1000 éve lett alapítva a Gyulafehérvári Főegyházmegye. Ennek emlékére jubileumi évnek nyílvánította Dr. Jakubinyi György érsek a 2008. szeptember 13 - 2009. szeptember 29-e közötti időszakot. - Tisztelettel közlöm az erről szóló sajtójelentést.
P. Márk József OFM
Lelkigyakorlat egy éven át
Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították egyházmegyénket. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009.
Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szombaton ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok szombaton Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében, aki arra figyelmeztetett: emlékeznünk kell, mert egy nép csak addig él, amíg emlékezni tud.
Az emlékezést természetesen Szent István királlyal kezdte, aki felismerve, hogy független országot csak a latin rítusú kerszténység felvételével biztosíthat, tíz egyházmegyét alapított. Ezek közül kilencet a székvárosáról, egyet pedig, az Erdélyi Egyházmegyét a tartományról nevezte el. Ez azt jelenti, hogy a honfoglalás után száz évvel is tartott még a terület benépesítése. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. A nagyasszony címet ugyanis a honfoglaló magyarság a fejedelem feleségének adta. Amikor élete végén országát és népét a Szűzanyának ajánlotta fel, ezzel a címmel illette, kifejezve, hogy ettől kezdve az igazi király Jézus, a Magyarok Nagyasszonya pedig a Boldogságos Szűzanya.
Jakubinyi érsek beszédében kitért arra is, hogy több publikációban felvetették, a Szent István-i magyar kereszténységünk nem egyéb, mint az ősi pogány vallásnak a megkeresztelése. Mindazokat, akik azt akarják bizonyítani, hogy Csíksomlyón is titokban, mintegy búvópatakként az őspogány vallás maradt volna fenn a somlyói Szűzanya tiszteletében, az érsek figyelmeztette: Szent István király nem irtotta ki az ősmagyar pogány vallást és annak emlékeit, hanem az egyedüli utat találta meg arra, hogy ez a vándornép beilleszkedjék a már keresztény Európába. Szent István a keresztény Mária-tiszteletet ültette el népe szívében, és ha vannak visszacsengései az ősi földanya-tiszteletnek, ez magától értetődik, de nincsen folytonosság – hangsúlyozta Jakubinyi György.
A pünkösdi búcsú eredetével kapcsolatban – említve a testvéregyházak részéről megfogalmazott rosszallásokat – az érsek tisztázni kívánta: – Mi, katolikusok, amikor megköszönjük a Szűzanyának azt, hogy katolikusok maradhattunk, nem mások ellenére tesszük. A nagy ökumenikus öszecsengésben együttesen adunk hálát minden kereszténnyel, sőt nem kereszténnyel is, hogy itt e nép megmaradhatott ősei hitében és nemzetében– mondotta az érsek.
Szentbeszédében Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. – Térjünk vissza keresztényi fogadalmunkhoz, ahol javítani való van, javítsunk, mert olyan szép és felemelő kereszténynek lenni! Minket sohasem győzhet le a rossz, mert ha el is esünk, mindig ott van a lehetőség, fölkelünk, és Atyánkhoz megyünk – biztatott az egyházmegye feje. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve próbált felelősségünkre ébreszteni, majd biztatásként mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. Ez a hit, a remény az alapja annak, hogy felemelt fővel, az isteni gondviselésbe vetett hittel és bizalommal lépjük át második évezredünk küszöbét.
A millenniumi évet megnyitó szentmise pápai áldással fejeződött be. Utána a Jakab Antal Tanulmányi Házban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházról készült fotókiállítást tekinthették meg az érdeklődők. A Szent István alapította 10 püspökség székesegyházai az erdélyi kivételével a török hódoltság idején mind elpusztultak – emlékeztetett a megnyitó alkalmával Jakubinyi György érsek.
A székesegyház felújítása évek óta folyik. A helyreállításban részt vevő Gazdasági Hivatal és az Egyházművészeti Bizottság szakemberei hat fontos feladat elvégzését tűzték ki célul. Ezek közül idén befejeződik a déli és északi mellékhajók héjazatának felújítása, a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, a Lázói-kápolna felújítása, valamint az orgona restaurálása. Elkezdődött a szentély helyreállítása és egy egyházművészeti múzeum létrehozása, ezek befejezését jövő évre tervezik. Mindezek elvégzéséhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek.
A millenniumi év rendezvényeit a megnyitó, a jövő évi pünkösdi búcsú (május 30-án), majd a Szent Mihály napi gyulafehérvári záróünnepség három nagy eseménye fémjelzi. A kerületi millenniumi rendezvények központi eseménye a főesperességek valamelyik kiemelkedő napja, rendszerint búcsúja, amelynek alkalmából különböző rendezvényekre kerül sor. Takács Éva – Hargita Népe