2010. július 16. - Péntek
Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt tanítványaival
együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat, és
eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: "Nézd, tanítványaid
olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!" Jézus erre megkérdezte:
"Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett?
Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket,
amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak
a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként
a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének?
Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit
jelent a mondás: "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!", akkor sohasem
ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
Mt 12,1-8
Elmélkedés:
Az eredeti mózesi törvény egy elég egyszerű parancsot tartalmazott, amely
szerint szombaton nem volt szabad munkát végezni. Ehhez a zsidó rabbik
idővel számos tilalmat fűztek, amelyek részletezték, hogy milyen munkákat
volt tilos szombaton végezni, ezek közé tartozott a termés betakarítása,
az aratás is. Az evangéliumban szereplő konkrét esetben a farizeusok a
kalászok leszedését és megevését is aratásnak minősítették, s ezért
elítélték a tanítványokat, s mesterüket, Jézust is, aki megengedte ezt
nekik. Jézus nem a törvények megtartása ellen beszél, hanem elítéli a
farizeusok túlzásait, túlzó szabályait. Ugyanakkor értésükre adja, hogy a
szombat megszenteléséhez az áldozatok mellett az irgalmasság
cselekedeteinek a gyakorlása is hozzátartozik.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Jézus Szíve Te tudsz mindent,
Jézus Szíve Te látsz mindent,
Jézus Szíve Te megtehetsz mindent.
Jézus Szíve Te gondot viselsz reám,
Jézus Szíve Te meghallgatod imám.
______________________________