Évközi idő, 23. hét Szombat
Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. Szavak és szív egységre hivatott az ember. Ellenkező esetben azt mondjuk, az illető hazudott. Megriadunk, ha belegondolunk, hogy a külső rossz szokások milyen erősen befolyásolhatják a szív érzéseit. „úgy cselekedj, ahogyan gondolkodsz, mert különben úgy fogsz gondolkodni, ahogy cselekszel.” – szokták mondani. Bármennyire általános tapasztalatot rögzít a közmondás, Isten Lelke még a megátalkodott szívet is képes megújítani. (Adoremus 2004)
2010. szeptember 11., szombat
Évközi huszonharmadik hét – szombat
2010.09.11. szombat
Sokan egy test vagyunk, mivel egy kenyérben részesedünk
1Kor 10,10-22
Zúgolódni se zúgolódjatok, mint egyesek zúgolódtak azok közül, és elvesztek a pusztító által [Szám 14,2.36]. Mindezek előképként történtek velük, és azért írták le, hogy okuljunk belőlük mi, akikhez az idők vége elközelgett. Aki tehát azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék. Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten hűséges, és nem engedni meg, hogy erőtökön felül szenvedjetek kísértést, hanem a kísértéssel együtt a szabadulást is megadja, hogy elviselhessétek. Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást. Úgy szólok hozzátok, mint értelmes emberekhez; ítéljétek meg ti magatok, amit mondok: Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testében való részesedés? Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan, hiszen mindnyájan egy kenyérből részesülünk. Tekintsétek a test szerint való Izraelt: akik az áldozatokat eszik, ugye közösségben vannak az oltárral? Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy a bálványoknak áldozott hús vagy a bálvány ér valamit? Dehogy! De amit a pogányok áldoznak, azt a démonoknak áldozzák és nem Istennek [Zsolt 106,37]. Nem akarom, hogy démonokkal legyetek közösségben. Nem ihatjátok az Úr kelyhét és az démonok kelyhét. Nem lehettek részesei az Úr asztalának és a démonok asztalának. Ingereljük talán féltékenységre az Urat? [Mal 1,7; MTörv 32,21] Talán erősebbek vagyunk nála?
Zs 115
Az Úr kedvében járok az élők földjén. Hittem, még ha így is szóltam: ,,Nagyon nagy megalázás ért!' Elkeseredésemben azt mondtam: ,,Hazug minden ember!' Mivel viszonozzam az Úrnak mindazt, amit velem cselekedett? Fölemelem a szabadulás kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét. Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt. Az Úr szemében drága dolog, szentjeinek halála. Én is, Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok és szolgálód fia. Széttörted bilincseimet: a hála áldozatát mutatom be neked, és segítségül hívom az Úr nevét. Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt az Úr házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem.
Lk 6,43-49
Nem jó az a fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nem rossz az a fa, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj. Miért mondjátok nekem: ,,Uram! Uram!”, ha nem cselekszitek, amiket mondok? Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, hallgatja szavaimat és megcselekszi azokat. Hasonló a házépítő emberhez, aki mélyre leásott és az alapot kősziklára rakta. Amikor aztán jött az árvíz, nekiesett a háznak a folyó árja, de nem tudta megingatni, mert kősziklára volt építve. Aki pedig hallgatja, de nem cselekszi, hasonló ahhoz az emberhez, aki a házát alap nélkül, a földre építette. Amikor nekirontott az ár, mindjárt összeomlott, és nagy lett annak a háznak romlása.'
Évközi huszonharmadik hét – szombat
2010. szeptember 11. - Szombat
Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz
gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát
gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a
tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót
hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív
bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: ?Uram, Uram!? ? ha nem
teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja
tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez,
aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a
házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont
hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez,
aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz,
háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Lk 6,43-49
Elmélkedés:
A mai örömhír szerint Jézus a szikla alapra építő okos emberhez hasonlítja
mindazokat, akik hallgatják és meg is valósítják tanítását. Kijelentése
tehát két elemet foglal magába: tanításának figyelmes hallgatását és
megismerését, valamint azt az életvitelt, amely e tanításhoz igazodik. A
keresztény ember életében a kettő szorosan összetartozik, s egyik sem
hiányozhat a hiteles krisztusi élethez.
Az elbizakodottságnak volna a jele, ha valaki azt állítaná magáról, hogy
keresztényként él, ugyanakkor nem törekszik arra, hogy Jézus tanítását
napról napra egyre jobban megismerje és rendszeresen hallgassa.
Természetesen az sem lehet elegendő, ha valaki jól ismeri mindazt, amit
Jézus elvár követőitől, de mindennapi életében egészen másként cselekszik.
Csak a jó fa tud jó gyümölcsöket teremni. Csak akkor élünk valóban
keresztényként, ha a krisztusi igazsághoz ragaszkodva teremjük a
jócselekedeteket.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, Uram, nem merem már ígérni, hogy megjobbítom életemet! Ha te nem
segítesz, csak rosszat tudok tenni. Ha nem segítesz, még szeretni sem
tudlak. Magamban semmit sem bízom, Jézusom. Bizalmatlan vagyok önmagam
iránt, benned azonban bízom! Uram, Jézus Krisztus, ha te nem segítesz,
sohasem leszek képes jót tenni! Ha te nem segítesz, elvesztem. Jézus, légy
az én Jézusom, ez számomra az üdvösség! Add, hogy ne félelemből
ragaszkodjak hozzád, hanem szeretetből! Nem akarok mást tenni, mint a te
akaratodat. Szentháromság egy Isten, könyörülj rajtam!
Néri Szent Fülöp
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium
Évközi huszonharmadik hét – szombat
Gyümölcseiről ismeritek meg a fát
2010. szeptember 11. Évközi huszonharmadik hét – szombat
P. Daniel Polzer LC
Lk 6,43-49
Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!” – ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Bevezető ima: Uram Jézus, most újra együtt vagyunk az imában. A Te szavaidról fogok most elmélkedni. Nem akarok azok közé tartozni, akik így szólnak: „Uram, Uram!”- de soha nem követik szavaidat. Nagyon is jól tudod, hogy milyen gyenge vagyok, milyen gyakran csak saját erőmre akarok támaszkodni és elhanyagollak téged. Ma alázatosan jövök hozzád, hogy kérjem tőled fényedet és kegyelmedet. Add, hogy lelkem felismerjen téged!
Kérés: Uram, segíts, hogy szilárd alapra építsem életemet!
1. A jó fa jó gyümölcse. Honnan ismerjük fel, hogy mi lakik lelkünk mélyén? Azokról a gyümölcsökből, amelyek lelkünkből teremnek. Tudjuk, hogy ha életünk felebaráti szeretettel, hittel, türelemmel és becsületességgel van tele, akkor lelkünk erős és egészséges. Azonban, ha ennek ellenkezője lakik bennünk: a harag, irigység, bujaság, önzés és lustaság, akkor a lelkünk gyenge és beteg. Ha meg akarunk változni, nem elég, hogy a külsőségekben változtatunk és javítunk: kedvesebb arccal járni a világban, vagy felvenni egy barátságosabb külsőt a világ felé. Előbb-utóbb lehullik rólunk az álarc, mert csak ezzel csak a felszínt tudjuk eltakarni. Belülről kifelé kell megváltoznunk, be kell mennünk egészen mélyre a hibák gyökeréig, meg kell gyógyítani lelkünket a bűnbocsánat szentségével, és életünket az erényekre alapozva kell felépítenünk.
2. Csalóka biztonság. Amíg süt a nap és minden nyugodt, a gyenge alapokra épített ház is erősnek és biztonságosnak látszik. Nehezen képzelhető el, hogy nem fog tudni ellenállni az ömlő eső és a szél erejének. Gyakran elringatjuk életünket egy látszólagos biztonságban, amikor minden jól megy. Amíg nem jönnek nagyobb kísértések, s az élet nehézségeiből és viszontagságaiból is csak a kisebbek jutnak nekünk, melyek könnyen legyőzhetők, addig könnyen bebeszéljük magunknak, hogy szilárd alapokon állunk. Abban mérhetjük meg hitünket, hogy erős-e lelki életünk, és törekszünk bűn nélkül élni. Amennyire csak lehet, elővigyázatosnak és tárgyilagosnak kell lennünk, mert ez a csalfa biztonság megtéveszthet bennünket is.
3. A próba. Amikor esni kezd az eső, a szél viharossá fokozódik és magáradnak a vizek, akkor kell az alapoknak a valódi próbát kiállni. Lelki életünk tesztelése a kísértésekkel, nehézségekkel, csalódásokkal és sorscsapásokkal kezdődik. Ha szilárd alapokon nyugszik lelki életünk, gyakoroljuk az erényeket, és közel vagyunk Istenhez, akkor szilárdak tudunk maradni még akkor is, amikor ránk zúdul az áradat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az áradás pillanatában már nincs alkalom arra, hogy megerősítsük az alapokat, akkor már túl késő. Az erős alapokat akkor kell megépíteni, amikor süt a nap. Most kell Krisztus szavait követnünk, amíg még van rá időnk.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, hálát adok, hogy veled tölthettem imában ezt a kis időt. Köszönöm, hogy segítesz felismernem és világosan látnom, mit kell megváltoztatnom életemben. Ne engedd, hogy életemet látszat biztonságban elringassam, csak mert pillanatnyilag nincsenek nehézségek életemben. Szeretnék készen állni a megpróbáltatásokra, ha jönnek majd az áradások. Még ma szeretnék munkálkodni az alapok megerősítésén. Segíts növekednem az erényekben! Szeretném, ha életem jó gyümölcsöt teremne; olyan gyümölcsöket, amelyek nem csak kinézetre szépek, hanem belülről is – egészen a magjukig – egészségesek. Olyan gyümölcsöket akarok teremni, amelyek a jó és tiszta szív gyümölcsei. Még ma, amíg még süt a nap, munkálkodni fogok ennek a célnak az elérésén. Nem akarom, hogy meglepjen az áradás, mert akkor már túl késő lesz.
Elhatározás: A mai napon különösen is figyelni fogok az egyik olyan erényre, amelyről tudom, hogy erősítenem kell magamban.
Erdő Péter bíboros atya 2010. szeptemberi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy hazánkban mindenki találjon munkát és emberhez méltó megélhetést és így megtapasztalja felelősségét és fontosságát családja és az egész társadalom számára.
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Papság évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)