2010. november 28., vasárnap

Advent 1. vasárnapja

2010. november 28. - Advent 1. vasárnapja

  Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön,
  ugyanaz történik, mint Noé napjaiban. A vízözön előtti napokban az emberek
  ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek –, egészen addig a napig, amikor
  Noé beszállt a bárkába. Semmit sem sejtettek mindaddig, míg be nem
  következett a katasztrófa, és a víz el nem sodorta mindannyiukat. Így lesz
  ez akkor is, amikor az Emberfia eljön. Ha akkor ketten lesznek kint a mezőn,
  az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ha két asszony őröl a malmával,
  az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Virrasszatok tehát, mert nem
  tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház
  gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem
  hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az
  Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok.
  Mt 24,37-44


  Elmélkedés:
  El kell érnünk Betlehembe
  Ez a tél még megváltatlan,
  nincs rá mentség; fehér paplan,
  se hó, se hold nem világol –
  amíg fölragyog a jászol
  hordjuk szívünk szakadatlan,
  kormos arcot száz darabban,
  nincs ajándék, semmi tömjén –
  rí Boldizsár, Menyhért meg én.
  Nagy Gáspár egyik verséből (Hótalan a hegyek inge) származik a fenti idézet.
  Lassan belépünk a decemberbe, amely hónap elhozza nekünk az esztendő
  legszebb ünnepét, a karácsonyt. A napok egyre hidegebbek, egyre sötétebbek,
  itt a tél. Mindannyian igyekszünk behúzódni otthonunkba, egyesek a meleg
  lakásba, mások a kevésbé fűtöttbe, mert nem telik arra, hogy nagyobb meleg
  legyen otthonukban. Az ablakon át nézzük a kopár tájat, melyet ilyenkorra
  néha már betakar a hó. Ez a tél még megváltatlan. Még nem jött el a
  Megváltó, de most elkezdjük a várakozást. Advent első vasárnapján csupán
  egyetlen gyertya lángja töri meg a sötétséget, de már ez a parányi fény is
  reményt nyújt nekünk: érdemes várakoznunk és készülődnünk, mert közeledik a
  Megváltó születésének napja. Adventi koszorúnk első gyertyájának fénye már
  magába rejti azt a világosságot, amely a betlehemi jászolban fekvő
  Gyermekből fog felragyogni.
  Kormos arcunkat és bűnös szívünket illik megtisztítani az ünnepre. Az advent
  kellő időt biztosít ehhez számunkra. Jeges, fagyott járdákon és utakon kopog
  cipőnk a templom felé a hajnali órákban, mert a hajnali misék különös
  hangulatát és kegyelmét kár volna kihagyni. Az advent kegyelmi idő, a
  bűnbánat ideje, a lélek-tisztítás ideje. A lelki éberség, a virrasztás ideje
  ez mindannyiunk számára. Jézus születése a világtörténelem legfontosabb
  pillanata. A vele való találkozás és benne Isten Fiának felismerése az
  életem legfontosabb pillanata lehet. Bár méltatlanok vagyunk rá, Isten mégis
  a mi emberi világunkat választotta cselekvésének színterévé. Jézus eljön
  világunkba és megérkezik az én kis világomba is. Ő a Megváltó, akinek
  születésére készülünk most, az adventi időben.
  A mai nap evangéliuma a várakozás fontosságára hívja fel figyelmünket.
  Várakozásunk azonban máskor sem, de most, e kegyelmi időszakban főleg nem
  lehet tétlen, hanem hitünk ébresztését, növekedését szolgálja. Hit nélkül
  ugyanis legfeljebb egy ugyanolyan kisdedet látunk majd szenteste Jézusban,
  mint akármelyik más gyermekben. Vajon megnyílik-e szemünk, szívünk, lelkünk,
  hogy meglássuk az isteni Megváltót? Ne szalasszuk el életünk nagy
  lehetőségét, a messiással való találkozást!
  E napokban néha rápillantok az üzletek kirakataiban a műhóval fedett
  szarvasokra és télapókra. Mindenütt csillogó ajándékok, fenyőfák, gyertyák.
  Ez a világ még megváltatlan. Az ünnepből jó üzletet, jó vásárt csináló világ
  még megváltatlan. A figyelmünket a jászolban fekvő Gyermekről elvonó
  káprázatos világ még megváltatlan. S e világ el is múlik, el is tűnik,
  anélkül, hogy észrevenné a Megváltót.
  A költő, Nagy Gáspár így fejezi be fentebb idézett versét:
  Az indul el akaratlan
  kinek angyala jelen van,
  hótalan a hegyek inge –
  el kell érnünk Betlehembe!
  A ma kezdődő adventnek a célja az, hogy elérjünk Betlehembe. De ehhez el
  kell indulnunk, hogy amikor majd éjfél száll a nagytoronyra, s harangzúgás
  tölti be az estét, a felragyogó jászolban megláthassuk Isten Fiát, aki
  megváltotta a világot.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Urunk, Jézus! Ma elindulunk adventi utunkon, amely Betlehembe vezet. Nem
  engedünk a világ csábító fényeinek, hanem az igazi világosságot követjük. Az
  üzletek fényárba öltözött kirakatai hiába kápráztatják el szemünket, mi
  tudjuk, hogy egyetlen gyertya parányi lángja képes bennünk reményt
  ébreszteni. Reményt, hogy érdemes várakoznunk és készülődnünk, hogy
  közeledik a mi Megváltónk.

  ______________________________
__
  \
  Aktuális:
  Kedves Barátaim!
  Az advent mindenki számára kegyelmi idő lehet, ha odafigyel Isten üzenetére.
  Kérem, ajándékozzátok meg barátaitokat és ismerőseiteket az e-vangélium
  lehetőségével: http://evangelium.katolikus.hu/
  A korábbi években adventben a szokásosnál többen iratkoztak fel. Legyen ez
  így a idén is!
  A könyvek postázása folyamatosan történik, aki még nem kapta meg, kis
  türelmet kérek.
  A szegényebb, illetve katasztrófák által pusztított területeken szolgáló
  atyákat továbbra is lehet segíteni miseadománnyal. Információ:
  http://zalalovo.plebania.hu/plebania/miseadomany
  Imakérések erre az oldalra tehetők fel:
  http://zalalovo.plebania.hu/uzenet/imakeres
  Szeretettel: István atya
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom