2009. január 6., kedd

Urunk megkeresztelkedése

2009. január 11. Urunk megkeresztelkedése
január 6. 13:50


Jézus beiktatása apostoli küldetésébe

Ügyes színházi rendező a mai vasárnap evangéliumából csodálatos négyfelvonásos drámát tudna rendezni. A színdarab címe lehetne: Jézus beiktatása messiási működésébe. Maga Márk evangélista is négy jelenetben közelít a témához: 1. A próféta előre megrajzolja a Megváltó alakját. Hogy ha majd eljön, ráismerjenek. 2. Amikor eljön, barátja, Keresztelő János bemutatja a népnek. 3. A teljes Szentháromság tanúságot tesz róla. 4. Végül a Boldogságos Szűz is színre lép, pontosabban a háttérből láthatatlanul segíti.

Maga az esemény egyúttal eszünkbe juttatja saját keresztelésünket is.

Jézus beiktatásának első felvonását, pontosabban: Előjátékát

I. A próféta jövendölése alkotja

A próféta évszázadokkal előre megfestette az eljövendő Szabadító alakját. Így szólt róla: „Nézzétek az én szolgámat, akiben nekem kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet.”
Jellemző vonásai közül kiemeli:
1. A szolgálat szellemét. Teljesen az Úr szolgálatáért él. Azzal lép a világba: „Íme jövök, ó Istenem, hogy teljesítsem akaratodat.” (Zsid 10,7) De szenvedő embertársait is szolgálni akarja: a vakoknak visszaadja látásukat, a raboknak szabadságukat.
2. Betölti Őt a Szentlélek. Isten Szent Lelkének irányításával hajtja végre üdvözítő küldetését.
3. Istennek kedve telik benne. Meg lesz elégedve vele az Úr, nem talál benne kivetnivalót.
4. Kezdetben nem kíván az embertől hősiességet: „A repedezett nádat nem töri össze. A füstölgő mécsbelet nem oltja ki.”

+! Igaziban ilyen Megváltóra várt a világ. Nem politikusra, hadvezérre, bankárra. Hanem a lélek felszabadítójára, az elesettek felemelőjére, a gyenge ember erősítőjére. Ezért kiáltjuk felé: „Krisztus, kellesz te nekünk! Azoknak is, akik tudják, még inkább azoknak, akik nem tudják. Az éhes, a szomjas, a fáradt tudtán kívül is rád vágyódik. Az az ő baja, hogy távol van tőled. Jöjj, Krisztus, és töltsd be sóvárgó vágyunkat!” (vö. Papini: Jézus élete, utolsó fejezet)

De hogy ez nem gyengeség, tehetetlenség azt igazolja a 2. felvonás: Keresztelő János színrelépése. János hatalmas tekintéllyel bírt a választott nép előtt. Egyenesen őt tartották Megváltónak. Ő azonban nem úszott a népszerűség hullámain.

II. Keresztelő János

János egyénisége, életmódja, az általa elindított mozgalom alapján sokan azt hitték, ő a megígért Messiás. Ezzel szemben a pusztai próféta nem magáról beszélt, hanem Jézusról.

1. Hirdeti Jézus nagyságát: „Köztetek áll, akit ti nem ismertek. Ő az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Nekem kisebbednem kell, neki pedig növekedni.”
2. Jézus méltóságát. Ez akkora, hogy még saruszíjának megoldására, a legalantasabb rabszolgamunkára is méltatlannak tartja magát mellette.
3. Jézus jövőépítő mivoltát. Magáról múlt időben mondja: „Én megmerítettelek titeket”. Jézusról jövő időben beszél: „Ő majd keresztelni fog benneteket.” Saját tettének értékéről azt állítja: „Én vízzel kereszteltelek titeket”. Jézusról viszont: „Ő majd Szentlélekkel fog keresztelni.

+! Ha a legnagyobb tekintély, akiről ki lehetett jelenteni, hogy asszonyok szülöttei között nem akadt nagyobb Keresztelő Jánosnál, Jézussal nem is meri összehasonlítani magát, akkor ennél fenségesebb tanúságtételre már nincs szükség. Mi is boldogan ráhagyatkozhatunk

III. Tanúságot tett róla a teljes Szentháromság

Jézus keresztelkedésekor „megnyílt az ég, a Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Majd az Atya szózata hallatszott az égből: Ez az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik.” Az egész Szentháromság részt vesz a nagy beiktatásban: az Atya szava tanúskodik Jézusról. A Fiú Jézusban nyilatkozik meg, a Szentlélek pedig látható módon is megjelenik fölötte. Az Atya és a Szentlélek szavatolja istenfiúságát és bemutatják Őt a világnak. Jézus keresztelkedésekor történik meg az Úr hivatalos beiktatása.

+! Ennél fenségesebb beiktatása, méltóságteljesebb útra indítása nem volt még a történelemben senkinek. Uralkodók diadalmenete, hadvezérek dísz szemléje nem hasonlítható hozzá. Mesterünk beiktatásának látszólagos egyszerűsége miatt nem kell szégyenkeznünk.

IV. A Boldogságos Anya háttérközreműködése

Az Evangéliumban találunk egy szót, amely Mária közreműködését engedi feltételezni: „Eljött Jézus a galileai Názáretből, hogy megkeresztelkedjék.” (Mk 1,9) Én ezt képszerűen így próbálom magam elé állítani: Mária a csendes názáreti estéken többször beszélt Jézusnak unokatestvéréről, Jánosról. Elmondta születésének rendkívüli körülményeit és a pusztába való elhúzódását. De beszélt Fiának arról is, hogy János előkerült a sivatagból. Prédikál az eljövendő Megváltóról. Kijelenti: itt jár már a nép között, de még nem ismerik őt.

Szavai megrendítő hatással lehettek Fiára. Attól fogva még többet imádkozott. Mária gyakran meglepte Őt földre borulva, vagy kitárt karokkal imádkozva. Az ifjú názáreti ács nem vett fel újabb rendelést. A szerszámokat összecsomagolta, a műhelyt bezárta, ajtajára kifüggesztette az „Elutazás miatt zárva” táblát. Magára terítette köpenyét, kezébe fogta vándorbotját és elköszönt édesanyjától.

Mindaddig Mária azt hitte, hogy a Gyermek egészen az övé, mint ahogy minden más anyának övé a gyermeke. Simeon jövendöléséről már régen el is feledkezett. Talán arról álmodozott, hogy a világ megmentéséhez nem kell más, csak Fiának csendes földi élete. Hogy elég lesz az, ha Isten elrejtőzik Szent Fia emberi testében. Ha visszaemlékezett is Simeon jövendölésére, azt gondolta, nem kell félnie más tőrtől, mint attól a fájdalomtól, hogy az emberek között ő egymaga marad tanúja ennek a végtelen titoknak. Most a búcsúzásnál viszont rá kellett ébrednie: Jézustól el kell tudnia szakadni, ha nem akarja megakadályozni, hogy a világ Megváltója legyen. És Mária nem tartotta vissza egy szóval sem Szent fiát.

+! Nem tudjuk, Mária tanúja volt-e Jézus megkeresztelkedésének. A mi keresztelkedésünkkor viszont bizonnyal láthatatlanul mellettünk áll égi édesanyánk. Örül a szentségben ránk áradó kegyelmeknek. Hiszen itt elnyerjük a természetfeletti életet. Isten természete árad a lelkünkbe. Isten élő képmásává, tükörképévé leszünk. A keresztségben a Mennyei Atya gyermekévé válunk, Jézusnak testvérévé, a Szentlélek templomává. Az Egyház tagjai közé iktatódunk és az Istentől való lefoglaltság örök pecsétjét elnyerjük.

*

Saját keresztségünkre úgy tekintsünk, akár gyermekkorunkban történt, akár tudatosan átéltük, hogy az nem pusztán névadás, nem anyakönyvi bejegyzés, hanem újjászületés vízből és Szentlélekből. Akik csak vízből születtek, nagy keresztet hordanak a nyakukban, rózsafüzért kulcsolnak a kezükre, imakönyvet tartanak a táskájukban és szentképet akasztanak szobájuk falára. De akik Szentlélekből születtek, azok – mint Jézus – körüljárnak, s mindenütt jót cselekszenek. A repedezett nádat környezetükben nem törik össze, a pislogó mécsest nem oltják ki. Krisztus él bennük, s ma róluk mondja a Mennyei Atya: „Ez az én szeretett gyermekem, akiben nekem kedvem telik.”

Hajnal Róbert/Magyar Kurír


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Epiphania Domini – Urunk megjelenése

Epiphania Domini – Urunk megjelenése
Vízkereszt napja

január 6. 13:04


Január hatodikán, Urunk megjelenésének ünnepén XVI. Benedek pápa szentmisét mutat be a Szent Péter-bazilikában. Ugyanezen a napon Michael Sztaikosz görög ortodox metropolita vízszentelési szertartást végez Bécsben.

És íme, az csillag ... világosságokat bocsát vala ki,
és fényösbeket, mint annak előtte,
olyha imezt mondanája az királoknak:
Ez az királ, kit ti kerestök.
És az királok leszállának lovokról...
És látá asszonyunk Máriát, ottan megvidámula szívök.
az kicsinded Jézus ugyan megolvasztá az királok lelkét.
(részletek a Debreceni-kódexből)

Vízkereszt, latinul Epiphania Domini, az Úr megjelenésének főünnepe. A görög teofánia (theophaneia) és epifánia (epiphaneia) Istennek valamilyen alakban való megjelenését jelenti. Az epifánia az istenség megpillantására, kinyilvánulására utal.

Az egyházban a teofánia eredetileg a december 25-én ünnepelt karácsonyt, később pedig a január 6-án ünnepelt vízkeresztet is jelentette. A keleti egyházban a január 6-ai epifánia (úrjelenés) a húsvéti ünnepkör mellett a liturgikus év legősibb ünnepei közé tartozik. Számos bizonyíték van arra, hogy a 3. sz. vége felé már elterjedt. Ezen a napon ünnepelték Jézus születését (ezt a jelleget a Nyugatról átterjedt karácsony teljesen kiszorította), keresztségét és kánai csodáját, melyhez még a napkeleti bölcsek látogatása is társult. Nyugaton 360 körül jelenik meg az ünnep ezzel a tartalommal. Később kizárólag a bölcsek látogatása az ünnep tárgya: Jézus Krisztus kinyilvánítja magát a pogány népeknek.

E főünnep liturgikus ünneplésére január 6-án, illetve számos országban, így Magyarországon is január 2. és 8. közé eső vasárnap kerül sor. E napon régi szokás szerint vizet szentelnek (innen a vízkereszt elnevezés), és ezzel megáldják a családi otthonokat. Ilyenkor szokás krétával a házak ajtófélfájára írni: 20 + G + M + B + 09. A kettébontott évszám eredetileg a C, M, B betűket vette körül, melyek jelentése: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e hajlékot). A három betűt a népi lelemény kapcsolta össze a három király nevének kezdõbetűivel. (A C betűt Gáspár latin megfelelője, Casparus kezdőbetűjének vették, és sok helyen G-re „magyarosították".)

* * *

Epifánia a keleti egyházban éjszakai virrasztással egybekötött ünnep; mindig január 6-án tartják, gazdag liturgiájú vízszenteléssel egybekötve, amit egészen a legutóbbi évtizedekig folyóparton vagy legalább kútnál végeztek.

Michael Sztaikosz görög ortodox metropolita ez év január 6-án 13 órakor vízszentelési szertartást végez a bécsi Duna-csatornánál. A vízszentelésre az ortodox Szentháromság-bazilikában bemutatott ünnepi litugia után kerül sor, a bolgár és a román ortodox egyház elöljárói és hívei jelenlétében.

A szentelés során a metropolita háromszor belemeríti a keresztet a vízbe. A nagy vízszentelés az ortodox egyház egyik leglátványosabb nyilvános liturgikus cselekménye, melyre mindenkor Urunk megjelenésének ünnepnapján, a 12 napos karácsonyi ünnepkör utolsó napján kerül sor. A szertartás Jézus Jordánban történt megkeresztelkedésére emlékeztet, szimbolikusan az egész természet és a teremtés megáldását jelképezi.


Magyar Kurír

Forrás: Liturgikus Lexikon


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Csillagjárás a szegény sorsú gyermekekért

Csillagjárás a szegény sorsú gyermekekért – egy hagyomány modern változata
január 6. 14:31


A Magyarországon is ismert csillagjárás, más néven háromkirályjárás szokása, illetve annak továbbfejlesztett, adománygyűjtő változata különösen a német nyelvterületen – Ausztriában, Dél-Tirolban, Svájcban, Németországban – él, elsősorban egyházi kezdeményezésre. Idén először Varsó utcáin is megjelentek a csillagénekesek.

Ausztriában Janez Rovan szalézi atya kezdeményezésére újították fel a csillagjárás szokását a II. világháború után; 1954 óta az ottani katolikus ifjúsági mozgalom szervezi az akciókat. 2005-ben 90 ezer kis csillagénekes több mint 15 millió eurót gyűjtött. Németországban 2008-ban 11 886 egyházközség gyermekei vettek részt az akcióban, és 39,7 millió eurót sikerült összegyűjteniük.

December 27. és január 6. között kelnek útra a gyermekek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár ruháit öltve magukra. Fontos kellékük a csillag – innen a csillagjárás, csillagéneklés elnevezés. Házról házra járva énekekkel köszöntik az ott lakókat, és adományokat gyűjtenek, amelyeket minden évben a szegény országokban élő gyermekek javára fordítanak. A gyerekek közhivatalokat, intézményeket is felkeresnek, Németországban például már 25 éve a szövetségi kancellár is fogadja őket.

A 2009-es csillagjárás során a kolumbiai szegény sorsú gyermekeknek gyűjtenek, elsősorban iskoláztatásukat támogatva ezzel. Az idei csillagjárás mottója: A gyermekek békét keresnek.

Idén első alkalommal Lengyelországban is megjelentek a csillagénekesek. Január 4-én Varsó utcáin vonultak a háromkirályokat megszemélyesítő gyermekek. A vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó csillagjárás résztvevői között volt Kazimierz Nycz varsói megyéspüspök is, aki pásztornak öltözött.

Magyar Kurír

Kép: www.katholische-kirche-oberstdorf.de


© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Vízkereszt

Vízkereszt


A római egyház Epiphania Domini azaz Az Úr megjelenése elnevezésű ünnepe. /A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte. / A nyugati egyházakban e naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál. Ezért január 6-át a Háromkirályok napjaként is emlegetik. A vízkereszt elnevezés pedig - a szintén e naphoz kötött - Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt víz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve. Az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése: a Háromkirály-járás is. Mint az év sok különleges, ünnepi alkalmához, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás.

Háromkirályok

Napkeleti bölcsek, csillagjósok voltak, de királyként is emlegetik őket. Korábban több ószövetségi prófécia utalt arra, hogy a Megváltó a pogány világ fölött is át fogja venni a hatalmat. Ezeket a próféciákat "teljesíti be" a háromkirályok története. Róluk csak Máté evangélista szól, nevük, etnikumuk, látogatásuk idejének közelebbi meghatározása nélkül. Órigenész az ajándékok számából következtetett arra, hogy hárman voltak, de kutatók szerint a hármas szám szimbolikus jelentésű is. Utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára). Vannak, akik Noé három fiának (Sém, Hám, Jafet) leszármazottait, s így a három bibliai népcsoportnak (semiták, hamiták, jafatiták) képviselőit látják a három királyokban. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a IX. század óta említik. Hogy a három királyok melyik csillagot követhették, erről sokféle elképzelés van.

Szentelt víz

A templomokban megszentelt vízzel összefüggő hiedelmeket az egyház is erősítette. Nagy szerepet kapott az ember és állatgyógyításban is. Még Vízkereszt napján beszentelték vele az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. Hasonlóképpen magukra is locsoltak a vízből, rontás, betegségek, himlő ellen. Az Ipoly mentén a ház földjét meglocsolták szentelt vízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Az esztendő során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek, és a vihar elűzésére is.

Koleda

Újévtől Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás. A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok. E szerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése. Nyitra megyében például a pap, a kántor az egyházfiak és a ministránsgyerekek mentek el minden házhoz. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt.

Háromkirály-járás

Főként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Egykori teljes alakjában cselekménye a következő: a/ a főszereplők Gáspár, Menyhárt, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozása. b/ Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik királlyal c/ a "Csillag" kiugratása ( a csillag egy rugószerű keresztezett fára volt rögzítve, össze lehetett húzni és ki lehetett nyomni, a végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag tündöklött rajta, bent középen gyertya volt, amit a házba érve meggyújtottak.) d/ az ajándék kérése és átvétele. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő Háromkirály-járás mára önálló adománygyűjtő, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszerűsödött.

Mai betlehemes játék


Időjárásjóslás Vízkeresztkor

Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.


Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó versek

Ányos Pál: Három királyok napján című verse

Babits Mihály: Csillag után című verse

Juhász Gyula: Betlehem című verse

Paul Claudel: Vízkereszti ének

Bodor Miklós: Betlehemi csillag

Vízkereszt

Vízkereszt [szerkesztés]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését ünnepelik ezen a napon. (Egyes keleti keresztény egyházak január 6-a helyett január 19-én tartják.)[1] Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja[2] és a farsang kezdete.[3]

Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordán folyóban történt megkeresztelkedéséig, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.


Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Etimológia [szerkesztés]

A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.

Története [szerkesztés]

Epiphaneia ünnepét a 4. században tartották meg elsőként a korai keresztény egyházak. Január 6-án először Jézus születésnapját, karácsonyt ünnepelték. E mellé vették még Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamint első csodatételét is, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Eképpen vált Jézus háromféle evangéliumi „megjelenése”, megnyilvánulása az ünnep tanításává. A Római Birodalom területén december 24-25-én tartott szaturnália és Mithrász-ünnepségek miatt azonban a karácsony átkerült a december 25-i időpontra, és ezután a január 6-i ünnep új jelentést kapott. A katolikus egyházban elsősorban a háromkirályok imádásának, a keleti keresztény egyházakban pedig Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepévé vált.

A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet. A katolikus egyház csak a középkortól alakította ki ezt a hagyományát. Egy másik katolikus hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugrottak érte.

Népszokások [szerkesztés]

Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

A Kárpát-medencében [szerkesztés]

A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintetek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.

A mediterrán országokban [szerkesztés]

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ Az ortodox egyházak közül január 19-én tartják a vízkeresztet a szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz egyházak, az antikhalkedóni egyházak közül pedig a kopt, etióp és eritreai egyházak.
  2. ^ Pont 12 nap a különbség a 354 napos holdév és a napév között. A 12 nap ezt a hézagot pótolja be.
  3. ^ Múlt-kor cikke a vízkeresztről

Karácsonyi idő, B év, Vízkereszt, Urunk megjelenése

Karácsonyi idő, B év, Vízkereszt, Urunk megjelenése

Iz 60, 1-6
Kelj föl, és tündökölj, Jeruzsálem, mert elérkezett világosságod.
Ef 3, 2-3a.5-6
Krisztusban a pogányok is társörökösök.
Mt 2, 1-12
Láttuk csillagát, és eljöttünk.

Az epifania görög eredetű szó, Ἐπιφάνεια jelentése jelenés (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven Háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) (Mt 2,1-12); látogatását a gyermek Jézusnál (innen a "háromkirályok" elnevezés), Jézus gyermekkorát a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (innen a "vízkereszt" elnevezés) (Mt 3,13–17; Lk 3,22; Jn 2,1–11), valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.

Az evangéliumi történet az mutatja be, hogy a Megváltó nem csak a zsidóké, hanem az egész emberiségé. Valódi epifániáról van tehát szó: az Istenség felismerhetővé és megragadhatóvá válik Jézus Krisztusban. A mágusok imádásában a Megváltó ténylegesen az emberiség színpadára lép.

Dr. Benyik György 2009

Vízkereszt
Ef 3,2-6
Isten titka

„2Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. 3Kinyilatkoztatásból ismertem meg a titkot, mint föntebb röviden megírtam. 4Ha elolvassátok, megérthetitek, hogy betekintettem Krisztus titkába, 5amelyről korábban nem tudtak az emberek úgy, ahogy most a Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. 6Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és részesei az ígéretnek, az evangélium révén.”

Szent Pál Isten titkának leírására a görög „misztérium” szót használja. Az evangéliumokban csak egyszer szerepel ez a szó (Mk 4,11) és ott az Isten országa titkáról van szó, amelybe a tanítványi kör be van avatva, de a kívülállók nem. Pál a görögök között igehirdetése kapcsán igen gyakran találkozott ezzel a szóval a széles körben elterjedt misztérium vallások, az eleuszi misztériumok, a Kübele, a Dionüsziosz és a Mitrász kultusz közismert vallási szövegei és tanításai kapcsán. Pál szóhasználatában azonban ez a szó Isten titkos bölcsessége (1Kor 2,7) a megfeszített és feltámadt Krisztus művére vonatkozik. Maga is tapasztalta, hogy ezt a titkot, mint értékes újdonságot a világ nem képes felfogni, csak azok, akik képesek megérteni az általa hirdetett kinyilatkoztatást. Pál úgy értelmezi a saját küldetését, hogy éppen ezt a misztériumot, titkot kell igehirdetésével feltárni, és hallgatói az ő igehirdetése által és Isten kegyelmével képesek megérteni ezt a titkot.
A megértés minden esetben megvilágosodás szerű folyamat, mely azonos értékűvé tesz az egyházban zsidót és pogányt egyaránt. Olyan vallási élményről van szó, amelyet Pál is átélt és ennek átélésére segíti a híveket is. Pált ez a vallási élmény egyenrangú apostollá teszi a többi apostollal, akik „testileg” is ismerték Jézust nyilvános működése kapcsán. Emiatt Pál leveleiben az evangéliumi igehirdetést soha nem ismétli el, mert annak ő nem volt tanúja, hanem az evangéliumi igehirdetés teológiai összefoglalóját adja. Pál nagyon tudja, hogy a megfeszített Krisztus titkának hirdetése a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság, de azoknak, akik hisznek Isten bölcsessége (1Kor1, 23sköv). Azok a természetes embereknek (Pálnál pszichikusok), akik csak saját természetes erejükben bíznak, ez a titok érthetetlen. Csak a lelki emberek (Pálnál Pneumatikosz) számára érthető, akiket megtanít erre a lélek (1Kor 2,15).
Kétségtelen, hogy nagy lelki változáson kell keresztülmenni valakinek ahhoz, hogy Jézus keresztjét szépnek lássa, és Krisztus megváltását értelmes dolognak fogja fel. Pál nem úgy fogja fel saját vallási élményét, mint amely őt rendkívülivé teszi, hanem úgy értelmezi, hogy ez a vallási felismerés rója rá az igehirdetés feladatát, vagyis neki ezt az élményt tovább kell adnia. Pál Krisztus megértése, nem fogalmi jellegű és időben kivetíthető megértési folyamat. Pál Krisztus megértése egyetlen élményből származik, melyet egy életen keresztül magyaráz és hihetetlen aktivitása is ebből az élményből táplálkozik. Ezért Pál gondolkodását és teológiáját nehezen értik meg azok, akik minden ilyen jellegű vallási élményt nélkülöznek. A világ és az egyén élete ilyen megvilágosodási élmény után egészen másként néz ki, mint annak előtte.
A vallási megvilágosodás, nem a vallási turizmus terméke. Amikor ellátogatunk a szent helyekre, akkor nem feltétlenül találkozunk azokkal a lelki élményekkel és azzal a megvilágosodással, amelyet a vallási élet nagyjai átéltek. Csak helyeket látunk és nem azt, amely azon a helyen történt Isten és ember között. A vallási szövegek puszta olvasása vallási élmény nélkül, szintén érthetetlen gondolkodásba vezet be bennünket és nem feltétlenül eredményez vallási élményt. A szellem és a személyiség fejlődésnek számos állomása van, akadnak akik számára a kínai zene élvezhetetlen és monoton, főleg ha nem ismerik a hozzá tartozó kultúrát és filozófiát. Van, akik számára Beethoven szimfóniák is élvezhetetlenek, mert ő csak a rock zenét tudja élvezni, erős ritmusával és felkavaró élményével. Ahhoz, hogy ezt élvezni tudjuk lelkünknek egy bizonyos fejlődésen kell átmenni, ez a fejlődés lehet esztétikai és lehet etikai és lehet vallási. Mivel ez elég bonyolult folyamat, nehéz megmondani, hogy kinél, mikor, és minek a hatására nyílik meg a lélek az Isten kinyilatkoztatása számára. Annyi biztos, hogy szükséges az életnek egy átfogó szemlélete ennek a vallási élménynek a megértéséhez. Van, aki egy életen keresztül eljátszik apró újdonságokkal, anélkül, hogy átfogó szemléletet alakítana ki. Van aki képtelen saját életének és tevékenységének folyamatos összerendezésére. Van, aki soha nem tud elvonatkoztatni a saját életétől és a saját érdekeitől. Mindezek számára Isten kinyilatkoztatása nehezen lesz érthető.
Pálnak volt egy nagy megvilágosodási élménye és ez megváltoztatta nem csak a gondolkodását, hanem tevékenységét és egész viszony rendszerét. Amikor ő igehirdetést végzett, soha sem valami elvont tanítást akart átadni, hanem ebben a vallási élményben akarta részesíteni hallgatóságát. Ez a vallási élmény tette naggyá az ősegyházat, e-nélkül az egyházi élet csak monoton tevékenység lesz. Csak Isten titkába való betekintés teszi élővé a vallásosságot.

Fülöp Ákos 2009

Elindultak, mert az Isten hívta őket, és az Ő szava mindennél erősebb.
Vízkereszt ünnepének evangéliuma a napkeleti bölcsek látogatását tárja elénk. Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk hogy hódoljunk előtte.
Karácsony ünnepe megállási lehetőség, mintegy befutás a kikötőbe, hogy után újra induljunk. A napkeleti bölcsek útra indulása segít, hogy bátran vágjunk neki az útnak, amelyen Isten hív és vezet bennünket. Vajon kinek az autója hasznosabb? Aki őrizgeti a garázsban, szép tiszta és fényes marad, vagy az, amelyik járja az utakat, porosodik, sérüléseket szed össze, de mégis tulajdonosát viszi, segíti. Az a kút, amelyiket bár kiásták, sosem vettek belőle vizet, elveszti vízhozamát.
Az ünnep fontos része életünknek. Fontos, hogy rátaláljunk királyunkra, hogy meglássuk azt a csillagot, amely a jó úton vezet bennünket. De mindez csak akkor igazán értékes, ha útra indít, ha elindulunk, mert az Isten hívását tapasztaljuk meg.
Ha Karácsony ünnepe az érkezés, akkor Vízkereszt ünnepe az indulás. Hálát adtunk az elmúlt évért, és új lendülettel szeretnénk nekivágni az új évnek.
Mi is a feladatom? Miben számítanak rám? Kinek kell csillaga lennem, hogy elvezessem a Megváltóhoz?
Az útra kelés bizalmat feltételez. Bizalommal folytatom utamat, bizalommal keresem, hogy mit vár tőlem most, jelen helyzetemben Isten.
Szavaink és tetteink, keresztény életünk eszköz Isten kezében arra, hogy megmutatkozzék, hogy láthatóvá váljon kegyelme, szeretete.
A napkeleti bölcsek bizalmával induljunk tovább közös utunkon, legyünk tanúi Krisztus megváltó művének, legyünk vezérlő csillagai embertársainknak!
Fülöp Ákos plébános

Dr. Benyik György 2006

Urunk megjelenése (Vízkereszt)
Mt 2,1-12
„Bölcsek jöttek napkeletről”

A történet a gyermek Jézus szokatlan látogatóival kezdődik, folytatódik a látogatók keltette zűrzavarral, Heródes királyságában. A zűrzavart politikai manipuláció követi Heródes részéről, ebben a légkörben, de a keltett zűrzavarról mintsem tudva a bölcsek, vagy mágusok, megérkeznek a gyermek Jézus jászolához és ott elhelyezik szimbolikus ajándékaikat, majd isteni figyelmeztetés kapva titokban távoznak.
A történet számos szimbolikus elemet tartalmaz és végig két szinten zajlik az események sora. Az egyik a közvetlen politikai szint, idegen diplomáciai nagyságok ismeretlen „királyt” jönnek látogatni, ez megrettenti az aktuális uralkodót, Heródest. A másik szint az isteni világ szintje, amelyből beszédes jelet kapnak a mágusok az általuk felfedezett üstökös által, majd pedig a döntő pillanatban tisztázatlan körülmények között közvetlen isteni eligazítást kapnak, hogyan is távozzanak a látgatásukkal keltett politikai zűrzavarból.
Érdemes a szereplők lelki világát elemezni ebben a történetben. Augustinus megjegyzi, „Amennyire a mágusok vágyakoztak a Megváltóra, éppúgy félt tőle Heródes”. A mágusok és Heródes ellentétes nézőpontból szemlélik Jézus születését, és vélekednek jövendő hatalmáról. Az idegen mágusok Messiás királyt látnak benne, akiről még nem tudják, hogy miként, de Isten hatalmát remélik megszilárdítani. Heródes pedig egyszerűen riválist lát benne, egy veszélyes ellenséget, aki főleg azért veszélyes, mert a messiási hírben született gyermeket az emberek szeretik, őt viszont nem, tőle csak félnek.
Az utólagos történeti kutatások igazolták a látogatás keltette félelem egyik tragikus következményét a betlehemi gyermek gyilkosságot. Ennek ellenére gyanítom nem ennek a szomorú eseménynek a megörökítése céljából került a történet Máté evangélium elejére. Inkább azt tapasztalhatták az ősegyházban, hogy Jézussal és a Jézus köré szerveződő közösségekkel kapcsolatban a nagy politika állásfoglalása mintha kísértetiesen ismételné a heródesi modellt. Fél attól, hogy a messiást váró tömegek olyan vallási vezetőbe bízzanak meg, aki nem az aktuális politika logikája szerint gondolkodik. A vallás motiváló ereje egészen más, mint a politikai motiváció. A vallási hatalom célja egészem más, mint a politikai hatalom célja. Most itt megjelent egy alternatív hatalom, amely más, mint a politikai.
A szakrális igazolásukat veszített társadalomban a vallást szeretik a magánélet szférájába száműzni és félnek attól, ha egy vallási közösség és azok vezetői nagy társadalmi megtiszteltetést kapnak. Chrisostomos egyházatya megállapítja „Minél nagyobb ugyanis a hatalom, annál nagyobb félelemnek van alávetve. Miként a fa felső ágai akkor is mozognak, ha csak gyengéd fuvallat mozgatja őket, hasonlóképpen zavarja a magas állásban lévő embereket a könnyed ki hír is. Ezzel szemben az alacsony sorsú emberek olyanok, mintha völgyben lennének, és rendszerint nyugalom veszi körül őket.” A politikai hatalomnak a fenti hasonlat jól írja le a természetét, és jól szemlélteti a politikusok lelkét is.
Ezzel szemben a mágusok viselkedése egészen más, ők a hívő pogányok, később pedig az állandóan úton lévő egyház tagjainak megtestesítői. Csak egy dolog érdekli őket, hogy megtalálják a Messiást és hódoljanak neki. Végre olyan valakit akarnak tisztelni, aki hatalmával az élet minőségét jobbá teszi. Az igazán kereső híveket is ez érdekli, megtalálni az Istent és hódolni előtte.
Mióta az egyház is szervezet, benne is keverednek a hívő elemek és a hatalmi elemek. Van, aki Isten hatalmának megjelenését várja, van, aki a saját pozícióját akarja erősíteni benne. Attól függ, hogy az életünkben átéltünk-e már egy isteni látogatást, mint Pascal egy tüzes éjszakát, vagy csak élünk benne, megfertőzve a politikus hatalmi koncepcióival.
B. Gy.

Kiss Ulrich SJ 2006

2006. JANUÁR 08. VÍZKERESZT B ÉV

Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyerek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem

A csillagot nem lehetett összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem katonai helikopterrel, sem szállodai neonfelirattal. S ahol megállapodott, ott egy több mint szerény hajlék állott, s nem három csillagos, hanem csak egy, de ezért az egyért a bölcsek bejárták a fél világot. S leborultak egy gyerek előtt!

Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagét napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte. Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek. Erre Heródes titokban magához hivatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyerek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte! Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. Mt 2,1-12

Máté nem mondja el nekünk, mi történt később az ajándékokkal. Elárverezték, mint Mádl Dalma? Sokkal valószínűbb, hogy az egyiptomi menekülttáborban a nyomor arra késztette őket, hogy elkótyavetéljék az ingóságokat, persze messze „piaci” ára alatt. Minden esetre nem kerültek múzeumba, még az ereklyevadász középkorban sem. S persze a titokzatos látogatók további sorsáról is legfeljebb egy új Dan Brown regény közöl majd „hiteles” regéket. Annál biztosabb a csillag története: bármikor kiszámítható az esemény, mert a csillagok történetét messze a történelem előtti időkig rekonstruálhatjuk. Kr. E. 7-et írunk, november 12-ét, amikor mindez történt. Aznap a Jupiter olyan fényesen ragyogott, hogy már az esti szürkületben láthatóvá vált. * IDE BESZÚRNI: http://www.communio.hu/ppek/k63.htm

Elgondolkodom, hogy a mai „fényszennyezés” következtében valószínűleg nem látnánk semmit. Igaz, Betlehem ma is pici község, az egét nem borítja neonfény, hogy elhomályosítsa Isten üzenetét. S a karácsonyi girlandokról akkoriban a helyi polgármester éppúgy nem álmodott, mint ahogy Heródes legfőbb gondja sem a túrizmus fellendítése volt. A csillagot nem lehetett összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem katona helikopterrel, sem szállodai neonfelirattal. Ahol megállapodott, ott egy több mint szerény hajlék állott, s nem három csillagos volt, hanem csak egy csillagos, de ezért az egyért a bölcsek bejárták a fél világot. S leborultak egy gyerek előtt! Olyan időszerűtlen mindez! Vagy mégsem? Az álnok középzsarnokok, mint Heródes, a mindenkori heródesek, ma is reménytelenül túlértékelik hatalmuk súlyát, mint Szaddám Huszein, és meglepődnek, amikor a globális hatalom megleckézteti őket, és megmutatja nekik, ki itt a hatalom valós birtokosa. Egy szép napon azonban a globális hatalom is meg kell, hogy tanulja, hogy egy turisták által is elkerül sárfészekben is születhet igazi , egyetemes, globális, király. Születhet? Megszületett! Ha rádöbbenek, majd Heródessel együtt fognak remegni.

Kiss Ulrich SJ

ELMÉLKEDÉS

Forrás: http://www.katolikus.hu

Jézus, a Messiás. (Mt 2,1-12)

a) Az evangélium elbeszélése itt is Jézust úgy mutatja be, mint a Dávid családjából származó Messiást. Betlehemben kell születnie, ahogyan ezt a próféták megjövendölték. A napkeleti bölcsek érdeklődése arról, hogy hol kell születnie a zsidók királyának, alkalmat ad a főpapoknak és írástudóknak arra, hogy ószövetségi próféták jövendöléseit idézzék, amelyek szerint a Messiásnak Betlehemben kell születnie. Mikeás erről így jövendöl: "De te, Efrata Betlehemje, kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között, mégis belőled származik majd nekem Izrael jövendő uralkodója." (Mik 5,1) A napkeleti bölcseknek is ezt a jövendölést idézik az írástudók. Betlehem volt Dávid őseinek városa, ott kenték fel Izrael királyává. (1Sám 16,13) Ezért is nagyon megfelelő volt, hogy Dávid fia, a Messiás ott szülessen és ott részesüljön királynak kijáró hódolatban. A napkeleti bölcsek megjelenése Betlehemben, leborulásuk a kis Jézus előtt a nyilvánosság előtt hirdetik a nagy eseményt, megszületett a Messiás. Ez a kicsiny gyermek itt, a városszéli barlangban, akit ilyen szegénység vesz körül, Dávid családjából származó király, akinek országa örökké fennmarad. Benne teljesedik be a próféták jövendölése, a nép várakozása.

b) Amikor Máté beszámol arról, hogy csillag vezeti a napkeleti bölcseket Jézus születési helyére, Bálám történetére is emlékezhetett (Számok 24,17), ahol Izrael vezérének nagyságát egy csillaghoz hasonlította. Ez a távoli jövő Messiásának előképe, akinek minden nép alája lesz vetve. Most a napkeleti bölcsek számára ezt a természeti jelenséget a Szentírás magyarázza meg világosan. Ebben ismerhetjük fel Máté másik szándékát, amely apologetikus jellegű. A pogányok, akik számára nem álltak rendelkezésre a Szentírás szövegei és jövendölései, csak a természet tanúságai, amelyek sokkal gyengébbek, mégis nyitottak voltak az igazság felé és hittek Jézusban. A választott nép fiai pedig, akik századokon keresztül táplálkoztak a Szentírás igazságaival és messiási jövendöléseivel, nem tudtak hinni Jézusban és nem fogadták el őt mint Messiást. Mi hogyan jutottunk el Jézushoz, az ő imádásához? Hálásan emlékezünk azokra, akik segítettek minket ebben. Elsősorban szüleinkre, nevelőinkre, lelkipásztorainkra, akiknek tanításából, jó példájából sok támogatást kaptunk hitünk kialakításában. Ez a hála azonban eszünkbe idézi felelősségünket is. Nekünk is feladatunk, hogy segítsünk másokon abban, hogy eljussanak Jézushoz a messiás királyhoz, üdvösségünk szerzőjéhez.


EGYÉB

forrás: Hankovszky Miklós

Krisztusban megjelent a láthatatlan Isten, és világosságának fényében az ember biztosan haladhat az üdvösség útján. Szabad-akarati közreműködésünkkel nekünk kell megindulnunk Feléje, és hivatásunk, hogy általunk mások is eljussanak Hozzá.

Krisztus Istenségét hirdeti a szentmise Kezdőéneke:

Megjelent a mi Urunk, Istenünk,
Ő a mi Királyunk,
Övé az erő és a hatalom.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Csak a tisztaszívűek láthatják meg Istent. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy megtisztult szívünk alkalmassá tegyen bennünket a természetfölötti látásra.

KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Akiben beteljesedtek a jövendölések és ígéretek:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Akiben Isten kiárasztotta irgalmát az egész emberiségre:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki a Benned hívőknek megadod, hogy meglássák Istent:
Uram, irgalmazz!

DICSŐSÉG

AZ OLVASMÁNYHOZ (Iz 60, 1-6)
Izajás próféta a Megváltó világrajöttének külső eseményeit használja fel arra, hogy az eljövendő megdicsőülésről, a világ megújulása utáni messiási Ország minden népet és nemzetet magában foglaló boldogságáról írjon.

A SZENTLECKÉHEZ (Ef 3, 2-3a; 5-6)
Szent Pál apostol meghirdette Krisztus titkát. Ez a titok nem más, mint hogy a Második Isteni Személy azért lett testté, hogy minden embert meghívjon az üdvösségre. Így nemcsak a választott nép fiai, hanem mindannyian örökösei vagyunk Isten Országának.

AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 2, 1-12)
Az új Isten-népe nemcsak a választott nép fiaiból, hanem pogányokból is tevődik össze. Nem a származás, a körülmetélés sem döntő, egyedül csak a hit. A pogányok meghívását szemléletesen ábrázolja a napkeleti bölcsek érkezése. Az Írástudók tudták, hogy hol kell születnie a Megváltónak. A hívő bölcsek eljutottak Hozzá.

HITVALLÁS

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Istenünket, hogy vezessen minden népet az igaz hit világosságára.

  1. Szent Fiad megjelenésének dicsősége ébresszen hitet az egész világon.
  2. Találjanak rá világosságodra Krisztus által azok, akik még nem ismernek Téged.
  3. Isteni tanításod vezesse el a népeket és vezetőiket az igazi egyetértésre.
  4. A hit aranyával, az imádság tömjénfüstjével, és az áldozatos szeretet mirhájával hódoljon Előtted szent néped.
  5. Boldogságod fényét sugározd otthonainkra.

Mennyei Atyánk! Te elküldted Fiadat, hogy Általa üdvözüljön a világ. Add, hogy mindenütt felragyogjon az igaz hit világossága, és Egyházad minden népet egybegyűjtsön soha el nem múló országodba. Krisztus, a mi Urunk által.

forrás: magvető lista 2003

Nem csodálatos az Isten?

Az ellenséget is felvilágosítani akarja! Heródeshez "vezeti" a
napkeleti bölcseket. A leghivatalosabb beszámolót kapja a helyről. Pontos értesítést az időről. De benne nem az igazság keresése, nem az Isten üzenetének felismerése létezik. Önzés, hatalom féltés, rivális látás, gyűlölet bontakozik ki. Még hazudni is kész, jöjjetek vissza, ha megtaláltátok, hogy én is elmenjek, imádjam. Íme az isteni ajánlat el nem fogadása, íme a nagy felkínált lehetőség elmulasztása.
Isten tervei azért megvalósulnak. A bölcsek isteni üzenetre e n g e d e l m e s k e d v e más úton térnek vissza hazájukba. Jézus megmenekül. Bár a betlehemi kicsiket megölik. A gyűlölet csak rombolni és ölni tud.
Szegény önző társadalmunk! Szegény önző sajátmagunk!

Gondolatébresztő képek:

Kedves Testvérek!

Kedves Testvérek!

Szeretettel küldöm a Szűzanya 2009. január 2-i üzenetét, mellyel
Istentől áldott, kegyelmekben gazdag Új Évet kívánok!

"Drága Gyermekek! Míg nagy
égi kegyelmek áradnak rátok, szívetek kemény és válasz nélküli marad.
Gyermekeim,
miért nem adjátok nekem teljesen a szíveteket? Fiam békéjét és üdvösségét
szeretném
belé helyezni. Fiammal lelketek nemes célok felé irányul és sohasem fogtok
elveszni.
A legnagyobb sötétségben is utat fogtok találni. Gyermekeim, Fiam nevének
megvallásával döntsetek az új élet mellett. Köszönöm nektek.

Urunk megjelenése (Vízkereszt)

2009. január 4. - Vasárnap, Urunk megjelenése (Vízkereszt)

Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben,
íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: "Hol van a
zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy
hódoljunk előtte." Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele
egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és
megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így
válaszoltak: "A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem,
Juda földje, bizony nem vagy a legkisebb Juda nemzetségei között, mert
belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek." Erre
Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta
tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe:
"Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha
megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!"
Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag,
amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház
fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek.
Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre
borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és
ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban
utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek
vissza országukba.
Mt 2,1-12

Elmélkedés:

Az igazi világosság
Miközben sok helyütt a takarékosság jegyében és a világméretű gazdasági
válságra hivatkozva a szokásosnál korábban leszerelték a karácsonyi
díszvilágítást, Egyházunk nem engedi, hogy az ünnep fényei oly' hamar
kialudjanak, s emiatt homályba burkolózzon a föld, és sötétség boruljon az
emberekre. Jézus születésével megtört az éjszaka sötétsége és elérkezett a
földre a világ Világossága. Krisztus világossága ragyogta be a szent
karácsonyi éjszakát, s most a kicsiny betlehemi istállóból kiinduló
világosság beragyogja az egész világot. Ma az Úr megjelenését ünnepeljük,
azaz azt, hogy Jézus isteni dicsősége a világ minden nemzete előtt
megmutatkozott.

Néhány napja meglátogatott egy család és gyermekük, akit jó néhány évvel
ezelőtt tanítottam hittanra. A beszélgetés közben az azóta már megnőtt
Eszter elmesélte, hogy neki az volt a legemlékezetesebb karácsonya, amikor
elrontották a templomi betlehem lámpáját. A karácsony előtti napon ugyanis
a gyerekek szoktak segíteni a betlehem felállításában. Mindig örömmel
teszik a helyükre a kis figurákat, igazgatják a szalmát és a fenyőágakat.
Az történt ugyanis, hogy amikor már minden kész volt, a gyerekek többsége
szépen hazament. Én is visszamentem a plébániára, hogy készüljek az
ünnepre, de néhány gyerek - köztük a kis Eszter is - még a templomban
maradt, hogy játszanak a betlehem körül. Egy kis idő múlva jöttek és
elkeseredetten mondták, hogy nagy baj történt, mert nem világít a lámpa a
házikóban. A gyerekek jól tudták, hogy a karácsony elképzelhetetlen fény
és világosság nélkül. Sejtettem, hogy nem lehet túl komoly a baj, de mivel
éppen nem volt időm a lámpával foglalkozni, ezért mondtam nekik, hogy
menjenek nyugodtan haza, s majd a kis Jézus estére meghozza a
világosságot. Délután könnyen kicseréltem a kiégett égőt, s minden rendben
volt. Eszter és a többiek este elsőként érkeztek a templomba, mert nagyon
kíváncsiak voltak, hogy a kis Jézus valóban meghozza-e a világosságot, s
nagy volt a megkönnyebbülésük, amikor megpillantották a fényben úszó
betlehemi házikót, s benne a jászolban fekvő kisdedet.

A karácsony elképzelhetetlen fény és világosság nélkül. De nem a
karácsonyfák színes égői, s nem is a házakat és utcákat beborító
fényfűzérek a fontosak, hanem a betlehemi Gyermek, a kis Jézus, aki a
világ világossága. Ma, amikor az evangéliumban a napkeleti bölcseket
Betlehembe elvezető fényes csillagról olvastunk, talán könnyelműen azt
gondolják egyesek, hogy ennek a csillagnak a fénye áll ünneplésünk
középpontjában, de ez nem így van. Nem a fényes betlehemi csillag a fény
igazi forrása, hanem Jézus, aki meggyújtja a hit fényét mindannyiunkban. S
Krisztus fénye különleges vonzerővel rendelkezik. Távolról is könnyen
észrevehetjük, s elindulhatunk felé.

A karácsonyi ünnepei mise evangéliumában szó volt Keresztelő Jánosról, aki
"azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy
mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy
tanúságot tegyen a világosságról" (Jn 1,7-8). Vajon megszületett-e bennem
a hit fénye? Vajon követtem-e a csillag fényét, amely nem csak a
bölcseket, hanem engem is Isten Fiához vezet? Vajon tanúskodom-e én is
arról, hogy Jézus az igazi világosság? Vajon a betlehemi csillaghoz
hasonlóan utat tudok-e mutatni az igazi világosság felé, Krisztus felé
azoknak az embereknek, akik még mindig sötétségben élnek? Vajon győz-e
bennem a világosság? Vajon a Jézusban való hit fénye le tudja-e győzni
bennem a bűn sötétségét?

A fizika törvényeit ismerve jól tudjuk, hogy egy parányi természetes fény
megszünteti a sötétséget. És ha sötétben vagyunk, akkor erre a parányi
fényre vágyakozunk. Mert a sötétben félelem tölt el minket,
elbizonytalanodunk, elveszítjük tájékozódó képességünket. A hit
természetfeletti fénye elegendő ahhoz, hogy elmúljanak félelmeink,
megszűnjenek aggodalmaink és újra megtaláljuk életünk helyes irányát.
Töltsön el minket Krisztus fénye, hogy a világosság fiaiként éljünk és a
hit fénye vezessen minket mennyei hazánk felé.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Urunk, Jézus! Te vagy csillagunk és fényességünk! Hálát adunk neked,
dicsérünk és áldunk! Téged dicsőítünk, hiszen mindenütt téged ünnepelnek,
Halhatatlan, Fáradhatatlan, Örökkévaló! Te vagy a lélek életének
példaképe, te vagy Királyunk és Istenünk.
______________________________

Megnyerve az Úrnak

Megnyerve az Úrnak

2009. január 6. – Urunk megjelenése, Vízkereszt

P. Jeffrey Bowker LC

Mt 2,1-12

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat." Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. "Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz." Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: "Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki." Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Bevezető ima: Uram, köszönöm, hogy tökéletes ajándékként nekem adtad önmagadat: eljöttél Mária alázatos gyermekeként. Ha rád gondolok, amint magatehetetlen gyermekként fekszel a jászolban, a szívemet bizalom tölti el. Tudom, hogy soha nem lennél képes arra, hogy becsapj engem hiszen, feladtad értem önmagadat, azért, hogy felnézhessek rád. Megérdemled minden reményemet és szeretetemet, amit most alázatosan fel is ajánlok neked.

Kérés: Uram, egy olyan szívet kérek tőled, amely fogékony üzenetedre.

1. Láttuk csillagát. Akik nyíltszívűek, azok megtalálják Istent az életükben. A bölcsek őszintesége céljuk eléréséért meghozott áldozatukban mutatkozott meg. Az utazás megkövetelte, hogy feladják otthonuk kényelmét, a vagyongyűjtést, és családtagjaikról előre gondoskodjanak. A szándékuk tiszta volt, nem sározta be az én-központú követelőzés, egyszerűen azután epekedtek, hogy találkozzanak Isten élő jelenlétével. Szívük nyitottsága lehetővé tette Isten számára, hogy, a világ dolgain keresztül szóljon hozzájuk; a Heródesnek készített jóslattól kezdve, a csillagon át, a bölcsőben fekvő gyermekig. Mit vagyok kész feláldozni, hogy a mai napon rátaláljak Istenre? Rajta kívül mindent félre kell tennem és hagynom kell, hogy keze vezessen, s így isteni jelenlétével találkozhassak.

2. Figyelmeztették őket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez. Heródesnek, és azoknak az embereknek, akiket csak a világ dolgai érdekeltek, nem világított a csillag. Talán az ilyen emberek sem utasítják el Istent, esetleg kíváncsiak is, de mégsem hallják meg az Ő hívását. Ritka, hogy elhagyják palotájukat, feláldozzák idejüket, vagy önmagukat azért, hogy Istent szolgálják. És ha a kényelem büszkeséggel telt hódolói el is hagyják palotájukat, azt állítják, hogy Istent sehol sem találni a földön. Félnek, hogy elveszítik kényelmes világukat. Imádkozni akarok azért, hogy szívem nyitva álljon mindig arra, amit az evangélium megkövetel tőlem. Ne találjon bennem gátat Krisztus, inkább találjon bennem törekvést arra, hogy kényelmemet feladva, megtaláljam és kövessem Őt!

3. Majd elővették kincseiket. Azért, hogy szeretetet adjak, előtte magamnak is be kell fogadnom a szeretetet. Hogyan tudok eleget tenni az elvárásoknak, amiket mások támasztanak irányomba? Hogyan tudok hűséges maradni a hivatásomhoz és küldetésemhez, ha kevés megerősítést és támogatást kapok? Minden reggel szükségem van rá, hogy Istenhez forduljak, aki feltétel nélkül adja magát nekem, és ezzel az önátadással alakít és működik bennem. Minden nap vár rám „Urunk megjelenése”, amelyre szükségem van; legyen ez a szentmisében, az imádságban, vagy az isteni gondviselés megnyilvánulásaiban. Ez tesz képessé engem, hogy önmagamat odaajándékozzam másoknak. Ha ezt a szeretetet nem tapasztalom meg, akkor életem zárva marad – nem lesz hozzá erőm, hogy teljesen odaadjam magamat. Szent János mondja első levelében: „A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. Szeretteim, ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást... Azért szeretjük (az Istent), mert ő előbb szeretett minket.” (1 Jn 4; 10,11,19)

Beszélgetés Krisztussal: Krisztus, a te irántam való szereteted arra késztet, hogy teljesen odaadjam magam és semmit se tartsak vissza. Az emberi történelem egy olyan pillanatát érintettem meg, ami győzedelmeskedett az értelmem felett és meghódította neked szívemet. Engedd, hogy úgy adjam magamat neked, ahogy te ajándékoztad nekem önmagadat: misén, imádságban és azokban a lelkekben, akiket a te hívásodra szolgálok!

Elhatározás: Ma dolgozni fogok azon, hogy fejlődjön a szeretetem családom felé; törekedni fogok rá, hogy úgy szeressem őket, ahogy Krisztus szeret.


A Pápa ima szándéka 2009. január hónapra:

- Hogy a család egyre inkább a szeretetre nevelés, a személyes növekedés és a hitátadás helye legyen.
- Hogy a különböző keresztény felekezetek, tudtára ébredve annak, hogy mély átalakulások jellemezte korunkban új evangelizálásra van szükség, vessék be magukat az Örömhír terjesztésébe, ugyanakkor valamennyi keresztény teljes egységének munkálásába, hogy így hihetőbb tanúbizonyságot tegyenek az evangélium mellett.


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szentírás évét és Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger