2010. december 27., hétfő

Szent János evangélista

Szent János evangélista
Tanuljuk meg Isten végtelen gazdagságának titkait szemlélni Szent János evangélistával, aki az utolsó vacsorán az Úr keblén pihent. Ha nem is tudunk Jézussal együtt járni Jeruzsálem utcáin vagy Galilea mezein, amint egykor János megtehette, de csatlakozhatunk Jézushoz az imáságban, a szentírásolvasásban és a szentségeken át. János apostol szeretetét és teljes odaadását utánozva próbáljuk mi is egyre jobban megismerni Jézust. Kérjük Istent, nyissa meg lelki érzékszerveinken keresztül látásunkat, hallásunkat, tapintásunkat, hogy megismerjük a Krisztussal való személyes találkozás örömét, és tanúságot tegyünk kimeríthetetlen szeretetéről. (Adoremus 2005.)
További gondolatok...

SZENT JÁNOS APOSTOL (ünnep)

2010.12.27. hétfő: SZENT JÁNOS APOSTOL (ünnep)

Az élet igéjét hirdetjük nektek


1Jn 1,1-4
Ami kezdettől volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megnéztünk és a kezünk tapintott az élet Igéjéről -- mert az élet megjelent, és mi láttuk, és tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, mely az Atyánál volt és megjelent nekünk --, amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis közösségben vagyunk az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezeket azért írjuk nektek, hogy örömünk teljes legyen.

Zs 96
Király az Úr! Ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget! Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának alapja. Tűz halad előtte, s körös-körül felperzseli ellenségeit. Villámai beragyogják a föld kerekségét, láttára megrendül a föld. Viaszként olvadoznak a hegyek az Úr előtt, az egész föld Ura előtt. Az egek hirdetik igazságát, minden nemzet látja dicsőségét. Jussanak szégyenbe mindazok, akik faragott képeket imádnak, és bálványaikkal kérkednek. Imádjátok őt, angyalai mind! Hallja ezt Sion és örvendezik, és ujjonganak Júda leányai ítéleteiden, Uram. Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön, messze magasan állsz minden isten fölött. Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat; szentjeinek lelkét megőrzi, a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad az igaznak, s öröm az igaz szívűeknek. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, és dicsérjétek szent emlékezetét!

Jn 20,2-8
Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt.

Szent János apostol és evangélista

2010. december 27. – Hétfő, Szent János apostol és evangélista

  A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott
  Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta
  nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a
  másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a
  másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.
  Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért
  Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus
  fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt
  összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a
  sírhoz. Látta mindezt és hitt.
  Jn 20,2-8


  Elmélkedés:

  A „másik tanítvány”, aki Péterrel együtt Jézus sírjához szalad
  Húsvétvasárnap hajnalban, maga Szent János evangélista, aki leírta a
  történetet. Mindkettőjük számára igazi hit-élmény volt az üres sír látványa.
  Ha egyszer rászánjuk az időt és végigolvassuk János evangéliumát, akkor
  észrevehetjük, hogy minden Jézusra mutat és az olvasót Jézusban, az Isten
  Fiában való hitre akarja ösztönözni, mert ez a hit az örök élet forrása.
  János tehát mindvégig a végső célt, az örök életet, az üdvösség elnyerését
  tekinti fő szempontnak, és világossá teszi, hogy a hit az üdvözülés
  feltétele minden ember számára. Jézus az Atyától jön, és földi küldetését
  teljesítvén az Atya dicsőségébe tér vissza, s ezzel mintegy utat mutat az
  emberek számára az Atya felé. Jézus azért jön, hogy kinyilatkoztassa a
  világban az Atyát és nyilvánvaló tegye szeretetét. E kinyilatkoztatás
  bennünket az Isten iránti szeretetre és annak megvallására ösztönöz. Ha
  hiszünk az Isten Fiában és általa az Atya felé vezet életutunk, akkor mi is
  valóban Krisztus „szeretett tanítványaivá” válunk.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Nem tudom, hogy milyen megpróbáltatások és nehézségek várnak ma rám, de azt
  tudom, hogy minden a Te akaratodból történik Uram, s ez elég nekem. Kérlek,
  adj erőt, türelmet és alázatot, hogy a rám váró nehézségekkel szeretetedhez
  méltón nézhessek szembe, s így áldozatomat egyesíthessem Szent Fiad
  Krisztusi áldozatával.
______________________________

Szent János apostol

A hit és az emberi tapasztalat
Szent János apostol
2010. december 27. Karácsony nyolcada – hétfő
Szász Csaba LC

Jn 20,2-8
(Mária Magdolna) erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették.” Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.

Bevezető ima: Istenem, Te jelen vagy az életemben. Tudom, hogy sosem hagysz el engem, még akkor sem, amikor úgy tűnik, hogy a halál örökre el akarna választani bennünket. Az utolsó szó mégis a tiéd, mert te legyőzted a bűnt és a halált. Benned bízom, remélek és téged szeretlek.

Kérés: Hiszek Benned, Istenem. Növeld hitemet!

1. „Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették” – jelentette Mária Magdolna az apostoloknak. Ez kora reggel történt, mert Mária Magdolna, mikor kint még sötét volt, kiment a sírhoz. Mi indította őt erre a nagy sietségre? Mire fel a sürgősség? Mindenki aludt még: a főpap, a főtanács, a város lakói, az apostolok, sőt még a sírra vigyázó katonák is. Mária Magdolna azonban elindult oda, ahova a szíve vágyott. „Ahol a kincsed, ott a szíved is” (Mt 6,21). – Miután megvitte a hírt az apostoloknak, őket is ugyanez a nyugtalanság fogta el. Péter és János apostol kiment a sírhoz, „mind a ketten futottak” (Jn 20,4a). János hamarabb ért a sírhoz, de nem ment be. Mikor Péter is megérkezett és bement a sírba, rögtön utána János is belépett. Az evangélium csak annyit mond, hogy „látta és hitt” (Jn 20,8b). Az üres sír tanúsága elég volt ahhoz, hogy János higgyen.

2. A hit forrása (ld. KEK 1812-1816). Mi késztette János apostolt a hitre, hiszen szemük láttára nem történt semmi csoda? Mi a hitüknek oka és forrása? A hit mindenekelőtt Isten ajándéka, s nem az emberi értelem gyümölcse, habár a hit feltételezi ez utóbbit. A katekizmus ugyanakkor megjegyzi, hogy „a hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit nekünk mondott és kinyilatkoztatott…” Bizonyára ez történt az apostolokkal is. Amikor látták a gyolcsot és az ott hagyott kendőt, eszükbe jutott mindaz, amit Jézus mutatott és tanított nekik nyilvános működése folyamán. Jézus már előre megmondta nekik, hogy „Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad” (Mt 16,21). Sokszor elég egy kis dolog ahhoz, hogy higgyünk; sőt nem is kell logikus módon, rideg szillogizmussal meggyőzzenek az igazság felől, csak nyitottnak kell lennünk Isten ajándékára, s aztán Ő a lelkünkben cselekszik.

3. „Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek” (1Jn 1,1). Ezzel a kijelentéssel támassza alá János apostol hitének alapját és forrását. Nem egy bizonyos tudományos elméletet hirdet számunkra, nem is egy kitalált eseményt, hanem azt a valóságot, amelynek ő személyesen részese volt: kezével tapintotta, szemével látta… vagyis egy igazán emberi tapasztalatról van szó. – Mi talán érzékeinkkel ezt fel nem foghatjuk, de megváltásunk misztériumához annál közelebb vagyunk, mert Jézus most már nem külső emberi módon közeledik hozzánk, hanem az Oltáriszentség bensőséges közelségében. Minden szentmisében részesei lehetünk az ő szent titkának: titokzatos módon Jézus megszületik az oltáron a kenyér és a bor színe alatt, és mi jelen vagyunk az Ő szenvedésénél, halálánál és feltámadásánál. Valóban csodálatos szent titok az, ami a szentmisén történik. Éppen ezért érdemes megtisztultan és felkészülten járulni a szentáldozáshoz. Miután Jézust szentségileg magunkhoz vettük, társalogjunk vele, nyissuk ki lelkünket számára, hogy méltó lakhelyre találjon bennünk.

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, Te ma is eljössz hozzánk az Oltáriszentségben, velünk maradsz, bennünk laksz. Kérlek téged, hogy ilyen nagy kinccsel a lelkemben, ne tudjak hallgatni, hanem úgy, mint Szent János apostol, én is hirdessem a te csodálatos jelenlétedet, jóságodat és szeretetedet.

Elhatározás: Ma áhítatosan és tiszta lélekkel járulok a szentáldozáshoz. – Valakinek tanúságot teszek a hitemről: például elmondom, hogy milyen nagy öröm számomra Krisztussal lenni, az áldozásban Őt magamhoz venni.

A pápa imaszándéka 2010. december hónapra:
A személyes szenvedés megtapasztalása, mint a másik szenvedőnek adott segítség: hogy saját szenvedésünk megtapasztalása vezessen bennünket azoknak a nehéz helyzeteknek és fájdalmaknak a jobb megértésére, amelyektől oly sok magányos, beteg vagy idős ember szenved, és indítson bennünket nagylelkű segítségre.
Nyissuk meg kapuinkat Krisztus előtt: hogy a föld népei megnyissák kapuikat Krisztus és az Ő evangéliuma előtt, ami a béke, a testvériség és az igazság.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Papság évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger