2009. január 18., vasárnap

Árpádházi Szent Margit

Árpádházi Szent Margit

Ünnepe: január 18

Szent Margit szülei fogadalma révén került a domonkos nővérek közé. Felnőtt fejjel maga is felvállalta szülei akaratát, teljes szívvel Istennek ajánlotta önmagát. Imádságával, a békéért való munkálkodásával szolgálta családját és nemzetét. Milyen jó lenne, ha ma is sok fiatal szülei szándékában Isten akaratát fedezné fel!

forrás: Hankovszky Miklós

A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laskaris Máriával együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Szent Margit 1242-ben. Szülei felajánlották Magyarországért. Margit négy éves korában a veszprémi domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült. Később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet atyja építtetett. Visszautasította II. Ottokár cseh, és Anjou Károly szicíliai király házassági ajánlatát. 1261-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. A legalacsonyabbrendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. 1271 január 18-án halt meg.

Büszke örömmel ismételjük a szentmise Kezdőénekének szavait:

Örvendjünk, vigadjunk,
mert a mindenség Ura
szent és dicsőséges Szüzet
tüntetett ki szeretetével.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Urunk, Jézus Krisztus reánk bízta testvéreinket, hogy engesztelésünkkel mentségükre legyünk. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy imádságaink engesztelő áldozatként szálljanak Urunk elé.

KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki példát adtál nekünk a szelídségre és az alázatosságra:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki reánk bíztad a kiengesztelődés szolgálatát:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki Barátaidban példaképeket adtál, hogy nyomukba lépjünk:
Uram, irgalmazz!

DICSŐSÉG

A SZENTLECKÉHEZ (2Kor 10,17-11,2)
Szent Pál felelősséget érzett a korintusi egyházközségért, és mint tiszta szüzeket akarta elvezetni őket Krisztushoz. Az Anyaszentegyház szépen alkalmazza ezt a szentírási részletet Szent Margitra, aki felelősséget érzett egész nemzetéért, és engesztelő életével akart segítségére lenni magyar népünknek.

AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 25, 1-13)
Az Úr eljöveteléről beszél az evangéliumi részlet, és az éberségről. A gondos, éber embert okosnak, az alvót pedig balgának nevezi. A példabeszédben az okos szüzek is elalszanak, számukra is váratlanul érkezik a vőlegény, de az okosak felkészülten várakoztak, azért be is mentek a vőlegénnyel a menyegzőre.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Jézus Krisztust, a szüzesség kedvelőjét, hogy Szent Margit példájára vonzzon sok magyart az áldozatos életre.

  1. Engedd, hogy szüntelen szemünk előtt legyen: kötelességünk engesztelni nemzetünkért.
  2. Tégy bennünket is szerénnyé, alázatossá és szeretettel teljessé.
  3. Add, hogy készséges szívvel vállaljunk minden szolgálatot, és testvéreinkben Neked szolgáljunk.
  4. Adj erős akaratot, hogy megkezdett buzgóságunk napról napra növekedjék.
  5. Engedd, hogy egykor a szent magyarok közé kerülhessünk.

Urunk, Jézus Krisztus! Te nemzetünknek Szent Margitban nagy engesztelőt és csodás példaképet adtál. Kérünk, add, hogy Szent Margit nyomát követve mi is engesztelni tudjunk nemzetünkért Téged, Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké.


Istenünk, szüzesség kedvelője és őre, kinek jóvoltából szolgálód, a mi Margitunk a szűzi tisztaság ékességét a jó cselekedetek érdemével egyesítette, kérünk, segíts, hogy lelkünk épségét az üdvös bűnbánattal visszanyerhessük!

Példája: Szüleid álmai legyenek a Te álmaid is.

Élete: 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (Dalmáciában, a mai Horvátországban), ahova a tatárjárás elől menekültek.. Szülei voltak: IV. Béla király és Laszkarisz Mária, testvérei: Boldog Kinga, Boldog Jolán, és Boldog Konstancia.

A tatárjárástól szerencsésen megmenekülve Istennek nevelték Margitot, fogadalmat tettek, hogyha az ország megmenekül, lányukat teljesen Isten szolgálatára szentelik. Már három évesen dominikánus apácák nevelték, Veszprémben. Nagyon vallásos volt, gyorsan tanult, sokat foglalkozott családja szentéletű őseinek történetével. Tíz évesen a Nyulak szigetére a dominikánus apácákhoz került, fogadalmat tett. Kereste a bőjt mellett az önmegtagadást, sőt önsanyargatást. A munkákból kivette a részét, nem válogatott, igénytelen volt. Betegeket ápolt. Dinasztikus házassági ajánlatokat utasított vissza.

1261-ben örök fogadalmat tett. Önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, teljes Istennek adottság, a legalacsonyabb szolgai munka, hősies vezeklés és a családi béke munkálása jellemezte életét. A kemény munka és önmegtagadás, valamint családi tragédiák legyengítették, súlyos beteg lett, tizenkétnapi szenvedés kioltotta életét. Szentség hírében halt meg 1271. január 18-án a Nyulak szigeti (ma Margit sziget) kolostorban.

Már 1271. június 13-án kérte V. István király (Margit bátyja) húga szentté avatását X. Gergely pápától, V. Ince 1276-ban újabb vizsgálatot indított, Károly Róbert, Mátyás király és II. Ferdinánt is sürgette az eljárást. 1943. november 19-én avatta végül is szentté XII. Piusz pápa. Hamvai ma is a (róla elnevezett) Margit-szigeten nyugszanak egy hatalmas vörös márványlap alatt, ezt tisztelői helyezték el ott halálának 700 éves évfordulóján.

forrás: magvető lista 2003

Szent Margit a magyar lányok védőszentje. Ez önmagában is felveti a kérdést: vajon
ma a fiatal lányok mennyiben követik az ő példáját? A modern 'példaképek' mellett vajon ma is megállja helyét?
Nyilván ma nem szívesen veszik az emberek, ha áldozathozatalra, lemondásra vagy önmegtagadásra szólítják fel őket. És a fiatalság különösképpen is ódzkodik tőle.
Pedig minden emberközpontú filozófia (vegyük csak pl. a ma divatos keleti
filozófiákat) is azt ajánlja, hogy önmagunk fékezésével, önmegtagadással lehet nagy eredményeket elérni minden területen (a nagy tudósok is lemondtak szórakozásról, néha még családról is, hogy a tudománynak éljenek és eredményes legyen munkásságuk).
Így igazából azt kell, hogy mondjuk: Szent Margit ma is, most is igenis példakép. Még akkor is, ha kevesen akarják követni. Ráadásul, még valamit meg tud mutatni a ma ifjúságának: azt, hogy egy nemes cél érdekében érdemes - ha kell - még az
életünkről is lemondani. Mint ahogy ő a hazáért, az országért szentelte Istennek életét, ma is szükség van arra, hogy az embereket, az egyházért, sokak üdvösségéért Istennek szenteljük, adjuk oda egész életünket. Így biztosan az okos szüzek közé fogunk tartozni, akik bemehetnek a menyegzőre és elérhetik boldogságukat.
- km -

Ajánld ismerősödnek is a szent ünnepét!

Évközi idő, B év, évközi idő 2. vasárnapja

Évközi idő, B év, évközi idő 2. vasárnapja

Utána menni, vele maradni, másokat elvinni Hozzá, elfogadni akaratát, elgondolását jövőnkről. A Jézussal való találkozás életünk döntő órájává válhat. Jézussal való találkozásunk közösséget hoz létre. A ma kezdődő héten különösen is a közösség, az egység újra megvalósulásáért imádkozunk.
További gondolatok...

Évközi 2. vasárnap

2009. január 18. - Évközi 2. vasárnap

Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt
meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: "Nézzétek, az Isten
Báránya!" Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni
kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik,
megkérdezte: "Mit kívántok?" Azok ezt felelték: "Rabbi - ami annyit
jelent, hogy Mester - hol laksz?" "Jöjjetek, nézzétek meg!" - mondta
nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála
maradtak. Ez a tizedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt
Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére.
Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: "Megtaláltuk a
Messiást, vagy más szóval a Fölkentet", és elvitte Jézushoz. Jézus
rátekintett, és így szólt hozzá: "Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak,
azaz Péternek fognak hívni."
Jn 1,35-42

Elmélkedés:

Ha keresed, megtalálod
Karácsony másnapján, amikor visszatértem a szomszédos falvakban mondott
szentmisék után a városba, a templomba indultam, hogy visszavigyem
könyveket és a miseruhát. S mint ahogy a karácsonyi napok táján gyakran
előfordul, most is boldog gyermekek érkeztek szüleikkel megnézni a
betlehemet. Két család, kicsiny gyermekekkel. Olyan kis óvodások voltak,
hogy ha korábban látták is a templomi betlehemi házikóban a kis Jézust,
már alig-alig emlékeztek rá. A tisztaszívű gyerekek minden évben olyan
boldogsággal szemlélik a jászolban fekvő Jézust, mintha csak akkor látnák
először. A gyermekek közül az egyik, akit e történetben nyugodtan
kereszteljünk el most is Eszternek, amint beléptek a templomba rögtön
elengedte édesanyja kezét, s már szaladt is előre, hogy megkeresse a
betlehemet. Amint megtalálta, sugárzó arccal csodálkozott rá a
kivilágított házikóra, s látszott rajta, hogy nagyon-nagyon tetszenek neki
a kis figurák. A kis Eszternek egy idő után hiába mondta édesanyja, hogy
haza kellene már indulni, ő bizony még maradni szeretett volna. A kislány
végül a következőképpen egyezett bele az indulásba: "Mehetünk, de
visszajövünk, és elhozzuk a kistestvéremet is, hogy neki is megmutassuk a
kis Jézust!" Nem tudom, hogy sikerült-e a kis Eszter terve, nem figyeltem,
hogy visszatértek-e délután, de megjegyeztem magamnak ezt a jószívű
kislányt, akiben a kis Jézussal való találkozás felébresztette a vágyat,
hogy a testvérét is elvigye hozzá.

A mai vasárnap evangéliumában Andrással találkoztunk, akit az elsőként
meghívott apostolnak is nevezünk. András és egy társa Keresztelő János
tanítványai voltak, s amikor mesterük rámutatott Jézusra, az Isten
Bárányára, akkor rögtön utána indultak, hogy a Mester tanítványai
legyenek. Érdekes felfigyelnünk arra, hogy a Keresztelő egyáltalán nem
bánja, hogy tanítványai őhelyette más mestert választanak. János nem
keseredik el, nem érzi tanítványai távozását hűtlenségnek vagy
elpártolásnak, hanem örül, hogy teljesíthette küldetését, megmutathatta
Jézust, a Messiást. Az evangélium nem ír arról, hogy ki lehetett András
társa, s nem valószínű, hogy Jézus valamelyik későbbi apostola lett volna,
hiszen akkor bizonyára név szerint is megemlítette volna ezt János
evangélista. Csak annyit tudunk róla, hogy Keresztelő János
tanúságtételére ő is kíváncsi lett Jézusra, s aznap Jézussal maradt, hogy
megismerhesse. Személye és viselkedése két kérdést fogalmaz meg bennünk:
Odafigyelek-e mások Jézusról szóló tanúságtételére? S indulok-e, hogy
megismerjem Jézust?

Az ismeretlen tanítvány személyénél azonban fontosabb András apostol, aki
hazatérve örömmel mondja testvérének, Simon Péternek: "Megtaláltuk a
Messiást!" (Jn 1,41). András azonban nem elégszik meg azzal, hogy megossza
ezt az örömteli hírt testvérével, hanem azonnal Jézushoz vitte őt (vö.: Jn
1,42). András viselkedése arról tanúskodik számunkra, hogy Jézussal való
személyes megismerkedése kezdetétől, szinte első pillanatától él benne az
apostoli lelkület. Mi is akkor válunk igazán Jézus tanítványaivá, ha nem
állunk meg ott, hogy megismertük őt, de még ott sem, hogy szívesen időzünk
jelenlétében, hanem nagy lelkesedéssel elindulunk követeiként. Elindulunk,
hogy elmondjuk az embereknek, hogy Ő a világ Megváltója. Elindulunk, hogy
másokat is hozzá vezessünk. Elindulunk, hogy valóban apostolokká váljunk
felebarátaink számára.

Kereső és megtaláló emberekről szólt az evangélium, akikben önmagunkat
ismerhetjük fel. Andrásról és barátjáról hallottunk, akik először Jánosnál
keresték az igazságot, majd Jézusban találták meg az Igazságot. Mindketten
először Jánosban keresték mesterüket, majd pedig Jézusnak, az igazi Mester
tanítványai lettek. András kereste, várta a Messiást, mint abban a korban
sok más ember is, s öröm töltöttel el, amikor Krisztusban megtalálta és
felismerte a Megváltót. Mi magunk is kereső emberek vagyunk. Keressük az
igazság tanítását. Keressük az örök élet felé utat mutató tanítást.
Keressük, azokat az embereket, akik tanúságtétele hiteles. Keressük azokat
az embereket, akik elvezetnek minket Jézushoz. Mert minden keresésünk
mögött az áll, hogy keressük a szívünk békéjét megadó Istent. Keressük az
irgalmasan felénk forduló Istent. Mivel Isten is állandóan keresi a
szívünkhöz vezető utakat, ezért egészen biztosak lehetünk abban, hogy ha
mi is keressük Őt, akkor meg fogjuk találni. Boldogok vagyunk, ha Jézusban
megtaláljuk az emberszerető Istent és hozzá vezetjük embertársainkat!
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Uram, te azt mondtad tanítványaidnak: Ti vagytok a világ világossága. A
fény világít, szórja sugarát és elűzi a sötétséget. Engedd, Uram, hogy én
is fénysugár lehessek!
Hadd vigyem az öröm fényét az emberek közé, hiszen én is a te kegyelmed
fényességében élek!
Hadd legyek akaratod szerint a világosság gyermeke! Világítson az én
életem is, hogy a téged kereső, utánad vágyó lelkek általam hozzád
találjanak!
______________________________

A tekintet, mely mélyebb odaadásra indít

A tekintet, mely mélyebb odaadásra indít

2009. január 18. vasárnap - Évközi második vasárnap

Árpádházi Szent Margit

P. Ned Brown

Jn 1, 35-42

Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt. Mikor meglátta Jézust, amint arra haladt, azt mondta: „Íme, az Isten Báránya.” A két tanítvány hallotta szavait, és követték Jézust. Jézus pedig megfordult, és amikor látta, hogy követik, megkérdezte tőlük: „Mit kerestek?” Azt felelték neki: „Rabbi – ami Mestert jelent --, hol laksz?” Ő azt mondta nekik: „Gyertek és meglátjátok.” Elmentek tehát, és meglátták, hogy hol lakik. Aznap nála maradtak. Körülbelül tíz óra volt.

A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól, és követték őt, az egyik András volt, Simon Péter testvére. Ő elsőként testvérével, Simonnal találkozott, és azt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást, azaz a Fölkentet!” És elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt: „Te Simon vagy, János fia. Kéfás lesz a neved.” Ez azt jelenti, hogy Péter (vagyis szikla).

Bevezető ima: Uram, Te ismered szívemet. Ismered minden gondolatomat, vágyamat és tervemet, a jókat és a rosszakat is. Szeretsz a gyengeségeim és a hibáim ellenére is. Köszönöm türelmedet és megbocsátásodat. Köszönöm a sok kegyelmet, melyet minden nap nekem ajándékozol, akkor is, ha nem veszem észre. Köszönöm, hogy kinyilvánítod felém szeretetedet, ami által helyt tudok állni, és abban a reményben élhetek, hogy mindig veled leszek majd a mennyben. Te ajándékozod nekem ezt az értékes időt, hogy egyre jobban megismerjelek és átalakuljak általad.

Kérés: Uram, ajándékozz nekem élő hitet, mely kegyelmedet és jelenlétedet keresi a mindennapokban!

1. Megéri várni. Olykor úgy tűnik, hogy Isten nem hallgatja meg imáinkat. Ha azonban meghallgatja, az eredmény felülmúlja minden elvárásunkat. Ábrahám ideje óta várta a világ a Megváltót. A Teremtés könyve beszámol arról, hogy hogyan tette próbára Isten Ábrahámot, amikor azt kérte tőle, hogy egyetlen fiát, Izsákot áldozza fel neki. Izsák, aki apja szándékáról mit sem tudott, megkérdezte: „Apám! Itt a tűz meg a fa, de hol van az egészen elégő áldozat? Ábrahám azt felelte: Fiam, Isten majd gondoskodik magának egészen elégő áldozatról!” (Ter 22, 7) Keresztelő Szent János hirdeti az örömhírt: „Íme, az Isten Báránya” (Jn 1, 29), Krisztusra mutatva a Jordán partján. Az elesett teremtés imái meghallgattatásra találtak, amikor a világ Szabadítója – az Isten Báránya – az üdvtörténetbe lépett. Elég erős a hitem ahhoz, hogy kiállja a várakozás próbáját? Gyengül a hitem, ha imáim nem hallgattatnak meg azonnal?

2. Mit akartok? Kit kerestek? A bűnbeesés után Isten szabadítót ígér, aki helyreállítja majd Isten és ember megsérült közösségét. A Katolikus Egyház Katekizmusa azt mondja: „Az emberi méltóság lényeges része az Istennel való közösségre szóló meghívás. Az ember kezdettől fogva párbeszédre hivatott Istennel, ugyanis csak azért létezik, mert Isten szeretetből megteremtette és szeretetből létben tartja, s csak akkor élhet teljesen az igazság szerint, ha önként elismeri ezt a szeretetet, és rábízza magát a Teremtőjére.”(KEK 27) A mai evangéliumban Simon Péter és András Krisztusra bízza magát. Életük radikális fordulatot vesz a javulás irányába. Minden nap keresem Krisztust? Rábízom egész életemet? Vannak területek az életemben, melyeket még nem adtam át Krisztusnak: a pénzügyeim, az időm, a családom?

3. Bátran magunk mögött hagyni mindent. Péter és András sokkal mélyebben és intenzívebben tapasztalhatták meg Krisztust, amikor maguk mögött hagyták korábbi útjaikat. Oly sokszor ragaszkodunk túlságosan is olyan dolgokhoz, utakhoz és életstílusokhoz, melyek nem illenek keresztény hitünkhöz. Bátrak vagyunk, mint Péter és András, hogy korábbi bűneinket és bűnös szokásainkat feladjuk? Tudunk eléggé nagylelkűek lenni, és még a jó dolgokat is magunk mögött hagyni, hogy Krisztust oly módon követhessük, mely időnk, erőforrásaink és tehetségünk nagyobb odaadását követeli? Mi tart vissza? Túl kicsi a hitem és bizalmam Krisztusban? Elég erős a hitem a kihíváshoz? Krisztus hív minket, hogy „jöjjünk és lássuk”, hogy milyen új értelmet nyerhet életünk, ha még jobban elmélyítjük benne odaadásunkat.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, taníts meg arra, hogy ne féljek, hanem bátor legyek, hogy igazán átadjam neked időmet, erőforrásaimat és adottságaimat. Szeretnék neked segíteni, hogy felépítsd országodat az emberszívekben! Tudom, hogy nem fogok benned csalódni, mert megerősíted hitemet és átalakítasz szereteteddel.

Elhatározás: Ezen a héten minden nap egy kis időt fogok szánni arra, hogy leüljek, és hogy a hitemet jobban megismerjem, különösen azokat a területeket, amiket másoknak csak nehezen tudok elmagyarázni.


A Pápa ima szándéka 2009. január hónapra:

- Hogy a család egyre inkább a szeretetre nevelés, a személyes növekedés és a hitátadás helye legyen.
- Hogy a különböző keresztény felekezetek, tudtára ébredve annak, hogy mély átalakulások jellemezte korunkban új evangelizálásra van szükség, vessék be magukat az Örömhír terjesztésébe, ugyanakkor valamennyi keresztény teljes egységének munkálásába, hogy így hihetőbb tanúbizonyságot tegyenek az evangélium mellett


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger