2011. március 26., szombat

Nagyböjti idő, 2. hét Szombat

Nagyböjti idő, 2. hét Szombat

A tékozló fiú példabeszédének szoktuk említeni a mai evangéliumot. Valójában azonban az édesapa az, aki fiaira tékozolja szeretetét. Gyermekei képtelenek viszonozni nemes érzelmeit. A fiatalabbik fiú szabadságra vágyik. Sokan vannak ma is, akik szerint az egyház a szabadság kerékkötője. Nem várhatja el az egyház, hogy mindig szentek legyünk – mondják. Kérjük az Urat, világosítsa meg lelkünket. Ő teremtett bennünket szabad embereknek, segítsen, hogy elkerüljük a gonosz léleknek mindazokat a csapdáit, amelyek megfosztanának szabadságunktól. És ha mégis a bűn rabságába esnénk, legyen erőnk felállni, hátat fordítani neki, és elindulni az atyai ház felé, ahol az irgalmas, szeretetét tékozló Atya bennünket is vár. (Adoremus 2006.)
További gondolatok...

Nagyböjt második hete – szombat

2011.03.26. szombat

Irgalmasan bánik az Úr azokkal, akik szeretik ôt


Mik 7,14-15.18-20
Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, mely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén. Legeljék Básánt és Gileádot, mint a hajdankor napjaiban. Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről, csodálatos dolgokat mutatok majd neki. Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded örökrészed maradékainak bűnét? Nem folytatja tovább haragját, mert az irgalmasságot szereti. Ismét irgalmaz Ő majd nekünk; leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt, irgalmasságot Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak a hajdankor napjaiban.

Zs 102
Dávidtól. Áldjad, lelkem, az Urat, s egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el jótéteményeit. Ő megbocsátja minden gonoszságodat, ő meggyógyítja minden betegségedet; Ő megóvja életed a pusztulástól, ő irgalommal és kegyelemmel koronáz meg téged. Ő kielégíti javaival kívánságodat: mint a sasé, visszatér ifjúságod. Igaz dolgokat cselekszik az Úr, és igazságot szolgáltat minden elnyomottnak. Megismertette Mózessel útjait, Izrael fiaival cselekedeteit. Irgalmas és könyörületes az Úr, hosszan tűrő és nagyirgalmú. Nem tartja meg haragját mindenvégig és nem fenyeget örökké. Nem bűneink szerint bánt velünk, és nem fizetett meg nekünk gonoszságainkért. Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy az ő irgalma azok számára, akik őt félik. Amilyen messze van kelet a nyugattól, olyan messzire veti tőlünk gonoszságainkat. Mint ahogy az atya könyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik. Mert ő ismeri létrejöttünket, és megemlékezik arról, hogy porból vagyunk. Olyan az ember élete, mint a fűé: kivirul, mint a mező virága, de ráfúj a szél, és nincs többé, s a helyét sem ismerik. De az Úr kegyelme öröktől fogva és örökké kíséri azokat, akik őt félik, s igazsága azok unokáit, akik megtartják szövetségét, és gondosan teljesítik parancsolatait. Az Úr az égben állította fel trónusát, és királysága mindenen uralkodik. Áldjátok az Urat, angyalai mind, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, mihelyt parancsának hangját meghalljátok. Áldjátok az Urat, seregei mind, szolgái, akik akaratát megteszitek. Áldjátok az Urat, művei mind, mindenütt, ahol uralkodik. Áldjad lelkem az Urat!

Lk 15,1-3.11-32
Vámosok és bűnösök is mentek hozzá, hogy hallgassák. A farizeusok és az írástudók azonban méltatlankodtak: ,,Ez bűnösökkel áll szóba és velük eszik.' Akkor ezt a példabeszédet mondta nekik: Azután így szólt: ,,Egy embernek volt két fia. A fiatalabb azt mondta apjának: ,,Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!'' Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát. Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat. Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt, és azt mondta: ,,Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened! Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!'' Föl is kerekedett, és elment apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. A fiú így szólt hozzá: ,,Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.'' Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ,,Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! Azután hozzátok elő a hízlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk, mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.'' Aztán elkezdtek vigadozni. Az időseb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazatérőben a házhoz közeledett, meghallotta a zeneszót és táncot. Odahívott egyet a szolgák közül, és megkérdezte, hogy mi történt. Az így válaszolt neki: ,,Megjött az öcséd, és apád levágta a hízlalt borjút, mivel egészségben kapta őt vissza.'' Erre az megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött, és kérlelte. Ő azonban ezt mondta apjának: ,,Lásd, hány esztendeje szolgálok neked, soha meg nem szegtem parancsodat, mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal. De amikor megjött ez a te fiad, aki a vagyonodat parázna nőkre költötte, levágattad neki a hízlalt borjút.'' Ő azonban azt mondta neki: ,,Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd. De vigadozni és örvendezni kellett, mert ez az öcséd meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.'''

Nagyböjt második hete – szombat

  2011. március 26. – Szombat

  Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák
  őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
  bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő
  példabeszédet mondta nekik:
  „Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához:
  Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta
  köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét,
  és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta
  vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség
  támadt, s ő maga is nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy
  ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket.
  Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de még abból
  sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Atyám házában hány napszámos
  bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg itt éhen halok. Felkelek,
  atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és
  teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak
  béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához.
  Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett,
  nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: „Atyám,
  vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
  fiadnak nevezz.” Az atya odaszólt a szolgáknak: „Hozzátok hamar a
  legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a
  lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és
  vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
  megkerült.” Erre vigadozni kezdtek.
  Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
  házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának,
  és megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a
  hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre
  az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja
  kijött és kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én
  annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És
  te nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a
  barátaimmal. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre
  pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágattál le neki.
  Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied.
  De most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd
  meghalt és most életre kelt, elveszett és újra megkerült.”
  Lk 15,1-3.11-32


  Elmélkedés:
  A nagyböjt egyik legmegindítóbb elbeszélését, a tékozló fiú és az
  irgalmas atya történetét olvassuk az evangéliumban. A példázat
  cselekményei a házhoz kötődnek. E házat hagyja el a fiatalabb fiú, ide
  kívánkozik vissza, amikor mindenét elpazarolta, és ebbe az atyai házba
  tér vissza. Neki mindig helye volt ebben a házban, akkor is, ha ez a
  hely egy időre üres maradt. Az idősebb testvér, akinek szintén helye
  van az atyai házban, a történet végén mégsem akar oda belépni, mert
  talán azt gondolta, hogy az ő helyét akarja elfoglalni öccse, akit nem
  is testvérének, hanem atyja fiának nevez. Vajon bement-e később a
  házba? És én belépek-e az irgalmas Isten házába, ahol nekem is helyem
  van?
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Urunk, Jézus Krisztus,
  aki elestél az ember bűnének súlya alatt,
  és fölkeltél, hogy magadra vállald és eltöröld,
  add meg nekünk,
  gyenge embereknek az erőt,
  hogy hordozni tudjuk
  mindennapi keresztünket,
  és fölkeljünk eleséseinkből,
  s elmondjuk a következő nemzedékeknek
  üdvözítő hatalmad Evangéliumát.
  II. János Pál pápa
______________________________

Nagyböjt második hete – szombat

Az irgalmas atya
2011. március 26. Nagyböjt második hete – szombat

P. Andrew Mulcahey

Lk 15, 1-3, 11-32
A vámosok és a bűnösök mind jöttek, hogy hallgassák Jézust. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez bűnösökkel áll szóba, sőt eszik is velük" - mondták. Erre mondott nekik egy példabeszédet: "Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült - felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. - Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült."

Bevezető ima: Uram, bár szememmel nem látlak téged, hiszem, hogy most is velem vagy. Tudom, hogy te jobban ismered legbelső énemet, mint én magam, és jobban szeretsz engem, mint amilyen szeretettel vagyok magam iránt. Köszönöm, hogy vigyázol rám, bár nem érdemlem meg. Cserébe szeretném felajánlani a bűnbánatomat és a beléd vetett reményemet.

Kérés: Jézusom, segíts teljesen visszautasítanom a bűnt az életemben!

1. A szeretet: kétélű kard. Képzeld magad az atya helyébe! Szereti fiait, önfeláldozóan dolgozik értük, és nagyon büszke rájuk. Szeretné, ha a lehető legboldogabbak lennének és mindig a számukra legjobbat keresi. Mindenekfölött annak örülne, ha a fiai is hasonló nagylelkűséggel és önátadással válaszolnának a szeretetére. Semmi sem fáj jobban az embernek, mint a viszonzatlan, semmibe vett szeretet. Gondolj bele, Isten mennyire szeret bennünket! Egyetlen Fiát küldte el, hogy emberi alakot öltve magára vállalja és szenvedéseinket és bűneinkért helyettünk haljon meg a kereszten.

2. Isten gazdag áldását elfelejteni. Abban a pillanatban, amikor a fiú csak magára kezd gondolni és elfordul az atya szeretetétől, megkezdődik testi és szellemi leépülésének folyamata. Az örökségének kikérése majdnem olyan volt, mintha atyja halálát kívánta volna, hiszen az örökség csak ezután válhatott volna jogos jussává. Hányszor kívántam én is hasonlót, amikor Isten vezérlő szeretetét csak tehernek éreztem? Az én-központúság hálátlanságot szül, elfeledteti velünk azt, hogy mindent csakis Istennek köszönhetünk. Az én-központúság következtében nem ott keressük a boldogságot, ahol egyedül megtalálhatjuk: Istennél.

3. Durva ébresztő. Minden alkalommal, amikor a bűn következtében elfordulunk Isten szeretetétől és kegyelmétől, esztelenül egy „távoli országba” menekülünk. Isten akarata legyen a mi otthonuk, még akkor is, ha első ránézésre nem tűnik vonzónak. A bűn elhomályosítja az értelmet és gyengíti az akaratot. Mindig eltávolít Istentől. De minden szentnek van múltja és minden bűnösnek van jövője. Bármikor visszafordulhatunk Istenhez. Itt van velünk ebben a pillanatban is, kegyelmével elárasztva bennünket. Arra vár, hogy visszatérjünk hozzá, ahogyan a példabeszédben szereplő atya is türelmetlenül várta fia visszatértét. Én is összeszedhetem magam, visszatérhetek az Atyához. Eltemethetem a múltamat és Krisztushoz fordulhatok könyörületért.

Beszélgetés Krisztussal: Mennyei Atyám, tudom, hogy hányszor mondtam nemet neked és választottam saját akaratomat. Hálát adok azért, hogy ilyen türelmes és megértő vagy velem. Most ismét visszautasítom a bűnt és hozzád fordulok, bízva a kegyelmedben és megbocsátásodban.

Elhatározás: Elmondok egy szívből jövő bűnbánati imát, Isten szeretetét és kegyelmét kérve.

A pápa imaszándéka 2011 március hónapra:
Latin-Amerika nemzetei: Hogy Latin-Amerika nemzetei az evangéliumhoz való hűségben járják útjukat, és fejlődjenek a társadalmi igazságosságban és a békében.
Üldözött keresztények: Hogy a Szentlélek adjon világosságot és erőt azoknak a keresztény közösségeknek és híveknek, akik a világ oly sok részében az  evangélium miatt üldözést vagy hátrányos megkülönböztetést szenvednek.

Családünnep a Család évében
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye március 31-én, csütörtökön 17 órára várja a családokat a Szent István Bazilika előtti térre.
17,30-kor élőkép televíziós felvétel és fotózás számára.
Ez után a Bazilikában 18,30-tól ünnepi műsorra kerül sor. Udvardy püspök úr köszönti az egybegyűlteket.
19,15-től rövid igeliturgia keretében dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek szól az egybegyűltekhez, és ünnepélyes áldásban részesíti a családokat.
Várható befejezés: 19,50 óra.
Az eseményt a másnapi EU családminiszterek budapesti összejöveteléhez időzítettük. Reméljük a nemzetközi médiumok előesti érdeklődését. Természetesen az idősebb, egyedülálló testvéreket is családtagnak tekintjük.

1%-kal több Örömhír!
Kérjük, amennyiben teheti, támogassa Alapítványunkat adója 1%-ának felajánlásával, hogy azt az evangélium terjesztésére fordíthassuk.
Kérésére szívesen küldünk rendelkező nyilatkozatot, amely igényelhető: info@missiochristi.hu e-mail címen.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43


--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger