2011. október 31., hétfő

Boldog Romzsa Teodor püspök, vértanú

Boldog Romzsa Teodor püspök, vértanú

Munkács görög katolikus püspökeként szenvedett vértanúságot 1947 november 1-én. Korunk szentje, akiről keveset tudunk. Isten ügyéért vállalt szenvedése legyen erőforrás számunkra, hogy mindig hűségesek maradjunk.
További gondolatok...

Évközi harmincegyedik hét – hétfő

2011.10.31. hétfő

(Szent Wolfgang)
Isten hagyta, hogy hitetlenségbe merüljenek, hogy mindenkin könyörüljön


Róm 11,29-36
Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy azután ők is irgalmasságot nyerjenek. Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön. Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai! Mert ki ismerte az Úr gondolatát? Vagy ki volt az ő tanácsadója? Vagy ki adott előbb neki, hogy vissza kellene fizetnie? [Iz 40,13-14] Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké. Ámen.

Zs 68,30-37
Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged. Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom. Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája. Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek. Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait. Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög. Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik. Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét.

Lk 14,12-14
Annak pedig, aki őt meghívta, ezt mondta: ,,Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat és testvéreidet hívd meg, se a rokonaidat és gazdag szomszédaidat, akik majd téged is meghívnak és viszonozzák neked. Amikor vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. Így boldog leszel, mert ők nem tudják azt viszonozni neked. De amikor az igazak feltámadnak, megkapod jutalmadat.

Évközi harmincegyedik hét – hétfő

2011. október 31. - Hétfő

  Az egyik  szombaton Jézus  betért egy  vezető farizeus  házába, hogy  nála
  étkezzék. Étkezés  közben  a  házigazdához fordult:  „Amikor  ebédet  vagy
  vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat,  se
  gazdag szomszédaidat,  mert azok  is meghívnak  és viszonozzák  neked.  Ha
  lakomát adsz, hívd meg a  szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.  Boldog
  leszel, mert  ők  nem  tudják  neked  viszonozni.  Te  azonban  az  igazak
  feltámadásakor megkapod jutalmadat.”
  Lk 14,12-14

  Elmélkedés:

  Egy ünnepi alkalomra  szóló meghívásnak mindig  örömmel teszünk eleget.  A
  vendégeskedés és annak viszonzása  mindennapi életünk része. Ha  meghívunk
  valakit esküvőre, keresztelésre, bérmálásra,  ballagásra vagy más  családi
  ünnepünkre, joggal  várjuk el,  hogy a  meghívottak visszahívjanak  minket
  hasonló alkalmakkor.  Sok  veszekedés  és  sértődés  származna  a  rokonok
  között, ha ez nem így volna. Jézus  nem e gyakorlat ellen beszél, hanem  a
  jócselekedetek önzetlen gyakorlásának módját ajánlja a mai  evangéliumban.
  Nem az  a legtökéletesebb  jele  a tiszteletnek  és  a szeretetnek,  ha  a
  viszonzás reményében tudunk  csak adni.  A jócselekedetek  értéke akkor  a
  legnagyobb, ha nem várunk cserébe  semmit. Könnyebb ezt megtennünk  akkor,
  ha egyedül  Istentől  várjuk  jutalmunkat,  és  nem  számítunk  az  emberi
  viszonzásra. Egyetlen kincsre vágyakozzunk, az üdvösségre, amelyet  hitünk
  és jócselekedeteink érdeméül kapunk Istentől.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Hiszem,Istenem és  Megváltóm,  erősen hiszem,  hogy  az  Oltáriszentségben
  vagy, mint igaz Isten és igaz ember.
  Hiszem, hogy a  te tested, a  te véred, a  te lelked, a  te Istenséged  és
  szent emberséged egészen bennfoglaltatik  e szent ostyában, habár  szemeim
  mindebből semmit sem látnak.
  Szalézi Szent Ferenc
______________________________

Évközi harmincegyedik hét – hétfő

2011. október 31. Évközi harmincegyedik hét – hétfő

P. Jason Bullock LC

Lk 14,12-14
Ekkor a házigazdához fordult: "Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, sem testvéreidet, sem rokonaidat, sem jómódú szomszédaidat, nehogy visszahívjanak és viszonozzák neked. Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. S boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni. De az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat."

Bevezető ima: Jézus! Tölts ma el kegyelmeddel. Szeretnék mind hasonlóbbá válni hozzád, de tudod, milyen gyenge vagyok. Mégis bízom abban, hogy megadod nekem, amire szükségem van, hogy a mai napon elvégezhessem feladatomat. Szeretlek, Uram.

Kérés: Segíts, Uram, hogy figyelmes legyek és felismerjem az emberek testi és lelki szükségleteit!

1. Meghívni a szegényeket. Ha azokra a segélyekre gondolunk, amiket az állam oszt a rászorultaknak, az a benyomásunk támadhat, hogy az Egyháznak vagy az állampolgároknak már nem kell ezzel a témával foglalkozniuk. Elég az embereket csak a megfelelő hivatalba irányítani, vagy ha nincs ilyen, létrehozni egyet. XVI. Benedek pápa azonban továbbra is hangsúlyozza a felebaráti szeretet szükségességét. Bármilyen igazságos legyen is egy társadalom, mindig lesznek emberek, akiknek segítségre lesz szükségük. „Minden embernek szüksége van a személyes odafigyelésre” (vö. Deus caritas est, 28). Nem az alamizsna a lényeg, hanem a részvét kimutatása a rászoruló felé, vagyis az együttérzés, hogy „vele szenvedjünk”. Ha így cselekszünk, a szegényeket embernek tekintjük, akiknek ugyanolyan személyiségi jogaik vannak.

2. A gazdagok szegénysége. Fontos tudni, hogy többféle szegénység létezik. A pénztelenség komoly teher, de a lelki szegénység még rosszabb. „Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?“ (Mt 16,26). Krisztus tudatosan vállalta az anyagi szegénységet, először azzal, hogy emberré lett, aztán azzal, hogy szegényen élt, azért, hogy lelkileg gazdaggá tegyen minket. (vö. Katolikus Egyház Katekizmusa, 472). Sokszor teljesen céltalan életűek azok, akiknek már mindenük megvan. A leggazdagabb országokban a legtöbb az öngyilkosság. Ez a típusú szegénység nehezen gyógyítható: ezek az emberek sokszor nem ismerik be rászorultságukat, és nem fogadják el a segítséget. Mégis szükségük van a 21. század misszionáriusainak segítségére.

3. Természetfölötti önzés? Ez azt jelenti, hogy felebaráti szeretetünk tettei nem tiszta szándékból fakadnak, hanem azért, mert jutalmat várunk értük az égben. Biztosan belejátszik önzésünk, hiszen azt reméljük, egyszer jól jön még nekünk a jótett, amit felebarátunknak tettünk. A mennyei jutalomnak ez az aspektusa is benne van: „S boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni. De az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat.“ (Lk 14,14) – Ne feledjük azonban, hogy a felebaráti szeretet kötelességünk is (vö. Lk 17,10). De pont, amikor a felebaráti szeretetet gyakoroljuk, lehetőséget adunk Istennek, hogy megtisztítsa szeretetünket. Talán egyéni okokból teszünk valami jót, például, mert dicséretre vágyunk. Azonban könnyen előfordulhat, hogy véghezvitt tettünkért semmi köszönetet vagy dicséretet nem kapunk. És ha a mi felületes indítékaink háttérbe kerülnek, nem marad más, mint az Isten és felebarátaink iránti tiszta szeretet. Mert csak akkor jutunk el a teljességre, ha tetteinket az Isten iránti tiszta szeretet inspirálja (vö. II. János Pál, Veritatis splendor, 78).

Beszélgetés Krisztussal: Uram! Szegény vagyok, szükségem van kegyelmedre. Tudom, hogy mikor adunk, akkor kapunk is. Nyisd meg értelmemet és szívemet embertársaim szükségleteinek felismerésére. Segíts, hogy téged lássalak bennük, és neked szolgáljak általuk!

Elhatározás: Ma legalább egy felebaráti szeretetből fakadó cselekedetet teszek egy szükséget szenvedő embertársam felé.

Erdő Péter bíboros atya 2011. októberi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy érezzük Szűz Mária anyai pártfogását a történelem minden helyzetében.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

2011. október 30., vasárnap

Évközi idő, A év, évközi idő 31. vasárnapja

Évközi idő, A év, évközi idő 31. vasárnapja

Szolgálni a másik embert. A mai világban rosszul csengő kifejezés. Ha csupán önmagamat akarom megvalósítani, és elfeledkezem a másik emberről, akkor bár talán megvalósíthatom önmagamat, de egyedül maradok és nem találom meg a krisztusi utat. A szolgálattal viszont sok barátot szerezhetek, és együtt könnyebb végigjárnom a Krisztusi utat.
További gondolatok...

ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP

2011.10.30. vasárnap: ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP
 
Egy atyánk van mindnyájunknak, miért vagyunk hûtlenek egymáshoz


Mal 1,14b - 2,2b.8-10
Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én, -- mondja a Seregek Ura, -- és rettegik nevemet a nemzetek között! Nos tehát ez a parancs hozzátok, papok: Ha nem akartok hallani és nem akarjátok megszívlelni, hogy megadjátok nevemnek a dicsőséget, -- mondja a Seregek Ura, -- akkor ínséget bocsátok rátok és átokká változtatom áldásotokat, -- bizony, átokká változtatom, mert nem szívleltétek ezt meg! Ti azonban letértetek az útról és sokakat megbotránkoztattatok tanításotokkal; megszegtétek Lévi szövetségét, -- mondja a Seregek Ura. -- Ezért én is megvetésre méltókká és alávalókká tettelek titeket az egész nép előtt, minthogy nem jártatok útjaimon és személyválogatók voltatok a törvénykezésben. Vajon nem egy atyánk van-e valamennyiünknek? Vajon nem egy Isten teremtett-e minket? Miért veti meg tehát egyikünk a másikát, megsértve atyáink szövetségét?

Zs 130
Zarándok-ének. Dávidtól. Uram, nem fuvalkodik fel szívem, és nem néz magasra szemem, nem járok nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodák után, hanem megnyugtattam és elcsöndesítettem lelkemet; mint a kis gyermek anyja ölén, mint a kisgyermek, olyan most a lelkem. Bízzon Izrael az Úrban, most és mindenörökké.

1Tessz 2,7b-9.13
Bár rátok támaszkodhattunk volna, mint Krisztus apostolai, mégis úgy voltunk köztetek, mint kicsinyek, úgy, ahogyan a dajka gondozza a gyermekeit. Ragaszkodtunk hozzátok, és szívesen nektek adtuk volna nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is, mert nagyon megkedveltünk titeket. Emlékeztek ugyanis, testvérek, munkánkra és fáradozásunkra. Éjjel-nappal dolgoztunk, és úgy hirdettük nálatok Isten evangéliumát, hogy ne legyünk közületek senkinek sem a terhére. Szüntelenül hálát adunk tehát Istennek, hogy ti, akik Isten igéjének hirdetését tőlünk hallottátok, azt nem úgy fogadtátok, mint emberek szavát, hanem mint ami az valójában: mint Isten igéjét, amely bennetek is munkálkodik, akik hisztek.

Mt 23,1-12
Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.

Évközi 31. vasárnap

2011. október 30. – Évközi 31. vasárnap

  Abban az időben Jézus így beszélt  a tömeghez és a tanítványokhoz:  „Mózes
  tanítószékében az  írástudók  és  a  farizeusok  ülnek.  Tegyetek  meg  és
  tartsatok meg  ezért  mindent,  amit mondanak  nektek,  de  tetteikben  ne
  kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt
  elviselhetetlen terheket kötöznek össze  és helyeznek az emberek  vállára,
  de maguk  egy ujjal  sem hajlandók  mozdítani rajta.  Amit tesznek,  azért
  teszik, hogy  lássák őket  az emberek.  Szélesre szabják  imaszíjukat,  és
  köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre
  ülni, a zsinagógában  pedig az  első székekbe. Elvárják,  hogy az  emberek
  köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek  szólítsák
  őket. Ti ne hívassátok magatokat mesternek,  mert egy a ti Mesteretek,  ti
  pedig mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit  magatok
  közül, mert  egy a  ti  Atyátok, a  mennyei.  És tanítónak  se  hívassátok
  magatokat, hisz egy a ti  tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb  köztetek,
  az legyen a többi  szolgája. Aki önmagát  magasztalja, azt megalázzák,  és
  aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.”
  Mt 23,1-12

  Elmélkedés:

  Szívemnek szól
  A világhírű orgonistának és zeneszerzőnek, Johann Sebastian Bachnak  egyik
  művéről mondta valaki, hogy aki csak a fülével hallgatja, az nem is hallja
  ezt a  zenét. Bizonyára  Bach  egész életművére  igaz ez  a  megállapítás.
  Zenéjének lényegét  és  mondanivalóját az  értheti  meg, aki  nem  csak  a
  fülével  hallgatja  a  dallamokat,  hanem  megérinti  szívét  és  tevékeny
  szeretetre ösztönzi  őt.  Az ilyen  ember  számára megtelik  élettel  Bach
  muzsikája és életté változik zenéje. A fiataloknak ezt ugyan hiába mondom,
  mert ők egy néhány  perces zeneszámot is  ritkán hallgatnak végig,  inkább
  húsz  másodpercenként  újat  kezdenek.   A  komolyzenéhez  ezzel   szemben
  szükséges, hogy az ember le tudjon ülni egy órára nyugodtan.

  Nem zenehallgatási szokásokról szeretnék ma elmélkedni, hanem arról,  hogy
  hogyan hallgatjuk  Isten szavát,  üzenetét. Jézus  a mai  evangéliumban  a
  farizeusokról, a zsidó  nép egyik vallási  csoportjának tagjairól  beszél.
  Tanításuk igazságát nem vitatja a  mi Urunk, de magatartásukat ez  esetben
  is és más  alkalmakkor is  erősen kritizálja,  képmutatónak nevezve  őket.
  Vajon miben hibáztak ők, a vallási vezetők? Jézus szerint éppen a  vallási
  magatartásukkal van a gond, pedig  arról voltak híresek, hogy a  legjobban
  ismerték a  törvényeket  és  előírásokat, sőt,  ügyeltek  is  azok  pontos
  betartására. Miben  hibáztak  az írástudók  és  a farizeusok?  A  bevezető
  példához visszatérve  így  mondanám:  Csak  a  fülükkel  hallgatták  Isten
  szavát. És ennek következményeként nem  értették meg Isten tanításának  és
  törvényeinek lényegét. Nem jutottak el annak mélységéig, nem érintette meg
  szívüket.  Ettől  akar   óvni  bennünket   Jézus,  s   ezért  nem   tartja
  viselkedésüket követendő példának.

  A nehezen észrevehető farizeusi  lelkület könnyen elhatalmasodna  rajtunk,
  ha ezen a ponton nem önmagunknak  tennénk fel a kérdést: Hogyan  hallgatom
  Isten  szavát?  Megérinti-e  szívemet,  lelkemet?  Indít-e  a   felebaráti
  szeretet gyakorlására? Indít-e Isten felé? Ha csupán a fülemmel  hallgatom
  Isten szavát,  aligha  fogom megérteni  lényegét,  s aligha  fog  életemet
  alakító és átalakító  erővé válni.  Mindenekelőtt azt  a jézusi  felhívást
  kell meghallanom, amivel az  Úr elkezdte működését: Tartsatok  bűnbánatot!
  Ez a bűnbánat és a bűnbánat mögött meghúzódó alázat hiányzik a  farizeusok
  magatartásából. És ha bennem nincs meg  ez az őszinte bűnbánat és  alázat,
  akkor én is csak egy farizeus vagyok. Jézus nagyon könyörtelenül beszél  a
  farizeusokkal, amikor  leleplezi  álnokságukat és  vakságukat.  Ugyanakkor
  nagy irgalommal  és  könyörülettel  beszél a  bűnös,  de  bűnüket  megbánó
  emberekkel.

  Érdekes, hogy miközben  Jézus tudja,  hogy a  bűnös bármelyik  pillanatban
  megtérhet –  és  erre jó  példa  a  vele egy  időben  keresztre  feszített
  gonosztevő megtérése halála  előtt – tehetetlen  a farizeusokkal  szemben,
  akik tulajdonképpen elzárkóznak  az isteni szeretet  és irgalmasság  elől.
  Jézus egykor  sokat kért  tanítványaitól  és mai  is legalább  ennyit  kér
  tőlünk, követőitől. Első  kérése megtérésünket  kívánja. A  bűn az  isteni
  szeretettől való  eltávolodás,  a  szeretet hiánya.  Orvosolni  nem  lehet
  másként, csak  a  szeretettel.  Hiszem-e, hogy  Isten  képes  kigyógyítani
  bűneimből a megbocsátás által? Enélkül csak a szégyen és a félelem  marad.
  Jézus megtérésre és  bűnbánatra hívó szava  nem a fülemnek  szól, hanem  a
  szívemnek. És  ez csodálatosabb  mint Bach  vagy bármelyik  más  világhírű
  zeneszerző legsikeresebb  műve.  Ennél  csak az  irgalomban  gazdag  Isten
  megbocsátó szava csodálatosabb.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Uram,  Jézus!  Te  vagy  az  irgalom  kimeríthetetlen  forrása.  Te   vagy
  Megváltóm, aki megszabadítasz bűneimtől. Alázattal és bűnbánattal  járulok
  eléd. Segíts, hogy  bűneimben se  felejtsem: van kiút  számomra a  bűnből,
  mert te új lehetőséget adsz. Légy hozzám és minden emberhez irgalmas!
______________________________

Évközi harmincegyedik vasárnap

Kövess engem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű
2011. október 30. Évközi harmincegyedik vasárnap

P. Timothy Mulchaey LC

Mt 23, 1-12
Abban az időben Jézus így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg – de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.

Bevezető ima: Jézus Krisztus, ki máshoz fordulhatnék minden egyes nap, mint hozzád? Egy nap végül örökre hozzád költözöm. Az életem minden területe fölött Te rendelkezel, Te védsz és vezetsz engem. M mindig szeretettel tekintesz rám, és örömmel nézed igyekezetemet, hogy teljesítsem akaratodat. Az imádság ideje kell, hogy a veled való végső találkozásra segítsen.

Kérés: Uram, taníts meg, hogy olyan alázatos legyek, mint Te!

1. Az igazi nagyság. Jézus Krisztus a történelem és a világ ura, azért jött, hogy megmutassa nekünk, mit jelent alázatosnak lenni. Istenségét nem tartotta meg magának, inkább kiüresítette önmagát, levetkőzte a dicsőséget, hogy alázatosan szolgáljon minket, és végül kereszthalált halt értünk. Milyen megdöbbentő alázatosság! Ki tudná valaha utánozni ezt? Mi emberek nehezen toleráljuk a személyünk, vagy hírnevünk elleni legkisebb támadást is. Krisztus önként vette magára emberi természetünket, és kitette magát a szégyennek, sértésnek, kínzásnak, hogy megmentsen és szolgáljon minket.

2. A tekintély nem a tulajdonuk. A farizeusoknak tekintélye volt a nép előtt, mert Isten a porból felemelte őket; előkelő helyzetük arra szolgált, hogy irányítók, és a törvény közvetítői, valamint magyarázói legyenek. Ezért arra hívja Krisztus a hallgatóit, hogy engedelmeskedjenek annak, amit mondanak, de ne saját tekintélyük miatt, hanem az Istentől kapott tekintély okán. Egyes farizeusokat jobban érdekelt a helyzetükből adódó előjoguk, mint hogy segítsék a lelkek és Isten közötti kapcsolatot. Micsoda ellentét van az ő példájuk és aközött, amelyet Krisztus mutatott nekünk az alázatosságról!

3. A szabadság ígérete. Krisztus azért jött a földre, hogy megszabadítson bennünket a bűntől, a haláltól és értelmet adjon az emberi szenvedésnek. Mindezt nem büszkeségből tette, hanem mint egy alázatos szolga. Mint a bárány, amelyet leölésre visznek, úgy vette vállára a mi bűneinket. Nem azért jött, hogy elítéljen minket, hanem azért, hogy megszabadítson, és magára vegye az ítéletet. Hogyan illik össze az én szabadságról alkotott elképzelésem Krisztus elképzelésével? Meg vagyok győződve arról, hogy csak a teljesen szabad ember képes erényes életre, és így csak ő képes örömmel és könnyen dönteni, hogy a jót tegye és ne a rosszat? Kérem-e alázatosan Urunktól a kegyelmet, hogy helyesen cselekedjek, és felismerjem, hogy nélküle semmi jót sem tehetek?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus Krisztus, az alázatos szolgálat útját választottad, hogy lelkünket Mennyei Atyádhoz vonzd. Segíts folytatnom művedet, hogy a lelkeket hozzád vezessem! Elékeztess, hogy büszkeségből senkit sem nyerhetek meg Istennek! Kegyelmeddel indíts arra, hogy képes legyek jobban szeretni téged, mint önmagamat!

Elhatározás: Tartózkodni fogok attól, hogy saját teljesítményemmel büszkélkedjek. Ehelyett ma megpróbálok három embert megdicsérni valamilyen jócselekedetükért, és imádkozni fogok értük.

A pápa imaszándéka 2011 október hónapra:
Végső szakaszban levő betegek: Hogy életük végső szakaszában levő betegek szenvedéseikben támogatást nyerjenek az Istenbe vetett hit és a testvérek szeretete által.
Missziós világnap: Hogy a missziós világnap ünneplése növelje Isten népében az evangelizálásra irányuló szenvedélyt, és a missziós tevékenység támogatása imával és a szegényebb egyházaknak nyújtott gazdasági segítséggel valósuljon meg.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

2011. október 29., szombat

Évközi idő, 30. hét Szombat

Évközi idő, 30. hét Szombat

„Jézus észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket”, és egy példabeszédben figyelmeztette őket, hogy könnyen utolsó lehet, aki másoknál előbbre akar kerülni. Hol van az én helyem? – tehetjük fel magunknak a kérdést. A saját helyem megtalálásában nem az a fontos, hogy milyen nagyok az elképzeléseim a jövőmről. De nem is az számít, hogy mennyire kitartóan tudok küzdeni egy fontosabb hely megszerzéséért. Az a döntő, hogy milyen helyet jelöl ki számomra Isten. Ezt kell megtalálnom, mert csak ezen lehetek boldog életemben. (Adoremus 2004)
További gondolatok...

Évközi harmincadik hét – szombat

2011.10.29. szombat

Isten nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását


Róm 11,1-2a.11-12.25-29
Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből. Isten nem taszította el népét [Zsolt 94,14], amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen? Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmiképpen sem. Ellenkezőleg, az ő vétkükből üdvösség támadt a pogányoknak azért, hogy őket versengésre serkentse. Ha pedig már a vétkük is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a pogányoknak, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük! Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a pogányok összessége be nem lép, s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva: ,,Eljön a Szabadító Sionból, és elfordítja Jákobtól a gonoszságot [Iz 59,20-21 G]. S ez lesz velük a szövetségem, amikor elveszem a bűneiket' [Jer 31,33-34]. Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért. Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását.

Zs 93
Uram, bosszúállás Istene, bosszúállás Istene, jelenj meg! Kelj fel, ó föld bírája, fizess meg a kevélyeknek! Meddig fognak, Uram, a bűnösök, meddig fognak még a bűnösök dicsekedni? Fecsegnek, vakmerően gonoszságot beszélnek és kérkednek mind a gonosztevők. Népedet, Uram, elnyomják, örökségedet sanyargatják. Meggyilkolják az özvegyet s a jövevényt, lemészárolják az árvákat. Azt mondják: ,,Nem látja ezt az Úr, Nem veszi észre Jákob Istene.' Eszméljetek, ti oktalanjai a népnek, ostobák mikor tértek észhez? A fül plántálója ne hallana, s a szem alkotója ne látna? Ne büntetne, aki dorgálja a népeket, aki tudományra tanítja az embert? Ismeri az Úr az emberek gondolatait és tudja, hogy hiábavalók. Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és megtanítasz törvényedre, hogy megóvd őt a gonosz napoktól, amíg a bűnös számára a verem el nem készül. Mert nem taszítja el népét az Úr, és nem hagyja el örökségét. Mert az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik mind az igazszívűek. Ki kel fel értem a gonoszok ellen, ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben? Ha az Úr nem nyújtott volna segítséget, már-már a némaság helyén lakoznék a lelkem. Ha azt mondtam: ,,Inog a lábam', megsegített a te irgalmad, Uram. Bármilyen sok fájdalmam volt szívemben, vigasztalásaid felvidítottak engem. Lehet-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, amely nyomorúságot szerez a törvény ellenére? Az igaz életére leskelődnek ők, s elítélik az ártatlan vért. De nekem oltalmam lett az Úr, és menedékem sziklája az én Istenem; Ő megtorolja rajtuk hamisságukat, saját gonoszságukkal semmisíti meg őket; Megsemmisíti őket az Úr, a mi Istenünk.

Lk 14,1.7-11
Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt. A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert megfigyelte, hogy hogyan válogatják az első helyeket. Ezt mondta nekik: ,,Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Mert ha nálad előkelőbbet is meghívtak, odajön az, aki téged és őt is meghívta, és azt mondja neked: ,,Add át a helyedet!'' És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ,,Barátom! Menj följebb!'' Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.'

Évközi harmincadik hét – szombat

2011. október 29. - Szombat

  Az egyik  szombaton Jézus  betért egy  vezető farizeus  házába, hogy  nála
  étkezzék.  Amikor  észrevette,  hogy  a  meghívottak  válogatják  az  első
  helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. „Amikor lakodalomra hívnak,  ne
  ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha
  ez megérkezik,  odajön, aki  meghívott  titeket, és  felszólít: Add  át  a
  helyedet neki! És akkor szégyenszemre  az utolsó helyet kell  elfoglalnod.
  Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet,
  hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: Barátom, menj följebb!
  Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki
  magát  felmagasztalja,  megalázzák,   aki  pedig   magát  megalázza,   azt
  felmagasztalják.”
  Lk 14,1. 7-11

  Elmélkedés:

  „Aki magát  felmagasztalja, megalázzák,  aki  pedig magát  megalázza,  azt
  felmagasztalják”  –  szól  Jézus  figyelmeztetése  mindannyiunknak  a  mai
  evangéliumban. Sok esetben különbözik  az, hogy mit gondolunk  önmagunkról
  és hogyan vélekednek  róluk mások.  Sokszor egyik sem  egyezik meg  azzal,
  amilyenek valójában  vagyunk.  A  legtöbb ember  ugyanis  próbálja  hibáit
  elrejteni mások  elől,  s  inkább  a jó  tulajdonságait,  a  jobbik  énjét
  igyekszik mutatni.  Ettől viszont  nem  leszünk jobbak  és a  hibáink  sem
  szűnnek meg. Önmagunk felértékelésével  könnyen becsaphatunk másokat,  sőt
  magunkat is,  de  Isten  nem.  Hibáink  kijavításában  a  bűneinktől  való
  szabadulás segít a szentgyónás  alkalmával. Nem felmagasztalni kell  tehát
  magunkat, hanem az alázat és  a bűnbánat útját kell választanunk,  amelyek
  által  olyannak  ismerjük  meg  magunkat,  amilyennek  Isten  lát.  Az   Ő
  értékelése többet  ér az  emberi ítéleteknél.  Egyedül Ő  képes  felemelni
  bennünket megbocsátó irgalma által.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Jézusom, vezess engem a te utadon.
  Ne engedjem el soha a te kezedet.
  A Te kegyelmed éltessen engem.
  A Te szereteted lakjék bennem.
  A Te tisztaságod költözzék belém.
  Ne a test legyen a szemem előtt, hanem a lélek.
  Ne a jelen, hanem az örök élet.
  Ne csak másoknak, de magamnak is szívből megbocsássak.
  Mindig és mindenért, Neked hálát adni tudjak,
  és ha választanom kell kettőnk között Jézusom,
  mindig csak Te, Te és sohasem én legyek az első!
______________________________

Évközi harmincadik hét – szombat

„Barátom, menj följebb!”
2011. október 29. Évközi harmincadik hét – szombat

P. James Swanson, LC

Lk 14, 1. 7-11
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. „Amikor lakodalomra hívnak, ne ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: „Add át a helyedet neki!” És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: „Barátom, menj följebb!” Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják.”

Bevezető ima: Uram, segíts jól imádkoznom, hogy egyre jobban azzá az emberré váljak, akit Te kigondoltál, mikor megteremtettél engem! Csak a veled való mély, bensőséges kapcsolat által láthatom meg tisztán azt a személyt, akinek elképzeltél engem. Csak így fogadhatom be azokat a kegyelmeket, amikre szükségem van, hogy előbbre léphessek az átformálódás útján.

Kérés: Uram, segíts önzésemet szeretettel, büszkeségemet alázattal és bizalmatlanságomat bizalommal legyőznöm!

1. Mindent hallani akarok magamról. Előbb vagy utóbb mindannyian megtapasztaljuk a nemtetszés érzését, amikor valaki olyan mellett kell lennünk, aki egyfolytában magát „reklámozza”. Talán mi magunk csináljuk ezt, föl sem fogva, mennyire zavarja ez a körülöttünk levőket. Vegyük egy férfi esetét, a legszebb férfiét a világon, máskülönben, aki folyamatosan és megállás nélkül magáról beszél. Ő saját maga a kedvenc témája. Lehetetlen leülni vele beszélgetni néhány percig, esetleg meginni vele egy kávét vagy bármit is csinálni vele anélkül, hogy a legfrissebb hősies cselekedetét vagy az ilyen-olyan véleményét ne kellene meghallgatni. Ha megkérdeznék, hogy többet beszélt-e magáról, mint amennyit mások szoktak, azt felelné, hogy épp annyit beszél magáról, mint amennyit mások magukról. Ahelyett azonban, hogy örömet szerezne a körülötte levő embereknek, ez a fő szépséghibája valóságos bukást jelent számára.

2. Az első a szívedben. Másik oldalról nézve, néha meg olyan emberekkel találkozol, akik nem lobogtatják saját zászlajukat. Úgy tűnik, hogy létezésük főbb oka, hogy támogassanak és segítsenek másokat. Lehet, hogy nem mindig veszed észre az ilyen embereket magad körül, de megállapítod a hatásukat. Mindenki boldogabb. Kevesebb stressz van a levegőben. Az emberek kevésbé tűnnek aggódóknak. Az ilyen emberek beolajozzák a kerekeket. Ha szükséged van egy kézre, ők ott teremnek, ráadásul még kérned sem kell őket. Támogatásuk és barátságuk adott. Tudod, hogy számíthatsz rájuk. Egy vagyont érnek, bárhol is dolgozzanak, mert tudják, hogyan kell a körülöttük levő embereket még hatékonyabbá tenni. Mindenki kedveli őket. Lehet, hogy nem a legnagyszerűbb a személyiségük vagy nincs annyi társadalmi jártasságuk, ám ez senkit sem izgat. A jóság csakúgy árad belőlük. Bár igénytelennek és jelentéktelennek tűnnek, minden körülöttük levő nagyra becsüli őket. Anélkül, hogy realizálnák, hogy ők vannak a legmagasabb helyeken mindenki szívében.

3. A gőg vagy a szeretet fog növekedni bennem? Milyen ember vagyok? Csak magamat tolom előtérbe? Vagy amikor csak tudom, megteszem, ami tőlem telik, hogy segítek másoknak, és boldoggá tegyem őket? Ez vezet a valódi beteljesedéshez. Jézus mondja, hogy, akik elsők akarnak lenni, utolsók lesznek, és mindenkinek szolgálniuk kell. Tehát Jézus azt mondja, hogy ambícióim elérésének módja, a szolgálat? Semmiképpen sem, itt nem erről van szó. Jézus nem törődik a mi gőgünk csillapításával. Ő azt mondja el nekünk, hogyan lehetünk elsők az Ő szívében. Ha első akarsz lenni Krisztus szívében, szolgálj másokat! Sőt, ha megvan benned az alázat másokat szolgálni, észre fogod venni, hogy te is előkelő helyre jutsz mások szívében. Amikor alacsonyabb helyet szánsz magadnak, ők mindig magasabbra fognak ültetni téged.

Beszélgetés Krisztussal: Édes Jézusom, gyakran szolgálom magamat és saját becsvágyamat, Te viszont azt akarod, hogy mások szolgálatával törődjek. Segíts nekem jobban figyelnem a szeretetre, mert ez az, ami tényleg számít. Add, hogy ne arra figyeljek, amit a világ értékel: az üres, önérdekű tevékenységekre! Ha csak tizedét tölteném mások szolgálatával annak az időnek, amit „önreklámozással” töltök, sokkal jobb helyzetben lennék.

Elhatározás: Ma teszek egy szolgálatot valakiért – lehetőleg úgy, hogy ne vegye észre. Az ilyen tettek azok, amik a legmélyebben kifejezik a szeretetet. Emlékezz: ha vársz valamit cserébe – legyen az csak egy köszönet –, akkor az nem szeretet, hanem üzletelés!

Erdő Péter bíboros atya 2011. októberi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy érezzük Szűz Mária anyai pártfogását a történelem minden helyzetében.


--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

2011. október 28., péntek

Szent Simon és Júdás apostolok

Szent Simon és Júdás apostolok
 
A tizenkét apostol mindegyike más és más természetű, tehetségű és vérmérsékletű ember volt; nem a hasonló érdeklődés, még csak nem is valami közös cél hozta őket össze, hanem egyedül Jézus Krisztus személyes kiválasztó döntése. Ő minden gyarlóságuk ellenére alkalmasnak találta ezt a tizenkét tagú testületet, hogy rá, mint szegletkőre épülve az Egyház szilárd sziklaalapja legyen. Ha neki megfelelt, ne akard felülbírálni. Amikor a felelős egyházi tisztségviselők életmódját, tevékenységét nyilvánosan bírálod, nem arra építesz, amit Krisztus lerakott. Nem eltakarni, elhallgatni, pláne nem letagadni kell a hibákat, hanem kijavítani – gyöngéd szeretettel, belülről. (Adoremus 2005.)
További gondolatok...

SZENT SIMON ÉS JÚDÁS(TÁDÉ) APOSTOLOK (ünnep)

2011.10.28. péntek: SZENT SIMON ÉS JÚDÁS(TÁDÉ) APOSTOLOK (ünnep)
 
Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok


Ef 2,19-22
Így tehát most már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten házanépe, az apostolok és próféták alapjára rakott épület, melynek szegletköve maga Krisztus Jézus. Benne illeszkedik egybe az egész építmény, és az Úr szent templomává növekszik. Ti is benne épültök egybe Isten lakóhelyévé a Lélekben.

Zs 18A
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat. Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket: az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk. Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának. Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát. Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges. Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől, és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok. Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!

Lk 6,12-16
Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.

Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

2011. október 28. – Péntek, Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

  Jézus egyszer  fölment  egy  hegyre imádkozni.  Az  egész  éjszakát  Isten
  imádásában töltötte. Másnap  magához hívta  tanítványait, és  kiválasztott
  közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak  nevezett: Simont, akit  Péternek
  is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
  Mátét és Tamást;  Jakabot, Alfeus fiát  és a buzgó  Simont; Júdást,  Jakab
  fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük,
  és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje,  és
  hatalmas tömeg  vette  körül  Júdeából. Jeruzsálemből,  Tirusz  és  Szidon
  tengerparti vidékéről. Ezek  azért gyűltek össze,  hogy hallgassák őt,  és
  gyógyulást  nyerjenek   betegségükből.  Meggyógyultak   azok  is,   akiket
  tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert  erő
  áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
  Lk 6,12-19

  Elmélkedés:

  Miután  Jézus  egész  éjszaka  imádkozott,  tanítványai  közül   kiválaszt
  tizenkettőt, akiket apostoloknak nevez el. E cselekedetével létrehozza  az
  apostolok testületét, amelynek az lesz  a feladata, hogy tanúságot  tegyen
  Jézusról és hirdesse az  evangéliumot. Milyen szempont szerint  választott
  Jézus? Vajon művelt és tanult embereket keresett? Akkor miért  választotta
  Pétert és Andrást, akik  a halászaton kívül  talán semmihez sem  értettek?
  Vagy tapasztalt felnőtteket keresett? Akkor hogy kerül az apostolok közé a
  tizenéves fiatal fiú, János? Talán rendíthetetlen hitűeket keresett? Akkor
  miért lett a testület tagja  a hitetlen Tamás? Vagy talán  köztiszteletben
  álló személyeket  választott? Akkor  miért  választotta a  mindenki  által
  megvetett   vámost,   Mátét?   Vagy   legaktívabb   tanítványai   lehettek
  apostolokká? De akkor hogy kerülhetett közéjük a ma ünnepelt buzgó  Simon,
  akiről e  helyen kívül  említést sem  találunk az  evangéliumban? A  Jézus
  által választottak nem tökéletesek. Mindannyiukban találhatunk  valamilyen
  hiányosságot. Jézus  mégis  őket  választja, s  döntése  biztosan  helyes,
  hiszen  előtte  egész  éjszaka  imádkozott  az  Atyához.  Jézus  olyanokat
  választott,  aki  Pünkösdkor   engedik  majd,  hogy   átalakítsa  őket   a
  Szentlélek. Jézus nem az  emberi hibákra alapozza  Egyházát, hanem a  jóra
  kész emberekre, akik átadják neki életüket.
  Jézus engem is  kiválaszt. Engedem-e,  hogy az  általa nekem  ajándékozott
  Lélek átalakítson?
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Két szent apostol ünnepén
  zengjen dicsérő énekünk,
  közös kegy hívta őket el,
  közös most dicsőségük is.

  Simon, felgyújtott égi láng,
  Krisztust követni késztetett,
  s később mint választott követ
  őt buzgó névvel hirdeted.

  Júdás, Simonhoz fűz a vér,
  S Krisztushoz kapcsol hű szíved,
  Írásban oktatsz másokat,
  szóban megvallod Mestered.

  E két hű szív nem reszketett,
  hogy vérét adja bűntelen,
  tanúságuk hogy szent, igaz,
  haláluk áldozat legyen.

  Ó, fent tündöklő Csillagok,
  hitünkben úgy segítsetek,
  hogy győzve földi gátakon
  törjünk az égi honba fel!

  Örökkön áldjuk Istenünk:
  Atyánk, Szülöttét, s Lelküket,
  mert menny üdvében minket is
  örökre részesítenek. Ámen.
______________________________

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok

Imádságos és harcos
Szent Simon és Júdás Tádé apostolok
2011. október 28. Évközi harmincadik hét – péntek

P. Patrick Langan LC

Lk 6,12-16
Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy a veled imádságban töltött idő gyümölcsöt terem az én életemben, és mind azok életében, akik körülöttem élnek. Növeld hitemet, hogy soha ne távozzam oldaladról! Erősen bízom benned és beléd akarok kapaszkodni, akkor is, ha mást már nem érhetek el. Azzal a szeretettel akarlak szeretni, amit te mutatsz irányodban.

Kérés: Uram, segíts észrevennem, hogy nélküled tehetetlen vagyok.

1. Álmatlan éjszakák. Képzeld oda magad Krisztus mellé a hegyre, amint Atyjával beszélget. Vajon miről beszélhet Krisztus? És mint mondhat neki Atyja? Szolgálatának legnagyobb pillanatai előtt, Krisztus mindig felment a hegyre imádkozni. Nem csak hogy kívánja ezt az időt egyedül az Atyaistennel, hanem tudja, hogy erre alapvetően szüksége van küldetése teljesítéséhez. Mennyei Atyjától kapja, az erőt a folytatáshoz.

2. Az imádság tettekre sarkall. Ez az idő készteti Jézust cselekvésre. Másnap reggel lejön a hegyről és kiválasztja apostolait. Néha amikor imádkozni térünk, olyan gondolatok járnak a fejünkben, hogy mennyivel többet tehetnénk, ha apostoli munkát végeznénk helyette. Ennek az ellenkezője az igaz. Ha nem töltjük fel magunkat Istennel imádság közben, mit adunk tovább azoknak, akikkel találkozunk? Nem adhatjuk azt, ami nincs. Természetes gyümölcse imádságunknak, megújult apostoli célkitűzésünk, hogy lángra lobbantsuk a világot Krisztusért.

3. A cselekvés visszavezet az imádsághoz.   Ha Istenről beszélünk másoknak, és ezáltal közelebb kerülnek Istenhez, érezzük majd a szükségét, hogy megálljunk és Istenhez forduljunk erőért és megújulásért. Imádkozni és utána harcolni talán ellentmondásnak tűnik, mégis látjuk, hogy Krisztus életében soha nem akadálya egyik a másiknak. Sokkal inkább az egyik magától értetődőn vezet a másikhoz. „Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlna, és dolgozz úgy, mintha minden rajtad múlna.” (Szent Ágoston)

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, vigyél fel a hegyre magaddal, hogy minőségi időt töltsek veled beszélgetéssel és tanulással! Segíts, hogy imám apostoli lelkülethez vezessen, és apostolkodásom ismét hozzád irányítson! Tarts közel magadhoz, és soha ne engedd, hogy eltávolodjam tőled!

Elhatározás: Mielőtt a teendőim forgataga elragad, visszalépek és egy gyors imát mondok. Kérem a kegyelmet, hogy szívem Krisztussal legyen tele, hogy továbbadhassam azoknak, akikkel találkozom.      

A pápa imaszándéka 2011 október hónapra:
Végső szakaszban levő betegek: Hogy életük végső szakaszában levő betegek szenvedéseikben támogatást nyerjenek az Istenbe vetett hit és a testvérek szeretete által.
Missziós világnap: Hogy a missziós világnap ünneplése növelje Isten népében az evangelizálásra irányuló szenvedélyt, és a missziós tevékenység támogatása imával és a szegényebb egyházaknak nyújtott gazdasági segítséggel valósuljon meg.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

2011. október 27., csütörtök

Évközi idő, 30. hét Csütörtök

Évközi idő, 30. hét Csütörtök

Nem szakíthatott el minket Krisztus szeretetétől Jézus halála, mert az Atya feltámasztotta őt. Nem szakíthatott el Jézus megdicsőült élete sem, hiszen több napon át megjelent az apostoloknak, és szent sebeit, mint az isteni irgalom és a bűnbocsánat forrását mutatta föl nekik. Nem szakíthattak el a bukott angyalok és fejedelemségek sem, mert nem tudták Istent megakadályozni irántunk való szeretetében, sőt, ő rontotta le a sátán műveit. A teremtett világ sem tudott Isten szeretetének gátat vetni, mert Isten minden teremtményt Krisztus lába alá vetett. Isten szeretete teremtő, mindenható szeretet. Semmi sem riasztja meg, semmi sem bizonytalanítja el, semmi sem tartóztatja fel. (Adoremus 2005.)
További gondolatok...

Évközi harmincadik hét – csütörtök

2011.10.27. csütörtök

Ki ragadhat el minket Krisztus szeretetétôl?


Róm 8,31b-39
Mit mondjunk tehát mindezek után? Ha Isten velünk, ki ellenünk? Ő, aki tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért, ne ajándékozna vele együtt mindent nekünk? Ki lenne vádlója Isten választottjainak? Isten az, aki a megigazulást adja; ki lenne hát az, aki kárhoztat? Talán Krisztus Jézus, aki meghalt, mi több, fel is támadt, Isten jobbján van, és közbenjár értünk? Ki szakíthat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorongatás? Éhség, mezítelenség, veszedelem, üldözés, vagy kard? Amint írva van: ,,Miattad gyilkolnak minket naphosszat, olybá vesznek, mint a leölésre szánt juhokat' [Zsolt 44,23]. De mindezeken győzedelmeskedünk azáltal, aki szeret minket. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem erők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.

Zs 108,21-31
Velem azonban Uram, bánj nevedért kegyesen, Uram, és mivel irgalmad jóságos, szabadíts meg engem. Mert én nyomorult és szegény vagyok, és szívem összeszorult bensőmben. Elenyészem, mint a hanyatló árnyék, olyan vagyok, mint a lerázott sáska. Térdem a böjttől gyenge lett, húsom az olaj híján elsorvadt. Gúny tárgyává lettem előttük, ha látnak, fejüket csóválják. Segíts meg, Uram, én Istenem, ments meg engem irgalmadban! Hadd tudják meg, hogy a te kezed műve ez: ezt, Uram, te művelted. Átkozzanak ők, de te áldj meg engem, jussanak szégyenbe, akik ellenem felkelnek, s örvendezzen szolgád. Öltözzenek gyalázatba, akik bántanak engem, és palástként takarja őket a szégyen. Hangos szóval hálát adok az Úrnak, és áldom őt sokak előtt, mert jobbjára áll a szegénynek, hogy megmentse életét az ítélkezőktől.

Lk 13,31-35
Még abban az órában odajött hozzá néhány farizeus, és azt mondta neki: ,,Menj el, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni.' Ő azt mondta nekik: ,,Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök és gyógyítok, ma és holnap, és harmadnap befejezem. De ma, holnap és a következő napon úton kell lennem; mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, de te nem akartad. Íme, elhagyatott lesz a házatok. Mondom nektek, nem láttok engem, amíg el nem jön az idő, s mikor majd ezt mondjátok: ,,Áldott, aki az Úr nevében jön''' [Zsolt 118,26].

Évközi harmincadik hét – csütörtök

2011. október 27. – Csütörtök

  Abban az időben néhány farizeus jött Jézushoz, és figyelmeztették: „Sietve
  távozzál innen! Heródes meg  akar ölni.” De  ő ezt válaszolta:  „Menjetek,
  mondjátok meg annak  a rókának: Íme,  ördögöket űzök, és  gyógyítok ma  és
  holnap; csak harmadnapra fejezem  be. De ma,  holnap és holnapután  tovább
  kell járnom  utamat,  mert  nem veszhet  el  próféta  Jeruzsálemen  kívül.
  Jeruzsálem, Jeruzsálem,  te megölöd  a prófétákat,  és megkövezed  azokat,
  akiket hozzád küldtek. Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint  ahogy
  a tyúk  szárnya  alá  gyűjti  csibéit, de  te  nem  akartad.  Meglátjátok,
  elhagyott lesz házatok. Mondom nektek: Nem láttok engem mindaddig, amíg el
  nem jön az az idő, amikor így kiáltoztok: Áldott, aki jön az Úr nevében!”
  Lk 13,31-35

  Elmélkedés:

  A mai  evangélium  alapján  úgy  tűnik, hogy  bár  a  farizeusok  többsége
  szembeszáll  Jézussal  és  elutasítja  tanítását,  mégis  vannak  közöttük
  néhányan, akik jószándékkal figyelmeztetik, amikor Heródes az életére akar
  törni. Heródes gonosz  szándéka, még  az életveszély  sem rettenti  vissza
  Jézust  attól,  hogy  folytassa  útját  Jeruzsálem  felé,  s  minden   nap
  teljesítse küldetését. Jézus nem a bolondhoz hasonló, aki a  figyelmeztető
  tábla ellenére is  nekimegy a  magasfeszültségű oszlopnak.  Nem arról  van
  szó, hogy  Jézus szándékosan  keresi az  életveszélyt, hanem  arról,  hogy
  világosan ismeri küldetését és pontosan  tudja, hogy a próféták sorsa  vár
  rá, és ezt  a küldetését  teljesítenie kell.  A feladata  most, ezekben  a
  napokban az, hogy hirdesse Isten országát, s nem sokára majd úgy teljesíti
  be az Atya által rábízott küldetést, hogy feláldozza az emberekért  életét
  és a halála utáni harmadik napon az Atya feltámasztja a halálból.
  Isten a mi utunkat  is kijelölte. Nekünk is  feladatot, küldetést ad.  Azt
  kéri tőlünk,  hogy Krisztus  Evangéliuma szerint  éljünk, Őt  szeressük  a
  legjobban és embertársainkban Neki  szolgáljunk. Ha elkötelezzük  magunkat
  erre a keresztény  életre, akkor ne  térjünk le hivatásunk  útjáról, s  ne
  engedjük azt se, hogy emberi szándékok eltérítsenek minket. Maradjunk  meg
  az üdvösség útján!
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Krisztusunk, ki  elfogadod  a keresztet  az  emberek kezéből,  hogy  Isten
  embereket üdvözítő  szeretetének jelévé  tedd, add  meg nekünk  és  korunk
  minden emberének,  hogy higgyünk  e határtalan  szeretetben, s  átadván  a
  kereszt jelét az új évezrednek, a megváltás hiteles tanúi lehessünk.
______________________________

Évközi harmincadik hét – csütörtök

Rókák és bárányok
2011. október 27. Évközi harmincadik hét – csütörtök

P. Patrick Langan, LC

Lk 13,31-35
Még abban az órában odajött hozzá néhány farizeus, és azt mondta neki: ,,Menj el, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni.” Ő azt mondta nekik: ,,Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök és gyógyítok, ma és holnap, és harmadnap befejezem. De ma, holnap és a következő napon úton kell lennem; mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, de te nem akartad. Íme, elhagyatott lesz a házatok. Mondom nektek, nem láttok engem, amíg el nem jön az idő, s mikor majd ezt mondjátok: ,,Áldott, aki az Úr nevében jön”.

Bevezető ima: Uram, hiszek benned. Kérlek, növeld hitemet, hogy ne csak magamban kezdjek hinni, ahogyan azt Heródes tette. Szabadíts meg a vágytól, hogy másoknál különbnek akarjak tűnni, és hogy csodáljon a világ. Mindenben téged kereslek, mert csak Te lehetsz reményem és szeretetem alapja. Te soha sem változol és mindig ott vagy nekem. Uram Jézus, bízom benned.

Kérés: Szelíd és alázatos szívű Jézus, formáld szívemet a tied szerint!

1. Közeleg az ideje. Az utolsó alkalommal, amikor valaki Jézus életére tört, Mária és József Egyiptomba menekült a kisdeddel. Most megint veszélyben az élete, de nem fut el. Miért nem mutat félelmet Krisztus attól a szörnyű haláltól, ami vár rá? Mert jobban szeret minket, szeretete erősebb a halálnál. Sokkal jobban, mint kívánhatnánk, amiről álmodni is mernénk. Néha az álmaink butaságnak tűnnek, szinte abszurdnak, mégis Jézus valós szeretete sokkal több az álmoknál.

2. Őszinteség kérdése. Érdemes megjegyeznünk, hogy a farizeusok figyelmeztetik Jézust Heródes miatt. Az evangéliumokból nem úgy tudjuk, hogy nagyon jó barátságban lettek volna Jézussal. Ki az igazi róka? Heródes, vagy a farizeusok, akik el akarják Jézust ijeszteni a városból. Mégis Krisztus szeretettel beszél velük, beteljesítve küldetését, függetlenül a felmerülő nehézségektől. Ha őszinték vagyunk magunkkal, látjuk, hogy álokoskodással takarjuk hűtlenségünket. Legyünk őszinték Krisztussal, tudván, hogy Ő mindig a legjobbat akarja nekünk.

3. Jeruzsálem, Jeruzsálem. Jézus az élet teljességét, kegyelmi életet kíván azoknak, akik halálát tervezgetik. A farizeusokat nagyon lekötötte az aggodalom, hogy Krisztus a hatalmukra tör, olyannyira hogy egyáltalán nem értették meg miért jött a földre. Jézus a megváltást hozta el. Az írástudók megpróbáltak jól festeni mások előtt, pedig nem voltak egyebek, mint rókák báránybőrben. Ha őszinték vagyunk Krisztussal, megadja a kegyelmet, hogy meg is éljük azt, amit hirdetünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, bízom benned. Az utamon lévő akadályok ellenére is tudom, hogy az örök életre vezetsz engem. Te vagy az egyetlen, aki teljesen eltöltheti szívemet. Add, hogy értékesen válaszolhassak szeretetedre.

Elhatározás: Két lehetőséget is keresek, amikor úgy szolgálok másokat, ahogyan egyébként nem tenném, hogy a tiszta szándék és őszinte szív hozzáállását gyakoroljam.

Erdő Péter bíboros atya 2011. októberi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy érezzük Szűz Mária anyai pártfogását a történelem minden helyzetében.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

2011. október 26., szerda

Évközi idő, 30. hét Szerda

Évközi idő, 30. hét Szerda

Jézus szavaiból kiviláglik, hogy kapcsolatunk ővele lehet annyira külsődleges és felszínes, hogy teljesen hiábavaló lesz hivatkoznunk rá az utolsó napon. A szív nélküli ismeret, a közösségvállalás nélküli együttlét a mi Urunkkal semmit sem ér. A Szentlecke rámutat a gyöngeségre, amely az Istennel való igazi üdvösségre vezető kapcsolatunk legfőbb akadálya: nem tudunk imádkozni. Nem a szavakat nem találjuk, hanem azt az alapállást nem sikerül felvennünk, amelyről a zsoltáros így ír: „Téged szomjazik az én Lelkem, utánad sóvárog az én testem a puszta és úttalan és víz nélküli földön. Ha azonban ezt a nagy gyöngeséget elismerjük magunkban, segítségünkre siet a Lélek, és javunkra fordítja gyöngeségünket: ő maga lesz az imádság bennünk.” (Adoremus 2005.)
További gondolatok...

Évközi harmincadik hét – szerda

2011.10.26. szerda

Az Istent szeretôknek minden javukra szolgál


Róm 8,26-30
Hasonlóképpen a Lélek is segítségére van erőtlenségünknek, mert nem tudjuk, miképpen kell kérnünk, amit kérünk; de maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal. Aki azonban vizsgálja a szíveket, tudja, hogy melyek a Lélek kívánságai, tudja, hogy közbenjár a szentekért Isten akarata szerint. Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek. Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.

Zs 12
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Meddig felejtesz el egészen, Uram? Arcodat meddig fordítod el tőlem? Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben, szívemben fájdalmat mindennap? Meddig kerekedik fölém ellenségem? Nézz rám és hallgass meg, Uram, Istenem! Ragyogtasd fel szememet, hogy halálos álomba sohase merüljek, hogy sohase mondja ellenségem: ,,Legyőztem!' Ne örvendezzenek szorongatóim, hogy meginogtam. Én azonban bízom a te irgalmadban. Szívem ujjong, mert megszabadítasz, énekelek az Úrnak, aki jót tesz velem.

Lk 13,22-30
Ezután bejárta a városokat és falvakat, és tanított, Jeruzsálem felé haladva. Közben valaki megkérdezte tőle: ,,Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?' Ő ezt felelte nekik: ,,Igyekezzetek a szűk kapun bemenni, mert mondom nektek: sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Amikor a családapa már felkel és bezárja az ajtót, ti kívül állva zörgetni kezdtek az ajtón, és azt mondjátok: ,,Uram! Nyisd ki nekünk!'' Ő ezt feleli majd nektek: ,,Nem tudom, honnan valók vagytok.'' Akkor ti ezt kezditek majd mondogatni: ,,Előtted ettünk és ittunk, és a mi utcáinkon tanítottál.'' Ő erre azt feleli nektek: ,,Nem ismerlek titeket, hogy honnan valók vagytok! Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!'' [Zsolt 6,9] Lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látni fogjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot és az összes prófétát Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. Jönnek majd napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és letelepszenek az Isten országában. Mert íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.'

Évközi harmincadik hét – szerda

2011. október 26. – Szerda

  Abban az  időben  Jézus  Jeruzsálem  felé  tartott.  Útközben  tanított  a
  városokban és  falvakban,  melyeken  áthaladt.  Valaki  megkérdezte  tőle:
  „Uram, kevesen vannak,  akik üdvözülnek?” Ő  így válaszolt:  „Törekedjetek
  bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de
  nem tudnak. A ház  ura felkel és  bezárja az ajtót,  ti kint rekedtek,  és
  zörgetni kezdtek az  ajtón: Uram, nyiss  nekünk ajtót. Erre  ő azt  feleli
  nektek: Nem tudom,  honnan vagytok. Akkor  ti bizonygatni kezditek:  Veled
  ettünk és ittunk, a mi utcánkban  tanítottál. De ő megismétli: Nem  tudom,
  honnan vagytok. Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők! Ott majd sírás  és
  fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a
  prófétákat az  Isten országában,  magatokat meg  kitaszítva onnan.  Jönnek
  majd keletről és  nyugatról, északról  és délről, és  helyet foglalnak  az
  Isten országában. Íme,  így lesznek  az utolsókból elsők,  és az  elsőkből
  utolsók!”
  Lk 13,22-30

  Elmélkedés:

  Egy ismeretlen személy az üdvösségre jutó emberek számáról kérdezi  Jézust
  a mai evangéliumban. Az illető valószínűleg nem tartozott Jézus  tanítványi
  köréhez,  hiszen  akkor  erről   bizonyára  említést  tett  volna   Lukács
  evangélista. Maga  a furcsa  kérdés  is arra  utal,  hogy a  kérdező  most
  találkozott először Jézussal,  mert egy tanítványnak  inkább az a  fontos,
  hogy ő maga üdvözülni fog-e. És minket sem elsősorban az üdvözültek  száma
  érdekel, hanem az, hogy  én eljuthatok-e az üdvösségre,  és it kell  ennek
  érdekében tennem.
  Jézus szavaiból  kiderül,  hogy nem  elég  dicsekedni azzal,  hogy  valaki
  ismeri őt  vagy hallgatja  tanítását,  hanem személyes  kapcsolatban  kell
  élnünk vele.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Jézus Krisztusom, az örök Atyának Fia, Uram és királyom! Mit hagytál te  a
  világra, tieidre, mit örökölhettünk tőled? Mit mondhattál mást a magadénak
  a szenvedésen, gyötrelmeken és szégyenen kívül, a kereszten kívül,  melyen
  kínlódva fejezted be életed?
  Ha igazi  gyermekeid akarunk  lenni, Uram,  ha örökségünkről  nem  akarunk
  lemondani, akkor  vállalnunk kell  a szenvedést  nekünk is,  s nem  szabad
  elmenekülnünk előle!
  Avilai Szent Teréz
______________________________

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger