További gondolatok...
2009. augusztus 15., szombat
Szűz Mária mennybevitele (Nagyboldogasszony)
További gondolatok...
SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE(NAGYBOLDOGASSZONY) (főünnep)
(Szent Tarzíciusz)
Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap
Ekkor megnyílt Isten temploma az égben, és láthatóvá lett a szövetség szekrénye a templomában [1 Kir 8,6]; villámok, zúgás, földrengés és nagy jégeső támadt [Kiv 19,16G; 9,24].
Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona. Mivel áldott állapotban volt, vajúdva, a szüléstől gyötrődve kiáltozott. Aztán egy másik jel tűnt fel az égen: íme, egy nagy, tűzvörös sárkány, amelynek hét feje és tíz szarva volt [Dán 7,7], és a hét fején hét királyi korona. A farka lesöpörte az ég csillagainak harmadrészét, és a földre sodorta őket [Dán 8,10]. A sárkány a vajúdó asszony elé állt, hogy amint megszül, elnyelje fiát. Az fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja kormányozni az összes nemzetet [Iz 66,7; Zsolt 2,9G]. De elragadták a fiát, és Isten trónjához vitték. Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig. Ekkor nagy hangot hallottam az égben, amely így szólt: ,,Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádat emelt ellenük Istenünk előtt.
A karvezetőnek. A ,,Liliomok'' szerint. Kóré fiaitól. Maszkíl. Szerelmes ének. Szívem ünnepi szózattól árad, a királynak zengem dalomat. Nyelvem, mint a gyorsíró vesszeje. Ékesebb vagy az emberek fiainál, kedvesség ömlik el ajkadon, azért áldott meg téged örökre az Isten. Kösd fel derekadra kardodat, te hős, dicsőségedet és ékességedet. Kelj útra ékességedben és haladj diadallal a hűségért, a szelídségért és az igazságért. Csodákra tanítson jobb kezed: hegyes nyilaid népeket terítenek le eléd a király ellenségeinek szívébe hatolnak. Királyi trónod, Isten, örökké áll, kormánypálcád az igazság pálcája. Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel téged Isten, a te Istened, az öröm olajával, társaid felett. Mirha, áloé és kasszia árad ruháidból, elefántcsont-palotákból hárfa gyönyörködtet. Királyleányok vannak díszes udvarodban; jobbodon a királyné áll, Ofír aranyától ékesen. Halljad, leányom, figyelj, hajtsd ide füledet, feledd el népedet és atyád házát. Íme, a király kívánja szépségedet. Hiszen ő a te urad, hódolj előtte. Ajándékkal esdik majd tekintetedet Tírusz leányai, s valamennyien a nép gazdagjai. Belül csupa szépség a király leánya, kívül arannyal átszőtt ruha takarja. Hímzett öltözetben vezetik a királyhoz, szűz társnői követik, hozzád vezetik őket. Örvendezve, ujjongással bevezetik őket, bevonulnak a király házába. Atyáid helyébe fiaid születnek, az egész világ fejedelmeivé teszed őket. Megemlékezem nevedről mindenkor, nemzedékről-nemzedékre, s dicsérni fognak érte a népek mindenkor és örökkön-örökké.
Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Istennek és Atyának, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt. Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti [Zsolt 110,1]. Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg.
Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: ,,Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.'' Mária erre így szólt: ,,Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben [Hab 3,18], mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát [1 Sám 1,11]. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék [Ter 30,13], mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas [MTörv 10,21], és Szent az ő Neve [Zsolt 111,9]. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik [Zsolt 103,13.17]. Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataiban kevélykedőket [Zsolt 89,11]. Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt [Zsolt 147,6]. Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat [Zsolt 107,9]. Felkarolta Izraelt, az ő szolgáját, megemlékezve irgalmasságáról [Iz 41,8-9; Zsolt 98,3], amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre'' [Ter 17,7]. És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután hazatért.Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)
(Nagyboldogasszony)
Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába
sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor
Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat,
és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan
lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe
csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat!
Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Mária megszólalt:
"Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az
otthonába.
Lk 1,39-56
Elmélkedés:
A remény asszonyára tekintve
Néhány esztendővel ezelőtt egy család kísérőjeként volt szerencsém eljutni
a világ egyik legnagyobb Mária-kegyhelyére a Franciaországi Lourdes-ba. Az
ott töltött napok során többször volt lehetőségem arra, hogy egymagam
imádkozzam végig a rózsafűzért, mégpedig nem is csak egyet, hanem
egyfolytában mind a négyet. A Rózsafüzér Királynéja bazilikában az egyes
titkokat megjelenítő oltárok előtt végighaladva először az örvendetes
titkokat, majd a világosság titkait imádkoztam, amelyeket éppen egy évvel
korábban vezetett be II. János Pál pápa. Ezután a fájdalmas olvasó
következett, majd végül a dicsőséges szentolvasó titkai, amelyek Mária
mennybevételével és mennyei megkoronázásával záródnak. Az imádság végére
érve megértettem, hogy így, az ő mennybe jutásával kerek a Szűzanya élete.
Az ő mennyei megdicsőülése csak akkor érthető meg igazán, ha egész életét
szemléljük. Ha átelmélkedjük életének eseményeit (például a rózsafüzér
imádkozásával), akkor egyáltalán nem tűnik furcsának számunkra, hogy
felvétetett a mennyországba. Mária egész élete ugyanis oly szorosan
kapcsolódott fiának, Jézusnak az életéhez, hogy lehetetlen volna, hogy ezt
a szeretetkapcsolatot a halál vagy bármi más megszakítsa.
A mai napon Jézus édesanyjának, Szűz Máriának a mennybevitelét ünnepeljük.
Az erről szóló katolikus hittétel, amelyet XII. Piusz pápa 1950. november
1-én ünnepélyesen kihirdetett, így szól: "A szeplőtelen, mindenkor szűz
Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testestől, lelkestől
felvétetett a mennyország dicsőségébe". Fontos megkülönböztetés, hogy
Mária nem a maga emberi erejével jutott el a mennybe, hanem a mindenható
Isten dicsőítette őt meg azzal, hogy felvette őt a menny dicsőségébe. A
hittétellel kapcsolatban azt is fontos még megjegyeznünk, hogy ez a
megfogalmazás: "földi életpályája befejezése után", nem kívánja eldönteni
vagy lezárni azt a kérdést, hogy vajon miként fejeződött be Jézus
édesanyjának földi élete. Az elmúlt évszázadok során mindvégig nyitott
kérdés volt, hogy Mária meghalt-e, mint minden ember, a halálba
szenderült-e, vagy csodás módon távozott emberi világunkból. A hitigazság
harmadik fontos eleme pedig arról szól, hogy a mennyei megdicsőülés mind
Mária lelkére, mind az ő testére vonatkozik.
Szűz Mária mennybevételének ünnepe az ég felé emeli tekintetünket,
mégpedig nem csak jelképesen, hanem valóságosan is. Az elmúlt napokban és
hónapokban számos dolog kényszerített minket arra, hogy a földre szegezzük
tekintetünket. Magunk előtt látjuk azokat az embertársainkat, akik az
elmúlt időszakban veszítették el állásukat és hiába próbálnak új
munkahelyet keresni. Szinte teljesen elveszítették reményüket és
elkeseredettek, mert tudják biztosítani családjuk megélhetését. És
mindannyian megdöbbenünk a napvilágra kerülő súlyos igazságtalanságokon:
miközben családok ezrei szegényednek el és egyre nehezebb számukra a
megélhetés, egyesek százmilliókkal tömik zsebüket. És igazságtalannak
tartjuk azt is, hogy a gazdasági világválságra hivatkozva a bankokban
eltűnik a kisemberek kevéske megtakarítása, miközben ugyanezek a bankok
milliárdos állami segélyeket kapnak. És igazságtalannak tartjuk azt is,
hogy az évtizedekkel korábban napjainkra ígért szebb jövő még mindig nem
érkezett el. A szólás szerint három a magyar igazság. Most már inkább azt
mondhatjuk, hogy három a magyar igazságtalanság, de inkább több is, mint
három.
Egyszóval a mindennapi gondok és küzdelmek, az igazságtalanságok
megtapasztalása arra késztet minket, hogy elkeseredetten, lehajtott fejjel
nézzük a földet. A mai Mária-ünnep azonban reményre ad okot. 2000
esztendővel ezelőtt a názáreti leánynak is lett volna oka az
elkeseredésre, de ő szilárdan hitt annak beteljesedésében, amit az Úr
mondott neki. És ez a hit reményt adott neki és erőt nyújtott számára
ahhoz, hogy Istentől kapott hivatását teljesíteni tudja.
Figyeljünk csak oda Isten üzenetére, ígéretére! Nagyszerű dolgokat tett
Isten, lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az
alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat
elküldte üres kézzel. A megdicsőült Szűzanyára, a remény asszonyának
életére tekintve szilárdan hiszem, hogy ez az isteni ígéret be fog
teljesedni a mi életünkben, ahogy beteljesedett Mária életében is. A
nehézségek ellenére is vagy talán éppen a nehézségek miatt emeljük bátran
tekintetünket az ég felé! Isten jósága fel fog karolni minket. Éltessen
bennünket ennek reménye!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Mária, irgalmasság Anyja, tekints mindannyiunkra, hogy Krisztus
keresztje erejét ne veszítse, hogy az ember le ne tévedjen a jó útjáról,
el ne veszítse bűntudatát, gyarapodjék reménye Istenben, aki gazdag az
irgalomban, szabadon tegye jó cselekedeteit, melyeket Ő előre elrendelt,
és így egész életével Isten dicsőségének dicsérete legyen.
II. János Pál pápa
______________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/