2010. április 25., vasárnap

Húsvéti idő, C év, Húsvét 4. vasárnapja

Húsvéti idő, C év, Húsvét 4. vasárnapja

Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába” (Lk 10,2) Jézusnak ezek az apostolokhoz intézett szavai mutatják, hogy a Jó Pásztor mekkora gondoskodással fordul nyája felé. Mindent megtesz azért, hogy „életük legyen, mégpedig bőségben legyen” (Jn 10,10). Feltámadása után az Úr apostolaira bízta a felelősséget, hogy folytassák az Ő küldetését, hogy ezáltal minden kor minden emberének hirdessék az Evangéliumot. Sokan válaszoltak nagylelkűen és nem fáradnak válaszolni Jézus állandó hívására: Kövess engem! (Jn 21,22). Ők azok a férfiak és nők, akik készséggel állítják egész életüket Isten Országának szolgálatába. A mai vasárnapon imádkozzunk papjainkért, és azért, hogy legyenek, akik meghallják Isten szolgálatra hívó szavát, és bátran követik azt.
További gondolatok...

HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA

2010.04.25. vasárnap: HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA
 

(SZENT MÁRK EVANGÉLISTA, Szent Ervin)
A pogányok örvendezve magasztalták az Úr igéjét


ApCsel13,14.43-52

Zs 99
Zsoltár. Hálaadásra. Ujjongjatok Istennek, minden földek, örvendezve szolgáljátok az Urat, járuljatok eléje lelkendezve! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és az övéi vagyunk az ő népe s az ő legelőjének nyája. Lépjetek be kapuiba hálaadással, udvaraiba magasztalással. áldjátok őt, dicsérjétek nevét. Mert jó az Úr; Örökké tart kegyelme, nemzedékről nemzedékre hűsége.
Jel 7,9.14b-17
Ezután nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal, Azt mondtam neki: ,,Uram, te tudod!' Erre ő azt mondta nekem: ,,Ezek azok, akik a nagy szorongatásból jöttek, és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében [Dán 12,1; Ter 49,11]. Ezért vannak Isten trónja előtt, és éjjel-nappal szolgálnak neki templomában; és aki a trónon ül [Iz 6,1], fölöttük lakik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nem éri őket többé a nap, sem bármiféle forróság [Iz 49,10], mert a királyi széken trónoló Bárány lesz a pásztoruk, az élet vizének forrásához vezeti őket [Zsolt 23,1-2; Jer 2,13], és Isten letöröl szemükről minden könnyet' [Iz 25,8].
Jn 10,27-30
Az én juhaim hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem, és én örök életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből. Amit Atyám nekem adott, az mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.'

Húsvét 4. vasárnapja, Papi hivatások világnapja

2010. április 25. - Húsvét 4. vasárnapja, Papi hivatások világnapja

  Abban az  időben  Jézus  ezt  mondta  tanítványainak:  "Juhaim  hallgatnak
  szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik,  nem
  vesznek el soha, és senki nem  ragadja ki őket kezemből. Atyám, aki  nekem
  adta őket,  nagyobb  mindenkinél:  Atyám kezéből  nem  ragadhat  ki  senki
  semmit. Én és az Atya egy vagyunk."
  Jn 10,27-30

  Elmélkedés:

  Jó pásztorként
  Magyarországon szép  szokás, hogy  papok síremlékén  miséző kehely  jelzi,
  hogy az ott nyugvó személy Isten szolgája volt. Még kispap voltam,  amikor
  egy kirándulás alkalmával egy ausztriai település temetőjében észrevettem,
  hogy a papok sírján a  kereszt mellett Jó Pásztor ábrázolások  találhatók.
  Azóta sem néztem utána, hogy ez csak  abban a faluban volt így vagy  egész
  Ausztriában  elterjed  a  szokás,   mindenesetre  nagyon  kifejezőnek   és
  helyénvalónak tartom ezt. A magyar szokás inkább egy papi tevékenységet, a
  misézést jeleníti meg a sírokon, míg  a szomszédos országban a Jó  Pásztor
  ábrázolások a papság lényegéhez közelítenek, tudniillik ahhoz, hogy minden
  papnak Jézushoz, a Jó  Pásztorhoz kell hasonlítania,  s az ő  szeretetével
  kell vezetnie a rábízottakat.

  Ma, húsvét negyedik vasárnapján, a  Jó Pásztor vasárnapján papi  hivatások
  világnapja van világszerte.  Idén, a  Papság évében  különösen is  fontos,
  hogy megemlékezzünk a papokról és  imádkozzunk új hivatásokért. Ahogyan  a
  papság éve sem arról szól, hogy a papok magukat ünnepeltetnék, ugyanúgy  a
  mai nap  sem. Jézus  arra  biztatta egykor  tanítványait, hogy  kérjék  az
  aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásba (vö.: Lk 10,2), s ez a szándék
  napjainkban  is  aktuális.   Természetesen  nem  csak   ma,  a   hivatások
  világnapján és  nem  csak idén,  azaz  a papság  évében  kell  imádkoznunk
  papjainkért és  papi  hivatásokért,  hanem máskor  is  foglaljuk  imáinkba
  azokat, akik Istennek szentelik életüket.

  Szent Ágoston püspök mondta egykor: "Veletek keresztény vagyok és  értetek
  püspök".  Kissé  megváltoztatva   a  mondást,   ezt  mondhatnám:   Veletek
  keresztény vagyok,  és értetek  pap.  Minden pap  személyes  tanúságtétele
  lehetne ez  a  kijelentés,  amelyből  a hívek  megérthetik,  hogy  a  papi
  hivatást meghalló  és  elfogadó  fiatal egyrészt  és  elsősorban  Istennek
  ajándékozza életét,  ugyanakkor az  embereknek  is odaadja  életét,  értük
  végzi papi szolgálatát.

  Néhány évvel ezelőtt egy nyári hivatásgondozó lelkigyakorlaton egy  fiatal
  fiúval beszélgettem, aki megfogalmazta elvárásait a papokkal kapcsolatban.
  Nem személy  szerint nekem  vagy egy  konkrét papnak  szóltak ezek,  hanem
  általánosságban minden  papnak. Ilyeneket  mondott például:  A pap  mindig
  Isten szavát hirdesse  és ne  a maga  "okosságait"! A  pap ne  prédikáljon
  sokat, de  mondjon  sok  jó  dolgot!  A  papnak  legyen  mindig  ideje  az
  emberekre! Legyen művelt és a hívek minden kérdésére tudjon válaszolni!  A
  pap ne politizáljon, de ismerje jól és legyen véleménye a mai világról!  A
  pap  beszéljen  érthetően  és  értelmesen!  A  pap  foglalkozzon  sokat  a
  gyerekekkel,  a  fiatalokkal  és  a   családokkal,  de  az  idősekről   se
  feledkezzen meg! A papok legyenek mindenkihez közvetlenek és barátságosak,
  de tartsák a távolságot mindenkivel  és maradjanak "tisztelendő urak"!  De
  nem is folytatom tovább az ő felsorolását és kérem, hogy gondolatban  most
  ne is folytassa  senki a  követelménylistát, mert ez  nem a  kívánságműsor
  ideje és  különben sincs  az egész  világon egyetlen  olyan pap  sem,  aki
  mindenki kívánságainak megfelelne. Mindenesetre türelmesen végighallgattam
  a  fiút,  többnyire  helyeseltem,  néha  pedig  mosolyogtam  magamban   az
  ellentmondásos dolgokon.  A  végén mindenféle  irónia  nélkül  bátorkodtam
  megkérdezni tőle: Ha ilyen szépen tudod,  hogy milyennek kell lennie a  jó
  papnak, akkor  miért nem  jössz  el papnak?  Látszott rajta,  hogy  szíven
  találta a kérdés. Mert mást jelent okosakat mondani egy papnak arról, hogy
  hogyan éljen, és mást jelent papként  élni. Az illető egyébként egy  évvel
  később jelentkezett a szemináriumba és azóta is kispapként tanul, készül a
  papságra, s remélem, hogy olyan pap lesz, amilyen kívánságai neki voltak a
  papokkal kapcsolatban.

  Bátorítok minden fiatal  fiút, aki  úgy érzi, hogy  tudja, milyennek  kell
  lennie egy papnak,  akár szívesen  osztogat jó  tanácsokat kívülről,  akár
  nem, jöjjön és álljon be a csapatba! Sok támadás ér minket, sokan hangosan
  fütyülnek ellenünk, mások meg fütyülnek  ránk, néha pedig úgy tűnik,  hogy
  vesztésre állunk,  s egy  ilyen  csapatba nem  érdemes beállni.  Mi  papok
  viszont kitartunk,  várjuk az  erősítést, s  imádkozunk az  utánpótlásért.
  Örömmel, de  néha fáradtan,  kimerülten  tevékenykedünk. Nem  törődünk  az
  ellenséges szurkolótáborral, hanem a pályán maradunk, azon a helyen, ahová
  Isten állított minket.  És addig rúgjuk  a labdát, amíg  tart a  mérkőzés,
  addig végezzük  papi szolgálatunkat,  amíg le  nem jár  életünk  kilencven
  perce, és  sírkövünkre valaki  rá nem  vési  a miséző  kelyhet vagy  a  Jó
  Pásztor alakját. De korábban már Isten vési mindkettőt szívünkbe.
  (c) Horváth István Sándor



  Imádság:

  Uram, Jézus,  te  hívtál  meg a  papságra,  s  hívásod minden  nap  azt  a
  feladatot rója  rám,  hogy  hozzád,  a  Jó  Pásztorhoz  váljak  hasonlóvá.
  Mindenekelőtt a te kívánságaidnak szeretnék megfelelni: azt akarom  tenni,
  amit Te vársz  tőlem, azt  akarom hirdetni, amit  Te adsz  ajkamra, s  úgy
  akarok élni, ahogyan Te  éltél. Adj nekem  erőt, kitartást, bátorságot  és
  örömet, hogy papi életem példája megerősítse a rám bízottakat a hitben  és
  a szeretetben! Segíts, ó Jézus, hogy  jó pap, s jó pásztor, az  embereknek
  jó pásztora legyek!
______________________________

Húsvét negyedik vasárnapja

Krisztus ismeri a nevemet és szeret engem
2010. április 25. Húsvét negyedik vasárnapja
Papi és szerzetesi hivatások vasárnapja (Jó Pásztor vasárnap)
P. Steven Reilly, LC

Jn 10, 27-30

Bevezető imádság: Uram, folytatjuk a húsvéti öröm ünneplését. Ez az elmélkedés egy kiváltságos pillanat arra, hogy megtapasztaljuk ezt a boldogságot. Felajánlom neked hitemet és teljesen átadom magamat neked!

Kérés: Uram segíts ráébrednem arra, hogy Te mindenkinél jobban ismersz és végtelenül szeretsz engem!

1. Isten nem órásmester. A felvilágosodás filozófusai és tudósemberei az értelem rabjai voltak. Az univerzumban nem láttak mást, mint logikát és törvényszerűséget; Istent pedig egy órásmesterhez hasonlították, mondván: Isten teremtett egy Rolex-minőségű univerzumot, amiben most elégedetten hagyja a teremtményeit, hogy a tervhez hűen zavartalanul „működjenek”. A fizika tökéletes és kérlelhetetlen törvényei megszabadította Őt a teremtményekkel való törődés terhétől – így egy az Ő mennyei irodájában tett látogatásunkkor egy vakáción levő Istennel szembesülnénk, aki „éppen horgászáson van”. Istennek ez a deista („A gép forog, az alkotó pihen”) felfogása nem egyeztethető össze azzal az Istennel, Akit mi imádunk. A mi Istenünk egy állandóan jelenlevő Isten, aki bizalmas barátként törődik gyermekeivel. Nem felejtette el a világot, közel van hozzánk. Isten emberré lett és amikor elérkezett az idő, hogy kilépjen ebből a világból, kigondolta, hogyan maradhat örökre velünk. Képes lenne-e Isten közelebb jönni hozzánk, mint amikor az Oltáriszentségben valóságos jelenlétével bennünk van? Az Ő szeretete végtelen, és ezzel a mélységes szeretettel tekint ránk. Bárki fenyegeti is szerető Isten juhát, azt a saját felelősségére teszi, vagyis annak a ténynek kétségbevonhatatlan voltában, hogy: „Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit.”

2. Név szerint ismer engem. Ennek a szerető Atyának van egy Fia, Aki az Ő létezésének tökéletes visszatükrözője: „Én és az Atya egy vagyunk.” A Fiú egy pásztor, akinek szeretete, akárcsak az Atyáé, intenzív és személyes: „Ismerem (őket)”. Nem az emberi kategóriák teszik az isteni valóságot igazsággá. Az emberi pásztor, végső soron, arra lenne keményen kényszerítve, hogy úgy gondoljon a juhaira, mint egyénekre. Amikor rájuk tekint, egy nyájat lát bennük. Amikor beszél róluk, az a szó, hogy „juhaim” egyszerre fogja jelenteni az egyéneket és a nyájat (vagyis az egyének összességét). De Jézus a Pásztor, Aki nem hasonlítható egyetlen emberi pásztorhoz sem, éppen úgy nem, ahogy az Ő Atyja, Aki a Teremtő, és nem hasonítható semmilyen órásmesterhez. Jézus számára mindegyik juh egy individuum, akit egyedi szeretettel szeret. Amikor Krisztus elé mész, nem kell magadon viselned semmiféle névtáblát. Ő tudja a nevedet!

3. Hallgatni szavára. Ha Jézus egyetlen emberi pásztorhoz sem hasonlítható, akkor velünk is másként fog bánni, mint egy gyapjúval borított lénnyel. A juhok ösztöne a következő friss fűcsomóért, erősebb a pásztor hangjánál is, ami így alig tudja a nyájat összetartani. A pásztorkutya ugatására is szükség van. a nyáj összetartásához. Ezzel szemben Krisztus nyájának nincs szüksége effajta kényszerítésére, ugyanis az imában halljuk az Ő hangját (vö. „juhaim hallgatnak szavamra”)! Csak sohase fáradjunk bele abba, hogy Krisztus áldott nyájához – az Egyházhoz – tartozzunk! Figyeljünk mindig Jézusra és az Ő szavára!

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te vagy az én Pásztorom. Veled semmiben nem szenvedek hiányt. Mindig pásztorbotodra fogom szegezni tekintetem. Ha velem vagy, sohasem fog meginogni bátorságom!

Elhatározás: Ma szeretnék családomban a lelki életemmel példakép lenni.

Erdő Péter bíboros atya 2010. áprilisi imaszándéka:
Hogy Isten ajándékaként becsülni tudjuk keresztény hitünket és magyarságunkat és Krisztushoz méltóan éljünk.

Kérjük, amennyiben teheti, támogassa Alapítványunkat adója 1%-ának felajánlásával, hogy azt az evangélium terjesztésére fordíthassuk.
Missio Christi Alapítvány

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Papság évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger