Szeretettel várunk MA
március 10-én, csütörtökön este 18 órától, hogy a
nagyböjt kezdetén megálljunk ezer teendőnk közepette, és egy lelkinap keretében
Jézushoz forduljunk, és egy kicsit elmélkedjünk a mi Urunk, Jézus irántunk való
szeretetéről, és értünk személyesen vállalt szenvedéséről.
Adjunk vissza az Úrnak időnkből egy estét, hiszen mindent tőle
kaptunk, így az időt is!
Az este Michael
Duffy LC atya tart elmélkedéseket, majd szentmisét, valamint
lehetőség lesz a nagyböjti szentgyónás elvégzésére is.
Helyszín: Szent Benedek Iskola -
Díszterem (Bp. I. kerület, Fő u. 30.)
A kereszt az egyetlen út Istenhez
2011.
március 10. – Hamvazószerda utáni csütörtök
P. Paul
Hubert LC
Lk
9,22-25
Amikor Péter apostol megvallotta,
hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: "Az
Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók
elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad." Majd így szólt
mindnyájukhoz: "Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl
mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni
életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt. Mit
használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti,
és romlásba dönti?"
Bevezető ima: Uram Jézus, Te nem menekültél el a
szenvedések elöl, hanem megtetted, amit irántunk való szereteted diktált. Uram,
bízom benned. Úr Jézus, Te abban a reményben mentél Jeruzsálembe, hogy minket
hazavezetsz az atyai házba. Remélek benned, mert a szeretetben nem ismersz
határokat. Még amikor ellenségeid halálra adtak, akkor is értük imádkoztál.
Uram, szeretlek téged.
Kérés: Uram, add meg nekem, hogy képes legyek hordozni
keresztem és szenvedéseim súlyát, amelyet vállamra raktál! Segíts felismernem a
szenvedés megváltó erejét, és segíts átölelnem keresztem!
1.
Tanulni a szenvedésből. A szenvedés mindig jelen van
életünkben, mi azonban hajlamosak vagyunk arra, hogy kerüljük, vagy
megfutamodjunk előle. Ez érvényes a legkisebb karcolástól, amikor először esünk
el a biciklivel, az igazán nagy gondokig, amikor egy jó barátunk elárul minket.
Ha fájdalmat érzünk, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megszüntessük azt.
Mai világunkban már minden típusú fájdalomra és szenvedésre, amit csak
érezhetünk, van fájdalomcsillapító gyógyszer. Minden szenvedésben ott rejtőzik
a tanítás, és erre a tanításra jobban emlékszünk vissza, ha megtanultuk
elviselni a szenvedést. Krisztus előre látta, hogy nem fogják elfogadni Őt,
szenvedni fog, és megölik, mégsem menekült el. Ezt lehetőségként használta föl,
hogy megmutassa irántunk való mélységes szeretetét: „Nagyobb szeretete
senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13).
Ezt teszik a szülők, amikor gyermekeiknek ajándékozzák idejüket és figyelmüket,
Ezt teszik az igaz barátok, amikor önzetlenül segítenek. Ez tesszük mi magunk
is, amikor segítünk egy szükséget szenvedőn.
2. Ne
veszítsük el a bátorságunkat! Olykor úgy érezzük, hogy túl
sokat várnak el tőlünk. Lassan elegünk lesz saját hibáinkból, és azok
következményeiből. A Krisztus követésében botladozó küzdelmünk felőröl minket.
Az erények teljességéhez vezető utat biztosan rengeteg kegyelem kíséri, de
mégis nagyon fárasztó. Nem baj, ha ezerszer elesünk is, amíg a küzdelmet tudjuk
szeretni és nem az elbukást. Nincs értelme kételkedni, mert Krisztus a mi
oldalunkon, velünk együtt küzd. Egy botladozó küzdelem fáradsága jobban tetszik
Jézusnak, mint egy egyszerű és kényelmes győzelem. Krisztus arra emlékeztet
minket, hogy sokat fog szenvedni, elutasítják majd, és megölik, és mindannak,
aki az Ő tanítványa akar lenni, fel kell vennie keresztjét, és követnie kell
Őt.
3.
Amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős. Krisztus
eljövetelével a földön új értelmet kapott a szenvedés. Jézus lehetőséggé
alakította szenvedéseinket, hogy a megváltó és gyógyító szeretetettel
szembeszállhatunk a bűn következményeivel – a szenvedéssel, betegséggel
és fájdalommal. Amikor az apostolok megkérdezték a mi Urunktól, hogy ki a
felelős a születésétől fogva vak ember szerencsétlenségéért, Krisztus így
válaszolt: „Sem ő nem vétkezett, sem a szülei, hanem Isten tetteinek kell
megnyilvánulniuk benne.” (Jn 9,3) Szent Pál felkiált sikertelenségében és
gyengeségében: „Ezért kedvem telik a Krisztusért való erőtlenségben,
bántalmazásban, szükségben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor
gyönge vagyok, akkor vagyok erős.” (2 Kor 12,10) Az önmegtagadás és
gyengeségünk beismerése által tud életünkben megnyilvánulni Isten ereje és az Ő
csodái.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts, hogy mindent, ami engem ér
– legyen az fájdalom, szenvedés, vagy betegség – lehetőségként
fogjak föl, amivel szerethetek, növekedhetek a szeretetben, és dicsőíthetlek a
szeretetemmel.
Elhatározás: Mielőtt ma valamit teszek, megvizsgálom
indítékaimat, miért akarom ezt tenni: magamért cselekszem, vagy Istenért? Ha
magamért tenném, megváltoztatom szándékaimat, vagy nem teszem meg az adott
dolgot, különösen, ha alkalom nyílik ehelyett valamit Istenért tenni, és Őt a
felebarátaimban szolgálni.
A pápa
imaszándéka 2011 március hónapra:
Latin-Amerika nemzetei: Hogy Latin-Amerika nemzetei az evangéliumhoz való hűségben
járják útjukat, és fejlődjenek a társadalmi igazságosságban és a békében.
Üldözött keresztények: Hogy a
Szentlélek adjon világosságot és erőt azoknak a keresztény közösségeknek és
híveknek, akik a világ oly sok részében az evangélium miatt üldözést vagy
hátrányos megkülönböztetést szenvednek.