2008. december 30., kedd

Mivé lesz a föld?...

Mivé lesz a föld?...
december 30. 6:00



Mivé lesz a föld?... megfagy-e, elég-e?
Én ugy hiszem, hogy meg fog fagyni végre,
Megfagyasztják a jéghideg szívek,
Amelyek benne, s belefekszenek.


Petőfi Sándor


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Mészárlás egy kongói templomban

Mészárlás egy kongói templomban
december 30. 8:08


A Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részében az Úr Ellenállási Hadserege nevű ugandai lázadó csoport 45 civilt mészárolt le karácsony másnapján egy templomban.

Az ugandai hadsereg azt közölte: a katolikusokat bozótvágó késekkel gyilkolták meg december 26-án, pénteken a szudáni határtól 40 kilométerre fekvő Doruma templomában. Az áldozatok túlnyomó többsége nő, gyermek és idős ember.

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Michelangelo feszülete Rómában

Michelangelo feszülete Rómában
december 30. 10:38


Az olasz képviselőházban állították ki azt a fakeresztet, amelyet XVI. Benedek pápa is megcsodált, amikor december 13-án fölkereste a szentszéki olasz nagykövetséget. A január 23-ig megtekinthető tárlat címe: „A fiatal Michelangelo, a megtalált feszület".

A bemutatón jelen volt a Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci, aki a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a nagy reneszánsz művésznek tulajdonított alkotásról:

„Mindenképpen nagyon magas színvonalú műtárgyról van szó. Ha nem Michelangelóé, akkor kié lehet? Egyszer Federico Zeri olasz művészettörténész mondta az azóta szállóigévé vált mondatot: ha nem Michelangelo, akkor Isten készítette ezt a feszületet. Hihetetlenül tökéletesen ábrázolja az emberi anatómiát. Tudjuk, hogy a művész egészen fiatalon Firenzében engedélyt kapott, hogy bejárjon az ágostonrendi kolostorba, ahol anatómiai vizsgálatokat folytatott. Művészetének egyedüli kifejezőeszköze ugyanis az emberi test megjelenítése volt" – magyarázta Paolucci.

Amikor XVI. Benedek pápa fölkereste a szentszéki nagykövetséget, Paolucci professzor kalauzolta őt, bemutatva neki Michelangelo feszületét. „A Szentatya rendkívüli érdeklődést tanúsított a műalkotás iránt, hosszan elidőzött a feszület előtt, beszélgetett velem és munkatársaimmal. Legszívesebben nem is ment volna tovább, hanem ott maradt volna, hogy eszmét cseréljen az emberi test spiritualitásáról. A filozófus-teológus pápához közel áll ez a téma, vagyis az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember ábrázolásának szent mivolta" – idézte fel a pápa látogatását a Vatikáni Múzeum igazgatója.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

2009. január 4., vízkereszt

2009. január 4., vízkereszt
december 30. 9:43


A bölcsek imádása

Vallásgúnyolók, hitetlenek gyakran kritizálják Isten előtti hódolatunkat. „Milyen visszataszító – mondják: Isten felül bársonytrónjára és elvárja, hogy alattvalói leboruljanak előtte.” Ezek torzképet hordoznak magukban Istenről. Nem gondolnak arra, hogy az egészséges lelkületű ember őszintén, spontánul értékeli az igazi nagyságot. És a legnagyobb érték előtti hódolatot nevezzük imádásnak. Vízkereszt evangéliuma a napkeleti bölcsek imádását mutatja be. A legnagyobb művészek nem tudtak betelni a témával. Megszámlálhatatlan a múzeumi képek sora, amelyek az adoráció fenséges példáját próbálják ecsettel kifejezni. Az ünnep alkalmul szolgál az imádás lényegéről való elmélkedésre.

I. Mi az imádás?

Ahol igazi értéket találunk, ott akaratlanul is elismerjük azt. Beethoven IX. szimfóniáját játssza a zenekar. A végén néhány pillanat áhítatos csend, majd felcsattan a taps. A taps a remekműnek szól. A mű azonban továbbadja a dicséretet annak, aki komponálta. Mert a hangok nem véletlenül álltak össze dallammá. Beethoven lelkében élt először és ő vetette papírra. Amikor tehát tapsolunk, Beethoven előtt fejezzük ki hódolatunkat.

Megállunk Michelangelo remekműve előtt. Látjuk a Pietát. Meghatódunk, álmélkodunk. Először a szobrot csodáljuk. Aztán felkiáltunk: „Micsoda zseni készíthette!” A szobor továbbadja a szobrászművésznek az elismerést, hódolatot.

Mármost amikor az ember széttekint a természetben ugyanez az ünnepi érzés, keríti hatalmába. Amikor a hegycsúcsról feltárul a táj szépsége, a partról a végtelen tenger méltósága, az erdőben a színek zöld szőnyege, kitör belőlünk az elismerés: „Ó természet, ó dicső természet!” A természet azonban szintén továbbadja a dicséretet annak, aki teremtette.

Istent imádni tehát annyit jelent, mint felismerni a természet mögött a Teremtőt és elismerni, hogy Ő a legnagyobb érték. Minden érték foglalata és forrása. Az ép érzékű emberből önkéntelenül tör fel a hódolat a Végtelen Igazság, a Határtalan Jóság, az Örök Szépség és a Mérhetetlen Tökéletesség felé. Ez a spontán hódolat: ez az imádás! Az élettelen természet csak a létével képes dicsőíteni az Alkotót. A szellemi teremtmények azonban tudatos hódolatukkal imádják.

II. Az imádás példaképei

1. Az angyalok
Isten imádásának igazi megvalósítói a teremtmények közül a tiszta szellemek, az angyalok. A karácsonyi éjszakában felcsendülő énekükkel méltón dicsőítik a magasságban élő Istent.

Nagy Szent Gergely pápa egyik ragyogó homiliájában a tiszta szellemek három osztályáról és 9 karáról beszél. A legalsó osztályba sorolja az angyalokat, arkangyalokat és fejedelemségeket. Ők Isten követei az emberek felé. Istentől hozzák a rendelkezéseket és viszik színe elé az emberek imáját.

A második osztályba tartoznak a hatalmasságok, erők és uralmak. Ők Isten „nagykövetei”. Nekik a földi világgal már nincs kapcsolatuk. Isten és az angyalok közt végzik közvetítő szolgálatukat.

Végül a legfelső osztály is három karra oszlik: trónusok, kerubok és szeráfok. Ők Isten legfőbb udvartartásához tartoznak. A szellemi lét olyan magaslatai, amelyekre se szavunk, se fogalmunk, se képzeletünk nincs. Lényük lényege, egész tartalma Isten dicsőítésében merül ki. Éjjel-nappal nem szűnnek meg kiáltani: „Szent! Szent! Szent!” Szédületes szellemi létük az egész örökkévalóságon keresztül kimerül ebben a hódolatban.

A szellemi lét végső csúcsán nem ismernek tisztább, szellemibb szolgálatot, mint Istent dicsőíteni. Egész létüket belemondják ebbe az örök Sanctusba. És valahányszor elhangzik egy ilyen kiáltás, amely betölti a mennyet, arcra borulnak a trónon ülő előtt és imádják.

2. Krisztus
A hit fényében egészen halványan – mint az Androméda köde – feldereng előttünk a Szentháromság belső élete. Az Atya egész valóságát, minden tökéletességét belemondja az Igébe. Minden, ami a Fiúban van, az Atyától való. Az isteni lényeget az Atya adja, a Fiú pedig elfogadja, az Atya kisugározza, a Fiú visszatükrözi. Az Atya egész lényegét, dicsőségét kimondja, a Fiú pedig visszamondja. A Szentháromság tehát minden dicsőítés ősforrása.

Amikor Jézus megtestesült, az ő emberi ajkain hangzott fel az Atya tökéletes dicsőítése. Jézus földi élete két részre oszlik: 30 évig imádkozott és 3 évig tanított. De még a nyilvános működést is megfelezte: nappal hirdette az igét, éjjel pedig imádkozott. Az istenemberi szív tele volt az Atya imádásával. Finom és érzékeny szelleme csupa hódolat, leborulás és hála. Micsoda vigíliák és matutinumok lehettek ezek a dicsőítések! A hajnali harmat csillogott haján, ajkán pedig a reggeli ima igéi zengtek az erdők csendjében. Csodálkozunk, hogy megnyílt felette az ég és az Atya elragadtatott öröme hangzott: „Ez az én szerelmes Fiam, őt hallgassátok!”

3. A napkeleti bölcsek
A tudós csillagászok távcsövén feltűnt a különös csillag. Nem töprengtek, vajon a Jupiter és a Szaturnusz együttállása-e a Halak csillagképében, vagy supernova. Szent könyveikből kiolvasták, hogy „a zsidók királya” nem lehet más, csak a várva várt Megváltó, akit Isten küld. Egymást biztatták: „Menjünk és hódoljunk neki.” Heródes előtt jövetelük célját így fogalmazzák meg: „Eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Az evangélista pedig közli: „Bemenvén a házba hódolattal leborultak előtte.” A „proskünézis” olyan imádást jelent, amelyet arccal a földre borulva végeztek.

4. A mi hódolatunk
Milyen más lenne vallási életünk, viselkedésünk Istennel szemben, ha tudatosítanánk időnként, hogy Ő a Teremtő, mi pedig teremtményei vagyunk. Mennyivel figyelmesebb, összeszedettebb lenne imádságunk. Mennyivel áhítatosabb a misén való részvételünk. Imádásunkat kifejezhetjük testtartásunkkal is. Kézösszetétel, fegyelmezett állás, templomban letérdelés. Földreborulás ma már csak papszentelés alkalmával történik és szerzetesi fogadalomtételnél. Kifejezhetjük szavunkkal és énekünkkel is lelki megrendülésünket, mint az angyalok a betlehemi éjszakában.

Leginkább életünkkel imádhatjuk Istent. Mi Isten tükörképei vagyunk. Mások felé is sugároznunk kell Istent. Úgy éljünk, hogy ne torzképei, karikatúrái, hanem élő tükörképei legyünk. Amikor pedig templomi liturgikus imádságunkat végezzük, éljük át, hogy az Egyház imájában Krisztussal együtt száll fel ajkunkról a teremtmények istendicsérete és a méltó imádás minden érték ősforrása, a végtelen Isten felé.

Berzsenyi Dániel
Fohászkodás

Isten! Kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke óhajtva sejt:
Léted világít, mint az égő nap,
De szemünk bele nem tekinthet.

Te hoztad a nagy Minden ezer nemét
A semmiségből. A te szemöldököd
Ronthat, teremthet száz világot,
S a nagy idők folyamit kiméri.

Téged dicsőít Zenith és Nadír,
Szélvészek bús harca, az égi láng
Villáma, harmatcsepp, virágszál
Hirdeti nagy kezed alkotásit.

Buzgón leomlok színed előtt, Dicső!
Majdan, ha lelkem záraiból kikél,
S hozzád közel járulhat, akkor
Ami után eped, ott eléri.

Ámen

Hajnal Róbert/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Kránitz Mihály teológiai tanár

…Kránitz Mihály teológiai tanárt Szent Család és Aprószentek ünnepe kapcsán
december 30. 11:41


A család és a házasság ma újra védelemre szorul. Az élet, mely oly természetes és egyértelmű lenne, veszélyben van. Az Egyház határozottan kiáll a család értékei és a megfogant élet mellett, valamint minden ember fizikai és lelki életének védelmében. A karácsonyi ünnepkör két napot is szentel a családi közösség és a megfogant, de még meg nem született kisgyermekek érdekében, engesztelve emellett az ártatlanul megölt kisdedekért.

– December 27-én ökumenikus engesztelő imádságot rendeztek az életért a budapesti Egyetemi templomban. Professzor úr is részt vett ezen a már hagyományosnak mondható alkalmon. Milyen aktualitása van ma az élet védelmének?
– Azok, akiknek a sajátjuk mellett mások élete és jövője is fontos, a gondolatok és érzések mellett közös imádsággal fejezték ki és szólaltatták meg az élet evangéliumának hangját, amely a lelki és fizikai életet egyaránt erősíti. Az ökumenikus ima és engesztelő délután mottója János evangéliuma 14. fejezetének egy rövid versét idézte: „Élek, és ti is élni fogtok.”
Karácsonyi időszakban vagyunk, és még mindannyiunkban elevenen él az otthon, a családban eltöltött szenteste emléke, amikor a Messiás megszületését ünnepeltük, s így megtapasztaltuk a családi élet kiemelkedő pillanatát, mely a hit szerint valójában az élet, az örök élet elővételezése. Egyetlen vallásban sem találkozunk olyan eseménnyel, hogy Isten emberré lett volna, ez csakis a kereszténységben valósult meg, amikor a teremtő és mindenható Isten elküldte Fiát, hogy emberi természetünket felvéve részt vállaljon az emberi, földi élet minden adottságából. Ez lehet öröm éppen egy gyermek születése fölött, vagy lehet szomorúság, egy család menekülése miatt gyermekével Egyiptomba. De gondoljunk Kongóra, ahol ezekben a napokban több ezer család kényszerült otthona elhagyására a törzsi harcok következtében, vagy Indiára, ahol fanatikus hinduk keresztények otthonait, iskoláit és templomait pusztítják el és kényszerítik távozásra emberek tízezreit. De ez a Messiás – ahogyan Izajás próféta fogalmaz – magára vette betegségeinket, fájdalmainkat, és végül erőszakos ítélettel végeztek vele. A Názáreti Jézus Isten akarata és a jövendölések értelmében élte végig földi életét, s ezzel bemutatta, hogy Isten számára első az ember élete, de a földi életen túl az ő örök élete is. Életéről és a mi életünkről szóló szavaiban, az utolsó vacsorát követő meghitt pillanatokban Jézus feltárja szívének gondolatait, Atyjával való kapcsolatát, a Szentlélek elküldésének szándékát, de mielőtt elindulna az utolsó óra, az Ő órája felé, imádkozik tanítványaiért és értünk is, akik hisznek és hinni fognak. Jézus szenvedése, halála és feltámadása jelenti számunkra a megváltást, amely a hívő embert megajándékozza azzal az élettel, amelyet a világ nem adhat meg.

– Emberként élni méltóság, de milyen jelentősége van a Jézus által hozott életnek, amit ő ígér tanítványainak és minden hívőnek?
– János apostol fizikailag is közel volt Jézushoz, amikor ezek a szavak elhangzottak: „Élek, és ti is élni fogtok.” Ez az élet elsősorban a gyermekeket vállaló családokra vonatkozik. Azokra a keresztény szülőkre, akik elfogadott gyermekeik lelkébe elsőként csöpögtetik Jézus tanítását és végső soron azt a szeretetet, amelyet Krisztus mutatott meg minden ember iránt. Minden ember egy családhoz kötődik, és egy új élet fogantatásakor és születésekor „nagy misztérium” előtt állunk. Jézus egész földi életével bemutatta az embert magának az embernek, mert bár Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett minket, a bűn következtében meggyengült ez a hasonlóság és ennek megvalósítása. Ezért volt szükség Jézusra, mint az Új Emberre, aki egyúttal Isten Fia is. Az ember létrejötte Isten teremtő akaratának felel meg, és a fogantatás, illetve a születés pillanatától fogva az új lény arra rendeltetett, hogy teljesen kifejezze a maga emberségét, hogy személy legyen. Ez abszolút értelemben mindenkit megillet, a gyógyíthatatlan és magatehetetlen betegeket is. „Embernek lenni” – ez az ember alapvető hivatása. Ez az alaphivatás azonban túllép a földi kereteken, mert Isten a saját isteni életében akarja részesíteni az embert, s ezért mondja Krisztus: „Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”

– Isten és ember tehát szorosan összetartozik. Mit mond erről a Biblia és a keresztény tanítás?
– Érdekes, hogy maga az „Isten” szó és elnevezés az ószövetségi Jahve, „a lét, az élet, a lenni” fogalmak tartalmát hordozza. Az Úr így mutatkozik be Mózesnek is: „Én vagyok, aki van” vagy „Én vagyok, aki vagyok”, sőt egy újabb fordítás szerint „Én vagyok, aki leszek” tudniillik melletted leszek. Isten neve a jelen és a jövő. Így ismerjük fel, hogy már a kinyilatkoztatás kezdetén visszhangzik ez az üzenet: „Élek, és ti is élni fogtok.” Ezt az életet hordozzák a Földön élő emberek, mert Isten teremtette a világmindenséget és magát az embert, és hozta létre teremtényeiben a létprincípiumot, az életelvet. Az élet ajándék, és ennek az egyszerű kijelentésnek az igazsága ott érvényesül igazán, ahonnan ez az élet hiányzik, vagy éppen ahol elmúlik. II. János Pál pápa szerint Szent Ireneusz gondolatát, hogy „gloria Dei vivens homo” (vagyis hogy „Isten dicsősége az élő ember”) így is lehetne fordítani: „Isten dicsősége az, hogy az ember él.” Ez az ember legmagasabb rendű meghatározása. Az Istentől kapott élet tehát a jelenben és a jövőben nyilvánul meg. Ennek védelme már az emberiség történelmének a kezdetén is elsőrendű fontosságú volt, amint ez például Káin és Ábel történetében látható. Az élet oltalma és ünneplése végigvonul az Ó- és az Újszövetség tanításán, s mintegy párhuzamot láthatunk abban, hogy amikor Jahve úgy mutatkozik be, hogy „Én vagyok, aki van”, akkor Jézusnál azt halljuk, hogy „Én vagyok az út, az igazság és az élet” és „Én vagyok a világ világossága”.

– II. János Pál pápa szerint a mai ember a halál kultúráját építi, ha Isten nélkül, az ő erkölcsi törvényei nélkül él. Mennyire hat ez a társas kapcsolatokra, főleg a családra?
– A XXI. században úgy tűnik, hogy az élet értékelése csökkent, sőt a technikai haladással mintha az ember is kiszorulna az élők közül. A „kiszorulás” természetesen a rászorulókat jelenti, a még meg nem született gyermekeket és az idős embereket, akik még vagy már úgymond „nem hoznak hasznot” a társadalomnak. Az emberi élet védelmében mára – úgy tűnik – az Egyház maradt az utolsó bástya, s II. János Pál pápa szavai szerint a szeretet civilizációjának az építésében az Egyháznak kell fontos szerepet betöltenie, elsősorban az élet és a családok támogatásával. Igazi rendeltetése, és nem csupán funkciója a teremtett világban ugyanis egyedül az embernek van. Isten minden létezőnek az ősforrása. Ő hív a létre mindent, ami él, legfőképpen az emberi személyt. Az összes teremtmény közül azonban egy sem alkalmas arra, hogy az embernek segítőtársa legyen, egyedül egy hozzá hasonló másik személy, az asszony. Az ember a férfi és a nő közösségében válik „egésszé”. Ez az alapja a család és az élet továbbadásának is. S mivel Isten szent, és Ő az élet, a házasság és a család is szent, mert az magának a Teremtőnek a műve, amelynek egyik elsődleges célja az emberi faj fennmaradása, az egyes családtagok személyes fejlődése és örök sorsa a jelen életben és a jövőben is. Ahogyan ezt Jézus ígéri: „Élek, és ti is élni fogtok.”

– Régen áldásnak, ajándéknak nevezték a gyermeket és az édesanyát áldott állapotban lévőnek. Ma szinte azonnal veszélyeztetett helyzetbe kerülnek a megfogant életek, de az életük végén járók is.
– Az csak a modern nyelvhasználatban alakult ki, hogy a gyermek az anyja méhében teher. Biztos, hogy többletsúlyt jelent az édesanya számára, aki végső soron nem egy tárgyat, hanem egy személyt hordoz a szíve alatt. Egy első gyermekét váró kismama azt mondta: számára egyáltalán nem teher a születendő gyermek, nagyon jól együtt tud vele élni, amikor átfordul az ágyban, akkor kell csak vigyázni, egyébként, tette hozzá, „milyen kár, hogy ez ilyen kevésszer lehet az életben”.
Egyébként, hogy Jézus mennyire ismerte egy kismama helyzetét és a szüléssel járó körülményeket, azt éppen az a kijelentése mutatja, amikor arról beszél, hogy az asszony is szomorú, amikor tudja, hogy elérkezett az ő órája, de mihelyt megszülte gyermekét, örül, hogy ember született a világra. Az élethez és magához a szeretethez is nagyon szorosan hozzátartozik az áldozatvállalás. Az ember és a szülők igazi kiteljesedése akkor valósul meg, amikor gyermekeknek adnak életet, és felnevelik, vagyis végigkísérik őket életük jelentős szakaszán. „Élek, és ti is élni fogtok” – mondja Jézus. A házastársak szülővé válnak – akár egy örökbefogadás keretében is –, s II. János Pál pápa szerint a szeretet civilizációja éppen azt jelenti: „örülni az igazságnak” – a szeretethimnusz alapján. Ám egy olyan civilizáció, amelyet a fogyasztói és születésellenes lelkület jár át, soha nem lehet a szeretet civilizációja. A család azáltal hozza létre a szeretetnek ezt a valóságát, hogy a benne élő személyek és nemzedékek közötti kötelékek nagyon szorosak és nagyon intenzívek. Ám a család rendkívül sebezhető, s könnyen áldozata lehet az egységét gyengítő vagy romboló veszedelmeknek. Ilyen az abortusz az emberi jogok közé való felvétele, vagy az eutanázia. Az ellenállás bátor példáját láthattuk Henrik luxemburgi főherceg néhány héttel ezelőtti vétójában, amely talán mégis csak elgondolkodtatja az embereket és a „halálpártiakat”. Az azonos neműek házasságát vagy élettársi kapcsolatának a bejegyzését az Egyház soha nem fogja támogatni, jóllehet magát a rászorulót mindig és mindenben segíti. Ilyen veszedelmek hatására egy eltorzult család az „ellencivilizáció” formáját erősíti, gondoljunk akár a homoszexualitás és a leszbikus magatartás erőltetett propagandájára az iskolákban, melyek rombolják a szeretetet, jogosnak beállítva a klasszikusnak mondott házasság- és családformától eltérő kapcsolatokat, melyek életet végképp nem eredményeznek, elkerülhetetlen következményeket viszont a társadalom életében annál inkább.

– Ma amikor a családokat és a születendő gyermekeket is sok megpróbáltatás sújtja, mit tehet az Egyház?
– Az Egyház abban segíthet, hogy mindenben a család mellett áll, hogy a család válaszolni tudjon a kihívásokra, bemutatva azt az igényes szeretetet, amely a család szilárd alapja, vállalva a vele szembenálló erőkkel való küzdelmeket is, melyek veszélyként és fenyegetésként leselkednek a szeretet civilizációjára. Ezek közül az első az egoizmus, az önzés, ami lehet egy egyén, egy házaspár, egy társadalmi osztály vagy egy nemzet önzése. A felelőtlen szabadság a szeretet ellentéte.
Korunkat épp az önzés vezette gazdasági összeomláshoz is, amelyben igazságtalan viszonyok alakultak ki. A fogyatkozó nemzet haldokló társadalomhoz hasonlít, amely rezzenéstelen arccal elutasítja önmagától a kényelmét veszélyeztető és áldozatot igénylő megfogant, de még meg nem született életeket. Az élet védelme azonban nem utópia: állandó és eleven kapcsolatban vagyunk a mi Urunk, Jézus Krisztus Istenével és Atyjával, akitől származik minden atyaság és anyaság a világban, és akitől végső soron minden emberi család származik. Az istenfelejtés és az életfelejtés állapotában élő kortársainknak ma szelíden, de határozottan kell hirdetnünk az élet és a szeretet evangéliumát, mely a kereszténység 2000 éve alatt nagyon sok ember szívét megérintette, azokét akik nem zárkóztak be önmaguk önző énjébe, és lemondtak bizonyos fizikai kényelemről, vállalták a gyermeknevelést, az azzal járó áldozatokat, melyek azonban nem kisebbítették személyiségüket – éppen ellenkezőleg, egy érettebb, mások iránt felelősséggel élő ember alakult ki bennük. Az Egyház szüntelenül és bizalomteljesen imádkozik azokért, akik gyermeket várnak, a családokért, akik gyermekeket nevelnek az olykor leküzdhetetlennek látszó nehézségek ellenére is, s azokért is, akik valamilyen okból, akár tudatlanságból, akár tudatosan elvetették gyermeküket.

– II. János Pál azt tanította, hogy az Egyház útja az ember. Az Egyház mely maga közösségekből, családokból épül fel. Milyen reményt tud adni azoknak a keresztényeknek, akik ebben a világban igyekeznek az élet evangéliumához hűségesen élni?
– Az Egyház azért imádkozik, hogy Krisztus országa, a szeretet civilizációja győzzön. Ennek erőforrását az Egyház az egész emberi család javára fordítja. „A keresztény hívők felelőssége pedig abban áll – jól értékesítve az időt és megkülönböztetve az örök értékeket a mulandóktól –, hogy kitartóan növeljék a házasság és a család megbecsülését mind életük tanúságtételével, mind pedig a jóakaratú emberekkel együttműködve. A nehézségeket leküzdve, ökumenikusan is összefogva igyekezzenek biztosítani a családnak a szükséges dolgokat és mindazt, ami korunkban megkönnyíti az életet. E cél eléréséhez nagy segítség a hívők keresztény érzülete a minden napokban, a mára sokszor nevetségessé tett egészséges erkölcsi fölfogása, valamint a különböző szinten oktató tanárok és nevelők bölcsessége és szakértelme.” (GS 52) A II. Vatikáni Zsinat külön kéri a keresztény házaspárok segítségét is, hogy „az egyes szervezetek, főként a család-szövetségek, törekedjenek arra, hogy a fiatalokat, a házaspárokat, s főleg az új házasokat tanítással és tettekkel megerősítsék, s fölkészítsék őket a családi, társadalmi és apostoli életre” (GS 52). „Az élő Isten képmásává alkotott, és a személyiség méltóságával fölruházott házastársak – kéri az Egyház tagjaitól– forrjanak össze a szeretetben, azonos gondolkodásban és egymás kölcsönös megszentelésében kövessék Krisztust, az élet forrását; hivatásuknak örömeiben és áldozataiban és hűséges szerelmükkel is tanúskodjanak annak a szeretetnek misztériumáról, melyet az Úr nyilatkoztatott ki a világnak halálával és föltámadásával.” (GS 52) Így épülhet ki újra a szeretet civilizációja, s e bizalom hátterében az Úr Jézusnak a kijelentése áll, mely ma is erősít és bátorít minket: „Élek, és ti is élni fogtok.”

Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

A jeruzsálemi pátriárka a Gázai övezetben fellángolt harcokról

A jeruzsálemi pátriárka a Gázai övezetben fellángolt harcokról
december 30. 17:20


A Gázai övezetben kialakult helyzet miatt rendkívüli tanácskozásra hívta össze az Európai Unió országainak külügyminisztereit kedd délutánra a francia EU-elnökség. Szerdán az Arab Liga is ülésezik, ettől reméli az erőszak megoldását az ENSZ főtitkára. Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka a L'Osservatore Romano vatikáni napilapnak nyilatkozott a helyzetről.

Immár nyílt háború zajlik a Gázai övezetben. Folytatódnak az izraeli bombatámadások a Hamász támaszpontjai ellen, amire a szélsőséges szervezet rakétatámadásokkal válaszol. Keddre virradóra ismét támadás érte a gázai Iszlám Egyetemet, a Hamász kulturális szimbólumát, amely az izraeliek szerint a radikális palesztin szervezet egyik fegyvergyártó üzeme is. A külügyminisztérium épületét gyakorlatilag teljesen lerombolta az izraeli légierő. A halottak száma kedden meghaladta a 350-et, legalább ezer sebesültről szólnak a hírek, köztük sokan a polgári lakosság köréből valók. Az ENSZ adatai szerint eddig legalább 62 nő, illetve gyermek vált a légicsapások áldozatává.

Fouad Twal pátriárka elmondta: a szentföldi katolikus közösség és a többi keresztény felekezet vezetői hétfőn találkoztak Simon Peresz izraeli elnökkel, hogy kifejezzék tiltakozásukat. Az izraeliek azonban védik álláspontjukat – fogalmazott a pátriárka, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy egész falvakat lebombázzanak, ahol védtelen nők és gyermekek élnek. Fegyverekkel nem lehet megoldani a konfliktust. Alázattal kell visszaülni a tárgyalóasztalhoz és meg kell hallgatni egymást, csak így lehet megoldásra jutni. Fáradtak vagyunk, békére van szükségünk – tette hozzá a jeruzsálemi pátriárka.

Nem sokáig tartott az öröm Betlehem városában sem, ahol rekordszámú zarándok vett részt a karácsonyi szertartásokon. A szentföldi ferences kusztódia egyik tagja az Avvenire olasz katolikus napilapnak elmondta: ami a Gázai övezetben folyik, minden keresztény számára elfogadhatatlan. Eloltották a karácsonyi fényeket Betlehemben, és mindaddig nem gyújtják meg újra, amíg véget nem érnek a bombázások.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

2008. december 30. - Kedd

2008. december 30. - Kedd

Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi
templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős
volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd
özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha,
böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is
odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik
Jeruzsálem megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek
mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig
növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte
benne.
Lk 2,36-40

Elmélkedés:

Simeon tanúságtételét a Megváltóról Anna tanúskodása folytatja. Ő is jelen
van, amikor bemutatják Jézust a templomban, s arról beszél az ott
lévőknek, hogy ez a Gyermek, az, akire évszázadok óta vártak, a Megváltó.
Az isteni ígéret beteljesedését látja a kis Jézusban, s most örvendezik,
hogy az ő és a nép várakozása nem volt hiábavaló.
Karácsony napján a mi várakozásunk is beteljesedett. Nekünk is megadatott,
hogy felismerjük az emberré lett Istent. S ha minket is örömmel töltött el
az Istenlátás, akkor nekünk is tanúskodnunk kell a világban arról, hogy
valóban ő a Megváltó. Érdemes továbbadnunk nekünk is Simeon és Anna
utódaiként ezt az örömhírt.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Uram, add meg nekem a testvéri szeretetet, és színed előtt add ezt meg,
ott, ahol te látsz; add, hogy amikor szívem igazi ítéletét kérdezem, ezt a
választ halljam: a testvéri szeretetnek a jóság gyümölcsét rejtő gyökere
valóban bennem van; akkor bizakodhatom Benned, és te megadod nekem
mindazt, amit kérek, mivel megtartom parancsaidat.
Szent Ágoston
______________________________

Csodálatos gyermek

Csodálatos gyermek

2008. december 30. Karácsony nyolcada - hatodik nap

P. Ernest Daly LC

Lk 2,36-40

Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után; nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal. Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte az Urat, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Izrael megváltását. Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele.

Bevezető ima: Uram, úgy jövök ma eléd, mint Anna, hogy megéljem, ami valóban szükséges nekem: a veled való kapcsolatom. Hiszem, hogy megtartod ígéreteidet. Hiszem, hogy legyőzted a bűnt és a halált. Szeretlek, Istenem.

Kérés: Uram, add, hogy felismerjem, hogyan lehetek jobb tanúságtevőd!

1. Imádta Istent. Mindannyian imádkozunk valakihez. A bölcsesség mondja meg nekünk, hogy ki az, akit valóban imádnunk kell: egyedül Istent. Isten megérdemli, hogy teljes szívünket neki ajándékozzuk, mert Ő az igazi Atyánk. Az imádásban újra felfedezzük legnagyobb kincsünket, ahogy a tékozló fiúi is: Útra kelek, hazamegyek apámhoz.“ (Lk 15,18). A Szentségimádás alkalmával mi is arra a helyre megyünk, ahol a legnagyobb szeretettel várnak minket, és segítségre lelünk, ahol megtaláljuk az igazi barátunkat, és ahol a leginkább olyanokká tudunk válni, amilyennek lennünk kellene. A Szentségimádás megnyitja szívünket Isten kegyelmei felé. Az imádság segít minket, hogy igazán értékelni tudjuk azokat a kincseket, amelyeket Istentől kaptunk. Törekszem-e arra, hogy teljes szívemmel, teljes elmémmel és egész lelkemből imádjam Istent az Oltáriszentségben?

2. Beszélt a gyermekről mindenkinek. Az ima és a Szentségimádás itt a földön nem csak a templomba járásra korlátozódnak. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy Isten szeretetének örömhírét felfedezzük, s így azután másokkal is megosszuk ezt az örömhírt. Az ima csupán önmagunk becsapása, ha nem vezet el minket az evangelizálásra. A Szentatya rámutat az evangelizálás és az ima bensőséges kapcsolatára. Arra hív minket, hogy másokkal is megosszuk, amit a Krisztussal való kapcsolatunkban felfedeztünk. Támogat minket abban, hogy másokat is elvezessünk Krisztushoz. Ilyen szemlélődő, de ugyanakkor aktív lélekkel élek én is?

3. A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele. A Karácsony a remény üzenete. Isten csendben készíti elő a jövőt. Egy gyermek, és egy fiatalember arra emlékeztet minket, hogy Isten a világot soha nem adja fel, és minden nemzedék számára új utakat talál, hogy üdvözítse az egész emberiséget. Én is fiatal tudok maradni a szívemben? Megpróbálom-e minden nap megélni, amit Isten mondani akar nekem, és növekedni azokban az erényekben, amelyek által Isten kegyelmének tökéletesebb eszközévé lehetek? Ha Krisztust követem, bíznom kell abban, hogy Isten lelke nyugszik rajtam, és Ő nagy szeretettel tekint az én igyekezetemre akkor is, amikor az mások számára rejtve marad. Isten minden gyengeségem ellenére általam segít másokat, hogy felfedezzék örömhírét; Ő jelen van és tevékenyen részt vesz az életünkben.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, köszönöm gondoskodó jelenlétedet. Te képedre és hasonlatosságodra teremtettél engem, és Fiad jelenlétében felfedezem szereteted mélységét. Segíts ma csodálattal eltelve újra felfedeznem a te szeretetedet, és örömhíredet elvinnem másoknak is!

Elhatározás: Ma néhány pillanatot az Istengyermekkel akarok eltölteni, és hálát adni neki jelenlétéért. Különösen is igyekezni fogok, hogy azokkal, akikkel ma találkozni fogok, megosszam az Ő örömhírét.


A Pápa ima szándéka 2008. december hónapra:

- Hogy az Egyház, az erőszak és a halál kultúrájának egyre növekvő terjeszkedésével szemben, minden apostoli és missziós tevékenységével bátran mozdítsa elő az élet kultúráját.
- Hogy a keresztények, főleg a missziós országokban, a testvériség konkrét gesztusai által mutassák meg, hogy a betlehemi barlangban született Kisded a világ fénylő reménysége.



--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szentírás évét és Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger