2009. július 15., szerda

SZENT BONAVENTURA

2009.07.15. szerda: SZENT BONAVENTURA

(Szent Vlagyimir-Elemér)

Megjelent Mózesnek az Úr tűz lángjában egy csipkebokor közepéből


Kiv 3,1-6.9-12

Mózes pedig apósának, Jetrónak, Mádián papjának a juhait legeltette. Egyszer, amikor behajtotta a nyájat a puszta belsejébe, eljutott Isten hegyéhez, a Hórebhez. Ekkor megjelent neki az Úr angyala, tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor lángol, de nem ég el. Erre Mózes így szólt: ,,Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt, miért nem ég el a csipkebokor!'' Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, szólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és azt mondta: ,,Mózes, Mózes!'' Ő azt felelte: ,,Itt vagyok!'' Az Úr ekkor így szólt: ,,Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld!'' Azután azt mondta: ,,Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.'' Mózes erre eltakarta az arcát, mert nem mert Istenre nézni. Mert Izrael fiainak kiáltása felhatolt hozzám, és láttam sanyargatásukat, amellyel az egyiptomiak nyomorgatják őket. Most tehát jöjj, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izrael fiait Egyiptomból!'' Mózes erre azt felelte Istennek: ,,Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kivezessem Izrael fiait Egyiptomból?'' Ő azt mondta neki: ,,Én veled leszek! Ez legyen a jel számodra, hogy én küldtelek: miután kivezetted népemet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni Istennek!''

Zs 102

Dávidtól. Áldjad, lelkem, az Urat, s egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el jótéteményeit. Ő megbocsátja minden gonoszságodat, ő meggyógyítja minden betegségedet; Ő megóvja életed a pusztulástól, ő irgalommal és kegyelemmel koronáz meg téged. Ő kielégíti javaival kívánságodat: mint a sasé, visszatér ifjúságod. Igaz dolgokat cselekszik az Úr, és igazságot szolgáltat minden elnyomottnak. Megismertette Mózessel útjait, Izrael fiaival cselekedeteit. Irgalmas és könyörületes az Úr, hosszan tűrő és nagyirgalmú. Nem tartja meg haragját mindenvégig és nem fenyeget örökké. Nem bűneink szerint bánt velünk, és nem fizetett meg nekünk gonoszságainkért. Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy az ő irgalma azok számára, akik őt félik. Amilyen messze van kelet a nyugattól, olyan messzire veti tőlünk gonoszságainkat. Mint ahogy az atya könyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik. Mert ő ismeri létrejöttünket, és megemlékezik arról, hogy porból vagyunk. Olyan az ember élete, mint a fűé: kivirul, mint a mező virága, de ráfúj a szél, és nincs többé, s a helyét sem ismerik. De az Úr kegyelme öröktől fogva és örökké kíséri azokat, akik őt félik, s igazsága azok unokáit, akik megtartják szövetségét, és gondosan teljesítik parancsolatait. Az Úr az égben állította fel trónusát, és királysága mindenen uralkodik. Áldjátok az Urat, angyalai mind, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, mihelyt parancsának hangját meghalljátok. Áldjátok az Urat, seregei mind, szolgái, akik akaratát megteszitek. Áldjátok az Urat, művei mind, mindenütt, ahol uralkodik. Áldjad lelkem az Urat!

Mt 11,25-27

Abban az időben így szólt Jézus: ,,Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.

Szent Bonaventúra püspök, egyháztanító

Szent Bonaventúra püspök, egyháztanító

Miért kell megtartanunk a törvényeket, ha az Emberfia ura a szombatnak is? – kérdezhetik olykor a keresztények. Miért a sok kellemetlen előírás a katolikus egyházban, mely a vasárnap megszentelésére, vagy akár a házassági tisztaságra az élet védelmére vonatkozik? Valójában a tévedést ott követjük el, hogy önmagunkat nagy előszeretettel állítjuk Jézus helyébe. Azt mondjuk: én ura vagyok a szombatnak, az Egyház előírásainak is. Pedig az Evangéliumban más szerepel: „Az Emberfia ura a szombatnak.” Keressük azt, ami által Jézus élete növekszik bennünk. Akkor mindig tudni fogjuk, hogy meddig tart a szombat, vagy a törvény betűje, és hol haladja azt meg Jézus Szentlelke. (Adoremus 2005)
További gondolatok...

Évközi tizenötödik hét - szerda

2009. július 15. - Szerda

Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és
kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az
én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az
Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja
nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27

Elmélkedés:

Jézus küldetésének titkára világít rá az az imádság, amit az Atyához
intéz. Most nem beszédet mond tanítványainak, hanem egy egészen személyes
beszélgetésből ismerjük meg küldetésének lényegét. Ezek szerint azért jött
el emberi világunkba, hogy megismertesse Istent. Ugyanakkor kitárulkozik
előttünk Jézus teljes önátadása a mennyei Atyának, hiszen nem a maga
akaratát szeretné érvényesíteni, hanem a Atyáét. Jézus jövetelének célja,
hogy megismertesse velünk, emberekkel az Istent, s ezzel utat nyit
számunkra Isten felé. Jézus személyében megismerhetjük az Ő szeretetét az
Atya iránt, valamint az emberek iránt, ha például önfeláldozására
gondolunk. Emellett Jézus személyében megismerhetjük az Atya szeretetét is
az emberek iránt, valamint a Fiú iránt, akinek elfogadja áldozatát és
feltámasztja a halálból.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Istenünk, Te időt ajándékozol nekünk. és föltárod előttünk életünk
értelmét. Segíts, hogy napjainkat számba tudjuk venni. Kérünk, segíts,
hogy fölépíthessünk egy emberibb és boldogabb világot, amelyben nem a
pillanatnyi érdekek, hanem az örök értékek határozzák meg az emberek
cselekedeteit. Add, hogy tudjuk megosztani mindazt, ami jót és szépet
birtokolunk. Add, hogy ne ragaszkodjunk a múlandó dolgokhoz, és szívünk
Tebenned váljék gazdaggá.
______________________________

Évközi tizenhatodik hét - szerda

Részben felfedi Jézus a Szentháromság rejtett életét
2009. július 15. Évközi tizenhatodik hét - szerda
P. Jason Clark LC

Mt 11,25-27
Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és
kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én
Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya,
s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja
nyilatkoztatni.

Bevezető ima Uram Jézus, kérlek, nyisd meg szívemet magad felé most, amikor
megkezdem ezt rövid imádságra szánt időt. Te pontosan tudod, hogy mennyi
gond és tevékenység van, amelyek hátráltatják imádságomat és elterelik
figyelmemet. Segíts, hogy rajtad kívül mindent figyelmen kívül tudjak
hagyni, és teljes szeretetemmel és figyelmemmel forduljak feléd, minden
jónak forrása felé!

Kérés: Uram, az evangéliumnak ezen a helyén kinyilatkoztatod azt a
melegséget és szeretetet, melyben Atyáddal együtt részesítetek mindenkit.
Hálát adok neked, mert megnyitottad szívedet, hogy csodálhassam annak belső
világát. Engedj belépnem hozzád, hogy mint alázatos szolgád itt leljek
menedékre.

1. Dicsőíteni a mennynek és földnek Urát. Jézusnak ezek a szavai a
Szentírás kezdő soraira emlékeztetnek minket: „Kezdetben teremtette Isten
az eget és a földet.” (Ter 1,1) A János evangéliumban ezt olvassuk: „Minden
általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” (Jn 1,3) Jézus a
megtestesült Ige már a teremtéskor jelen volt, és együttműködött benne.
Jézus kinyilatkoztatja ennek a pillanatnak a csodáját, amely olyan
dicsőítéssel tölti el Őt, hogy nem tud mást tenni, mint boldogságát
megosztani velünk. Ez az a boldogság, amit nekünk is meg kell
tapasztalnunk. A Szentháromság bensőséges szeretete nem más, mint az ingyen
adott és kapott önzetlen szeretet. Arra kaptunk meghívást, hogy
részesedjünk ebben az isteni szeretetben, és a létezést az örökkévaló
Istennel élvezzük.

2. Kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Ennek a szeretetnek a titkát
lehetetlen azoknak kinyilatkoztatni, akik folyamatosan számolgatnak és
méricskélnek, hogy mennyit adtak Istennek az ő szeretetükből. Nem szabad
így gondolkoznunk: „Eddig szeretem Istent”, vagy „Ha Isten azt akarja, hogy
lépjem át ezt a határt, azt nem teszem meg.” Jézus megmutatja nekünk, hogy
nagylelkűeknek kell lennünk az Ő követésében és a katolikus hitünk
megélésében, attól függetlenül, hogy ez tetszik-e nekünk, vagy sem.
Hűségünknek a hitben annál nagyobbnak kell lennie, minél nehezebb azt
megélni. Ezt érti Jézus kicsinység és méltatlanság alatt: szív, amely
minden áron szeretni akarja Istent, függetlenül attól, hogy mibe kerül ez
neki.

3. Az Atya mindent átadott a Fiúnak. Egyszer, amikor autót béreltem,
elköszönésként ezt mondtam a kereskedőnek: „Isten áldja”. Az udvariasan így
szólt, hogy őt Isten nem tudja megáldani, csak Jézus. Nem tudom pontosan,
hogy mit akart ezzel kifejezni, de ez az evangéliumi rész tökéletesen
ellentmond ennek a kijelentésnek. Az Atya mindent átadott a Fiúnak. Ha az
Atya nem tudna áldást adni, a Fiú sem tudna. A Fiú az áldás hatalmát az
Atyától kapta. Az Atya és a Fiú mindenben közösségben vannak. Az Atya
mindent a Fiúra bíz és a Fiú mindent az Atyára bíz, mert köztük teljes a
bizalom és az örökké tartó szeretet-közösség.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, hálát adok neked, hogy ezt a rövid időt
veled tölthettem az imádságban. Köszönöm, hogy megmutattad nekem az Atyád
és közted lévő szoros kapcsolatot. Kérlek, erősíts meg minket, hogy örökre
részesedhessünk ebből a szeretetből!

Elhatározás: A mai napon többször is akarok szakítani időt, hogy dicsőítsem
a Szentháromságot: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, most
és mindörökké! Ámen.”

Mt 11,25-27
Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és
kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én
Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya,
s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja
nyilatkoztatni.

Bevezető ima Uram Jézus, kérlek, nyisd meg szívemet magad felé most, amikor
megkezdem ezt rövid imádságra szánt időt. Te pontosan tudod, hogy mennyi
gond és tevékenység van, amelyek hátráltatják imádságomat és elterelik
figyelmemet. Segíts, hogy rajtad kívül mindent figyelmen kívül tudjak
hagyni, és teljes szeretetemmel és figyelmemmel forduljak feléd, minden
jónak forrása felé!

Kérés: Uram, az evangéliumnak ezen a helyén kinyilatkoztatod azt a
melegséget és szeretetet, melyben Atyáddal együtt részesítetek mindenkit.
Hálát adok neked, mert megnyitottad szívedet, hogy csodálhassam annak belső
világát. Engedj belépnem hozzád, hogy mint alázatos szolgád itt leljek
menedékre.

1. Dicsőíteni a mennynek és földnek Urát. Jézusnak ezek a szavai a
Szentírás kezdő soraira emlékeztetnek minket: „Kezdetben teremtette Isten
az eget és a földet.” (Ter 1,1) A János evangéliumban ezt olvassuk: „Minden
általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” (Jn 1,3) Jézus a
megtestesült Ige már a teremtéskor jelen volt, és együttműködött benne.
Jézus kinyilatkoztatja ennek a pillanatnak a csodáját, amely olyan
dicsőítéssel tölti el Őt, hogy nem tud mást tenni, mint boldogságát
megosztani velünk. Ez az a boldogság, amit nekünk is meg kell
tapasztalnunk. A Szentháromság bensőséges szeretete nem más, mint az ingyen
adott és kapott önzetlen szeretet. Arra kaptunk meghívást, hogy
részesedjünk ebben az isteni szeretetben, és a létezést az örökkévaló
Istennel élvezzük.

2. Kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Ennek a szeretetnek a titkát
lehetetlen azoknak kinyilatkoztatni, akik folyamatosan számolgatnak és
méricskélnek, hogy mennyit adtak Istennek az ő szeretetükből. Nem szabad
így gondolkoznunk: „Eddig szeretem Istent”, vagy „Ha Isten azt akarja, hogy
lépjem át ezt a határt, azt nem teszem meg.” Jézus megmutatja nekünk, hogy
nagylelkűeknek kell lennünk az Ő követésében és a katolikus hitünk
megélésében, attól függetlenül, hogy ez tetszik-e nekünk, vagy sem.
Hűségünknek a hitben annál nagyobbnak kell lennie, minél nehezebb azt
megélni. Ezt érti Jézus kicsinység és méltatlanság alatt: szív, amely
minden áron szeretni akarja Istent, függetlenül attól, hogy mibe kerül ez
neki.

3. Az Atya mindent átadott a Fiúnak. Egyszer, amikor autót béreltem,
elköszönésként ezt mondtam a kereskedőnek: „Isten áldja”. Az udvariasan így
szólt, hogy őt Isten nem tudja megáldani, csak Jézus. Nem tudom pontosan,
hogy mit akart ezzel kifejezni, de ez az evangéliumi rész tökéletesen
ellentmond ennek a kijelentésnek. Az Atya mindent átadott a Fiúnak. Ha az
Atya nem tudna áldást adni, a Fiú sem tudna. A Fiú az áldás hatalmát az
Atyától kapta. Az Atya és a Fiú mindenben közösségben vannak. Az Atya
mindent a Fiúra bíz és a Fiú mindent az Atyára bíz, mert köztük teljes a
bizalom és az örökké tartó szeretet-közösség.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, hálát adok neked, hogy ezt a rövid időt
veled tölthettem az imádságban. Köszönöm, hogy megmutattad nekem az Atyád
és közted lévő szoros kapcsolatot. Kérlek, erősíts meg minket, hogy örökre
részesedhessünk ebből a szeretetből!

Elhatározás: A mai napon többször is akarok szakítani időt, hogy dicsőítsem
a Szentháromságot: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, most
és mindörökké! Ámen.”

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger