Szeptember 12-én délelőtt Párizsban a repülőtéren a Szentatya fogadására megjelent François Fillon miniszterelnök, valamint André Vingt-Trois bíboros érsek és több egyházi méltóság is. A pápa ezután az Élysée palotában tett udvariassági látogatást, ahol először Sarkozy elnök köszöntötte őt a francia kormány és állam nevében, majd XVI. Benedek pápa mondta el francia nyelvű beszédét.
Beszédének elején a Szentatya megköszönte a Sarkozy elnök meghívását, köszöntötte a megjelent politikai személyiségeket és az ország minden polgárát. XVI. Benedek felidézte a Franciaországba tett múltbéli látogatásait, ide kötődő baráti kapcsolatait. Hálával emlékezett meg arról, hogy 20 évszázad alatt mennyit adott ez az ország az Egyháznak, s kiemelve azt a gazdagságot, amit ez a föld keresztény történetében hordoz.
Sokan, itt Franciaországba is, az egyik legfontosabb kérdésnek az egyház és az állam kapcsolatát tartják. Valójában, a politikai és vallási terület kapcsolatára Krisztus már felkínált egy alapvető kritériumot, amely alapján megtalálhatjuk a helyes megoldást – mutatott rá a pápa. Jézus ezt mondta: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek, ami az Istené” (Mk 12, 17).
Az Egyház Franciaországban jelenleg szabadságot élvez. A múltbéli bizonytalanságok lassan-lassan derűs és pozitív párbeszéddé alakultak át, mely egyre inkább megszilárdul. 2002-től megújult a párbeszéd, de tudjuk, hogy még számos nyitott kérdésben, határozottan és türelemmel kell azt tovább folytatnunk.
A Szentatya utalt az elnök által használt „pozitív laicitás” kifejezésre. Kifejezte határozott meggyőződését, hogy ebben a történelmi időszakban, amikor a kultúrák egyre inkább összefonódnak, szükség van arra, hogy újra végiggondoljuk a laicitás fontosságát és valódi jelentését. Alapvető ugyanis, hogy egyrészt továbbra is szétválasszuk a politika és a vallás területét azzal a céllal, hogy megvédjük a polgárok vallásszabadságát, és felügyeljük az állam felelősségét azok iránt; másrészt azért, hogy jobban tudatában legyünk, hogy a vallás helyettesíthetetlen szerepet tölt be az emberi tudat formálásában, és hogy mi az amit adhat a társadalomban egy alapvető etikai konszenzus megteremtéséhez.
Minden társadalomnak szüksége van reményre, és ez még inkább érezhető a mai világban, amely kevés vallási törekvést és kevés anyagi biztonságot nyújt. „Leginkább a fiatalokért aggódom” – mondta a pápa, akik nem találnak iránymutatást, biztos viszonyítási pontokat, és gyakran magukra hagyják őket. De kifejezte aggodalmát a bolygónk állapota és amiatt is, hogy a nyugati világban egyre nő a távolság a szegények és gazdagok között.
Az Egyház számos kezdeményezése e problémák megoldására irányul, de az állam feladata, hogy olyan törvényeket hozzon, melyek megszüntetik az igazságtalanságot. Itt az ideje, hogy építőbb javaslatokat tegyünk azért, hogy biztosítsuk a jövő nemzedékek jólétét – fogalmazott a Szentatya.
Az Európai Unió éppen most soros francia elnöksége kiváló alkalom arra, hogy Franciaország tanúságot tegyen – nemes hagyománya szerint – az emberi jogokhoz és azok védelméhez való ragaszkodásáról. Ha az európai polgár látni és tapasztalni fogja, hogy tiszteletben tartják és előmozdítják elidegeníthetetlen emberi jogait, akkor fogja teljesen megérteni az Unió intézményének nagyságát, és akkor fog aktív, tevékeny szereplőjévé válni.
XVI. Benedek aláhúzva, hogy Franciaország, amely történetileg érzékeny a népek közötti megbékélés elősegítésére, arra hivatott, hogy segítse Európát a béke építésében, határain belül és az egész világon. Fontos, hogy olyan egység építését mozdítsuk elő, amely nem válhat, és nem válhat uniformissá, és nem is akar azzá válni, hanem biztosítani tudja a nemzetek különbözőségét, kulturális hagyományaik sokféleségét.
Magyar Kurír
Képek: Radio Vaticana
© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.