Mindenszentek
Ünnepe: november 1
Jel 7, 2-4.9-14 - 1Jn 3, 1-3 - Mt 5, 1-12a
Urunk, Jézus Krisztus megígérte, hogy: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt" Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a sok névtelen szenteknek nem tudtak külön-külön napot szentelni. Ezért a IV. századtól kezdve egy napot szentel Egyházunk, amikor minden szentjéről megemlékezik. 609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa keresztény templommá Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, mely valaha az összes pogány isten tiszteletére épült. A IX. században IX. Gergely pápa november 1-jére tette az ünnepet. Illő tehát, hogy ujjongással kezdjük a mai szentmisét, melyet a kezdőének így fogalmaz meg:
Hívek könyörgése:
- Vigasztalja, bátorítsa népedet a dicsőséges egyház diadalmas seregszemléje! Újítsa meg reményünket, adjon igazi távlatot minden élő számára! Hallgass meg, Urunk!
- Tedd az egyházat is szentté, a névtelen szentek közösségévé, akik naponta törekednek a Mennyei Atya példája szerinti tökéletességre! Hallgass meg, Urunk!
- Formáld a helyi egyházi közösségekből a szegények, a szomorúak, az éhezők, az üldözöttek, a tisztaszívűek, az irgalmasok, a békességszerzők és szelídek boldog családját! Hallgass meg, Urunk!
- Add meg a vértanúk, a szüzek, a hitvallók hősies életáldozata fejében nekünk is az életszentség vágyát! Hallgass meg, Urunk!
- Hogy környezetünk számára mi is szentséged, üdvözítő akaratod szelíd antennáivá váljunk! Hallgass meg, Urunk!
- Add meg az elhunytaknak már mindörökké a dicsőült szentek társaságát! Hallgass meg, Urunk!
ELMÉLKEDÉS |
Forrás: Ócsai József
Kedves Testvérek!
A mai ünnepünk, a Mindenszentek főünnepe méltatlanul el van ferdítve, ki van forgatva, össze van keverve a Halottak napjával. Mi ezt annak idején a szemináriumban gúnyos-kritikusan úgy fogalmaztuk meg - elnézést a kifejezésért -, hogy a Mindenszentek fényes ünnepét elárasztja a hullaszag. Ugyanis ennek az ünnepnek a temetőhöz és a halottakhoz semmi köze sincs. A holtakra, a halálra holnap, november 2-án emlékezünk, halottak napján.
Ha megkérdeznénk az embereket, a templomba járókat is, hogy mi ez az ünnep, szinte biztos, hogy mind azt mondaná, hogy ezen a napon a halottakra emlékezünk.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a mai ünnep egy örömünnep. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három része van.
Az első része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi itt a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között az örök életre eljutni. A szentmisében az alapítás szavainak elbeszélése után az eucharisztikus imádságban így imádkozunk a küzdő Egyházért, s tulajdonképpen saját magunkért: ".szent és katolikus Egyházadért (.) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, István főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják."
Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítótűz után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Érettük az eucharisztikus imádságban így imádkozunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban."
Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásukért is imádkozunk az eucharisztikus imádságban: "A szentek közösségében tisztelettel megemlékezünk mindenekelőtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztus édesanyjáról, apostolaidról, vértanúidról és minden szentedről. Az ő érdemeikért és könyörgésükre add, hogy mindenben érezzük oltalmadat."
Az Egyháznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.
A mai nap az ünneplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, s egyáltalán az hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk.
A mai ünnep üzenete pedig az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országában.
Meghökkentő ez: pont én legyek szent?
Úgy gondoljuk, hogy az életszentség a papoknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkereszteltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.
Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az életszentségre minden megkeresztelt ember meg van hívva - legyen az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a papok, szerzetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtelen keresztények milliói, akik azonban nem névtelenek Isten előtt, mert csendesen és hűségesen élték keresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvözültek szeregének száma megszámlálhatatlan.
Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szenteknek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Isten örök országába. Ebben példaképeink és segítőink a szentek. Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között. Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenni és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó.
Ámen.
Forrás: Ócsai József
Kedves Testvérek!
Ma mindenszentek főünnepe van. Az szóban a "fő" előtag utal arra, hogy ez az ünnep a legrangosabb ünnepeink közé tartozik. Ám az igazság az, hogy ennek az ünnepnek a tartalma körül teljes a félreértés az ünnep körül kialakult rossz szokások miatt. Ha ma tíz templomba járó embert megkérdeznének, hogy mi ez az ünnep, akkor ebből kilenc biztosan azt mondaná, hogy ekkor megyünk a temetőbe, a halottakra ekkor emlékezünk. Az igazság azonban az, hogy ennek az ünnepnek semmi köze nincs a temetőhöz és a halottakhoz, még kevésbé a halálhoz. Már csak abból is következik ez, hogy a szentmise fehér miseruhában történik, s a fehér mindig az örvendezés, ünneplés jele. A holtakra, a halálra holnap, november 2-án emlékezünk, halottak napján.
A mindenszentek, tehát egy örömünnep. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három része van.
Az első része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi itt a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között az örök életre eljutni. A szentmisében az átváltoztatás után az eucharisztikus imádságban így imádkozunk a küzdő Egyházért, s tulajdonképpen saját magunkért: ".szent és katolikus Egyházadért (.) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, István főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják."
Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítótűz után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Érettük az eucharisztikus imádságban így imádkozunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban."
Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásukért is imádkozunk az eucharisztikus imádságban: "A szentek közösségében tisztelettel megemlékezünk mindenekelőtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztus édesanyjáról, apostolaidról, vértanúidról és minden szentedről. Az ő érdemeikért és könyörgésükre add, hogy mindenben érezzük oltalmadat."
Az Egyháznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.
A mai nap az ünneplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, s egyáltalán az hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk.
A mai ünnep üzenete pedig az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országában.
Meghökkentő ez: pont én legyek szent?
Úgy gondoljuk, hogy az életszentség a papoknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkereszteltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.
Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az életszentségre minden megkeresztelt ember meg van hívva - legyen az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a papok, szerzetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtelen keresztények milliói, akik azonban nem névtelenek Isten előtt, mert csendesen és hűségesen élték keresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvözültek szeregének száma megszámlálhatatlan.
Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szenteknek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Isten örök országába. Ebben példaképeink és segítőink a szentek. Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között. Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenni és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó.
Ámen.
Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany
Forrás: http://www.katolikus.hu
Életünk Isten országában (Mt 5,1-12a)
a) A mai evangélium a hegyi beszédet vezeti be és azokat az eszményeket mutatja be, amelyeket az új Izrael, Isten országa hitelesítő jegyeinek nevezhetünk. Hagyományosan boldogságoknak nevezzük, amelyek először is azt vázolják, hogy kik a tagjai Isten országának: a lélekben szegények, a szomorkodók, az alázatosak, az üldözöttek, az éhezők. Isten országa tehát különösen megnyilvánul azokban akik lelki szegénységben élnek, vagyis nem a földi, hanem Isten országának kincseire figyelnek, és ennek megfelelően élnek. Isten országának jelenlétét ismerjük fel a szomorkodókban, akik Jézus szenvedéséből merítenek erőt saját keresztjeik türelmes hordozására és ezt másokért ajánlják fel. Az alázatosok életvitelén is átragyog Isten országának jelenléte. Ők ugyanis Krisztus példájából merítik az erőt és kapják az indítást arra, hogy ne féljenek saját kicsinységük megvallásától, sőt még az igazságtalan vádaktól sem. A nyolc boldogság titkai emellett leírják azokat az etikai értékeket is, amelyeknek gyakorlásával valaki tagja lehet az országnak: ilyenek az irgalmasság gyakorlására, a békesség keresésére, az életszentségre való törekvésben az üldözések vállalására is szólító értékek. Minél gyakrabban jelennek meg a hívő közösségekben ezek a viselkedési formák, annál erőteljesebben jut kifejezésre a hívő közösségben Isten országának jelenléte.
b) Lukáccsal ellentétben, aki Jézus tanító tevékenységét síkságon helyezi el (Lk 6,17-26), Máté ószövetségi szimbólumot alkalmaz, s Jézust hegyen mutatja be. Ahogyan Mózes a Sínai-hegyen kapta a törvényt a nép számára, úgy tanítja Jézus is a hegyen a cselekedeteket irányító normákat az új Izrael számára. Amíg azonban Mózes mint közvetítő szerepelt, és Istentől származó tekintéllyel cselekedett, Jézus saját tekintélyével tanította és magyarázta a törvényeket: "Hallottátok a parancsot... én azonban azt mondom nektek..." A következő kifejezések is tanító hatalmát jelzik: Megnyitotta száját és tanítani kezdett... vagy pedig, hogy ülve tanított. Jézus tanítását tehát úgy hallgatjuk, hogy isteni tekintélyét is felismerjük benne. MK
EGYÉB |
forrás: Hankovszky Miklós
Urunk, Jézus Krisztus azt ígérte: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt". Az apostolok korától kezdve oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a szenteknek külön napot már nem tudtak adni. Azért a IV. századtól kezdve egy napot szentel az Anyaszentegyház, amikor minden szentről megemlékezik.
Illő tehát, hogy ujjongással imádkozzuk a szentmise Kezdőénekét:Örvendezzünk mindnyájan az Úrban,
üljük meg Mindenszentek ünnepét;
ezt ünneplik örvendezve az angyalok,
és dicsőítik az Isten Fiát.FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Ha nem tudjuk megőrizni a megszentelő kegyelem hófehér köntösét, a bűnbánat segít kedvessé lenni Isten előtt. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy valóban Isten gyermekei lehessünk.KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki megmutattad nekünk a boldogság útját:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki a remény örömét ajándékoztad nekünk:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki Véredben megtisztulást szereztél a Téged szeretőknek:
Uram, irgalmazz!DICSŐSÉG
AZ OLVASMÁNYHOZ (Jel 7, 2-4; 9-14)
Sok-sok milliárd ember élt már a földön. Hogy közülük hányan futották be pályafutásukat győztesen, hányan jutottak el a tökéletességre - nem tudjuk. A Jelenések könyvének látnoka megszámlálhatatlan sereget látott. A lényeges kérdés: vajon egykor mi is közéjük tartozunk-e? Rajtunk is múlik.A SZENTLECKÉHEZ (1 Jn 3, 1-3)
Ha el akarjuk képzelni, hogyan jelennek meg a szentek a feltámadás után, könnyen tévútra vezet a fantáziánk. Nem álmodoznunk kell. Törekednünk kell, hogy amikor Krisztus megjelenik újra, láthassuk Őt, amint van.AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 5, 1-12a)
Az ember szívébe van oltva a boldogság vágya. Sokféle módon sokfelé keresik az emberek. Urunk, Jézus Krisztus a "Nyolc Boldogság"-ban elmondja az irányát, merre kell keresnünk, merre találhatjuk a maradandó boldogságot, amit a szentek már birtokolnak.HITVALLÁS
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Testvéreim! Megváltónk kereszthalála megszerezte az életszentség lehetőségét, és kegyelmi ajándéka sokaknak megadja az életszentséget. Ezért, hogy minket is felvegyen szentjei közé, közös imádsággal kérjük:
- Urunk, mérhetetlen szereteted és keresztáldozatod megszámlálhatatlan sokaságot vonzott tanúságtételre Melletted. Kérünk, vonzz minket is kegyelmeddel.
- Urunk, a szentek érdemeiért engedd, hogy Egyházad vonzó példa legyen az igazságkereső nemzeteknek.
- Minden szent közbenjárása segítse küzdő Egyházadat, hogy világosan hirdesse az igazságot.
- A szentek nagyszerű példájából meríthessenek erőt a szenvedők, a betegek, a gondokkal és kétségekkel küzdő emberek.
- Add, hogy a szentek nyomába lépve mi is egész életünkkel tegyünk tanúságot Rólad.
Urunk, Jézus Krisztus! Te mindannyiunkat meghívtál az életszentségre, és keresztáldozatod érdeméből a kegyelmet is biztosítottad. A Boldogságos Szűz és minden szent közbenjárására kérünk, vezess minket is a hősies szeretet útján az életszentségre, és majd Országodba. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
forrás: magvető lista 2002
Jel 7, 2-4.9-14 Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számolni.1Jn 3, 1-3 Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.
Mt 5, 1-12a Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a jutalmatok az égben.
A dicsőség városát, a mennyei Jeruzsálemet ünnepeljük ma. Mindazokat, akik földi életük után Isten közelébe jutottak, és az örök boldogságban élnek. segítségüket, közbenjárásukat kérjük.
Mindenszentek ünnepének gondolatvilága a keresztény ókorban gyökerezik. Az üldözések elmúltával a számtalan vértanú emléke homályba vész. Ugyanakkor kialakul a kollektív ünneplés, amikor hálával gondolnak a vértanúkra. A VIII. században alakul át a minden vértanú ünnepe minden szent ünnepévé.
A X. századi fuldai misekönyv könyörgése: " Könyörögve kérjük kegyességedet, hogy örömünket a mennyei birodalom székhelyén ujjongó szentekével egyesítsed, s akiket képtelenek vagyunk erényeik utánzása által követni, a kellő tisztelet törekvésével mégis elérhessük."
Mindenszentek ünnepe a remény ünnepe. Sokan vannak, akiknek sikerült, nekem is sikerülhet. Isten ereje segít, hogy végigjárjam utamat, amely az Isten országába vezet.
Fulop Akos RM