2011. január 5., szerda
Karácsonyi idő, Január 9. vagy Vízkereszt utáni szerda
Karácsonyi idő, Január 9. vagy Vízkereszt utáni szerda
További gondolatok...
Vízkereszt utáni szerda
2011.01.05. szerda
1Jn 4,11-18
Szeretteim! Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást! Istent soha nem látta senki. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk lakik, és szeretete tökéletes bennünk. Abból ismerjük meg, hogy benne lakunk, és ő mibennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. Mi pedig láttuk, és tanúságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte Fiát, mint a világ üdvözítőjét. Aki vallja, hogy ,,Jézus az Isten Fia', abban Isten benne marad, és ő Istenben. Mi, akik hittünk, megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket. Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad, Istenben marad, és Isten őbenne. Isten szeretete azzal lesz teljes bennünk, hogy az ítélet napján is lesz reményünk. Mert amilyen ő, olyanok vagyunk mi is ezen a világon. A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár. Aki pedig fél, nem tökéletes a szeretetben.
Zs 71
Salamontól. Isten, add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának, hogy igazságosan ítélje népedet, és méltányosan szegényeidet. Békét teremjenek a hegyek a népnek, és igazságot a halmok. Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek, nyújtson a szegények fiainak segítséget, s alázza meg az erőszakoskodót. Éljen, amíg a nap és a hold, nemzedékről nemzedékre. Úgy szálljon le, mint az eső a rétre, s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet. Virágozzék napjaiban az igazság és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik. Uralkodjék tengertől tengerig, A folyamtól a földkerekség széléig. Boruljanak le előtte a sivatag lakói s ellenségei nyalják a port. Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat, Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak. A föld minden királya hódoljon előtte, s legyen minden nemzet a szolgája. Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált, s a szűkölködőt, akin senki sem segít. Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen és megszabadítja a szűkölködőket. Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, mert szemében drága az ő vérük. Éljen és legyen része Arábia aranyában, imádkoznak is majd érte mindenkor; Áldják őt minden nap. Bőséggel legyen gabona a földön, s hullámozzék a hegyek tetején, mint a Libanon, olyan legyen termése; A város népe virágozzék mint a rét füve. Áldott legyen neve mindörökre, maradjon meg neve, amíg a nap ragyog; Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége, dicsérje őt minden nemzet! Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene, egyedül ő művel csodákat. Áldott legyen az ő fölséges neve örökre, teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!
Mk 6,45-52
Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. Látta őket küszködni az evezéssel -- mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: ,,Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!' Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.
Vízkereszt utáni szerda
2011. január 5. – Szerda
Miután Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait,
hogy szálljanak a bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg
ő hazaküldi a tömeget. Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy hegyre, hogy
imádkozzék. Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig
egyedül maradt a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel –
ellenszelük volt ugyanis –, az éjszaka negyedik őrváltása idején, a vízen
járva feléjük indult. El akarta kerülni őket. Amikor meglátták, hogy a vízen
jár, azt hitték, hogy kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták
őt, és megrémültek. Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és így szólt:
„Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire
a szél elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem
okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.
Mk 6,45-52
Elmélkedés:
A kenyerek megszaporításának csodáját követően egy természeti csodáról
olvasunk a mai evangéliumban: Jézus a vízen jár. Az előző csoda esetében
Jézus tanítványai szó nélkül engedelmeskednek mesterüknek, amikor le kell
telepíteniük a népet és ki kell osztaniuk az ennivalót, de bizonyára
csodálkoztak azon, hogy miként lehet elegendő ennyi embernek a kevés kenyér
és hal. A vízen járás esetében megrémülnek a szokatlan esemény láttára.
Vajon melyikünk nem ijedne meg hasonló helyzetben? Jézus bátorságra biztatja
őket. Érdekes, hogy feltámadása után, amikor megjelenik a szintén félelem
miatt bezárkózó apostoloknak, ugyanezeket a szavakat mondja: „Bátorság! Én
vagyok, ne féljetek.”
© Horváth István Sándor
Imádság:
Édesanyánk, vezesd gyermekeidet, hogy minden ember felismerje Krisztust, a
világ Világosságát. Mutatkozzon meg még egyszer az emberiség történelmében
Fiadnak, Jézus Krisztusnak végtelen megváltó hatalma, az Atya Irgalmas
Szeretetének hatalma! A Szentlélek alakítsa át a lelkeket! Gyógyítsa meg
emlékezetünket, és tisztítsa meg szívünket. Isten uralkodjon mindörökké
közöttünk, Ő, Aki Atya, Fiú és Szentlélek.
______________________________
Evangélium minden nap
http://evangelium.katolikus.
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Vízkereszt utáni szerda
Szeretettel hívunk minden
érdeklődőt 2011 szeptemberétől induló új iskolaközpontunkba.
A következő nyílt nap 2011. január
15-én lesz, amelyről bővebb információ a
oldalon található.
Krisztussal együtt menni
2011. január 5. – Vízkereszt
utáni szerda
P.
Jeffrey Bowker
Mk
6,45-52
Ezután mindjárt
megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a
túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elküldte őket,
felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt,
ő meg egymaga a szárazon. Látta őket küszködni az evezéssel -- mert ellenkező
szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren
járva, majd el akart mellettük haladni. Azok pedig látva őt, amint a tengeren
jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, mert mindnyájan látták őt, és zavarba
estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: ,,Bízzatok! Én
vagyok, ne féljetek!'' Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt.
Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a
szívük még érzéketlen volt.
Bevezető ima: Uram, látom, hogyan éljek a Te Lelkeddel,
mint szilárd talajjal a lábam alatt. Mert Lelked a szikla, amely segít, hogy
átadva magamat akaratodnak minden nehézséget békében és örömmel vészeljek át.
Hálásan beléd vetem teljes bizalmamat, és felajánlom cserébe silány
szeretetemet.
Kérés: Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy ne csak
tudjam, hanem eszerint is tudjak élni: Te mindig jelen vagy, Te vagy reményem
és boldogságom alapja.
1.
Felment a hegyre, hogy imádkozzon. Krisztus nem az azonnali
sikerre „utazott”. Szívét nem apostolkodásának csillogó eredményei
vigasztalták és erősítették, hanem sokkal inkább az imában való egyesülés
Mennyei Atyjával. Akár könnyűek, akár nehezek voltak sikerei, Krisztus mindig
teljes szívvel-lélekkel adta oda magát. Állhatatosság és akaraterő nem múló
eredményekből fakad, hanem a békéből és mélységes örömből, amit akkor érzünk,
ha az Atya akaratát teljesítjük. Krisztus egy kulcsfontosságú dologgal
védelmezi szívében ezt a szent helyet: az idővel. Az imára szánt idő olyan
falat épít, amely megvédi lelkünkben Isten szentélyét. Időt szánni egyedül csak
Istenre – ez tesz képessé minket arra, hogy felépítsük országát magunkban
és magunk körül. Így tudjuk felismerni, ami múlandó, felszínes és haszontalan.
És így tudjuk átölelni azt, ami örök és tökéletes.
2.
Látta őket küszködni az evezéssel. Ha az apostolok a vízen tartózkodtak,
az mindig a tanulás ideje volt számukra. A víz az életet jelképezi, és a
hullámok ennek az életnek a bizonytalanságait szimbolizálják, a próbatételeket
és szenvedéseket, melyek világunknak látszólag gonosz véget vetnek. Krisztus
egyre jobban próbára teszi és formálja azokat, akiket szeret. A nehézségek nem
múlnak el, ha megtaláltuk Krisztust. Sőt néha még nagyobbak lesznek, és általuk
tudunk növekedni a szentségben. Krisztus látta, hogy az apostolok bajban
vannak, de soha nem voltak egyedül – Krisztus vigyázó tekintete soha nem
fordult el tőlük, gondoskodása mindig velük volt. Mindent, amit csinálok és
elszenvedek, azzal a bizalommal akarom Krisztusnak ajándékozni, amely az Ő
szerető tekintetébe és mindent tudó jelenlétébe gyökerezik.
3.
Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek! Szent Ágoston írja:
„Ahogyan átlépett a hullámokon, úgy lesz úrrá az élet minden zűrzavarán.
Keresztények, miért féltek?” Ha Krisztussal együtt járjuk életünket,
akkor képesek leszünk legyőzni azokat a hullámokat, amelyek el akarnak borítani
minket. Ha egyesülünk vele az imában, akkor könnyebben megtaláljuk a biztos
talajt a futóhomokban. Krisztus emlékeztet arra, hogy a Gonosz sose lesz
erősebb nála, hogy nincs az a bűn vagy kísértés, amit vele egyesülve le ne
tudnánk győzni, és hogy bármilyen betegség, kudarc vagy csalódás egy szeretett
személyben végül jóra fordul, ha mindig vele együtt megyünk.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, néha olyan megelégedéssel gondolok
sikereimre és olyan biztosnak gondolom ezeket, hogy közben elfelejtem: egy
szempillantás alatt elveszthetném mindezt. Egy szempillantás alatt viharos
tengerré változhat mindaz, ami az előbb szilárd és nyugodt volt, Mit ér mindaz,
amim van, ha nem a Te dicsőségedre használom? Talán vinni akarom magammal az
örökkévalóságba? Bocsásd meg nekem felszínességemet! Mostantól szilárdabban
akarok rád építeni, mert Te vagy életem igaz és örök sziklája.
Elhatározás: Ma újra és újra gondolni akarok arra, mi
életem célja: életszentség, Isten akaratának teljesítése és felebarátaim szolgálata.
Erdő Péter bíboros
atya 2011. januári imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy a keresztények
hitének és szeretetének látható egysége, Isten kegyelmének ajándékaként
hathatós tanúságtétel legyen a világ előtt.
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)