Kármelnek már 1970 óta ott van Nagy Szent Teréz!) Tizenhét év múlva azonban a párizsi Ifjúsági Világtalálkozón a városon kívül a lóversenytéren millió fiatal és 900 püspök előtt bejelenti, hogy a feje fölött levő hatalmas poszter, egy kontyos tizenéves leány Kis Szent Teréz, és azért avatja egyházdoktorrá, hogy a fiataloknak is legyen egy velük egykorú egyháztanítójuk. De nem itt Párizsban avatja doktorrá, mert akkor a franciák azt hinnék, hogy csak az övék. Rómában fogja egyháztanítónővé nyilvánítani a Missziók Vasárnapján (1997. október 19-én), hogy az egész világ fölfigyeljen örökké időszerű tanítására.
De mi volt ez az időszerű tanítás, amellyel kiérdemelte az egyháztanítói címet? Halála 50. évfordulóján, 1947-ben a párisi Institut Catholique egyetemi kurzust hirdetett André Combes abbé (+1969) vezetésével Kis Szent Teréz lelki gyermeksége útjáról (theologia spiritualis). Tanártársai kinevették, és csődöt jövendöltek. Az előadásokat át kellett tenni a nagy aulába, mert annyian jöttek, hogy nem fértek. Attól kezdve doktortéziseket írtak Kis Szent Teréz tanításából. Bevonult hát már 1947-ben az akadémia világába.


II. János Pál pápa összefoglalja a lényeget a doktorrá avató Divini Amoris Scientia kezdetű 1997. október 19-én kelt Apostoli levelében:
„Teréz sajátos tanításával és összetéveszthetetlen stílusával a hit és a keresztény élet hiteles mesternője. … Ő ragyogtatta fel korunkban az Evangélium vonzását; az volt a küldetése, hogy megismertesse és megszerettesse az Egyházat, Krisztus misztikus Testét; segített a lelkeknek, hogy kigyógyuljanak a janzenista tan rigorizmusából és rettegéséből, amely hajlott arra, hogy az isteni irgalom helyett inkább Isten igazságosságát hangsúlyozza... Teréz sajátosan egyetemes. Személye, a bizalom és a lelki gyermekség kis útja meglepő fogadtatásra talált és talál ma is, amely minden határt meghalad.”


Lisieux-i Szent Teréz és a Szentírás



Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatának néhány vonását csak úgy értjük meg, ha figyelembe vesszük a korabeli lelkiséget, a janzenista utóhatásokat. A korabeli rigorista elvek szerint Kis Szent Teréz nem lehetett napi áldozó a kármelben, nem olvashatta a teljes Szentírást sem. Közismert, hogy a hatás-ellenhatás törvénye alapján a Reformáció három solaja – sola fides, sola Scriptura, sola gratia (egyedül a hit, egyedül az Írás, egyedül a kegyelem) – ellenhatásaként a katolikus Egyház plébánosi engedélyhez kötötte a Szentírás olvasását. Katolikus híveknek csak magyarázatokkal ellátott Bibliát adtak. A Reformáció előtt Krisztus követése még azt írja, hogy Isten az Oltáriszentségben és a Szentírásban, vagyis a szentmise két részében kettős asztalt terít nekünk: „Ezeket két asztalnak is lehet mondani, mely az Anyaszentegyház tárházában jobbra-balra van felállítva.” Mivel a Reformáció elvetette a szentmiseáldozatot és az Oltáriszentséget, a katolikus Egyház bevezette az úrfelmutatást és relatívizálta az igeliturgia jelentőségét. Az arányosságot csak a II. Vatikáni Zsinat állította helyre.


Ennek ellenére Kis Szent Teréz már a családban hallotta a Bibliát, válogatva, de a teljes Bibliát soha életében nem olvashatta. Édesapja ugyanis, Tiszteletreméltó Martin Lajos özvegyen Lisieux-ben a hosszú téli estéken öt leányának felolvasott a katolikus Dom Guéranger családi olvasókönyvéből, amelyben a vasárnapi perikópák stb. nagyszerű népszerű magyarázata megvolt. A családnak volt egy katolikus teljes Bibliája is. A negyedik leány, Céline a világban maradt, hogy halálig gondozza idegbeteg édesapjukat. Az édesapa tudta, hogy halála után ez a leánya is belép a lisieux-i kármelbe. Céline betegápolás közben is olvasgatta a családi Bibliát. Kijegyezte a számára lelkileg megkapó részleteket. Ezt a jegyzetfüzetet magával vitte édesapjuk halála után a kolostorba. Teréz nővér cím nélkül, de gyakorlatilag a három és fél évvel idősebb nővére noviciamesternője lett. Elkérte Céline-től ezt a szentírásidézet válogatást. Ebben fedezte fel – érdekes, nem az Evangéliumban – azokat a prófétai részeket az Ószövetségben, amelyek elénk tárják Isten atyai, sőt anyai jóságát. Céline füzete segítette Terézt abban, hogy felfedezze a Szentírásban a mennybe vezető kis utat.

A kolostorban Teréz nővér hallhatta a szentmisében az olvasmányokat, a zsolozsmában is, amelyet latinul végeztek, de étkezések idején felolvasták nekik franciául is, hogy értsék, mit imádkoznak a kápolnában a számukra érthetetlen latin nyelven. Olvashatták az Újszövetséget teljes egészében. Kérésére édesapja egy zsebújszövetség kiadásból kivágta a négy evangéliumot, külön beköttette leányának. Teréz nővér ezt az evangeliariumot hordta rendi ruhája kéztartójában, a szíve felett. Ő, aki világi kislány korában kívülről tudta a Krisztus követését, elmondhatjuk, hogy a négy evangéliumot is kívülről tudta.


Szent Teréz alkalmazta a középkorban „sors apostolorum”-nak (Apostolok sorsvetése) nevezett gyakorlatot: imádkoznak, háromszor felütik a Szentkönyvet a Szentháromság tiszteltére, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Egyházunk tiltotta ezt az eljárását, mert babonás szokássá válhat. Szent Teréz ezzel kezdi Önéletrajza megírását engedelmességből: „Mielőtt kézbevettem volna a tollat, letérdeltem a Mária-szobor előtt,… s könyörögtem: vezesse kezem, hogy egyetlen olyan vonást se tegyek, amely ne volna kedves előtte. Aztán felütöttem a Szent Evangéliumot és pillantásom ezekre a szavakra esett: „Jézus ezután felment a hegyre és magához hívta, akiket kiválasztott. A választottak csatlakoztak hozzá.” (Mk 3,13) (Ms A 2ro = Ö 21-22). Szent Teréz számára az evangéliumok ilyen használata egyszerűen isteni válaszadás, oraculum volt. Ezt már előtte nagy szentek is gyakorolták. Egy példa: Assisi Szent Ferenc, amikor megalapítja rendjét, elmegy társaival a Szent Miklós templomba, imádkoznak, majd Szent Ferenc felüti az evangéliumos könyvet. A felolvasott három szakaszban felismeri Isten akaratát és az új rend alapszabályzatát. Miért nem ajánlja az Egyház ezt a gyakorlatot? Azért, mert az idézett esetekben Szentek rendkívüli benső indításáról van szó. Mi átlag keresztények pedig kövessük Egyházunk tanítását, lelkiatyáink utasítását, mert ez a „lelki gyermekség útja”. Előfordul ugyanis, hogy a lelki gyermek a Szentírásra hivatkozva akarja érvényesíteni. saját akaratát elöljárójával szemben


Szent Teréz olykor engedélyt kért a Perjelnőtől, hogy a könyvtárban konzultálja a teljes Bibliát bizonyos szakaszok ügyében, amelyek nem szerepelnek a misekönyvben és a zsolozsmában. Zavarta ugyanis, hogy az ebédlőben felolvasott szentírási szakasz nem egyezik azzal, amelyet a szentmisében hall. Más szóval: Zavarta az, hogy anyanyelvére, franciára a zsidó-arám-görög Szentírást többféleképpen lehet fordítani. Annyira vágyott arra, hogy a Szentlélek által sugallt szöveget kapja kézhez, amely szerinte csak egyértelmű lehet, hogy halálos ágyán mondta: „Ha pap lettem volna, megtanultam volna héberül és görögül, nem elégedtem volna meg a latinnal. Igy megismertem volna a Szentlélek által diktált szöveget.” (CJ 4.8.5 = UB 81) Persze, a mai szentírás-magyarázók megjegyzik, hogy ha Szent Teréz biblikumot tanult volna, akkor az arámot is hozzá tette volna a héberhez és a göröghöz.
A kis út, a bizalom és a szeretet útja felfedezése is szentírásolvasáshoz kapcsolódik. Keresés közben „ima alatt, miközben vágyaim valósággal kínpadra vontak, felütöttem Szent Pál leveleit, hogy valamilyen választ keressek reájuk. Pillantásom a Korinthusiakhoz irt első levél XII. és XIII. fejezetére esett… Végre megtaláltam a nyugalmamat…. És akkor túláradó, észtvesztő örömömben felkiáltottam: Ó Jézus, … végre megtaláltam a hivatásomat… Az én hivatásom a Szeretet!... Az én Édesanyámnak, az Egyháznak a szívében én leszek a Szeretet… igy minden leszek.” (Ms B 3v = Ö 228-229.)


Szent Teréz Összes műveiben nagy szerepe van a szentírási idézeteknek. Művei: Egy lélek története, vagyis három önéletrajzi kézirata, 266 megőrzött levele, a többi elveszett, 54 költemény, 8 színdarab „rekreáció”, 21 imádság, és ide számítjuk még a Novissima Verba (Utolsó beszélgetések) művet: Ágnes anya jegyezte Szent Teréz mondásait halála előtt öt hónapon át, de nem szó szerint. Ezért került az Összes Művek függelékébe, de fontos okmány a „kis út” értelmezésénél. Ezekben a művekben összesen kb. ezerszer idézi a Bibliát (440 ószövetségi és 650 újszövetségi idézet). Már összeállították Kis Szent Teréz kedvenc szentírásidézeteinek is a konkordanciáját.


Kis Szent Teréz szentírás-magyarázata természetesen nem tudományos, elve nem a kritikai-történelmi szentírásmagyarázat alapján áll. Ez érthető is. Nagy Szent Teréz kommentálni akarta az Énekek énekét leányainak, de alig jutott túl néhány soron. Kis Szent Teréz is kijelentette halálos ágyán: „Ha időm lett volna, …. szerettem volna kommentálni az Énekek énekét. Ebben a könyvben nagyon mély dolgokat találtam a lélek és Szerelmese kapcsolatára vonatkozólag!” Ezt a kijelentését a szentté avatási perben bírálói merészségnek tekintették.
Valóságérzete és humoros szemlélete megengedte, hogy néha szentírási szavakkal tréfálkozzék, amit még kispapkoromban is szigorúan eltanácsolt szentírástanárunk, mert könnyen botrányt okozhatunk. Amikor halálos ágyán váltásban ápolják nővérei, a fáradtságtól elaludtak mellette, ezt mondja: „Péter, Jakab és János!” (CJ 31.7.7. = UB 75, utal az Olajfák hegyi jelenetre). „Szent Szegénység! Furcsa egy szent, aki nem fog égbe jutni!” (CJ 9.7.7 = UB 43). Elszomorodott, amikor Rómában eltévedt a Nostra Signora della Vittoria férfi kármelben, és egy idős atya figyelmeztette a fiatal leányt, ne menjen tovább a folyosón, mert kiközösítésbe esik: „Ó, a szegény nők, mennyire megvetettek!... Pedig jóval nagyobb számban stz3eretik a Jó Istent, mint a férfiak és a Mi Urunk kínszenvedésekor az asszonyok bátrabbak voltak, mint az apostolok, mert szembeszálltak a katonák durvaságaival és merték letörölni Jézus imádandó Arcát…” (Ms A 66 vo = Ö 169, érthető, hogy ez a szakasz is rejtve volt Ágnes anya haláláig.).
II. János Pál pápa nagyszerűen foglalja össze Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatát a már idézett doktorrá avatási Apostoli levélben:


„Lelki tapasztalatának és tanításának fő forrása Isten Igéje az Ó- és Újszövetségben. Ezt ő maga vallja be, főleg akkor, amikor kiemeli az Evangélium szenvedélyes szeretetét (vö. Ms A 83 v). Írásaiban több, mint ezer szentírási idézetet tartanak számon: négyszázan felül az Ószövetségből és hatszázan felül az Újszövetségből.
Jóllehet nem volt felkészülve és nem állottak rendelkezésére a Szent Könyvek tanulmányozását és magyarázatát előmozdító eszközök, Teréz sajátos hittel és közvetlenséggel merült el Isten Igéjének elmélkedésében. A Szentlélek hatása alatt eljutott a kinyilatkoztatás mély ismeretére mind a maga, mind pedig mások számára. Szeretettel összpontosította figyelmét a Szentírásra – még a hébert és a görögöt is szerette volna ismerni, hogy jobban értse meg a Szent Könyvek szellemét és betűjét -, rámutatott arra, hogy milyen fontos a lelki életben a szentírási forrás, kiemelte az Evangélium eredetiségét és frissességét, komolyan művelete Isten Igéjének lelki magyarázatát, mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Így fedezte fel az elrejtett kincseket, amikor magára alkalmazott szavakat és eseményeket, olykor természetfeletti merészséggel, mint amikor Szent Pál szövegeit olvasva (vö. 1 Kor 12-13) felfedezte a szeretetre szóló hivatását (vö. Ms B 3r-3v). A kinyilatkoztatott Ige világosságánál Teréz zseniális lapokat írt az Istenszeretet és a felebaráti szeretet egységéről (vö. Ms C 11v-19r); és azonosult Jézus utolsó vacsorán mondott imájával, amellyel közbenjárt mindenki üdvösségéért (vö. Ms C 34r-35r).


Tanítása egybeesik, amint már mondtuk, az Egyház tanításával. Leányka korától arra nevelték hozzátartozói, hogy vegyen részt a liturgikus imában és az istentiszteleten. Amikor felkészült első szentgyónására és a bérmálás szentségére, rendkívüli szeretetet tanúsított a hitigazságok iránt és majdnem szó szeriont megtanulta a Katekizmust (vö. Ms A 37r-37v). Élete végén saját vérével írta le az Apostoli Hiszekegyet. Így fejezte ki, hogy fenntartás nélkül ragaszkodik a hitvalláshoz.”


Befejezésül egy bibliai és magyar vonatkozású esetről számolok be. Amikor először voltam Lisieux-ben, 1971-ben, még a régi fény és hangjátékot (Son et Lumière) adták elő tavasztól őszig a bazilikában és a bazilikán kívül. Felhangzott a gyönyörű bibliai hasonlat: Kis Szent Teréz megszégyeníti kora tudósait. Olyan, mint a gyermek, akit Jézus állított példaképül az apostolok közé, vagy a Gyermek Jézus a templomban a tudósok körében. Kiderült, hogy ez a hasonlat szerepel az Egy lélek története régi kiadásainak előszavában. Idézem:


„Mi „Izrael tanítóinak” nevezzük magunkat, túl tudós, nagyon kifejezett hittudományt tanítottunk a világnak, de a híveknek nem volt ideje meghallgatni: „Adjatok nekünk szabadidőt, adjatok nekünk enni, és gyermekeinknek, amibe öltözzenek, akkor majd meghallgatjuk hosszú beszédeiteket”, mondták nekünk; vagy tovább: „Adjatok nekünk néhány egyszerű igazmondást, amit megérthetünk, anélkül, hogy megállnánk rohanásunkban, és amelynek emlékét könnyen megőrizhetjük!” És az Úr megkönyörült a tömegen… Vett egy gyermeket, Terézt, és az apostolok közé állította. És ez a gyermek olyan egyszerű, olyan elragadó igazságokat nyilatkoztatott ki nekik, hogy a tudósok beismerték tudatlanságukat és a gyermek nyomába szegődtek, hogy tanítását hirdessék a népnek…”
Ágnes anya az előszóban ezt a szöveget a magyar kármelita atya, Szeghy Ernő (1872-1952) egyik leveléből vette!


Felhasznált könyvészet (az idézetteken kívül):


Lisieux-i Szent Teréz összes műveit kritikai kiadásban 1992-ben adták ki nyolc kötetben. Ez alapfeltétele minden doktorrá avatásnak. A nyolc kötetet megjelent egy bibliofil kézikönyvben is:
Sainte Thérèse de l’Enfant-Jésus et de la Sainte Face, Oeuvres Complètes, Cerf/DDB 1992. 1600 oldal.)
Az Önéletrajz (Ö) idézési módja: Ms A B C oldal verso és recto (a három kézirat és a lapok száma, színe és hátoldala jelölve)..
Az Utolsó Beszélgetések (UB) idézési módja: CJ 4.9.1. = szeptember 4-én feljegyzett első mondás. (Carnet Jaune Ágnes anya „sárga füzete”).
A levelei idézési módja: LT a levél száma és sora.
Megjelent Kis Szent Teréz Összes Műveinek monumentális teljes konkordanciája (960 oldal):
Les Mots de Sainte Thérèse de l’Enfant-Jésus et de la Sainte-Face. Concordance générale. Cerf Paris 1996.


Mellékelem Kis Szent Teréz válogatott magyar bibliográfiáját.


Az egyházdoktorokról minden Katolikus Lexikonban olvashatunk. Szerény tanulmányom: Az „Egyháztanító” (vagy Egyházdoktor, Doctor Ecclesiae) cím dogmatikai és liturgikus fokozat a katolikus Egyház szentjei között, in: Studia Theologica Transsylvaniensia nr. 4., Alba Iulia 2003,5-20.
Fő forrása: Jean Huiscenot, Les Docteurs de l’Église, Paris 1997.


Szent Teréz és a Biblia kapcsolatában alapvető mű:
Sainte Thérèse de l’Enfant-Jésus et de la Sainte Face, La Bible avec Thérèse de Lisieux. Introduction de Mgr Guy Gaucher, Paris 21995.


« vissza a tartalomjegyzékhez

Szűz Mária

2008. szeptember 6. - Szombat

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt.
Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva
eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: "Miért tesztek olyant, ami
szombaton tilos?"
Jézus válaszolt nekik: "Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival
együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett,
és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna
szabad megenniük." Majd hozzátette: "Az Emberfia ura a szombatnak is."
Lk 6,1-5

Elmélkedés:

A szombat nem csak egyszerűen pihenőnapot jelentett az ószövetségi
időkben, hanem vallásos céllal megtartott munkaszüneti napot. Az ember a
Teremtő Isten teremtés utáni pihenését utánozva mintegy maga is megpihen,
hogy Istennek szentelje idejének ezt a részét a munka után. Jézus maga is
megtartja a szombatot, részt vesz az istentiszteleten, és felhasználja
örömhírének továbbadására. Ebben a korban a farizeusok számára sokszor
csak formasággá válik a szombati törvények megtartása, amely ellen Jézus
több alkalommal is tiltakozik. A törvények lényegének és mélyebb
szándéknak megértése segíthet minket abban, hogy ne kényszerként éljük meg
azok megtartásának kötelességét.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Szentséges Isten, Te olyan világosságban lakozol, amelyre senki el nem
juthat, csak Fiad, Jézus Krisztus szeretetén keresztül, s Te ezt a
szeretetet jóságos kegyelmedben kiárasztottad emberiségünkre. Már a világ
teremtése előtt szerettél bennünket, szegény embereket, s örök szereteted
által megmentettél bennünket haragodtól, a halál és a pokol hatalmától. S
most ezt a szeretetet Jézus Krisztus, a te Fiad által mutatod meg nekünk
tűzláng Lelkedben, hogy kérjük őt, s Te megadod nekünk. Én szegény,
méltatlan ember, tudom, hogy nem vagyok rá érdemes. Mivel azonban
szeretetedet kinyilatkoztattad hozzád tért emberségünkben, s magadhoz
hívod vele a szegény tékozló bűnöst, testünkbe öltöztél vele, hogy
megváltsd a bűntől és üdvözítsd, ahogyan szavad tanítja.
______________________________

A szív lényege

A szív lényege

2008. szeptember 6. – Évközi 22. szombat

Matthew Reinhart, a Regnum Christi Mozgalom megszentelt életű tagja

Lk 6,1-5

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyat, ami szombaton tilos?” Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Bevezető imádság: Uram, imádlak téged, mert tőled származom. Vágyódom utánad, mert te magad alkottál. Dicsérlek, mint örökké jelenvaló segítőmet. Számítok rád, aki hatalommal veszel körül és védelmezel engem.

Kérés: Uram, tisztítsd meg a szívem!

1. A farizeusok szíve. Néha egy rövid mondás nagyon jól leleplezi, mi lakik valakinek a szívében vagy a fejében. Bepillantást nyerhetünk Hitler sötét lelkébe egyik híres mondásán keresztül: „Nem tudom, az ember miért ne lehetne éppolyan kegyetlen, mint a természet.” Cselekedetei a leggonoszabb tettek közül valók. Harminc éve, amikor II. János Pált pápának választották, egy egyszerű mondata – „Ne féljetek!” – jelölte ki útját pápaságának elkövetkező 26 félelem nélküli évében. Ebben a részben a farizeusok olyan sokat elárulnak saját lelkük állapotáról, csak egy rövid megszólalással: „Miért tesztek olyat, ami szombaton tiltva van?”A farizeusok mind megragadtak a törvény külsőségeiben, és szem elől tévesztették azt a szép valóságot, amit Krisztus hozott el közénk: tökéletes szeretet Isten iránt és hősies szeretet felebarátunk iránt. Mint keresztényektől, nem olyan szívet vár tőlünk az Úr, amely kiszámítja a költségeket, hanem olyat, ami feltétel nélküli szeretettel van tele.

2. A király szíve. Egy másik szereplője ennek a résznek Dávid király, akit Krisztus példának hoz, amiért inkább enni adott éhező hadseregének, mint hogy aggályosan kövesse az evésre vonatkozó normákat. Dávid és Góliát történetében látjuk Dávid bátor szívét ifjúsága idején, és ahogy saját korlátain felülemelkedve bízott az Istenben. A fiatal Dávid szíve őszinte és egyszerű volt: Saul király meg akarta őt ölni, mégis amikor Dávidnak volt lehetősége végezni Saullal egy barlangban, megkönyörült rajta. Dávid szíve gyarló volt, amikor beleszeretett Uriah feleségébe, és ezután Uriah-t is megölette. Mindemellett Dávid szíve nem hűlt ki bűne miatt, inkább komoly bűnbánatot tartott: „Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat” (Zsolt 51). Idővel és türelmével Dávid szíve ismét erőssé vált, telve az Isten és a felebarát iránti szeretettel.

3. A Szent Szív. Milyen szeretetet mutat Jézus Szíve az apostolok iránt ebben a részben! Képzeljük el a jelenetet: Krisztus végigsétál egy érett gabonamezőn legközelebbi barátaival, nevetve, viccelődve, az imént meglátogatott városról beszélgetve, vagy felfedve az álmaikat, falatozva az érett aratás felett. Krisztus Szíve elmerült a szeretetben azon férfiak iránt, akik majd az Egyház pillérei lesznek, és üzenetét elterjesztik szerte a világon. Milyen messze lehettek a gondolatai az idejét múlt törvények üres részleteinek kicsinyességétől? Az Ő törvénye a szeretet új parancsa: „Vedd észre a szívet, amely annyira szerette az embereket!” Krisztus ugyanúgy néz ránk is, ahogyan az apostolokra nézett a mezőn – mint barátokra, akik az új evangelizáció pilléreiként vannak meghívva, mint apostolokra, akik továbbviszik szavait egészen a világ végéig. Már csak a mi igenünkre van szüksége!

Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus, köszönjük Szíved feltétel nélküli szeretetét. Szeretném viszonozni a szeretetedet, ugyanolyan hévvel szeretni téged, mint ahogy te szeretsz engem. Tudom, hogy ebben mindig alulmaradok, de te ismered a szívem, és tudod, hogy szeretnék közel lenni hozzád most is, mielőtt szemtől szembe találkozunk az örökkévalóságban.

Elhatározás: Ma bűnbánó szívvel elmegyek gyónni.


A Pápa ima szándéka 2008. szeptember hónapra:

Hogy a vallásszabadság jogát tiszteletben tartsa minden nép kormánya.

Hogy a fiatal egyházak igehirdetésének keresztény üzenete mélyre hatoljon az adott kultúrába.


Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?

Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány

Adószám: 18254589-1-43

CIB Bank 11100908-18254589-10000001


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat levelezőlistája.
A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szentírás évét segíti.

Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu

www.vandorevangelium.hu
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger