2010. augusztus 18., szerda

Évközi idő, 20. hét Szerda

Évközi idő, 20. hét Szerda
A példabeszéd azt világítja meg, hogy Isten mindenkit hív szőlőjébe, vagyis mindenkit üdvözíteni akar. De ajándékait saját akarata szerint osztogatja. Az üdvösség olyan érték, amelyet nem lehet emberi teljesítménnyel mérni. Isten nem igazságtalan, ha különböző időkben ad meghívást és különböző jutalmakat osztogat. Ő az üdvösség rendjébe beszámítja a természetes előnyöket és akadályokat is. Az ember azért nem zúgolódhat, mert az örök boldogság túlszárnyal minden emberi érdemszerzést, s ezért ajándék is marad. Isten pedig szabadon osztogathatja ajándékait. (Adoremus 2005)
További gondolatok...

Évközi huszadik hét – szerda

2010.08.18. szerda

(Szent Ilona, Szent Klaudia, Szent Rajnáld)
Szétszóródott a nyájam, és nincs, aki utána járjon


Ez 34,1-11
Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ,,Emberfia, jövendölj Izrael pásztorairól; jövendölj, és ezt mondd a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik önmagukat legeltették! Vajon a pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? A tejet megettétek, a gyapjúval ruházkodtatok és a hízott állatot leöltétek, de nyájamat nem legeltettétek. A gyengét nem erősítettétek és a beteget nem gyógyítottátok; a sebesültet nem kötöztétek be, az eltévedtet nem hoztátok vissza és az elveszettet nem kerestétek; hanem keménységgel és erőszakkal uralkodtatok rajtuk. Juhaim pedig elszéledtek, mert nem volt pásztoruk; prédájává lettek a mező minden vadjának és elszéledtek. Ott bolyongtak juhaim minden hegyen és minden magas dombon; a föld egész színén elszéledtek juhaim, és nem volt senki sem, aki velük törődött volna, nem volt, mondom, aki velük törődött volna. Ezért, pásztorok, halljátok az Úr igéjét! Életemre mondom, én, az Úr Isten: Mivel nyájaim prédává lettek és juhaim a mező minden vadjának eledelévé, mert nem volt pásztoruk -- pásztoraim ugyanis nem törődtek nyájammal --, mert a pásztorok önmagukat legeltették, de nyájaimat nem legeltették, azért, pásztorok, halljátok az Úr igéjét! Így szól az Úr Isten: Íme, én magam fordulok a pásztorok ellen; kezükből követelem nyájamat és végzek velük, hogy ne legeltessék tovább a nyájat, és a pásztorok ne legeltessék többé önmagukat. Kiszabadítom nyájamat szájukból, és az nem lesz többé eledelük. Mert így szól az Úr Isten: Íme, én magam keresem fel juhaimat és viselem gondjukat.
Zs 22
Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért. Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem életem minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.
Mt 20,1-16a
Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: �,,Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek.'' Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: ,,Miért álltok itt egész nap tétlenül?'' Azt felelték neki: ,,Mert senki sem fogadott fel minket.'' Erre azt mondta nekik: ,,Menjetek el ti is a szőlőbe.'' Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: ,,Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.'' Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: ,,Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.'' Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: ,,Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?'' Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.'

Évközi huszadik hét – szerda

2010. augusztus 18. - Szerda

  Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
  országa olyan, mint amikor  egy gazda kora  reggel kiment, hogy  szőlőjébe
  munkásokat fogadjon. Miután napi  egy dénárban megegyezett a  munkásokkal,
  elküldte őket a szőlőjébe.  A harmadik óra körül  megint kiment, s  látta,
  hogy mások  is ácsorognak  ott  tétlenül a  piactéren. Ezt  mondta  nekik:
  Menjetek ti is a  szőlőmbe, és ami  jár, megadom majd  nektek. Azok el  is
  mentek. Majd a  hatodik és  a kilencedik  órában újra  kiment és  ugyanígy
  cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
  talált. Megkérdezte tőlük: Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?  Azok
  ezt válaszolták:  Mert senki  sem  fogadott fel  minket. Erre  azt  mondta
  nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe!

  Amikor beesteledett, a  szőlősgazda így  szólt intézőjéhez:  Hívd össze  a
  munkásokat, és add ki a bérüket,  az utolsókon kezdve az elsőkig!  Először
  azok jöttek  tehát, akik  a  tizenegyedik óra  körül kezdtek,  és  egy-egy
  dénárt kaptak.  Amikor az  elsők  jöttek, azt  hitték, hogy  nekik  többet
  fognak adni,  de  ők  is  csak egy-egy  dénárt  kaptak.  Amikor  átvették,
  zúgolódni kezdtek a gazda ellen: Ezek az utolsók csak egy órát  dolgoztak,
  és ugyanúgy  bántál  velük,  mint  velünk, akik  a  nap  terhét  és  hevét
  viseltük! Ő  azonban  ezt  felelte  az  egyiküknek:  Barátom,  nem  vagyok
  igazságtalan veled. Nemde  egy dénárban  egyeztél meg velem?  Ami a  tied,
  fogd és menj! Én  ennek az utolsónak is  annyit szánok, mint neked.  Talán
  azzal, ami az  enyém, nem  tehetem azt,  amit akarok?  Vagy rossz  szemmel
  nézed, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők, és az  elsőkből
  utolsók!
  Mt 20,1-16a

  Elmélkedés:
  Emberi  szemmel  nézve  a  gazda   igazságtalanságot  követ  el  abból   a
  szempontból, hogy  az  egész  nap dolgozóknak  ugyanannyi  bért  ad,  mint
  azoknak, akik csak  egyetlen órát dolgoztak.  Abból a szempontból  viszont
  nem történt  igazságtalanság,  hogy  az  abban  az  időben  szokásos  napi
  munkabért,  az  egy  dénárt,  pontosan  megkapták  azok,  akik  egész  nap
  fáradtak. A többiek  elvégzett munkájukhoz képest  valóban többet  kaptak,
  mint amennyi járt volna nekik, de ez a gazda nagylelkűségének köszönhető.
  A történet azt példázza,  hogy Isten minden  embernek ugyanazt a  jutalmat
  szeretné adni a  földi élet után,  és ez az  üdvösség. Az üdvösség  minden
  ember számára Isten nagylelkűségének  ajándéka, amelyért azonban  legalább
  egy keveset dolgozni kell.
  (c) Horváth István Sándor



  Imádság:

  Ima Máriához
  Tebenned örvend, malaszttal teljes, minden teremtmény: az angyali rendek s
  az összes emberi  nem. Te megszentelt  hajlék, lelki édenkert  s a  szüzek
  dicsérete, kitől megtestesült az Isten, s gyermek lett, bár öröktől  fogva
  Isten volt; mert a  te méhedet égi trónná  alkotta, s bensődet a  mennynél
  ékesebbé tette.  Tebenned örvend,  malaszttal teljes,  minden  teremtmény.
  Dicsőség néked!
______________________________

Évközi huszadik hét – szerda

Kedves Elmélkedők!
A nyári szabadságok ideje alatt is azon vagyunk, hogy folyamatosan működjön szolgálatunk. Azonban előfordulhat, hogy egy-egy elmélkedést nem tudunk idejében felküldeni a listára, vagy több napi „adagot” küldünk egyszerre. Kérjük szíves megértéseteket és imáitokat a nyári hónapokban is.

Istennek dolgozni
2010. augusztus 18. Évközi huszadik hét – szerda

P. José LaBoy Wallace LC

Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: „Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek.” Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: „Miért álltok itt egész nap tétlenül?” Azt felelték neki: „Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek el ti is a szőlőbe.” Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: „Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.” Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.” Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: „Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.”

Bevezető ima: Édes Jézus, hiszek benned, mert az Egyházban kinyilatkoztattad szereteted. Benned van reményem, hiszen téged jobban érdekel boldogságom és megváltásom, mint engem magam. Szeretlek, mivel anélkül szerettél, hogy megérdemeltem volna.

Kérés: Uram, segíts, hogy nagylelkű legyek és, hogy megbecsüljem szereteted!

1. Mindig van esély. Ráébredni, hogy elszalasztottuk az utolsó esélyt, hogy megcsináljunk valamit, amit mindig is meg akartunk tenni, a legrosszabb tapasztalatok egyike. Ez bármely hétköznapi szituációban megeshet: lehetőség egy állásra, az egyetemi felvételi stb. Ezzel szemben, lelkiéletünkben, mindig van esély, hogy csak Istenért éljünk és megszabadítson minket. Mindig van esély az újrakezdésre. Miért van ez így? Mert Isten azért adta földi létünket, hogy Ő felé haladjunk. Ezért ha el is esünk, Isten mindig új erőt ad, hogy felálljunk. Ezért olyan fontos a kiengesztelődés szentsége. Amikor elveszítjük a kegyelmet, lelki erőnket, újra elnyerhetjük a szentségekben, különösen a szentgyónásban.

2.Többet várni a megérdemeltnél. Merőben emberi szempontból nézve ez az evangéliumi helyzet igazságtalan. Annak, aki többet dolgozik, többet kellene kapnia annál, aki kevesebbet tesz. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben a helyzetben minden ajándék. Nincs semmi a természetünkben, ami kegyelmet kérhetne. Nem mi teszünk szívességet Istennek, ha hitünkből fakadó feladatainkat teljesítjük, hiszen ez állapotbeli kötelességünk. Ezért emlékeztet minket Krisztus: „Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Mihaszna szolgák vagyunk, hisz csak kötelességünket teljesítettük.” (Lk 17:10).

3. Isten nagylelkűsége. Isten nagylelkűsége irántunk érzett szeretetében nyilvánul meg. Ő minden egyes embert közvetlenül és személyesen ismer. Tudja, hogy egyesek nagyobb szükségben vannak másoknál. Azt gondolni, hogy Isten jobban szereti egyik vagy másik embert méltánytalan vele szemben. Szeretettel és tisztelettel tartozunk a többiek iránt, mivel mindannyian emberek vagyunk ugyanazzal a méltósággal. Imádattal és szeretettel tartozunk Istennek, mert Ő a mi Teremtőnk és gondoskodó Atyánk. De Isten nem tartozik semmivel teremtményeinek. Minden, amit ad nekünk végtelen szeretete ingyenes ajándéka. Túl könnyű Istent emberként szemlélni, elfelejtvén, hogy Ő Isten. A legcsodálatosabb ajándéka pedig a kegyelem.

Beszélgetés Krisztussal: Édes Istenem, néha nagyon is emberi és önző nézőpontból látom a dolgokat. Néha haragszom, amiért másoknak több jutott, mint nekem. Segíts megértenem, hogy a legfontosabb dolog az igazi boldogsághoz, ha belátom, hogy szükségem van a kegyelmedre!

Elhatározás: Megköszönöm Krisztus kegyelmét és szeretetét és megpróbálom az Ő nagylelkűségét megélni embertársaimmal.

Erdő Péter bíboros atya 2010. augusztusi imaszándéka:
Imádkozzunk népünkért, a hazánkban élő nemzetiségekért és a szomszéd népekért, hogy egymás iránti tisztelettel és szolidáris szeretettel dolgozzunk azért, hogy életünk az igazi értékek szerint alakuljon.
--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Papság évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger