2009. szeptember 27., vasárnap

Évközi idő, B év, évközi idő 26. vasárnapja

Évközi idő, B év, évközi idő 26. vasárnapja

Ma, a Szentírás vasárnapján nem egy égből ledobott márvány táblát koszorúzunk meg, hanem ahhoz a könyvhöz járulunk, melyből a lét titka, és saját életünk titka is kifejthető. Minél jobban megismerjük a Bibliát, annál élőbb kapcsolatban tudunk együttműködni a minket megszólító Istennel.
További gondolatok...

ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP

2009.09.27. vasárnap: ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP

(PÁLI SZENT VINCE)

Bárcsak az Úr egész népe próféta volna


Szám 11,25-29

Ekkor leszállt az Úr a felhőben, szólt hozzá és elvett abból a lélekből, amely Mózesen volt, s odaadta a hetven férfinak. Ezek, amikor megnyugodott rajtuk a Lélek, akkor prófétálni kezdtek, máskor azonban nem. Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiket Eldádnak, a másikat Medádnak hívták; ezeken is megnyugodott a Lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, csak nem mentek ki a sátorhoz. Amikor ezek prófétálni kezdtek a táborban, elszaladt egy legény, s jelentette Mózesnek: ,,Eldád és Medád prófétálnak a táborban.'' Nyomban azt mondta Józsue, Nún fia, Mózesnek sokak közül kiválasztott szolgája: ,,Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!'' Ám ő azt mondta: ,,Mit féltékenykedsz miattam? Bárcsak az egész nép prófétálna, s az Úr nekik adná Lelkét!''

Zs 18B

A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat. Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket: az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk. Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának. Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát. Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges. Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől, és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok. Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!

Jak 5,1-6

Rajta hát, gazdagok! Sírjatok, jajveszékeljetek a nyomorúságok miatt, amelyek rátok következnek! Gazdagságotok elpusztult, ruháitokat megemésztette a moly. Aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, a rozsdája tanúskodni fog ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Még az utolsó napokban is gyűjtögettetek! Íme, a munkások bére, akik mezőiteket learatták, s amelyet ti megdézsmáltatok, felkiáltott, és az aratók kiáltása eljutott a Seregek Urának fülébe. Lakmároztatok a földön, és bujaságban hizlaltátok szíveteket a leölés napjára! Elítéltétek és megöltétek az igazat, s ő nem állt ellent nektek!

Mk 9,38-43.45.47-48

Ekkor János azt mondta neki: ,,Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz, de nem követ minket. Megtiltottuk neki.'' Jézus azt felelte: ,,Ne tiltsátok meg neki! Mert senki, aki az én nevemben csodát tesz, nem fog engem egyhamar szidalmazni. Hiszen aki nincs ellenetek, veletek van. Mert aki csak egy pohár vizet ad is nektek inni az én nevemben, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát. Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem: jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék. Ha a kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt: jobb neked csonkán az életre bemenned, mint két kezeddel együtt a gyehennába jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat téged, vágd le azt; jobb neked sántán az örök életre bemenned, mint ha két lábaddal együtt a gyehenna olthatatlan tüzére vetnek. Ha a szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt; jobb neked fél szemmel az Isten országába bemenned, mintha két szemmel a gyehenna tüzére vetnek, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik [Iz 66,24].

Évközi 26. vasárnap

2009. szeptember 27. - Évközi 26. vasárnap
Szentírásvasárnap

Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: "Mester, láttunk
valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk.
Megtiltottuk neki, mert nem követ minket." Jézus ezt válaszolta: "Ne
tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen
szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár
csak egy pohár vizet is az én nevemben, - azért, mert Krisztuséi vagytok,
- bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat
egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha
malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed
megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel
a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat,
vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat
olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb
fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra
jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik."
Mk 9,38-43. 45. 47-48

Elmélkedés:

Jézus nevében
Szent Ferenc életrajzában olvasom, hogy amikor Jézus nevét kiejtette vagy
meghallotta, vidámság és öröm töltöttel el, egészen megváltozott, mintha
édes mézet ízlelt volna meg vagy gyönyörű zenét hallott volna éppen.
Megfeledkezett a körülötte lévő dolgokról, annyira elmerült a Jézus
nevéről való elmélkedésben. E különleges tiszteletet ismervén nem tartjuk
túlzásnak, hogy Assisi városának világszerte ismert szentje a
végrendeletében meghagyta, hogy a testvérek gyűjtsenek össze és tartsanak
nagy tiszteletben minden apró kis papírt, amelyen Jézus neve olvasható.
Egyik követője, a ferences szerzetes Sziénai Szent Bernardin a középkor
egyik legnagyobb hitszónoka és Jézus neve tiszteletének nagy terjesztője
volt. Prédikációi végén kis táblát szokott felmutatni a hallgatóságnak,
amelyen Jézus nevének görög betűs rövidítése (IHS) volt látható.

E középkori jámbor tisztelettől igencsak messze kerültünk, hiszen a mai
közbeszédben sajnos gyakrabban fordul elő Jézus nevének tiszteletlen
kiejtése, mintsem tiszteletteljes használata. Mintha sokan megfeledkeztek
volna a szentírás tanításáról: "Bármit tesztek, szóval vagy tettel,
mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!" (Kol 3,17). A vallásosságát kicsit
is komolyan vevő keresztény ember minden cselekedetét Jézus nevével kezdi
és fejezi be. Vonatkozik ez mindenekelőtt az imádságra, de a munkára, a
pihenésre és az utazásra is. Még manapság is találkozok idős emberekkel,
akik így köszönnek a papnak: "Dicsértessék a Jézus neve!"

Az újszövetségben számos példáját találjuk a Jézus nevében történő
cselekvésnek. Az Úr azt kéri például tanítványaitól, hogy az ő nevében
jöjjenek össze (vö.: Mt 18,20) és imádkozzanak. Kéréseik meghallgatásra
találnak, ha az ő nevében terjesztik azokat a mennyei Atya elé (vö.: Jn
16,23). A mennybemenetelkor az apostolok azt a parancsot kapják, hogy
Jézus nevében megtérést és bűnbocsánatot hirdessenek (vö.: Lk 24,47), s
később is megtapasztalják, hogy gyógyító erővel rendelkeznek, ha Jézus
nevét hívják segítségül, gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Péter
apostol meggyógyítja a bénát a jeruzsálemi templomban (vö.: ApCsel
3,1-10).

A mai vasárnap evangéliumában arról olvasunk, hogy a tanítványok
idegenkedve, értetlenül szemlélik, hogy valaki a Mester nevében jót tesz,
és megtiltják neki ezt. Jézus viszont megengedi, hogy az ő nevében ne csak
tanítványi körének tagjai, hanem mások is jót tegyenek.

Jézus nevének megvallása az ő személyéhez és az általa létrehozott
közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket, ez válik nyilvánvalóvá a nevében
történő megkeresztelkedéskor. Miként az őskeresztény időkben az apostolok
azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem
féltek attól sem, hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni,
ugyanúgy nekünk is keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell
dicsőséget szereznünk. Méltatlan életünkkel soha ne adjunk okot arra, hogy
miattunk Jézus nevét gyalázzák vagy szidják! Jézus neve üdvözítőt,
szabadítót jelent. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy üdvösség
művének megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá
való ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség
elnyerésére törekszünk.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Téged dicsőítünk, hiszen mindenütt téged ünnepelnek, Halhatatlan,
Fáradhatatlan, Örökkévaló! Te vagy a lélek életének példaképe, te vagy
boldog Atyánk, Királyunk és Istenünk. Ha Terád tekintünk, Uram, nem halunk
meg. Ha megvalljuk nevedet, nem veszünk el. Ha Hozzád imádkozunk,
meghallgatást nyerünk.
Ókeresztény imádság
______________________________

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger