2009. augusztus 23., vasárnap

Évközi idő, B év, évközi idő 21. vasárnapja

Évközi idő, B év, évközi idő 21. vasárnapja

A nyár végén, fél szemünket már az új munkaév kezdetére vetve, megerősödve a nyár élményeiben szeretnénk újra igent mondani Krisztusra. Péterrel együtt akarjuk megtapasztalni, megélni és hirdetni: az örök élet igéi nálad vannak.
További gondolatok...

ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP

2009.08.23. vasárnap: ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP

(Limai Szent Róza, Benizzi Szent Fülöp)

Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni!


Józs 24,1-2a.15-17.18b

Aztán Józsue egybegyűjtötte Izrael valamennyi törzsét Szíchembe, összehívatta a véneket, a fejedelmeket, a bírákat s az elöljárókat, s amikor azok odaálltak az Úr elé, így szólt a néphez: ,,Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: A folyóvízen túl laktak eleinte atyáitok, Táré, Ábrahámnak és Náchornak atyja és más isteneknek szolgáltak. Ha azonban rossznak látjátok, hogy az Úrnak szolgáljatok: választhattok. Válasszátok ma, ami tetszik, kinek akartok inkább szolgálni: azoknak az isteneknek-e, akiknek atyáitok szolgáltak Mezopotámiában, vagy az amoriták isteneinek, akiknek földjén laktok: én és házam azonban az Úrnak fogunk szolgálni.'' Azt felelte erre a nép: ,,Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat és más isteneknek szolgáljunk. Az Úr, a mi Istenünk. Ő hozott ki minket s atyáinkat Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából, Ő vitt végbe szemünk láttára igen nagy jeleket, Ő őrzött minket az egész úton, amelyen jártunk, s azok között a népek között, amelyek között átjöttünk, s Ő vetett ki minden nemzetet az amoritákkal, ennek a földnek, amelyre bejöttünk, lakóival együtt. Az Úrnak fogunk tehát szolgálni, mert Ő a mi Istenünk.''

Zs 33

Dávidtól, amikor őrültséget színlelt Abimelek előtt, és az továbbengedte őt. Áldom az Urat minden időben, ajkamon van dicsérete szüntelen. Az Úrban dicsekszik lelkem, hallják meg a szelídek s örvendezzenek. Magasztaljátok az Urat velem, dicsérjük együtt az ő nevét. Kerestem az Urat és meghallgatott, minden rettegésből kiragadott engem. Nézzetek rá és megvilágosultok, és arcotok meg nem szégyenül. Íme ez a szegény kiáltott, az Úr meghallgatta, és kiszabadította minden szorongatásából. Az Úr angyala az őt félőket körülsáncolja, és kiragadja őket. Ízleljétek meg és lássátok, milyen édes az Úr, boldog az az ember, aki őbenne bízik! Féljétek az Urat, szentjei mind, mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik! Gazdagok nyomorba juthatnak s éhezhetnek, de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek. Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítlak titeket. Ki az, aki élni akar, s jó napokat kíván látni? Őrizd meg nyelvedet a gonosztól, s ajkad ne beszéljen csalárdságot! Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd! Az Úr szemmel tartja az igazakat, és imádságukat meghallgatja. De az Úr tekintete ott a gonosztevőkön is, hogy eltörölje emléküket a földön. Kiáltottak az igazak és az Úr meghallgatta, és minden szorongatásukból kiszabadította őket. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megmenti az alázatos lelkűeket. Sok nyomorúság éri az igazakat, de az Úr valamennyiből kimenti őket. Megőrzi minden csontjukat, egy sem törik el belőlük. Gonoszságuk öli meg a bűnösöket, s megbűnhődnek akik gyűlölik az igazat. De szolgáit az Úr megszabadítja, és senki sem bűnhődik, aki benne bízik.

Ef 5,21-32

Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében! Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak; ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszonyok is mindenben a férjüknek. Ti férjek, szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat! Önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjében az ige által megtisztítva megszentelje, és dicsővé tegye magának az egyházat, hogy sem folt, sem ránc, sem más efféle ne legyen rajta, hanem legyen szent és szeplőtlen. Ugyanígy a férfiak is úgy szeressék feleségüket, mint önnön testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti. Hiszen soha, senki sem gyűlöli a testét, hanem táplálja és ápolja, akárcsak Krisztus az egyházat, mert tagjai vagyunk az ő testének. ,,Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek'' [Ter 2,24]. Nagy titok ez; én pedig Krisztusról és az egyházról mondom!

Jn 6,60-69

Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: ,,Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?'' Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: ,,Megbotránkoztat ez titeket? Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt? A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, lélek és élet. De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.'' Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni. Majd hozzátette: ,,Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.'' Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak vele. Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: ,,Talán ti is el akartok menni?'' Simon Péter azt felelte: ,,Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.''

Évközi 21. vasárnap

2009. augusztus 23. - Évközi 21. vasárnap

Jézus tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták:
"Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?"
Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt
hozzájuk: "Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az
Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a
test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet.
De vannak közöttetek, akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva
tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni.
Aztán így folytatta: "Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám,
hacsak az Atya meg nem adja neki." Ettől kezdve tanítványai közül sokan
visszahúzódtak, és többé nem jártak vele.
Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el akartok menni?" Simon Péter
ezt válaszolta neki: "Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6,60-69

Elmélkedés:

Mit hozunk? Mit viszünk?
Abban az időben, amikor tizennégy évesen Pannonhalmára kerültem
gimnáziumba, az első érdekes tapasztalatom az volt, hogy az ország
különböző pontjairól származó osztálytársaim mind-mind mást hoztak
magukkal. Nem személyes tárgyakra, ruhákra vagy könyvekre gondolok, hanem
arra a háttérre, amelyet mindannyian odahaza kaptunk a családunktól és az
általános iskolától. Mindenki különböző tapasztalatokkal és élményekkel
rendelkezett, s az első napokban alig találtunk közös pontokat, ez persze
hamar változott. Tudásunk, műveltségünk sem volt ugyanazon a színvonalon,
és különböztek közösség-tapasztalataink, valamint hitbeli képzettségünk és
hitből fakadó vallásos magatartásunk is. Az első hónapok ismerkedései
alatt sokszor rácsodálkoztunk egymásra, miközben - legalábbis utólag
feltételezve - bencés szerzetes tanáraink és nevelőink tudatosan
figyelték, hogy ki mit hozott magával otthonról, s programokat szerveztek,
hogy mihamarabb a szükséges mértékig közös nevezőre hozzanak minket.

Gondolom, mindenkinek volt már hasonló élménye. Amikor bekerülünk egy új
közösségbe akár iskolában, akár munkahelyen vagy bármely más helyen és ott
új emberekkel ismerkedünk meg, akkor érdekes felfedezéseket tehetünk.
Vajon mit hozott magával a másik ember? Milyen neveltetést kapott? Milyen
kapcsolatai vannak másokkal? Mi a háttere? És amikor az ember befejezi az
iskolát vagy lejár a szerződése az adott munkahelyen, akkor felmerül a
másik kérdés: Mit visz magával? Mit tanult? Miben fejlődött? Milyen
élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodott? Hogyan tudja mindezt további
életében használni?

Az evangéliumban olyan emberekről hallottunk, akik hosszabb vagy rövidebb
ideig mesterüknek tekintették és tanítványként követték Jézust, de aztán
elhagyták őt. Úgy tűnik, hogy Jézus közelsége, az ő tanítása nem volt
életalakító hatással rájuk. De vajon mit vittek magukkal? És olyanokról is
hallottunk, akik továbbra is Jézussal maradtak. Vajon ők később mit vittek
magukkal?

Nyilvánvaló, hogy Jézusnak határozott célja volt azzal, hogy tanítványokat
vett maga mellé, s tanította, nevelte őket. Különböző előélettel
rendelkeztek ezek a különféle környezetből, háttérből érkező tanítványok.
Többségük egyszerű, szegény halász volt, de tehetősebb vámszedő is
követője lett. Voltak köztük jámborak és bűnös életből megtértek. Vannak
idősebbek és fiatalabbak. Az egyiket jószándék vezeti, a másik mindvégig
csak a maga hasznát lesi, gondoljunk csak az áruló Júdásra. Egyesek a
háttérben maradnak, s a nevükön kívül semmit sem tudunk meg róluk az
evangéliumokból, míg mások mindenhol jelen vannak, kérdeznek vagy éppen
tesznek valamit. Minden nap együtt vannak Jézussal, aki időként rendkívüli
gyógyító vagy természeti csodákat művel. Nap mint nap hallgatják
mesterüket, aki csodálatos tanításával sokakat megnyer, bár néha egészen
szokatlan, furcsa dolgokat mond, főként önmagáról és küldetéséről.
Lehetetlen, hogy ezek az emberek a Jézussal töltött hosszabb-rövidebb idő
alatt ne tanulnának semmit, ne gazdagodnának ismeretekben vagy
élményekben! Van, ki többet, s van, ki kevesebbet tanul.

De térjünk vissza az eredeti kérdéshez! Mit visznek magukkal, akik
elhagyták Jézust? Sokat biztosan nem, talán csak néhány emléket. A
Jézus-esemény úgy suhant rajtuk át szinte teljesen nyomtalanul, miként a
szél átfúj az ablak nélküli házon. Elpártolnak a Mestertől, nem követik
többé, s ezért jövőjük, sorsuk nem érdekes az evangélista számára.
Helyettük János inkább azokra irányítja figyelmünket, akik továbbra is
Jézussal maradnak, s engedik, hogy életüket átalakítsa az Úr. Ők, a
hűséggel kitartók felismerik, amit Péter a többiek nevében megvall: Nem
érdemes máshoz menni, mert az örök élet igéi Jézusnál, az Isten Fiánál
vannak (vö.: Jn 6,68). Őket küldi majd Jézus missziós útra, ők lesznek
majd ott az utolsó vacsorán, nekik nem lesz majd bátorságuk, hogy ott
legyenek a keresztúton, de az ő számukra fog majd megjelenni a feltámadt
Jézus. És mit visznek ők magukkal? A Feltámadottal való találkozás
élményét. A Jézus melletti kitartásuk odáig vezet, hogy igazi tanúságtevők
és a feltámadás hirdetői lesznek.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Istenünk, add, hogy készségesek legyünk befogadni az életet. Add, hogy
legyen bennünk erő, hogy fölemeljük fejünket, és föltekintsünk Jézusra,
akit értünk szegeztek keresztre. Add, hogy ne vesszünk el a hétköznapok
gondjaiban, hanem vegyük észre az odafönn-valókat. Add, hogy a
világosságban járjunk, ne pedig bűneink sötétségében. Köszönjük, hogy
Fiadban, Jézus Krisztusban az igazi Világosság jött közénk. Add, hogy
fölismerjük Őt, Neki szolgáljunk, ne pedig bálványoknak. Add, hogy mindig
úgy járhassuk életünk útját, hogy sose veszítsük szemünk elől: egyedül Te
vagy az Úr, a mi Istenünk.
______________________________

Évközi huszonegyedik vasárnap

„Íme az Ember!” – Egy pápa arcai.

MÉG Augusztus 31-ig megtekinthető aVAM Design Centerben.

Bővebb információ: www.imeazember.hu

Az egy és egyetlen Isten

2009. augusztus 23. Évközi huszonegyedik vasárnap

P. Alexander Kim, LC

Jn 6,60-69

Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: "Kemény beszéd. Ki hallgatja?" Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: "Botránkoztok rajta? Hátha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet, de vannak közöttetek, akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni. Aztán így folytatta: "Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha az Atya meg nem adja neki." Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el akartok menni?" Simon Péter felelt neki: "Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás. Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."

Bevezető imádság: Hiszek benned én Istenem. Semmiből hívtál életre és gondosan vigyázol rám. Még azt is tudod, mennyi hajszálam van. Hiszek határtalan jóságodban és félelmeimet, reményemet, szükségemet, vágyaimat, mindent szerető kezedbe helyezek. Szeretlek Uram, és szeretni akarlak teljes szívemből, értelmemmel, lelkemmel és minden erőmmel.

Kérés: Uram, segíts, hogy életem középpontjává tegyelek!

1. „Megbotránkoztat ez titeket?" Jézus soha nem festett rózsás, kényelmes életet az apostolok elé, amely beleillett volna a saját elgondolásaikba. Inkább kihívások elé állította, új magaslatokat tárt eléjük, amely a világnézetük megváltoztatását igényelte. Nem kell túl messzire mennünk vagy túl sokat keresgélnünk, hogy ma is olyan csoportokra bukkanjunk, amelyek az Egyháztól változást követelnek, mert a tanításait „túl keménynek” vagy „divatjamúltnak” titulálják. De Krisztus titokzatos Teste mindig félelem nélkül fogja hirdetni az igazságot. Krisztus ma tőlem is ezt kérdezi: „Megbotránkoztat ez téged? Te is el akarsz menni?” Engedelmességet kér tőlem, hogy elismerjem az Egyház tekintélyét, alázatosan lemondva minden makacs, szubjektív ítélkezésről. Kihívás elé állít, hogy hősként tegyek tanúságot a hitemről a jelenlegi életállapotomnak megfelelően, még akkor is, ha ez által nevetség tárgyává válok vagy elutasításban lesz részem a kollégáim vagy barátaim részéről. Jézus szeretően figyelmeztet engem, hogy ne forduljak vissza a bűnös élet felé. Arra kér, hogy minden nap hordozzam a keresztemet, tagadjam meg a büszkeségemet, önzésemet és kövessem Őt.

2. „Senki nem jöhet hozzám…" Szent Péter szavaival kérdezhetjük: „Akkor ki üdvözülhet?” (Lk 18,26). Jézus mondja, hogy Isten, az Atya úgy formálta az emberek szívét, hogy képesek legyenek befogadni az Ő Fiát. Isten mindenki számára tartogat egy helyet és egy időt. Az hogy mikor és hogyan hív bennünket, az ugyanolyan titok, mint az Ő végtelen szeretete. Ezért jóban, rosszban, jó vagy rossz időkben, betegségben vagy egészségben, állandóan nyitottnak, kitartónak és hűségesnek kell lennünk, hogy befogadhassuk Isten Fiát. Ha Isten, az Atya megadja nekem, hogy higgyek és elfogadjam Krisztust Megváltómnak, hogy higgyek az Oltáriszentségben való jelenlétében, hogy bízzak a gyónás általi bűnbocsánatban, mi másra van még szükségem?

3. „Uram, kihez menjünk?" Csak az igazság képes oltani a szomjat, amelyre az értelmünk áhítozik. Csak az Élet és Jóság Forrása képes az akaratunk folytonos vágyait kielégíteni. Csak az Isten Bárányának áldozata - aki vérét ontotta értünk - tud felszabadítani minket a bűn szolgaságából. Csak a szeretet tudja meghódítani a szívünket és betölteni véget nem érő örömmel. Kihez mehetnénk? Melyik teremtményhez, ideálhoz vagy földi kincshez fordulhatnánk az örök élettel szemben? Péter kérdése egy rejtett hitvallás: Te vagy az „Egy és az Egyedüli” nincs más, aki hozzád fogható. Ez nem egy őrült kijelentés vagy egy logikátlan következtetés. Sokkal inkább abból fakad, hogy Péter elfogad téged, mint Krisztust az örök élet hordozóját. A Tibériás tavánál az Atya Jézushoz vonzotta Pétert és Jézus őt „sziklává” emelte, mert megvallotta a hitét. Péter utódai az évszázadok óta erősítik a hitet testvéreikben, szüntelenül megvallva: „Te vagy a Krisztus” (Mt 16,16).

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, kérlek, adj nekem kegyelmet, hogy alázatosan elfogadjam az evangéliumot és a hitet, hogy szeretettel öleljem magamhoz, főként akkor, amikor emberileg nehéz elfogadni azt. Engedd, hogy Szent Péterrel együtt én is így feleljek neked: „Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.” (Jn 6,69)

Elhatározás: A mai napon minden szavammal és tettemmel igyekszem kinyilvánítani a hitemet azok előtt, akikkel ma kapcsolatba kerülök.


A Pápa ima szándéka 2009. augusztus hónapra:

- Hogy a közvélemény jobban észrevegye a kitelepítettek és a menekültek millióinak problémáját, és hogy konkrét megoldásokat találjanak gyakran tragikus helyzetükre.

- Hogy azoknak a keresztényeknek, akiket nem kevés országban Krisztus neve miatt hátrányosan megkülönböztetnek és üldöznek, elismerjék az emberi jogokat, az egyenlőséget és a vallásszabadságot, úgyhogy saját hitüket szabadon élhessék és megvallhassák.


--~--~---------~--~----~------
------~-------~--~----~
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger