2010. április 11., vasárnap

Húsvéti idő, C év, Húsvét 2. vasárnapja

Húsvéti idő, C év, Húsvét 2. vasárnapja
 
A feltámadás titka Isten irgalmasságának a titka. Tamás történetében megmutatkozik az irgalmasság. Nem veti el hitetlenségében, hanem megerősíti hitét. A Feltámadottal való találkozás minket is megerősít, hogy bízzunk az Isten irgalmasságában, és erről tanúságot tegyünk mindenkinek. Húsvét öröme, a bűnbocsánat öröme, az irgalom öröme. Ennek akarunk tanúi lenni.
További gondolatok...

HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA

2010.04.11. vasárnap: HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA

(Az isteni irgalmasság vasárnapja; Szent Szaniszló)
Az Úrban hívők sokasága egyre növekedett


ApCsel 5,12-16
Az apostolok keze által pedig sok jel és csoda történt a nép között. Mindnyájan egy szívvel voltak együtt Salamon csarnokában. Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép nagyra becsülte őket. Az Úrban hívő férfiak és nők sokasága egyre növekedett. A betegeket kivitték az utcákra, hordágyakra és ágyakra rakták őket, hogy amikor Péter arra megy, legalább az árnyéka érje valamelyiküket, s megszabaduljanak betegségeiktől. Sőt, Jeruzsálem szomszédos városainak néptömege is odaáradt, hozták a betegeket és a tisztátalan lelkektől megszállottakat, s ezek mind meggyógyultak.
Zs 117
ALLELUJA! Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló! Mondja hát Izrael, hogy jó, hogy irgalma örökkévaló! Mondja hát Áron háza, hogy irgalma örökkévaló! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy irgalma örökkévaló! Szorongatásomban segítségül hívtam az Urat, s az Úr meghallgatott és tágas térre vezetett. Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem? Az Úr az én segítőm, s én lenézhetem ellenségeimet. Jobb az Úrhoz menekülni, mint emberben reménykedni. Jobb az Úrhoz menekülni, mint fejedelmekben reménykedni. Mind körülvettek engem a nemzetek, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek, bizony körülvettek engem, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek engem, mint a méhek, föllobbantak, mint a tűz a bozótban, de az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Meglöktek, bizony meglöktek, hogy elessem, de az Úr megsegített engem! Az Úr az én erőm és dicsőségem, ő lett az én szabadítóm. Ujjongás és diadal szava hangzik az igazak sátraiban: ,,Az Úr jobbja győzelmet szerzett, az Úr jobbja fölmagasztalt engem, az Úr jobbja győzelmet szerzett!' Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit. Az Úr nagyon megfenyített engem, de nem engedett át a halálnak. Nyissátok meg előttem az igazság kapuit, hadd lépjek be rajtuk, hogy dicsérjem az Urat. Ez az Úr kapuja, az igazak lépnek be rajta. Hálát adok neked, hogy meghallgattál engem, és szabadítóm lettél. A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr műve ez, csodálatos a mi szemünkben. Ezt a napot az Úr adta, ujjongjunk és vigadjunk rajta! Nyújts, ó Uram, segítséget, adj, ó Uram, jó sikert! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldunk az Úr házából titeket. Az Úr Isten világosított meg minket. Álljatok sort az ünnepi lombokkal, egészen az oltár szarváig. Istenem vagy te, hálát adok neked, Istenem vagy te, magasztallak téged. Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
Jel 1,9-13.17-19
Én, János, a ti testvéretek és társatok a szorongatásban, a királyságban és a Jézusban való béketűrésben, a Patmosz nevű szigeten voltam Isten igéjéért és Jézus tanúbizonyságáért. Elragadtatásba estem az Úr napján, és hátam mögött olyan nagy hangot hallottam, mint a harsonáé, amely így szólt: ,,Amit látsz, írd le egy könyvbe, és küldd el a hét egyháznak, amely Ázsiában van, Efezusban, Szmirnában, Pergamonban, Tiatírában, Szárdeszben, Filadelfiában és Laodíceában!' Megfordultam, hogy lássam a hangot, amely velem beszélt; és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a hét arany gyertyatartó között az Emberfiához hasonlót, bokáig érő ruhába öltözve, és a mellén arany övvel körülövezve [Dán 7,13; Ez 9,2.11G; Dán 10,5]. Amikor megláttam őt, a lába elé hullottam, mint egy halott. A jobbját rámtette, és azt mondta: ,,Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó [Iz 44,2.6], az élő, bár halott voltam; de íme élek örökkön-örökké; nálam vannak a halál és az alvilág kulcsai. Írd föl tehát, amiket láttál, és amik vannak, és amiknek ezek után kell megtörténniük [Dán 2,29]!
Jn 20,19-31
Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.' Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívnak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. A többi tanítvány elmondta neki: ,,Láttuk az Urat!' Ő azonban így szólt: ,,Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalára nem helyezem, én nem hiszem!' Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött a zárt ajtón át, megállt középen, és így szólt: ,,Békesség nektek!' Azután azt mondta Tamásnak: ,,Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő!' Tamás azt felelte: ,,Én Uram és én Istenem!' Jézus erre azt mondta neki: ,,Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.' Jézus még sok egyéb jelet is művelt tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és a hit által az ő nevében életetek legyen.

Húsvét 2. vasárnapja

2010. április 11. - Húsvét 2. vasárnapja

  Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent  a
  tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben
  zárva tartották  az  ajtót. Belépett,  és  így szólt  hozzájuk:  "Békesség
  nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az  Úr
  láttára öröm töltötte  el a tanítványokat.  Jézus megismételte:  "Békesség
  nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak
  után rájuk  lehelt,  és így  folytatta:  "Vegyétek a  Szentlelket!  Akinek
  megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer,  s akinek nem bocsátjátok  meg,
  az nem nyer bocsánatot."
  A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük,
  amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: "Láttuk
  az Urat." De ő így szólt: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha  nem
  érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel  oldalát,
  én nem hiszem!"
  Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük.
  Ekkor  újra  megjelent  Jézus,  bár  az  ajtó  zárva  volt.  Belépett   és
  köszöntötte őket: "Békesség nektek!"  Tamásnak pedig ezt mondta:  "Nyújtsd
  ide az ujjadat  és nézd a  kezemet! Nyújtsd  ki a kezedet  és érintsd  meg
  oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem  hívő!" Tamás így válaszolt: "Én  Uram,
  én Istenem!" Jézus ezt mondta neki:  "Most már hiszel, Tamás, mert  láttál
  engem. Boldogok, akik  nem láttak, és  mégis hisznek!" Jézus  még sok  más
  csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek  megírva
  ebben a  könyvben.  Ezeket  viszont  megírták,  hogy  higgyétek:  Jézus  a
  Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
  Jn 20,19-31

  Elmélkedés:

  Az Atya hozzánk hajló irgalma
  Ma, húsvét  2. vasárnapján  az Isteni  Irgalmasságot ünnepeljük,  amellyel
  földi életünkben a  szentgyónások alkalmával  rendszeresen találkozunk,  s
  amelyre megítéltetésünkkor is számíthatunk majd. Keresztény hitünk szerint
  földi életünk utolsó nagy  állomása, a halál után  minden ember Isten  elé
  áll és számot  ad egész  életéről. Halálunk,  illetve feltámadásunk  utáni
  további sorsunk  attól  függ,  hogy  milyen  volt  az  életünk.  Ha  Isten
  szándékait  és  parancsait   megvalósítva  a  jóra   törekedtünk  és   azt
  valósítottuk meg,  a  mennyország  örök boldogságába  jutunk.  Ha  viszont
  életünk  során  elutasítottuk  Istent,  visszautasítottuk  szeretetét   és
  semmibe vettük parancsait, akkor a földön megkezdett Isten nélküli életünk
  örökké fog tartani a kárhozatban. Hitünk  szerint az is bizonyos, hogy  ez
  az   ítélet   igazságos   lesz,   azaz   mindenki   a   saját    életével,
  jócselekedeteivel vagy  éppen  mulasztásaival kiérdemelt  jutalomban  vagy
  büntetésben fog részesülni.

  Amikor az Egyház  időről időre  figyelmeztet minket  erre a  ránk váró  és
  senki számára  el nem  kerülhető  ítéletre, akkor  ezt elsősorban  nem  az
  elrettentés,  hanem  sokkal  inkább  a  reménykeltés  szándékával   teszi.
  Felkelti  bennünk  a   reményt,  hogy  eljuthatunk   a  mennyországba   és
  elnyerhetjük az üdvösséget. Reményünk  alapja pedig az,  hogy nem csak  az
  isteni igazságossággal találkozunk majd, hanem az isteni irgalmasságra  is
  számíthatunk. Igen,  bűnös életünk  ellenére  is számíthatunk  a  végtelen
  irgalomra, amely nagyobb a mi vétkeinknél.

  Az isteni  irgalmasságról  csodálatos  tanítást ad  nekünk  Jézus,  amikor
  példabeszédekben tanít. Az elveszett  bárányról (Lk 15,1-7), az  elveszett
  drachmáról (Lk 15,8-10)  és az  elveszett (tékozló)  fiúról (Lk  15,11-32)
  szóló példabeszédek  mind azt  a mondanivalót  hordozzák, hogy  az  isteni
  irgalmasság utoléri az embert. Az  irgalmas Isten örül a megtérő  bűnösnek
  és  azt  szeretné,  hogy  mindenki  visszatérjen  az  atyai  házba.  Saját
  küldetéséről szólva Jézus a következőket  mondja: "Nem az igazakat  jöttem
  hívni, hanem a bűnösöket" (Lk 5,32).  Az irgalom tehát azokat érinti  meg,
  akik beismerik bűnös voltukat és bocsánatot kérnek Istentől.

  Amikor találkozunk a  bűneinket megbocsátó  Istennel és  az ő  irgalmával,
  felmerül bennünk  a  kérdés: Megérdemeljük  ezt  a nagy  irgalmat?  Főként
  akkor, ha újra  és újra  elkövetjük ugyanazokat a  bűnöket és  sorozatosan
  hűtlenek leszünk, megérdemeljük, hogy újból és újból megbocsásson  nekünk?
  Emberileg nézve  talán nemmel  kell erre  válaszolnunk. De  nem is  emberi
  érdemünk miatt  nyerünk  bocsánatot,  hanem Isten  Fiának  érdemeire  való
  tekintettel,    azaz    Krisztus    halálának,    engedelmességének     és
  önfeláldozásának köszönhetően. Ezen a ponton azonnal észrevesszük, hogy  a
  bűnbocsánat  szoros  kapcsolatban  áll  Jézus  kereszthalálával.   Másként
  fogalmazva: a  bűnbocsánat forrása  Jézus kereszthalála.  Jézus az  utolsó
  vacsorán másnapi halálára előre tekintve mondja a következőket: "Ez az  én
  vérem, amely sokakért  kiontatik a  bűnök bocsánatára"  (Mt 26,28).  Jézus
  azért adta oda  életét, hogy a  mi bűneink bocsánatot  nyerjenek. Erre  az
  összefüggésre,  azaz  a  megváltó  halál  és  a  bűnbocsánat  kapcsolatára
  emlékezünk  minden  szentmisében,   amikor  az   átváltoztatáskor  a   pap
  megismétli Jézusnak ezen szavait:  "Ez az én vérem  kelyhe, az új és  örök
  szövetségé, amely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára".

  A megbocsátásról és az isteni irgalmasságról elmélkedve nem feledkezhetünk
  meg arról sem,  hogy utánoznunk kell  ezt az irgalmasságot,  természetesen
  nem Isten felé,  hiszen ő nem  követhet el semmiféle  bűnt ellenünk,  amit
  nekünk meg kellene bocsátanunk, hanem embertársaink felé, akik megbántanak
  minket. Jézus  mondja:  "Legyetek  irgalmasok, amint  mennyei  Atyátok  is
  irgalmas" (Lk 6,36), majd pedig így folytatja: "Bocsássatok meg  egymásnak
  és nektek is megbocsátanak"  (Lk 6,37). Bár  néha emberileg nehéznek  vagy
  szinte lehetetlennek  tűnik,  hogy megbocsássunk  azoknak,  akik  ellenünk
  vétenek, mégis ez a kötelességünk,  hiszen a Miatyánk szavai szerint  csak
  így számíthatunk az isteni igalomra: "Bocsásd meg vétkeinket, miképpen  mi
  is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek". A kereszten szenvedő Jézus  maga
  ad nekünk  példát  arra, hogy  minden  élethelyzetben el  kell  jutnunk  a
  bocsánatra, amikor szenvedésének órájában  így imádkozik: "Atyám,  bocsáss
  meg nekik, mert  nem tudják,  mit cselekszenek"  (Lk 23,34).  Nyilvánvaló,
  hogy nem  kérné  ezt Jézus,  ha  nem bocsátana  meg  ő is  szívből  az  őt
  bántalmazó embereknek. Nyilvános működésének elején így kezdte  tanítását:
  "Tartsatok bűnbánatot!", majd  pedig élete  végén, utolsó  szavaival is  a
  bűnbocsánatról beszél.  Ő,  aki  az emberek  részéről  nem  kap  irgalmat,
  irgalmas marad mindvégig.

  Mai  elmélkedésünket   az  Isteni   Irgalmasság  vasárnapján   egy   olyan
  gondolattal zárjuk,  amely a  feltámadás  és az  irgalmasság  kapcsolatára
  világít rá.  A mennyei  Atyának azt  a cselekedetét,  hogy  feltámasztotta
  Jézust  a  halálból,  úgy  is  értékelhetjük,  mint  az  Atya   irgalmának
  lehajlását a Fiú  felé. S ha  ezt a gondolatot  továbbvisszük, akkor a  mi
  feltámadásunk sem  lehet más,  mint a  mennyei Atya  irgalmának  lehajlása
  hozzánk. Nem kell tehát félnünk a halál utáni ítélettől, hiszen él bennünk
  a remény, hogy találkozni fogunk  az irgalmas Atyával és a  mennyországban
  örökre vele élhetünk.
  (Horváth István Sándor)



  Imádság:

  Ó, irgalmas Jézus, hallgass meg engem!
  Szívednek kegyelme térítsen meg engem!
  Szívednek fénye világosítson meg engem!
  Szívednek fájdalma indítson meg engem!
  Szívednek sebe fogadjon be engem!
  Szívednek vére engeszteljen ki engem!
  Szívednek érdeme szenteljen meg engem!
  Szívednek keresztje erősítsen engem!
  Szívednek töviskoronája díszítsen engem!
  Szívednek irgalma karoljon fel engem!
  Szívednek szelleme éltessen engem!
  Szívednek tüze hevítsen engem!
  Szívednek lángja gyullasszon föl engem!
  Szívednek szeretete ragadjon el engem!
  Szívednek méltósága emeljen föl engem!
  Szívednek dicsősége dicsőítsen meg engem!
  Szívednek szemlélete változtasson meg engem!
  Szívednek öröme lelkesítsen engem!
  Szívednek birtoka elégítsen ki engem!
  Szívedben élni-halni engedj, kérlek!
  Ó, Jézusom, szeretni csakis téged!
  Ó, édes Szív, hadd éljek boldogul,
  E földön most s örökké majd ott túl!
  Liguori Szent Alfonz

  ______________________________
__

  Aktuális:
  Betegségem miatt nem volt erőm új elmélkedéshez. Egy korábbit tettem  ide.
  Bocsánat!
  István atya
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Húsvét második vasárnapja

A gonoszság határai
2010. április 11. Húsvét második vasárnapja
Irgalmasság vasárnapja
Michael Goodyear, LC

Jn 20,19-31
Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad." A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: "Láttuk az Urat!" De kételkedett: "Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem." Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" Aztán Tamáshoz fordult: "Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!" Tamás fölkiáltott: "Én Uram, és Istenem!" Jézus csak ennyit mondott: "Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek." Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben. Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen az ő nevében.

Bevezető ima: Uram Jézus, hiszek a te irántam való szeretetedben és kegyelmedben, ezért jöttem ma eléd. Tudom, hogy ezen az elmélkedésen keresztül megtapasztalhatom szeretetedet és eltöltesz kegyelmeddel. Így beteljesíthetem azt a szerepet, amelyet a megváltás tervében nekem szántál. Tudod, hogy gyenge vagyok, és néha az elbátortalanodás megkísért. Ugyanakkor tudom, hogy számíthatok a te nagylelkű kegyelmedre, amellyel bátorítasz és erősíted szeretetemet. Küzdeni fogok azért, hogy jól kihasználhassam ezt a veled töltött időt.

Kérés: Jézus Krisztus, engedd, hogy megértsem szívedet!

1. Megérinteni az Ő szívét. Ebben az evangéliumi részben, Krisztus megengedi, hogy Tamás egészen közelről megérintse Őt ujjával. Arra hívja ezt az apostolt, hogy kétségekkel harcoljon azért, hogy elérje az Ő oldalát és kapcsolatba kerüljön Szent Szívével, amely csordultig van irgalommal. Nincs többé kétség a Megváltó feltámadott testét illetően, de nincs kétség az Ő irgalmát illetően sem, amelyet a bűnök bocsánatáról megígért. Tamással együtt, kerüljünk mi is érinthető közelségbe Krisztus szívével, és lássuk meg az Ő megnyitott oldalán át azt a szívet, amely annyira szeret minden lelket.

2. Hagyni Krisztusnak, hogy megérintse az én szívemet. Nem csupán megérinteni akarjuk Krisztus szívét, hanem arra is meg akarjuk kérni az Urat, hogy Ő is érintse meg a mi szívünket. Csakúgy, mint a leprások, akik eldeformálódott testüket mutatták Krisztusnak, hogy érintse és gyógyítsa meg őket, ugyanúgy mutassuk meg neki a mi eldeformálódott lelkünket, kérve az érintést és a gyógyulást. Boldog Faustisna Kowalska nővér, az Isteni Irgalmasság apostola azt mondja, hogy ha szívünk ajtaját csak egy résnyire is nyitva hagyjuk a, Isten a többit már megteszi. Mutassuk meg az Ő „szent ujjának” azt, amit meg kell érintenie kegyelmével, különösen a bűnbocsánat szentsége által.

3. Krisztus minden szív után szomjazik. Krisztus legnagyobb szomjúsága gyakran találkozik az emberek legfelháborítóbb hálátlanságával és sértéseikkel. Jézus erről Alacoque Szent Margit Máriának beszélt, aki leírta a Szent Szív szenvedéseit. Elmagyarázta neki, hogy számára a legkínzóbb fájdalmat az emberek hálátlansága okozza. Törekedjünk arra, hogy közelebbi kapcsolatba hozzuk a lelkeket ezzel a szomjazó szívvel, az imáink, az apostoli erőfeszítéseink és a felajánlásaink által.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, köszönöm a szeretetről és az irgalmasságról adott példádat, amelyet a tanítványoknak való megjelenésed és Szent Tamáshoz való kedvességed által adtál nekünk. Töltse el szívemet a hála, és maradjon közel a te szerető, irgalmas érintésedhez.

Elhatározás: Imádkozni fogok egy ismerősömért, hogy tapasztalja meg Isten irgalmát a kiengesztelődés szentségében. Ha lehet, közvetlenül segítek valakinek, hogy ez megtörténjen.

Erdő Péter bíboros atya 2010. áprilisi imaszándéka:
Hogy Isten ajándékaként becsülni tudjuk keresztény hitünket és magyarságunkat és Krisztushoz méltóan éljünk.

Kérjük, amennyiben teheti, támogassa Alapítványunkat adója 1%-ának felajánlásával, hogy azt az evangélium terjesztésére fordíthassuk.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43


--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Papság évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger