2009. április 8., szerda

Nagyböjti idő, Nagyszerda

Nagyböjti idő, Nagyszerda

Nem jött még el az én órám – mondta Máriának Jézus a kánai mennyegzőn. Most tudja, hogy elközelgett az ő órája, mely egyben megváltásunk órája is. Jézus az első szentmiséjére készül. Ő a főpap, az oltár és az áldozati bárány. Az asztalon van már a kovásztalan kenyér, a bor, a húsvéti bárány, de Jézus kezében és szavai által, az Egyiptomból való szabadulásra emlékező étkezés egészen más értelmet kap. A Mester megáldoztatja Júdást, aki azonban kizárja magát ebből az életadó közösségből. Isten szabadnak teremtette az embert. Júdás a szabadságával visszaélve megtagadta Mesterét, pénzért elárulta az Urat. (Adoremus 2006.)
További gondolatok...

Nagyszerda

2009.04.08. szerda

(II.Rákóczi Ferenc, Széchenyi István)

Az Úr megsegít engem, ezért nem maradok gyalázatban


Iz 50,4-9a

Az Úristen megadta nekem a tanítványok nyelvét, hogy támogatni tudjam szóval a fáradtat. Fölébreszti reggel, reggel fölébreszti fülemet, hogy hallgassam, mint a tanítványok. Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem hátráltam meg. Hátamat odatartottam az ütlegelőknek, és orcámat a tépdesőknek; arcomat nem rejtettem el a gyalázás és köpdösés elől. De az Úristen megsegít engem, ezért nem ér gyalázat; ezért tettem arcomat olyanná, mint a kovakő, és tudom, hogy nem szégyenülök meg. Közel van, aki igazságot szolgáltat nekem. Ki szállhat perbe velem? Álljunk ki együtt! Ki az ellenfelem? Lépjen ide hozzám! Íme, az Úristen megsegít engem, ki mondhat bűnösnek? Íme, mindnyájan szétfoszlanak, mint a ruha, moly emészti meg őket.

Zs 68,8-34

Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen. Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé. Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér. Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik. Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam. Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek. Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint. Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből. Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem. Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben. Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem! Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől. Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat.Előtted van mind, aki szorongat engem; A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem. Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak. Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé! Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné! Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket! Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék! Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél. Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra! Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé! Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged. Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom. Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája. Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek. Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait.

Mt 26,14-25

Ekkor egy a tizenkettő közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és azt mondta nekik: ,,Mit akartok nekem adni, hogy átadjam őt nektek?'' Azok megígértek neki harminc ezüstöt [Zak 11,12]. Attól fogva kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulja őt. A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz és azt mondták: ,,Hol akarod, hogy elkészítsük neked a húsvéti vacsorát?'' Ő azt felelte: ,,Menjetek el a városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: ,,A Mester üzeni: Az időm közel van, tanítványaimmal együtt nálad fogom megtartani a húsvétot.'''' A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkettővel. Miközben ettek, így szólt: ,,Bizony, mondom nektek: egy közületek elárul engem.'' Erre nagyon elszomorodtak és egyenként elkezdték kérdezgetni őt: ,,Csak nem én vagyok az, Uram?'' Ő így válaszolt: ,,Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.'' Ekkor megszólalt Júdás, aki elárulta őt: ,,Csak nem én vagyok az, Rabbi?'' Ő azt felelte neki: ,,Te mondtad.''

Nagyszerda

2009. április 8. - Nagyszerda

A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak
hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: "Mit adtok nekem, ha
kezetekbe juttatom Jézust?" Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől
kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. A
kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel
fordultak Jézushoz: "Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?" Ő így
felelt: "Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki:
A Mester üzeni: Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a
húsvéti vacsorát." A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik,
és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét
tanítvánnyal asztalhoz telepedett. Miközben ettek, így szólt hozzájuk:
"Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!" Erre nagyon
elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: "Csak nem én vagyok az, Uram?" Ő így
válaszolt: "Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az
Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát
elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!" Erre
Júdás, az áruló is megkérdezte: "Csak nem én vagyok az, Mester?" Ő így
felelt: "Te magad mondtad!"
Mt 26,14-25

Elmélkedés:

Júdás árulása fordulópontot jelent az események sorában. Az előzményekben
arról van szó, hogy mindenki megtalálta a helyét, a szereplőkről kiderült,
hogy melyik oldalon állnak, ki az aki Jézus mellé áll, s ki fordul vele
szembe. Miközben a tanítványok Júdás kivételével mesterükkel vannak, a
háttérben elkezdődik a gonosz terv megvalósítása. Minden készen áll ahhoz,
hogy elkezdődhessen a dráma, Jézus elítélése és halála.
Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy nem csak az emberi szereplők
irányítják az eseményeket. Minden Isten tervének megfelelően történik,
amelyet néha talán nehéz felismernünk vagy megértenünk. Az isteni szeretet
felismerése hitünket feltételezi.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Uram, én nem vagyok világosság saját magam számára. Szem lehetek, de
világosság nem. Mit ér azonban a nyitott és egészséges szem, ha hiányzik a
világosság? Hozzád kiáltok tehát: adj, Uram, lámpámnak világosságot! A te
fényeddel, Uram, eloszlatod sötétségemet. Magamtól csak sötétségem van, te
viszont világosság és fény vagy, aki szétszórod sötétségemet és
megvilágítasz. Nem tőlem jön a világosság, s csak akkor van bennem a fény,
ha te megadod.
Szent Ágoston
______________________________

Nagyszerda

Az áruló megmutatja igazi arcát

2009. április 8. - Nagyszerda

P. James Swanson LC

Mt 26, 14 – 25

Ekkor egy a tizenkettő közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és azt mondta nekik: „Mit adtok nekem, ha átadom őt nektek?” Azok megígértek neki harminc ezüstöt. Attól fogva kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulja őt.

A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és azt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük a vacsorát?” Ő azt felelte: „Menjetek el a városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: ’A Mester üzeni: Az időm közel van, tanítványaimmal együtt nálad fogom megtartani a pászkát.’” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.

Amikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkettővel. Miközben ettek, így szólt: „Bizony, mondom nektek: egy közületek elárul engem.” Erre nagyon elszomorodtak és egyenként elkezdték kérdezgetni: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megvan írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.” Ekkor megszólalt Júdás, aki elárulta őt: „Csak nem én vagyok az, Rabbi?” Ő azt felelte neki: „Te mondtad.”

Bevezető ima: Uram, Jézus, el szeretnélek kísérni a Kálváriára vezető utadon. Minél többet szemléllek, ahogy az ostorozás után sebektől elborítva függsz a kereszten, annál inkább meg fogok maradni szeretetedben, és annál inkább az igazság fogja vezetni tetteimet. Tudom, hogy örök szeretettel szeretsz engem: ezt bebizonyítottad a keresztfán. Ezért fogok most szeretetedre hálával, békével és azzal a szilárd elhatározással válaszolni, hogy szeretetedet továbbadom az embereknek.

Kérés: Uram, Jézus, segíts állhatatosan megmaradnom a hitemben!

1. Egy közületek elárul engem. Gyakran úgy gondoljuk, hogy Júdás biztosan másmilyen volt, rosszabb, mint a többiek. Ha ez így lett volna, akkor mindenki rögtön őt gyanúsította volna, amikor Jézus azt mondta, hogy: „egy közületek elárul engem.” Arra gondoltak volna, hogy biztosan Júdás az. Mindig is gonosz volt. Ő képes elárulni Jézust. Nem értem, hogy Jézus miért választotta ki őt is. Azonban Júdás nem tűnik ilyen egyértelműen másnak, mint a többiek. Különben mindenki őt gyanúsította volna. Bárki Júdássá válhat közülünk. Szép lassan, fokozatosan, amennyiben feladjuk elveinket, először a kis dolgokban, aztán a nagyobbakban. A keresztény életben szükség van a törekvés és az éberség közötti egészséges feszültségre. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű.

2. Én vagyok az? Minden apostol megkérdezi: „Én vagyok az?” Miért? Talán mindannyian el akarták árulni Jézust? Nem, de veszélyes helyzetben voltak. A farizeusok eldöntötték, hogy megölik Jézust. Az apostolok tudták ezt. Ezért mentek egy kis időre Jerikóba. Jeruzsálem túl veszélyes volt. Mindannyian arra gondolhattak, hogy másnap, amikor Jézussal a templomba mennek, a nyüzsgő tömegben megragadják és, halálosan megfenyegethetik őket, hogy árulják el Jézus éjszakai tartózkodási helyét. Mit mondanának akkor? Elárulnám Jézust, ha a saját életem veszélyben lenne? Ezért kérdezik, hogy: „Én vagyok az?” Ha komolyra fordul a dolog, mi az első az én életemben? Gondolok néha arra, hogy Jézust eladjam valami másért?

3. Biztos, hogy nem én vagyok az? Júdásnak mindene megvolt ahhoz, hogy nagy apostol legyen. Jézus a tehetsége miatt választotta ki őt. Isten nem rendeli el eleve egy személy romlását. Mi történt hát vele? Egyszer csak nem ápolta többé a kapcsolatot Krisztussal. Néhányunknak eszünkbe juthat János evangéliumának hatodik fejezetéből Jézus beszéde az élet kenyeréről. Júdás talán nem tudta elfogadni, hogy magához kell vennie Krisztus testét és vérét. Jézusnak nem volt igaza, így hát biztosan hamis Messiás. Jn 6, 64-ben azt olvassuk, hogy Jézus tudta, hogy ki fogja elárulni. Jn 6, 67-ben Jézus esélyt ad Júdásnak arra, hogy elhagyja a csoportot, és igaz ember maradjon. Ő azonban nem hagyja el őket, és álszentté – Jézus szavaival ördöggé – válik, és elindul azon az úton, mely az áruláshoz vezeti. Tudjuk, hogy hitünk a legdrágább ajándék, amit Istentől kapunk. Éberek vagyunk, és tápláljuk hitünket, hogy növekedjen és erősödjön?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, olyan sokszor elárultalak, akkor is, amikor egy étteremben nem mertem imádkozni evés előtt, attól félve, hogy felismernek mint jámbor katolikust. Szenvedésed és halálod segítsen, hogy meggyőződésemet mindig bátran megéljem.

Elhatározás: Ma teljesítem hitem kihívásait és nyitott leszek a hit dolgaiban. Nem fogom elárulni Krisztust a kis dolgokban sem.


Erdő Péter bíboros atya 2009. áprilisi imaszándéka:

Szentatyánkért, Benedek pápáért, hogy érezze apostolutódi szolgálatában a Szentlélek világosságát és erejét és mindnyájunk szeretetét.

II. János Pál pápa halálának 4. - megválasztásának 30. évfordulója alkalmából 2009. április 2-től a Mission is Possible csapata kiállítást szervez a VAM Design Centerben Arturo Mari, a pápa személyi fotósának képeiből és a Szentatya személyes tárgyaiból.

A kiállítás címe: Íme az ember – Egy pápa arcai. Bővebb információ: www.imeazember.hu


Új információk és hírek a Regnum Christi Mozgalomról és az általunk szervezett programokról a www.regnumchristi.hu weboldalon.


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger