2011. február 19., szombat

Évközi hatodik hét – szombat

2011.02.19. szombat

Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta


Zsid 11,1-7
A hit pedig alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk. A régiek erről tettek tanúságot. A hit által ismerjük meg, hogy a világot Isten igéje alkotta, s a nem látható dolgokból lett mindaz, ami látható. Mivel hitt, azért mutatott be Ábel nemesebb áldozatot Istennek, mint Káin [Ter 4,4], így bizonyságot nyert arról, hogy igaz, mert Isten tanúságot tett az ő ajándékai mellett; s hite által még holta után is beszél. Mivel hitt, azért ragadtatott el Hénok, hogy halált ne lásson; nem találták, mert Isten elragadta őt. Elragadtatása előtt ugyanis bizonyságot nyert, hogy Istennek tetsző volt. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni [Ter 5,24G], mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket. Mivel hitt, azért épített Noé isteni félelemmel bárkát családja megmentésére, miután kinyilatkoztatást kapott a még nem látható dolgokról, [Ter 6,13-22]; s hite által elítélte a világot, és az igazságosság örököse lett, amely hitből fakad.

Zs 144
Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom nevedet örökkön örökké. Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet örökkön örökké. Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága fölfoghatatlan. Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti hatalmadat. Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik csodáidat. Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat. Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik. Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. Jó az Úr mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. Magasztaljon téged, Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. Országod dicsőségét hirdessék és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. A te országod örökké tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. Hűséges az Úr minden igéjében, és szentséges minden tettében. Fölemel az Úr mindenkit, aki elesik, és minden elnyomottat fölsegít. Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen, mert te adsz nekik eledelt. Alkalmas időben. megnyitod kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal. Igazságos az Úr minden útjában, és szent minden művében. Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban. Teljesíti akaratát azoknak, akik őt félik, meghallgatja könyörgésüket és megszabadítja őket. Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de elpusztítja mind a bűnösöket. Hirdesse szám az Úr dicséretét, és minden élő áldja szent nevét örökkön-örökké.

Mk 9,2-13
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, őket külön fölvitte egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. A ruhái fényesek lettek és ragyogó fehérek, mint a hó, ahogy semmiféle festő a földön nem tudná megfehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés Mózessel; Jézussal beszélgettek. Ekkor megszólalt Péter, és azt mondta Jézusnak: ,,Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.' Nem is tudta, mit mond, mert teljesen meg voltak rettenve. Erre felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: ,,Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok' [Iz 42,1; MTörv 18,15]. Mire körülnéztek, már senki mást nem láttak a közelükben, csak Jézust egymagát. Mikor a hegyről lejöttek, meghagyta nekik, hogy amiket láttak, senkinek el ne beszéljék mindaddig, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Ők a dolgot magukban is tartották, de egymás között arról tanakodtak, hogy mit jelent az: ,,amikor halottaiból feltámad''. Aztán megkérdezték tőle: ,,Miért mondják a farizeusok és az írástudók, hogy Illésnek előbb el kell jönnie?' Ő így felelt nekik: ,,Illés, amikor eljön, először helyreállít mindent [Mal 3,23-24]; az Emberfiáról pedig meg van írva, hogy sokat kell szenvednie és gyalázatot kell tűrnie. Mondom azonban nektek, hogy Illés már eljött, és azt cselekedték vele, amit akartak, amint írva volt felőle.'

Évközi hatodik hét – szombat

2011. február 19. – Szombat

  Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és
  egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük.
  Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem
  képes így a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes,
  és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó
  nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek
  egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak
  ijedve. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat
  hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire
  körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
  A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el
  senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A
  parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet
  az, hogy feltámad a halottak közül. Azután megkérdezték tőle: „Miért
  mondják az írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?” Ezt
  válaszolta: „Igen, előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is
  meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben
  lesz része. Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük
  szerint bántak vele, ahogy előre megírták róla.”
  Mk 9,2-13


  Elmélkedés:
  Az elmúlt napok evangéliumaiban láttuk, hogy az apostolok számára
  mennyire érthetetlen volt Jézusnak az a kijelentése, hogy a messiásnak
  szenvedni kell és meg fog halni. E jövendölés bizonyára kissé
  megrendítette őket a hitükben. A szenvedést és a halált ugyanis úgy
  értékelhették, hogy Jézus küldetése kudarcba fog fulladni, s emiatt
  csüggedés vehetett erőt rajtuk.
  A színeváltozás hegyén most Jézus megmutatja, hogy mi fog következni a
  halála után. Bepillantást enged egy rövid időre a mennyországba a három
  apostolnak. Az Atya tesz Jézus mellett tanúságot, amely megerősíti a
  kiválasztottakat abban a hitben, hogy az isteni üdvözítő terv, amelynek
  része a Jézus halála is, meg fog valósulni. A hegyen Jézus megmutatja
  isteni dicsőségét, amely aztán feltámadásában szintén megmutatkozik
  majd húsvét hajnalán.
  Minden ember útja bizonyos áldozatokon és szenvedéseken keresztül vezet
  a dicsőséges feltámadásra.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Istenünk, köszönjük, hogy Jézus együtt akar lenni velünk is, miként
  Simon Péter bárkájába. Istenünk, Te tudod, mennyit fáradozunk, milyen
  kudarcokat élünk meg. Te látod mindennapi fáradozásainkat mennyire
  eredménytelennek érezzük. Hozzánk is szólsz Jézus által, miként
  Péterhez: vessétek ki a hálót halfogásra. Magunktól már sokszor
  feladtuk volna. Add, hogy sose vonakodjunk Jézus szavának
  engedelmeskedni! Add, hogy az Ő szavát követve megtapasztalhassuk az Ő
  életet átalakító erejét. Add, - hogy elhagyva mindent, ami fölöslegesen
  megköt minket, - szabadon követhessük Jézust!
______________________________

Évközi hatodik hét – szombat

Krisztussal felmenni a hegyre
2011. február 19. Évközi hatodik hét – szombat

P. Jeffrey Bowker

Mk 9,2-13
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, őket külön fölvitte egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. A ruhái fényesek lettek és ragyogó fehérek, mint a hó, ahogy semmiféle festő a földön nem tudná megfehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés Mózessel; Jézussal beszélgettek. Ekkor megszólalt Péter, és azt mondta Jézusnak: „Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.” Nem is tudta, mit mond, mert teljesen meg voltak rettenve. Erre felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok”. Mire körülnéztek, már senki mást nem láttak a közelükben, csak Jézust egymagát. Mikor a hegyről lejöttek, meghagyta nekik, hogy amiket láttak, senkinek el ne beszéljék mindaddig, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Ők a dolgot magukban is tartották, de egymás között arról tanakodtak, hogy mit jelent az: „amikor halottaiból feltámad. Aztán megkérdezték tőle: „Miért mondják a farizeusok és az írástudók, hogy Illésnek előbb el kell jönnie?” Ő így felelt nekik: „Illés, amikor eljön, először helyreállít mindent; az Emberfiáról pedig meg van írva, hogy sokat kell szenvednie és gyalázatot kell tűrnie. Mondom azonban nektek, hogy Illés már eljött, és azt cselekedték vele, amit akartak, amint írva volt felőle.”

Bevezető ima: Urunk Jézus, felmegyek a hegyre (vagyis a találkozás helyére megyek), hogy megtanuljam, mi is a valódi imádság. Én is bizalommal fordulok hozzád, mint a tanítványok, akik csodálják azt, ahogyan imádkozol, de meg is akarják tanulni. Mindent félre akarok tenni, és az ima idején csak arra fogok törekedni, hogy neked tetszem.

Kérés: Uram, taníts meg engem imádkozni! Add meg nekem az imádság kegyelmét és engedd, hogy azt a Szentlélek ajándékaként fogadjam, melyet azoknak küldesz el, akik igazán küzdenek érte.

1. Megtanulni együtt lenni Krisztussal. Képzeljük el azt az időt, melyet a három tanítvány Krisztussal egyedül töltött, a lenyűgöző vigasztalás és világosság idejét. Egy ideig felfelé kellett mászni, imádkozva menni fel a meredek úton. Krisztus nem azáltal változtat meg minket, hogy ott „lógunk” körülötte és passzívan szemléljük művét mások életében. Küzdenünk kell, hogy kinyissuk az ajtót előtte. Vajon a mi imánk hegymászás, hogy elérjük Istent, vagy mindig csak a hegy lábánál körözünk, mert tele vagyunk az erőfeszítéstől való félelemmel és elmerülünk a haszontalan gondolatokban? Elmozdulunk-e önzésünktől és világias hajlamainktól és tiszta szív felé, amely kész arra, hogy befogadja Isten dicsőségét?

2. A színében elváltozott Krisztust látni. Mit kap az a szív Istentől, melyet felemelnek hozzá? Isten dicsőségének titokzatos kinyilatkoztatását fogadja be, a múlandó összefonódását az örökké valóval, s a dolgokat Isten csodálatos szemszögéből láthatja. A színeváltozáskor Péter, Jakab és János megláthatták a teljes képet. Krisztus egy pillanatra kinyilatkoztatta az eljövendő dolgok dicsőségét, és a kulcsot a korábban történtekhez. A három tanítvány látomást látott saját küldetéséről is, mely benne foglaltatik Krisztus küldetésében. Micsoda vigasz ez: világosan látni, mint Isten. Ez elvesz minden emberi gyengeség okozta kételyt a szívekből. Ha megtudhatnánk, mi lakik az Isten szívében, ismernénk azt a dicsőséget és tiszteletet, amelyért küzdünk.

3. A keresztény ima a beteljesedésről szól. A Tábor-hegyen történtek megtanítják a tanítványokat arra, hogyan tudnak élő kapcsolatot fenntartani Krisztussal az imában, és milyen gyümölcsei vannak a helyes imádságnak. Az imádság első gyümölcse Isten dicsőségének kinyilatkoztatása, a maga valódi szépségében. Ez megmutatja nekünk a fentről jövő hatalmat, mely belső kegyelemként működik. „Hadd csináljunk három sátrat …” Ezek a sátrak Isten utáni valódi vágyakozásról árulkodnak, melyet erényekkel és szemlélődő imádsággal kell védelmezni. A második gyümölcs Isten rólunk szóló tervének kinyilatkoztatása. Isten terve az emberiség számára csodálatos: saját hivatásunk az életben ugyanilyen hihetetlenül szép. Harmadszor pedig: az imádság segítségével megpillanthatjuk az előttünk álló célt. Krisztus küldetése csak a mennyben teljesedik be egészen. Igazi hazánk a mennyben van, s az Ég hatalma által alakul át szívünk vágyakozása. Ez az átalakulás a jelent a hit egy másfajta megtapasztalásává formálja át.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, belső életem mélyébe való beavatkozásod nélkül életem mindig üres marad. A Te nevedben kérlek a Szentlélek ereje által, hogy költözz lelkembe. A Veni Sancte Spiritus szavaival imádkozom:
Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből érzenünk fényességed sugarát!
Jöjj, szegények Atyja, te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!
Ihletedet, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden érő, minden ép.
Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást: mindörökké mennyeket!

Elhatározás: Különösen igyekezni fogok, hogy az imával szembeni minden ellenszenvemet legyőzzem és minden szándékodat, melyet az imában felismerek, megpróbálom tettekre váltani.

A pápa imaszándéka 2011 február hónapra:
A család: Hogy a családot a maga igazi valójában mindenki tisztelje, és ismerje el páratlan hozzájárulását az egész társadalom javára.
A betegségben szenvedők: Hogy azokon a missziós területeken, ahol sürgetőbb a betegség elleni küzdelem, a keresztény közösségek tanúsítani tudják Krisztus jelenlétét a szenvedők számára.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger