Évközi idő, 28. hét Szerda
A Második
törvénykönyvben olvasható előírás szerint esztendőről esztendőre minden
termés egytizedét az Úr szentélyébe kellett vinni, s ott elfogyasztani a
levitával, háromévenként pedig ugyanezt a levitán kívül az idegeneknek,
árváknak és özvegyeknek kellett odaadni. Az igazságosság és irgalmasság
cselekedete is volt az a gesztus, miközben a termésért minden javak
Teremtőjének adtak hálát általa. Pusztán formális cselekedetté válva
azonban elveszítette jelentését, és többé már nem az Istennel való
kapcsolat elmélyítését és az abból fakadó emberszeretetet szolgálta,
hanem önelégült dicsekvésre adott alkalmat. Meg kell tenni azt a jót,
amire az igazságosság és Isten szeretete nap mint nap felszólít, és nem
szabad elhagyni azt a jót, amire az Egyház törvényei, mint minimumra
köteleznek. (Adoremus 2005.)
További gondolatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése