2008. november 1., szombat

Mindenszentek

Mindenszentek
Ünnepe: november 1

Jel 7, 2-4.9-14 - 1Jn 3, 1-3 - Mt 5, 1-12a

Urunk, Jézus Krisztus megígérte, hogy: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt" Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a sok névtelen szenteknek nem tudtak külön-külön napot szentelni. Ezért a IV. századtól kezdve egy napot szentel Egyházunk, amikor minden szentjéről megemlékezik. 609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa keresztény templommá Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, mely valaha az összes pogány isten tiszteletére épült. A IX. században IX. Gergely pápa november 1-jére tette az ünnepet. Illő tehát, hogy ujjongással kezdjük a mai szentmisét, melyet a kezdőének így fogalmaz meg:

Hívek könyörgése:

  1. Vigasztalja, bátorítsa népedet a dicsőséges egyház diadalmas seregszemléje! Újítsa meg reményünket, adjon igazi távlatot minden élő számára! Hallgass meg, Urunk!
  2. Tedd az egyházat is szentté, a névtelen szentek közösségévé, akik naponta törekednek a Mennyei Atya példája szerinti tökéletességre! Hallgass meg, Urunk!
  3. Formáld a helyi egyházi közösségekből a szegények, a szomorúak, az éhezők, az üldözöttek, a tisztaszívűek, az irgalmasok, a békességszerzők és szelídek boldog családját! Hallgass meg, Urunk!
  4. Add meg a vértanúk, a szüzek, a hitvallók hősies életáldozata fejében nekünk is az életszentség vágyát! Hallgass meg, Urunk!
  5. Hogy környezetünk számára mi is szentséged, üdvözítő akaratod szelíd antennáivá váljunk! Hallgass meg, Urunk!
  6. Add meg az elhunytaknak már mindörökké a dicsőült szentek társaságát! Hallgass meg, Urunk!

ELMÉLKEDÉS

Forrás: Ócsai József

Kedves Testvérek!

A mai ünnepünk, a Mindenszentek főünnepe méltatlanul el van ferdítve, ki van forgatva, össze van keverve a Halottak napjával. Mi ezt annak idején a szemináriumban gúnyos-kritikusan úgy fogalmaztuk meg - elnézést a kifejezésért -, hogy a Mindenszentek fényes ünnepét elárasztja a hullaszag. Ugyanis ennek az ünnepnek a temetőhöz és a halottakhoz semmi köze sincs. A holtakra, a halálra holnap, november 2-án emlékezünk, halottak napján.

Ha megkérdeznénk az embereket, a templomba járókat is, hogy mi ez az ünnep, szinte biztos, hogy mind azt mondaná, hogy ezen a napon a halottakra emlékezünk.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a mai ünnep egy örömünnep. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három része van.

Az első része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi itt a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között az örök életre eljutni. A szentmisében az alapítás szavainak elbeszélése után az eucharisztikus imádságban így imádkozunk a küzdő Egyházért, s tulajdonképpen saját magunkért: ".szent és katolikus Egyházadért (.) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, István főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják."

Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítótűz után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Érettük az eucharisztikus imádságban így imádkozunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban."

Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásukért is imádkozunk az eucharisztikus imádságban: "A szentek közösségében tisztelettel megemlékezünk mindenekelőtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztus édesanyjáról, apostolaidról, vértanúidról és minden szentedről. Az ő érdemeikért és könyörgésükre add, hogy mindenben érezzük oltalmadat."

Az Egyháznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.

A mai nap az ünneplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, s egyáltalán az hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk.

A mai ünnep üzenete pedig az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országában.

Meghökkentő ez: pont én legyek szent?

Úgy gondoljuk, hogy az életszentség a papoknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkereszteltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.

Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az életszentségre minden megkeresztelt ember meg van hívva - legyen az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a papok, szerzetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtelen keresztények milliói, akik azonban nem névtelenek Isten előtt, mert csendesen és hűségesen élték keresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvözültek szeregének száma megszámlálhatatlan.

Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szenteknek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Isten örök országába. Ebben példaképeink és segítőink a szentek. Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között. Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenni és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó.

Ámen.


Forrás: Ócsai József

Kedves Testvérek!

Ma mindenszentek főünnepe van. Az szóban a "fő" előtag utal arra, hogy ez az ünnep a legrangosabb ünnepeink közé tartozik. Ám az igazság az, hogy ennek az ünnepnek a tartalma körül teljes a félreértés az ünnep körül kialakult rossz szokások miatt. Ha ma tíz templomba járó embert megkérdeznének, hogy mi ez az ünnep, akkor ebből kilenc biztosan azt mondaná, hogy ekkor megyünk a temetőbe, a halottakra ekkor emlékezünk. Az igazság azonban az, hogy ennek az ünnepnek semmi köze nincs a temetőhöz és a halottakhoz, még kevésbé a halálhoz. Már csak abból is következik ez, hogy a szentmise fehér miseruhában történik, s a fehér mindig az örvendezés, ünneplés jele. A holtakra, a halálra holnap, november 2-án emlékezünk, halottak napján.

A mindenszentek, tehát egy örömünnep. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön élő valóság, hanem három része van.

Az első része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi itt a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtalan vihara között az örök életre eljutni. A szentmisében az átváltoztatás után az eucharisztikus imádságban így imádkozunk a küzdő Egyházért, s tulajdonképpen saját magunkért: ".szent és katolikus Egyházadért (.) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, István főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják."

Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet részesei már, hiszen a tisztítótűz után Isten Országába jutnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Érettük az eucharisztikus imádságban így imádkozunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban."

Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásukért is imádkozunk az eucharisztikus imádságban: "A szentek közösségében tisztelettel megemlékezünk mindenekelőtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztus édesanyjáról, apostolaidról, vértanúidról és minden szentedről. Az ő érdemeikért és könyörgésükre add, hogy mindenben érezzük oltalmadat."

Az Egyháznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.

A mai nap az ünneplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élettel, s egyáltalán az hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk.

A mai ünnep üzenete pedig az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országában.

Meghökkentő ez: pont én legyek szent?

Úgy gondoljuk, hogy az életszentség a papoknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüket Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkereszteltek többségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.

Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az életszentségre minden megkeresztelt ember meg van hívva - legyen az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a papok, szerzetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtelen keresztények milliói, akik azonban nem névtelenek Isten előtt, mert csendesen és hűségesen élték keresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvözültek szeregének száma megszámlálhatatlan.

Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szenteknek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Isten örök országába. Ebben példaképeink és segítőink a szentek. Példaképeink azok, akiknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között. Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenni és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó.

Ámen.


Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany


Forrás: http://www.katolikus.hu

Életünk Isten országában (Mt 5,1-12a)

a) A mai evangélium a hegyi beszédet vezeti be és azokat az eszményeket mutatja be, amelyeket az új Izrael, Isten országa hitelesítő jegyeinek nevezhetünk. Hagyományosan boldogságoknak nevezzük, amelyek először is azt vázolják, hogy kik a tagjai Isten országának: a lélekben szegények, a szomorkodók, az alázatosak, az üldözöttek, az éhezők. Isten országa tehát különösen megnyilvánul azokban akik lelki szegénységben élnek, vagyis nem a földi, hanem Isten országának kincseire figyelnek, és ennek megfelelően élnek. Isten országának jelenlétét ismerjük fel a szomorkodókban, akik Jézus szenvedéséből merítenek erőt saját keresztjeik türelmes hordozására és ezt másokért ajánlják fel. Az alázatosok életvitelén is átragyog Isten országának jelenléte. Ők ugyanis Krisztus példájából merítik az erőt és kapják az indítást arra, hogy ne féljenek saját kicsinységük megvallásától, sőt még az igazságtalan vádaktól sem. A nyolc boldogság titkai emellett leírják azokat az etikai értékeket is, amelyeknek gyakorlásával valaki tagja lehet az országnak: ilyenek az irgalmasság gyakorlására, a békesség keresésére, az életszentségre való törekvésben az üldözések vállalására is szólító értékek. Minél gyakrabban jelennek meg a hívő közösségekben ezek a viselkedési formák, annál erőteljesebben jut kifejezésre a hívő közösségben Isten országának jelenléte.

b) Lukáccsal ellentétben, aki Jézus tanító tevékenységét síkságon helyezi el (Lk 6,17-26), Máté ószövetségi szimbólumot alkalmaz, s Jézust hegyen mutatja be. Ahogyan Mózes a Sínai-hegyen kapta a törvényt a nép számára, úgy tanítja Jézus is a hegyen a cselekedeteket irányító normákat az új Izrael számára. Amíg azonban Mózes mint közvetítő szerepelt, és Istentől származó tekintéllyel cselekedett, Jézus saját tekintélyével tanította és magyarázta a törvényeket: "Hallottátok a parancsot... én azonban azt mondom nektek..." A következő kifejezések is tanító hatalmát jelzik: Megnyitotta száját és tanítani kezdett... vagy pedig, hogy ülve tanított. Jézus tanítását tehát úgy hallgatjuk, hogy isteni tekintélyét is felismerjük benne. MK


EGYÉB

forrás: Hankovszky Miklós

Urunk, Jézus Krisztus azt ígérte: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt". Az apostolok korától kezdve oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a szenteknek külön napot már nem tudtak adni. Azért a IV. századtól kezdve egy napot szentel az Anyaszentegyház, amikor minden szentről megemlékezik.
Illő tehát, hogy ujjongással imádkozzuk a szentmise Kezdőénekét:

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban,
üljük meg Mindenszentek ünnepét;
ezt ünneplik örvendezve az angyalok,
és dicsőítik az Isten Fiát.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Ha nem tudjuk megőrizni a megszentelő kegyelem hófehér köntösét, a bűnbánat segít kedvessé lenni Isten előtt. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy valóban Isten gyermekei lehessünk.

KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki megmutattad nekünk a boldogság útját:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki a remény örömét ajándékoztad nekünk:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki Véredben megtisztulást szereztél a Téged szeretőknek:
Uram, irgalmazz!

DICSŐSÉG

AZ OLVASMÁNYHOZ (Jel 7, 2-4; 9-14)
Sok-sok milliárd ember élt már a földön. Hogy közülük hányan futották be pályafutásukat győztesen, hányan jutottak el a tökéletességre - nem tudjuk. A Jelenések könyvének látnoka megszámlálhatatlan sereget látott. A lényeges kérdés: vajon egykor mi is közéjük tartozunk-e? Rajtunk is múlik.

A SZENTLECKÉHEZ (1 Jn 3, 1-3)
Ha el akarjuk képzelni, hogyan jelennek meg a szentek a feltámadás után, könnyen tévútra vezet a fantáziánk. Nem álmodoznunk kell. Törekednünk kell, hogy amikor Krisztus megjelenik újra, láthassuk Őt, amint van.

AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 5, 1-12a)
Az ember szívébe van oltva a boldogság vágya. Sokféle módon sokfelé keresik az emberek. Urunk, Jézus Krisztus a "Nyolc Boldogság"-ban elmondja az irányát, merre kell keresnünk, merre találhatjuk a maradandó boldogságot, amit a szentek már birtokolnak.

HITVALLÁS

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Testvéreim! Megváltónk kereszthalála megszerezte az életszentség lehetőségét, és kegyelmi ajándéka sokaknak megadja az életszentséget. Ezért, hogy minket is felvegyen szentjei közé, közös imádsággal kérjük:

  1. Urunk, mérhetetlen szereteted és keresztáldozatod megszámlálhatatlan sokaságot vonzott tanúságtételre Melletted. Kérünk, vonzz minket is kegyelmeddel.
  2. Urunk, a szentek érdemeiért engedd, hogy Egyházad vonzó példa legyen az igazságkereső nemzeteknek.
  3. Minden szent közbenjárása segítse küzdő Egyházadat, hogy világosan hirdesse az igazságot.
  4. A szentek nagyszerű példájából meríthessenek erőt a szenvedők, a betegek, a gondokkal és kétségekkel küzdő emberek.
  5. Add, hogy a szentek nyomába lépve mi is egész életünkkel tegyünk tanúságot Rólad.

Urunk, Jézus Krisztus! Te mindannyiunkat meghívtál az életszentségre, és keresztáldozatod érdeméből a kegyelmet is biztosítottad. A Boldogságos Szűz és minden szent közbenjárására kérünk, vezess minket is a hősies szeretet útján az életszentségre, és majd Országodba. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.


forrás: magvető lista 2002

Jel 7, 2-4.9-14 Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számolni.
1Jn 3, 1-3 Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.
Mt 5, 1-12a Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a jutalmatok az égben.

A dicsőség városát, a mennyei Jeruzsálemet ünnepeljük ma. Mindazokat, akik földi életük után Isten közelébe jutottak, és az örök boldogságban élnek. segítségüket, közbenjárásukat kérjük.
Mindenszentek ünnepének gondolatvilága a keresztény ókorban gyökerezik. Az üldözések elmúltával a számtalan vértanú emléke homályba vész. Ugyanakkor kialakul a kollektív ünneplés, amikor hálával gondolnak a vértanúkra. A VIII. században alakul át a minden vértanú ünnepe minden szent ünnepévé.
A X. századi fuldai misekönyv könyörgése: " Könyörögve kérjük kegyességedet, hogy örömünket a mennyei birodalom székhelyén ujjongó szentekével egyesítsed, s akiket képtelenek vagyunk erényeik utánzása által követni, a kellő tisztelet törekvésével mégis elérhessük."
Mindenszentek ünnepe a remény ünnepe. Sokan vannak, akiknek sikerült, nekem is sikerülhet. Isten ereje segít, hogy végigjárjam utamat, amely az Isten országába vezet.

Fulop Akos RM

Mindenszentek

Mindenszentek

Urunk, Jézus Krisztus megígérte, hogy: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt" Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy a sok névtelen szenteknek nem tudtak külön-külön napot szentelni. Ezért a IV. századtól kezdve egy napot szentel Egyházunk, amikor minden szentjéről megemlékezik. 609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa keresztény templommá Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, mely valaha az összes pogány isten tiszteletére épült. A IX. században IX. Gergely pápa november 1-jére tette az ünnepet.

Mindenszentek

2008. november 1. - Szombat,
Mindenszentek

Abban az időben:
Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje
gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést
nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva
mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben!"
Mt 5,1-12a

Elmélkedés:

Csodálod vagy követed?
A kis Eszterről már régen meséltem történetet. Valójában most sem róla
szeretnék beszélni, hanem a bátyjáról, akit Marcinak hívtak. Általában a
vasárnap esti misére jöttek édesanyjukkal, az apukájuk sajnos ritkábban
jött velük. A nyári estéken a mise kezdetére több koldus is megjelent a
templomkapuban, abban a reményben, hogy perselybe szánt pénzecske egy
részét megszerezhetik jóravaló emberektől. A mise végét már nem is szokták
megvárni. Marci mindig bosszankodott miattuk, nem tetszett neki, hogy
piszkos ruhában vannak, ápolatlanok és pénzt kéregetnek az emberektől.
Néha egy-egy gúnyos megjegyzés is kiszaladt a száján, persze vigyázott,
hogy anyja ne hallja meg. Egy baráti beszélgetésünk során szóba kerültek a
koldusok, s rögtön észrevettem, hogy bizony nem szívleli őket. Felidéztem
neki védőszentjének, Szent Mártonnak a példáját, aki katonaként
megosztotta a köpenyét a téli hidegben fagyoskodó koldussal. A számára is
jól ismert történet végén megkérdeztem tőle: "Ugye, milyen csodálatos,
amit Márton tett? Tudnád-e őt követni?" Mire Marci humorosan a következőt
válaszolta: "Én inkább maradok a csodálatnál, de követni nem fogom."

A mai ünnepen a földi egyház tagjaiként a mennyei egyház tagjaira
figyelünk, azokra az emberekre, akik eljutottak az üdvösségre. Példaképek
ők számunkra, hiszen ahová eljutottak, oda szeretnénk mi is kerülni, a
mennyországba. Amit a kis Marci viccesen mondott, azt sok ember sajnos
komolyan gondolja mostanában. Sokan csodálják a szenteket, de ennél többre
nem vágyakoznak. Úgy gondolják, hogy a szentek életpéldája követhetetlen
számukra, s gyengének érzik magukat ehhez. A szentek esetében érdemes
megnéznünk, hogy mi áll az olykor látványos cselekedetek és hősies
helytállások, máskor a csendes szemlélődés hátterében. És ez a lelki
kincs, amely közös minden szentnél, nem más, mint a Jézus iránti egyszerű
szeretet. Ez ösztönzi őket arra, hogy egyszer rendkívüli jótettet
tegyenek, máskor pedig csendesen, alázatosan, engedelmesen az Úr kezébe
tegyék életüket. A szentek nem a maguk által elképzelt boldogság után
szaladtak, hanem elfogadták azt a boldogságot, amit Isten ad. Ezért
vállalták a lelki szegénységet, a sírást, a nélkülözést és az üldözést. És
ezért akartak szelídek lenni, békére törekedni, ezért akarták tisztán
megőrizni a szívüket. Megtalálták az igazi boldogságot és elnyerték az
örök boldogságot is, mert legfőbb céljuk az volt, hogy szeressék Jézust.

Ki az közülünk, aki ne tudná szeretni Jézust? Ki az, aki ne tudná követni
a szenteket Jézus szeretetében? Az életszentség útja a szeretet útja. Ki
ne tudna közülünk ezen az úton, a szeretet útján járni? Mi akadályozhat
meg minket ebben? Az életszentségre törekvés azt jelenti számomra, hogy
egyre jobban igyekszem szeretni Istent és egyre közelebb szeretnék kerülni
hozzá.

És itt jön a nagy nehézség. Minél jobban engedem, hogy Isten magához
vonzzon engem, minél közelebb érzem magam a szent Istenhez, annál
bűnösebbnek látom magamat. Ha nem így van, akkor az életszentség útja
helyett az önhittség és beképzeltség útjára tévedtem. A szent Isten
közelében tehát bűnösnek érezzük magunkat. Ugyanakkor a szent Isten
közelsége olyan lelki erő, amely a bűnös embert szentté képes alakítani.
Ezen a pontos megérthetjük, hogy az életszentség nem egy olyan állapot,
amit könnyen el lehet érni. Senki sem állíthatja magáról, hogy ő már
elérte az életszentséget. Az életszentség vágy és törekvés marad bennünk
mindig, s majd Isten eldönti rólunk halálunk után, hogy mit sikerült
megvalósítanunk belőle.

Induljunk el bátran az életszentség útján! Induljunk el a szeretet útján!
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Igazán szomorú dolog, hogy olyan nagyra vagyunk egyes dolgokkal, amiket,
Uram, teérted teszünk. Holott jobb volna oda sem figyelni rájuk, ha mégoly
nagy számmal volnának is!
Boldogok azok, akik nagy tetteket vihetnek végbe a Te dicsőségedre! Ó,
Uram! Tégy engem képessé valami jóra, ha már annyira szeretsz!
Avilai Szent Teréz
______________________________

Keresztény élet dióhéjban

Keresztény élet dióhéjban

2008. november 1.

Mindenszentek

Fr. Patrick Langan, LC

Mt 5, 1-12

A tömeget látva Jézus fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket: ,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők majd jóllaknak. Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak. Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent. Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

Bevezető ima: Uram, felismerve, hogy teljesen ura vagy életemnek, jelenlétedbe helyezem magam. Hiszem, hogy Uram és Istenem vagy. Remélek életemben munkálkodó kegyelmed hatalmában, és az örökkévalóságban, amit nekem készítettél. Szeretlek rengeteg áldásodért és ajándékodért. Bár én is viszont szeretnélek! Nélküled mindenre képtelen vagyok, légy ma a segítségemre!

Kérés: Uram Jézus, add, hogy mind hitelesebben megéljem a nyolc boldogságot, mind jobban tanúságot téve rólad!

1. Milyen az értékek fontossági sorrendje? Minden egyes boldogság kihívás, amely a világ értékeit kifordítja. Meghívások arra, hogy megvizsgáljuk, hol vannak a mi értékeink. Ha evilági értékekért küzdünk (fösvénység, torkosság, felszínes örömök, kényelem, hiúság), megkaphatjuk őket ideig-óráig, de soha nem végleg, és soha nem elégítenek ki minket. Ha azonban Teremtőnket megörvendeztetve Krisztus követjük, nézzünk szemben bármilyen nehézséggel, boldogságunk örökké tart. Az emberi értékek, a megváltás tervének részei, Krisztus eljövetelével azonban átalakultak. A kereszténységnek fontosak az emberi értékek, új lelkülettel, új értelmet nyertek. Ezek a keresztény értékek azok, amikről Krisztus tanít. A nyolc boldogság röntgen felvételét adja az evangélium központú szívnek, amely lélekben szegény, szelíd, könyörületes, tiszta, igazság- és békességszerző és türelmes az üldöztetésben.

2. Hol remélem a boldogságot? A Katekizmus mondja, hogy „a boldogságok megfelelnek a természetes boldogságvágynak” (KEK1718). Ez a kívánság isteni eredetű. Isten ültette az emberi szívbe, hogy ahhoz az Egyetlenhez vonzódjon, aki azt betöltheti. Szent Ágoston írja a Vallomásokban: „Hogyan keresselek téged, Uram? Mikor téged, Uramat, Istenemet kereslek, tulajdonképpen a boldogságot keresem. Kereslek, hogy lelkem éljen. Testemet ugyanis lelkem élteti, lelkemet pedig te. (10,20) Csak imádságban tehetem a szívemet Krisztusra és a számunkra készített boldogságra. A Szűz Anya egy olyan ember példáját adja elénk, aki újra és újra átelmélkedte a nyolc boldogságot, és a legtökéletesebb módon meg is élte.

3. Az örökkévalóságba vezető út. Jézus egyértelművé teszi a szentség és az örökélet ideáját, azzal hogy megmutatja az oda vezető utat. A kiindulópont emberi valónk, melyben a szenvedés nem véletlenszerűen tűnik fel, hanem annak szerves része. Jézus nem azért jött, hogy elbánjon minden szenvedéssel, hanem, hogy ezeknek értelmet adva, megváltásunk és örök boldogságunk eszközévé tegye. Szegénység, kínzás, igazságtalanság és üldöztetés nem lealacsonyít, hanem megtisztít és nemessé tesz, ha alázatos szívvel, Isten akaratát elfogadva éli meg az ember. Az olyan szív, amelynek nyugalma a hitből, és Isten akarata iránti engedelmességből fakad, együtt akar szenvedni az Úrral. Mindezek hasonlóvá tesznek szenvedő Megváltónkhoz, és mindenekelőtt e szenvedések által méltók leszünk részesedni az Ő dicsőségéből. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad védekeznünk, vagy igyekeznünk, hogy amennyire csak lehet, elkerüljük a szenvedést, azonban, ha mégis szenvedés ér minket, és azt ezzel a lelkülettel éljük meg, az javunkra válik.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts, hogy megéljem a nyolc boldogságot ma, és hittel szemléljem a boldogságot, ami ebből származik. Segíts, hogy szenvedéseim javamra és kegyelmed forrásává váljanak. Bár saját magamtól képtelen vagyok erre, bízom kegyelmedben.

Elhatározás: Választok egyet a nyolc boldogság közül, és törekszem arra, hogy ma meg is éljem.


A Pápa ima szándéka 2008. november hónapra:

Hogy a szentek szeretetről tett tanúsága megerősítse a keresztényeket Isten és felebarátaik szolgálatában, Krisztus mintájára, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon.
Hogy a gazdag kultúrájú és ősi lelkiségi formákban bővelkedő Ázsia keresztény közösségei Krisztus arcát szemlélve találják meg Urunk hirdetésének legjobb útját az evangéliumhoz való teljes hűségben.


Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?

Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány

Adószám: 18254589-1-43

CIB Bank 11100908-18254589-10000001



--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat levelezőlistája.
A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szentírás évét segíti.

Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu

www.vandorevangelium.hu
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger