2010. október 24., vasárnap

Évközi 30. vasárnap, Missziós Világnap

2010. október 24. – Évközi 30. vasárnap, Missziós Világnap

  Abban az időben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották,
  másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: Két ember
  fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A
  farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy
  nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő,
  mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből,
  amim van.
  A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem
  a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Mondom
  nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki
  magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt
  felmagasztalják.
  Lk 18,9-14

  Elmélkedés:
  Krisztushoz vezetni
  Ma, a Missziós Világnapon Szolánói Szent Ferencről, egy olyan szentről
  szeretnék először is beszélni, aki talán kevésbé ismert a magyar hívek
  körében, pedig ő a ferences misszionáriusok pártfogója világszerte és Peru
  fővárosának, Limának a védőszentje. Szolánói Szent Ferenc 1549-ben
  Spanyolországban született. Bár gyermekkorában egy jezsuita szerzetesek
  által vezetett iskolába járt, ő 16 éves korában a ferences rendbe kérte
  felvételét, s abban bízott, hogy majd ferences szerzetesként missziósként
  élheti életét a világ egy másik földrészén. Pappá szentelését követően
  elöljárói zenetanítással bízták meg, mert kiváló zenésznek bizonyult. A
  csengő hangú, a szentírást kiválóan ismerő és ugyanakkor igen meggyőzően
  prédikáló szerzetes nagy tiszteletnek örvendett a nép körében, és Andalúzia
  apostolaként emlegették. Részben a személye felé irányuló túlzott rajongás
  elől menekülve, de még inkább a fiatalkorától benne élő missziós lelkülettől
  vezetve Dél-Amerika vidékeire kérte áthelyezését, ahol a kereszténység még
  alig terjedt el az új világ felfedezését követően. Vágya teljesült,
  Dél-Amerikába utazhatott. Ettől kezdve Peruban apostolkodott. Amíg nem
  tanulta meg a helyi indián lakosság nyelvét, a muzsika révén férkőzött a
  szívükbe. Művészi szinten játszott hegedűn, s gyönyörű játéka teljesen
  elbűvölte az indiánokat. Az ilyen kapcsolatteremtést követően már könnyebben
  hirdette nekik az evangélium igazságát. Innen származik, hogy festményeken
  és szobrokon ferences ruhában és hegedűvel a kezében ábrázolják. Szolánói
  Szent Ferenc életrajzírói lejegyzik, hogy sokszor éjnek idején kiosont a
  kolostorból, a közeli templomba sietett, letérdelt és szemét a
  tabernákulumra szegezte. Örömében nem egyszer ujjongva futott vissza
  hegedűjéért, s gyönyörű zenéket rögtönzött az Oltáriszentség előtt.
  Egy példa ez a több évszázaddal ezelőtti időkből, amikor új világrészek
  felfedezését követően az őslakosságot sokszor kizsákmányoló hódítók mellett
  megjelentek a keresztény hitet terjesztő misszionárius szerzetesek és papok
  is. Ugyanakkor a mai időkben szintén szükség van arra, hogy missziósok
  induljanak olyan területek lakosságához, akik még nem ismerték meg
  Krisztust. A missziós tevékenység célja kétirányú. Egyrészt elvinni a
  krisztusi tanítást azokhoz, akik azt még nem ismerik, másrészt Krisztushoz
  vezetni az embereket. Minden esetben a közösség életerejét mutatja az, hogy
  mennyire él benne a missziós lelkesedés. Egyaránt igaz ez a plébániai
  közösségekre, a lelkiségi mozgalmakra és az egész Egyházra. Az
  evangelizáció és a misszió elsődleges formája a tanúságtétel. A missziósok
  nem csupán szavukkal hirdetik az evangélium tanítását, hanem elmennek az
  isteni igazságra vágyakozó népekhez, az emberek között élnek, és életük
  tanúságtételével erősítik meg mindazt, amit hirdetnek. Krisztus életformája
  szerint él és erre az életformára tanítja az embereket is. Közösségeket
  szervez, ahogyan Jézus is közösségbe gyűjtötte egykor az embereket. A
  missziós Krisztus szeretetével fordul a szegényekhez, az ő jóságával tekint
  a betegekre, és az ő irgalmával szólítja meg a bűnösöket.
  A Missziós Világnap minden esztendőben, így az idei évben is alkalmat ad
  nekünk arra, hogy figyelmünket az evangélium lelkes hirdetőre irányítsuk.
  Imáinkkal segítsük őket, adományainkkal pedig támogassuk munkájukat, amelyet
  a világ számos pontján végeznek. Ugyanakkor meg kell újítanunk
  elkötelezettségünket Krisztus iránt, akinek örömhíre életünket alakító erő.
  Krisztus megmutatja nekünk az üdvösség útját, amelyen nekünk hittel kell
  haladnunk, s másokat is erre az útra kell vezetnünk. Mindannyiunk hivatása,
  hogy hirdessük az üdvösség evangéliumát! Mi is missziósok vagyunk abban az
  értelemben, hogy Krisztushoz vezethetjük az embereket.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Uram, Jézus, te elhoztad nekünk az örök élet tanítását és megmutattad nekünk
  az üdvösségre vezető utat, amely a szeretet útja. Saját környezetemben én is
  hirdetni akarom az evangéliumot, s tanúságot szeretnék tenni arról, hogy
  hozzád tartozom, veled élek közösségben. Adj nekem lelkesedést és
  bátorságot, hogy mindenkit hozzád vezessek!
  ______________________________
__
  Aktuális:
  Kedves barátaim!
  A Devecseri Plébánia meleg étel felajánlásokat vár a kármentesítésben segítő
  önkéntesek számára. Hétfőtől csütörtökig (október 25-28.) 150 adag ebédre és
  ugyanennyi vacsorára volna szükség. Előzetes egyeztetés feltétlenül
  szükséges. Telefon: 06-88/224-091, 06-20/823-0596
  Minden egyéb felajánlásnál szintén kérik az előzetes egyeztetést.
  Ruhaadományra a továbbiakban nincs szükség.
  Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom