További gondolatok...
2009. augusztus 30., vasárnap
Évközi idő, B év, évközi idő 22. vasárnapja
További gondolatok...
ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP
(B. Ildefonso Schuster)
Hallgass azokra a rendelkezésekre, amelyekre tanítalak
Most pedig, Izrael, hallgass azokra a parancsokra és rendeletekre, amelyekre tanítalak, hogy megtartsd őket, s így élhess és elérhesd és birtokolhasd azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene majd nektek ad. Ne tegyetek hozzá semmit se ahhoz az igéhez, amelyet hozzátok intézek, se el ne vegyetek belőle: tartsátok meg az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket parancsolok nektek. Tartsátok meg tehát őket, és azok szerint cselekedjetek, mert ez lesz a ti bölcsességtek és értelmességtek bizonysága a népek előtt, hogy amikor meghallják mindezeket a parancsokat, azt mondják: ,,Íme, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet.'' Nincs is más ilyen nagy nemzet, amelyhez istenei olyan közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Urunk, Istenünk, valahányszor kérjük. Vagy melyik az a másik ilyen dicső nemzet, amelynek olyan szertartásai, olyan igazságos rendeletei lennének, mint ez az egész törvény, amelyet ma én szemetek elé tárok?
Dávid zsoltára. Uram, ki lakhat sátradban? Ki tartózkodhat szent hegyeden? Az, aki szeplőtelenül jár, és igazságot cselekszik, aki igazat gondol szívében, aki nyelvével nem követ el álnokságot, felebarátjának nem tesz rosszat, nem ad hitelt embertársa gyalázásának. Aki előtt a gonosz nem ér semmit, de nagyra tartja azokat, akik az Urat félik. Aki esküjét nem vonja vissza, még ha kárára is van, pénzét nem adja kamatra, s vesztegető ajándékot nem fogad el az ártatlan ellen.Aki így cselekszik, meg nem inog sohasem.
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától származik, akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak. Szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének. Azért vessetek el minden tisztátalanságot és a különféle gonoszságokat, és fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket. Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva. Mert ez a tiszta és szeplőtlen vallásosság az Isten és Atya előtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket szorongatásukban, és önmagunkat szeplőtelenül megőrizni ettől a világtól.
Ekkor köréje gyülekeztek a farizeusok, és néhány írástudó, aki Jeruzsálemből jött. Ezek azt látva, hogy tanítványai közül egyesek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, morgolódtak. Mert a farizeusok és általában a zsidók, hacsak kezüket gyakran nem mossák, nem esznek, követve a régiek hagyományait. Ha a piacról jönnek, nem esznek, amíg meg nem fürdenek; és sok egyéb dolog van, amit hagyományaik szerint meg kell tartaniuk: a poharak és korsók, a rézedények és ágyak mosását. Megkérdezték tehát őt a farizeusok és írástudók: ,,Miért nem élnek tanítványaid a régiek hagyománya szerint, miért esznek kenyeret közönséges kézzel?'' Ő ezt felelte nekik: ,,Helyesen jövendölt rólatok Izajás, képmutatók, amint írva van: ,,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek, ha emberi tudományt és parancsokat tanítanak'' [Iz 29,13]. Mert Isten parancsát elhagyva az emberek hagyományait tartjátok, a korsók és poharak mosását, és sok egyéb ezekhez hasonló dolgot cselekedtek.'' Ezután ismét magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: ,,Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert.''Évközi 22. vasárnap
Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok, és néhány írástudó
Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis
mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók
ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így
tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek,
míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így
például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: "Miért nem követik
tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?" Ezt
a választ adta nekik: "Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás,
amint írva van: "Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van
tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi
parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi
hagyományokhoz ragaszkodtok."
Majd ismét magához szólította a népet, és így szólt: "Hallgassatok rám
mindnyájan, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe,
ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert
tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz
gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság,
rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság.
Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.
Mk 7,1-8. 14-15. 21-23
Elmélkedés:
Mi van bennünk?
Egykor bencés tanárom mesélte, hogy egy alkalommal meglátogatott egy
iskolát, s ottléte során nem csak a pedagógusokkal ismerkedett meg, hanem
a gyerekekkel is találkozott. Miután az egyik osztályban hosszasan
elbeszélgetett a tanulókkal, s éppen búcsúzni készült, egy Eszter nevű
kislány - lám, nem csak nekem vannak ilyen nevű ismerőseim - odament
hozzá, és egy gyönyörűen becsomagolt, arany szalaggal átkötött kis
dobozkát nyújtott neki ajándékként. A tanár ösztönösen megkérdezte: "Mi
van a csomagban?" Eszter a legnagyobb nyugalommal ezt válaszolta: "Nincs
benne semmi." Aztán amikor észrevette a tanár meglepődését, büszkén
hozzátette: "De én készítettem."
A történet azért jutott eszembe, mert a mai vasárnap evangéliuma azt a
kérdést feszegeti, hogy mi van az emberben? Mi lakik bennünk? Jézus is a
belső dolgokra, a bennünk lakó dolgokra szeretné irányítani a
figyelmünket. Mert Isten számára tényleg nem fontos, hogy milyen a
külsőnk, milyen a csomagolásunk, milyen díszcsomagolásba burkoljunk
magunkat, hogy elrejtsük igazi énünket mások elől. Isten a szívünk mélyére
néz, s jól tudja, hogy mi lakik a lelkünk mélyén.
Az évszázadok során kialakult filozófiák és világnézetek különféleképpen
vélekednek az emberről. Más és más az ember-képük. Létezik olyan
elképzelés, amely az embert tulajdonképpen egy géphez hasonlítja. Ezek
szerint az emberben mindenféle változás és fejlődés külső hatásokra megy
végbe. A kívülről jövő, s általunk befolyásolhatatlan körülmények,
élmények és hatások alakítják az embert. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs
bennünk semmi, mindent magunknak kell megcsinálnunk annak megfelelően,
ahogyan ezt a körülmények engedik.
Egy másik elképzelés szerint az ember egy jól beprogramozott és finoman
beállított biológiai szerkezet. Van bennünk valami, de ez sokszor
kiismerhetetlen. Belső törvények, ismeretlen benső mélységben rejlő
szabályok, mértékek szerint élünk, amelyeket csak részben tudunk
szabályozni. Úgy vagyunk megalkotva, hogy emberi képességeink,
tulajdonságaink határozzák meg alapvetően életünket, s ettől nem nagyon
tudunk eltérni.
Egy harmadik elgondolás szerint, amely talán a legemberibbnek tűnik, az
emberben inkább lehetőségek vannak, amelyeket belső képességeink
segítségével kötelesek lennénk kibontakoztatni, de a különféle külső erők
megakadályoznak minket ebben. Tehát a fejlődésre lennénk hivatottak, de
környezetünk sokszor lehetetlenné teszi, meggátolja ezt. Bizonyára ebben
is van igazság, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, hogy terveink,
elképzeléseink minden igyekezet ellenére akadályokba ütköznek, s
megvalósításuk lehetetlenné válik. Az emberről alkotott elgondolások tehát
egészen különböznek. Vagy nincs bennünk semmi, vagy minden megvan bennünk,
vagy csupán lehetőségek rejlenek bennünk.
Jézus is éppen arra kíváncsi, hogy mi van bennünk. A szentírás egyik
legérdekesebb jelenete az, amikor kiűzi a jeruzsálemi templomból a
kereskedőket és a pénzváltókat (Jn 2,13-25), majd pedig a húsvéti ünnepek
alkalmával csodákat tesz a városban. Ezen rendkívüli jel és más csodák
láttán egyesek hittek benne, míg mások elutasították. A jelenet a
következőkkel zárul: "Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte
mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az
emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben" (Jn 2,24-25). A mai
evangélium pedig mindazon rossz tulajdonságok konkrét felsorolásával
zárul, ami az emberben lakik. Az Isten rólunk, emberekről alkotott képe
ezzel még nem teljes, hiszen annak köszönhetően, hogy az ő képmására
vagyunk teremtve, számos jó tulajdonság van bennünk. Az a tény, hogy Isten
képmását hordozzuk magunkban és magunkon azt is jelenti, hogy nem
önmagunkért élünk, hanem Istenért. Azt nevezzük bűnnek, amikor önmagunkért
élünk, s nem gondolunk Istenre. De nem kötelező nekünk a bűnök útján
járnunk. Van számunkra más lehetőség is, szívünk megtérésének lehetősége,
amely új úton indít el minket, hogy olyanná váljunk, amilyennek Isten
megálmodott minket, elképzelt minden embert. Ő ugyanis a bensőket nézi, s
a szívünkben lakó jót látja. Emberi fejlődésünk lehet önmegvalósítás, de
lehet az isteni kegyelem által végbement lelki újjászületés is. Jézus
példája talán segíthet a választásban. Az ő kereszthalála nem
önmegvalósítás, hanem önfeláldozás. Életét a mennyei Atyának adja, mintha
csak ezt mondaná: "Nincs bennem semmi. De Atyám alakított ilyenné." Talán
ehhez hasonlót mondhatunk el mi is, ha életünket Isten és az emberek
szolgálatára szenteljük. Így válik igazi értékké, s ajándékká életünk,
amelyben talán nincs is semmi, mint ahogy Eszter díszdoboza is üres volt.
Engedjük, hogy Isten keze alakítson minket, s akkor ez az átalakulás nem
felszínes csomagolás lesz csupán, hanem szívünket átformáló megtérés.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne
gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk
Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat.
Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig
leborulni Istenséged titka előtt.
______________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Évközi huszonkettedik vasárnap
„Íme az Ember!” – Egy pápa arcai.
MÉG augusztus 31-ig megtekinthető aVAM Design Centerben.
Találkozzunk a kiállításon!
Hazánkba látogat Arturo Mari, hogy ünnepélyesen lezárja az „Íme az ember – Egy pápa arcai” fotókiállítást 2009. augusztus 31-én, a VAM Design Centerben. A világhírű fotós, aki hat pápa munkásságát kísérte figyelemmel, 16 órai kezdettel „Találkozunk a Paradicsomban” című könyvét dedikálja az érdeklődőknek a kiállítás területén. A dedikálás 18 óráig tart.
Mi szakíthat el Jézus szeretetétől?
2009. augusztus 30. – Évközi huszonkettedik vasárnap
P. Andrew Mulcahey LC
Mk 7,1-8, 14-15, 21-23
Ekkor köréje gyülekeztek a farizeusok, és néhány írástudó, aki Jeruzsálemből jött. Ezek azt látva, hogy tanítványai közül egyesek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, morgolódtak. Mert a farizeusok és általában a zsidók, hacsak kezüket gyakran nem mossák, nem esznek, követve a régiek hagyományait. Ha a piacról jönnek, nem esznek, amíg meg nem fürdenek; és sok egyéb dolog van, amit hagyományaik szerint meg kell tartaniuk: a poharak és korsók, a rézedények és ágyak mosását. Megkérdezték tehát őt a farizeusok és írástudók: ,,Miért nem élnek tanítványaid a régiek hagyománya szerint, miért esznek kenyeret közönséges kézzel?'' Ő ezt felelte nekik: ,,Helyesen jövendölt rólatok Izajás, képmutatók, amint írva van: ,,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek, ha emberi tudományt és parancsokat tanítanak''. Mert Isten parancsát elhagyva az emberek hagyományait tartjátok, a korsók és poharak mosását, és sok egyéb ezekhez hasonló dolgot cselekedtek.'' Ezután ismét magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: ,,Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert.''
Bevezető imádság: Uram segíts, hogy mai napon előítéletek nélkül és nyitott szívvel fogadjam evangéliumod üzenetét. Uram, te tudod, hogy veszélyben vagyok, amikor csak üres szabályokat követek, ahelyett, hogy téged állítanálak cselekedeteim középpontjába. Legyen tetszésedre imádságom, amelyben odaadom neked magam!
Kérés: Uram, add, hogy bízzak kegyelmed hatalmában!
1. A valóságos veszélyekre figyelj! Jézus semmitől sem félt, még az ördögtől sem. Nem félt attól, hogy nyíltan vállalja véleményét, és nem félt attól sem, hogy a nehezebbik utat válassza. Még amikor vérrel verejtékezett, akkor sem félt attól, hogy teljesítse – mint Isten szenvedő szolgája – Atyja akaratát. Szavaival és egész életével folyamatosan bátorította követőit, hogy a veszélyeket tartsák szem előtt, és imádkozzanak, hogy kísértésbe ne essenek. Tudta, hogy kívül vannak valóságos veszélyek: „Ha jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki azt, és dobd el magadtól.(Mt 5,29) Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül! (Vö. Mt 18,6) „ Óvakodjatok a farizeusok kovászától!” (Mt 16,6) A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát! (Lk 22,31) Krisztus mindig világosan szemünk elé tárja az életünkben ránk leselkedő veszélyeket.
2. Nem akarom tőled elvenni a veszélyeket. Krisztus világossá teszi számunkra, amit mi magunk is megtapasztalunk, hogy Isten nem fogja távol tartani normális esetben tőlünk ezeket a veszélyeket. A veszélyek megmaradnak, legyenek azok akár kívülről jövő veszélyek - „Atyám, nem azt kérem, hogy vedd ki a világból őket” – vagy akár belülről fakadó veszélyek. Amikor szent Pál kérte Krisztust, hogy vegye ki testéből a tövist, Jézus csak ezt válaszolta: „Elég neked az én kegyelmem” (2 Kor 12,9). Nehéz megértenünk, miért van az, hogy Isten láthatóan hagyja ezeket a szenvedéseket? Azonban talán a mai evangélium részletében megtalálhatjuk erre a választ. A szükség és a szenvedés közel tartja szívünket Krisztushoz. Ne történhessen meg soha, hogy egy keresztényről ezt lehessen mondani: „Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem.”
3. A kegyelmet akarom nektek adni, hogy túléljetek minden veszélyt. Krisztusban semmilyen félelem nem volt, amikor elküldte az apostolokat a világba, pedig pontosan tudta, milyen külső és belső veszélyek várnak rájuk. Úgy küldte őket, „mint bárányokat a farkasok közé” (Vö.Mt 10,16), olyan világba küldte őket, ahol „gyűlölni fognak titeket, ahogyan engem is gyűlöltek” (Vö.Mt 24,9). Jézus általunk – törékeny agyagedények által – terjeszti ki isteni szavát és drága kegyelmét a világra. A földön helyettesei által mondja nekünk: „Ne féljetek!” Ezen kívül azt várja tőlünk, hogy gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt. Mi ennek a bizalomnak a kulcsa? Nem más, mint az alázatos ember, aki mindig kész önmagába nézni, hogy a legkisebb kísértést és szennyet is távol tartsa a szívétől, és így otthont készít szívében Krisztusnak. Ki, vagy mi tud minket elszakítani Krisztus szeretetétől? Mi mástól kell félnünk, mint „a rossztól, ami belülről származik, és beszennyezi az embert.”
Beszélgetés Krisztussal: Hálát adok neked Uram, hogy emlékeztetsz mindig arra, milyen jó veled barátságban lenni, s egyben vállalni az ebből származó felelősséget is. Kérlek, adj nekem erőt és bátorságot, hogy örömhíred terjesztőjeként és követeként éljek! Segíts Uram, hogy életemmel munkámban és minden más területen is folyamatosan terjesszem a szeretet üzenetét!
Elhatározás: A mai napon időt fogok szakítani arra, hogy Krisztus segítségét kérjem, s így szívemből eltávolítsak minden bűnre vezető kísértést. Felírom ezeket a dolgokat és konkrét megoldást keresek arra, hogy megtisztítsam ezektől szívemet.
Erdő Péter bíboros atya 2009. augusztusi imaszándéka:
Hogy Szent István király közbenjárására népünk fennmaradjon és a keresztény hit útján járjon.
--~--~---------~--~----~------
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Szent Pál évét segíti.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
-~----------~----~----~----~--