2011. március 27., vasárnap
Nagyböjti idő, A év, nagyböjt 3. vasárnapja
Nagyböjti idő, A év, nagyböjt 3. vasárnapja
További gondolatok... |
NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA
2011.03.27. vasárnap: NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA
(Szent Rupert)
Adj nekünk vizet, hogy ihassunk!
Kiv 17,3-7
A nép azonban szomjazott ott a víz hiánya miatt, és zúgolódott Mózes ellen: ,,Miért hoztál ki minket Egyiptomból? Azért, hogy szomjan veszíts minket, gyermekeinket és állatainkat?' Ekkor Mózes az Úrhoz kiáltott: ,,Mitévő legyek ezzel a néppel? Kis híja, és megkövez engem!' Azt mondta erre az Úr Mózesnek: ,,Vonulj el a nép előtt, végy magad mellé néhányat Izrael véneiből, aztán vedd kezedbe botodat, amellyel a folyóvízre ütöttél! Aztán jöjj, és íme, én majd odaállok eléd a Hóreb sziklájára. Üss a sziklára, és víz fakad belőle, hogy ihasson a nép!' Úgy is cselekedett Mózes Izrael vénei előtt. Azt a helyet pedig elnevezte Masszának és Meríbának, Izrael fiainak perelése miatt, és azért, mert kísértették az Urat, mondván: ,,Köztünk van-e az Úr, vagy sem?'
Zs 94
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek. Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal. Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen. Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet. Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk. Ma, ha szavát meghalljátok: ,,Ne keményítsétek meg szíveteket, Mint Meribánál s Massza napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem: próbára tettek, bár látták műveimet. Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől, s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez. Nem ismerték útjaimat, ezért haragomban megesküdtem: Nem mennek be nyugalmamba!'
Róm 5,1-2.5-8
Mivel tehát elnyertük a megigazulást a hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Őáltala megnyílt számunkra az út a hit által a kegyelemhez, amelyben kitartunk, és dicsekszünk Isten dicsőségének reménysége alapján. a remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által. Krisztus ugyanis akkor, amikor még erőtlenek voltunk, a meghatározott időben, meghalt a gonoszokért. Pedig az igaz emberért is aligha hal meg valaki; esetleg a jóért képes valaki meghalni. Isten azonban azzal bizonyítja irántunk való szeretetét, hogy abban az időben, amikor még bűnösök voltunk.
Jn 4,5-42
Megérkezett tehát Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob a fiának, Józsefnek adott. Ott volt Jákob kútja. Jézus akkor elfáradva az úttól, azon nyomban leült a kútnál. Körülbelül hat óra volt. Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus azt mondta neki: ,,Adj innom!' Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek. A szamariai asszony erre megkérdezte tőle: ,,Zsidó létedre hogyan kérhetsz te inni tőlem, aki szamariai asszony vagyok?' Mert a zsidók nem érintkeznek a szamariaiakkal. Jézus azt felelte: ,,Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ,,adj innom'', talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.' Az asszony megjegyezte: ,,Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély; honnan vennéd hát az élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk a kutat adta, amelyből ő maga, fiai és jószágai is ittak?' Jézus azt felelte: ,,Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.' Erre az asszony megszólalt: ,,Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne járjak ide meríteni!' Jézus ezt felelte neki: ,,Menj, hívd el a férjedet, és jöjj ide!' Az asszony erre kijelentette: ,,Nincs férjem.' Jézus ezt válaszolta: ,,Jól mondtad: ,,Nincs férjem''. Mert öt férjed volt, és akid most van, az sem férjed. Ezt helyesen mondtad.' Az asszony ekkor így szólt: ,,Uram, látom, hogy próféta vagy. A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol őt imádni kell.' Jézus azt felelte neki: ,,Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát. Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van. De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának. Az Isten lélek, és akik őt imádják, lélekben és igazságban kell őt imádniuk.' Az asszony erre megjegyezte: ,,Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, kijelent majd nekünk mindent.' Jézus azt válaszolta neki: ,,Én vagyok az, aki veled beszélek.' Ekkor odaérkeztek a tanítványai, és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal beszélgetett. Mégsem kérdezte egyikük sem: ,,Mit akarsz, vagy mit beszélsz vele?' Az asszony pedig otthagyta az edényét, elment a városba, és szólt az embereknek: ,,Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?' Azok erre kimentek a városból, és odamentek hozzá. Eközben a tanítványok kérték őt: ,,Rabbi, egyél!' Ő azt felelte nekik: ,,Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.' A tanítványok egymást kérdezgették: ,,Talán enni hozott neki valaki?' Jézus pedig így folytatta: ,,Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az ő művét. Ugye ti mondjátok: Még négy hónap, és elérkezik az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek a szántóföldeket, mert megértek már az aratásra. Az arató megkapja a jutalmát, és termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örvendjen a vető az aratóval. Mert abban igaza van a közmondásnak, hogy más az, aki vet, és más az, aki arat. Elküldtelek titeket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, és ti azok munkájába álltatok be.' Abból a városból a szamaritánusok közül sokan hittek benne az asszony szavára, aki bizonygatta: ,,Elmondott nekem mindent, amit cselekedtem.' Amikor tehát a szamaritánusok odamentek hozzá, kérték őt, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt. Ekkor már sokkal többen hittek az ő tanítása miatt. Az asszonynak pedig azt mondták: ,,Mostmár nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője.'
Nagyböjt 3. vasárnapja
2011. március 27. – Nagyböjt 3. vasárnapja
Abban az időben: Jézus Szamaria egyik városába, Szikárba érkezett,
közel ahhoz a földhöz, amelyet Jákob adott fiának, Józsefnek. Ott volt
Jákob kútja. Mivel Jézus útközben elfáradt, leült a kútnál. Az idő dél
felé járt.
Közben odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus
megkérte: „Adj innom!” Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy
ennivalót vegyenek. Az asszony elcsodálkozott: „Hogyan kérhetsz te,
zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól inni?” A zsidók ugyanis nem
érintkeznek a szamaritánusokkal.
Jézus így felelt: „Ha ismernéd Isten ajándékát, és tudnád, hogy ki
mondja neked: Adj innom!, inkább te kérnéd őt, és ő élő vizet adna
neked.” Az asszony ezt felelte: „Uram, hiszen vödröd sincs, a kút pedig
mély. Honnan vennéd az élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob
atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, amelyből ő maga is ivott, meg a
fiai és az állatai?”
Jézus erre megjegyezte: „Mindaz, aki ebből a vízből iszik, újra
megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem
szomjazik meg soha többé. Az a víz, amelyet én adok, örök életre
szökellő vízforrás lesz benne.” Erre az asszony megkérte: „Uram, add
nekem azt a vizet, hogy ne legyek szomjas, és ne kelljen ide járnom
vizet meríteni!”
Jézus így szólt: „Menj, hívd a férjedet, és jöjj ide!” Az asszony ezt
felelte: „Nincs is férjem!” Mire Jézus: „Jól mondod, hogy nincs férjed.
Mert öt férjed volt, és akid most van, az sem a férjed. Ezt helyesen
mondtad.” Ekkor így szólt az asszony: „Uram, látom, hogy próféta vagy!
Atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy
Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell őt.”
Jézus ezt felelte: „Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor
az Atyát nem itt és nem is Jeruzsálemben fogjátok imádni. Ti azt
imádjátok, akit nem ismertek, mi pedig azt, akit ismerünk, hiszen az
üdvösség a zsidóktól ered. De eljön az óra, sőt már itt is van, amikor
az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya
ilyen imádókat vár. Isten ugyanis Lélek, ezért akik őt imádják,
lélekben és igazságban kell imádniuk.” Az asszony így szólt: „Tudom,
hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek. Ha majd eljön, ő
tudtunkra ad mindent.”
Erre Jézus kijelentette: „Én vagyok az, aki veled beszélek.”
Tanítványai éppen visszaérkeztek, és meglepődtek, hogy asszonnyal
beszélget. De nem kérdezte meg egyikük sem: „Mit akarsz tőle?”, vagy:
„Miért beszélgetsz vele?” Az asszony pedig otthagyva korsóját,
elsietett a városba és elmondta az embereknek: „Gyertek, nézzétek meg
azt az embert, aki mindent elmondott, amit tettem! Lehet, hogy ő a
Krisztus?” Ki is jöttek a városból, és odagyűltek köréje. Közben a
tanítványok megkínálták őt: „Mester, egyél!” Jézus azonban ezt mondta
nekik: „Van nekem olyan ételem, amelyről ti nem tudtok!” Erre a
tanítványok kérdezgetni kezdték egymást: „Talán valaki hozott neki
ennivalót?” De Jézus megmagyarázta: „Az én ételem az, hogy megtegyem
annak akaratát, aki engem küldött, és hogy befejezzem az ő művét. Ugye,
azt mondjátok: Még négy hónap, és itt az aratás. Íme, én azt mondom
nektek: Emeljétek fel szemeteket és nézzétek a földeket, aranysárgák
már, készek az aratásra. Az arató elnyeri most jutalmát: Begyűjti a
termést az örök életre, hogy aki vetett, együtt örülhessen azzal, aki
arat. Mert igaza van a közmondásnak: Az egyik vet, a másik arat. Én
azért küldtelek titeket, hogy learassátok, amivel nem ti fáradtatok.
Mások fáradoztak, ti pedig az ő munkájukba álltatok be.”
Abból a városból, a szamaritánusok közül sokan hittek benne, mivel az
asszony tanúsította: „Mindent elmondott, amit tettem.” Mikor azután
kijöttek hozzá a szamaritánusok, megkérték őt, hogy maradjon náluk. Ott
is maradt két napig. Ezután így szóltak az asszonyhoz: „Most már nem a
te szavadra hiszünk. Hallottuk őt mi magunk is, és tudjuk, hogy valóban
ő a világ Üdvözítője.”
Jn 4,5-42
Elmélkedés:
Újjászületés az élő vízből
Az idei esztendőben a Víz Világnapja (március 22.) alkalmából arra
hívták fel a szervezők a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a
világ nagyvárosaiban a vízellátás. A városok lakossága ugyanis
rohamosan növekszik, és komoly nehézséget jelent, hogy mindenki
egészséges, tiszta ivóvízhez jusson. A víznek rendkívül nagy ereje van
és akár iszonyatos pusztításra is képes. Tavaly a magyarországi
árvizek, néhány hete pedig a Japánban történt földrengés utáni hatalmas
szökőár kapcsán figyelhettünk fel erre. De félelmetes pusztító ereje
ellenére is az emberiségnek és minden élőlénynek szüksége van a vízre.
Időnként napvilágra kerülnek adatok arról, hogy a csapadékhiány, a
szárazság milyen károkat okoz mezőgazdaságban, illetve hogy a föld mely
részein okoz komoly egészségügyi problémákat a víz nem megfelelő
minősége vagy a vízhiány. Számos szervezet foglalkozik manapság ezekkel
a problémákkal és dolgoznak ki terveket a megoldásra. Magyarországon
egészen természetesnek tartjuk, hogy rögtön tiszta vízhez jutunk, ha
megnyitjuk otthon a csapot, és egyesek már akkor is bosszankodnak, ha
csőtörés vagy a hálózat karbantartása miatt néhány órára szünetel a
vízszolgáltatás. Ásványvizek tucatjai sorakoznak az áruházak polcain.
Olyannyira hozzászoktunk a tiszta vízhez, hogy szinte elképzelni sem
tudjuk, hogy a világ más részein milyen komoly gondot jelenthet a víz
hiánya, amely emberek millióinak egészségét és életét veszélyezteti.
A mai evangéliumban is vízről hallottunk. Élő vízről, amelynek
fogyasztása következtében elmúlik az ember szomjúsága. Jézus
kijelentései egykor felkeltették a szamariai asszony érdeklődését, s mi
is felfigyelünk e szavakra. Kettejük párbeszéde rendkívül mozgalmas és
fordulatos. Jézus a világ legegyszerűbb dolgát kéri, amit egy kútnál
kérni lehet: merítsen neki az asszony a vízből, hiszen csak neki van
korsója, az útról érkező Jézusnak viszont nincs. Az asszony
visszakérdez: „Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem, szamariai
asszonytól inni?” És ebben a kérdésben egy kis gúnyt érzek. Lám, ez az
ember annyira szomjas, hogy odáig képes lealacsonyodni, hogy zsidó
férfi létére egy szamariai származású nő segítségét kéri. De az
ismeretlen vándor nem sértődik meg, hanem egy másféle vízről, élő
vízről kezd beszélni. Az asszony újabb visszakérdezése ismét gúnyos:
„Honnan vennéd az élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál?”
Ezek után következik a fordulat, amikor Jézus feltárja az asszony
múltját, kifejezvén, hogy ő jól ismeri azt, akivel beszél, az
asszonynak viszont fogalma sincs arról, hogy kivel beszélget. Jézus
szava igazi fordulatot hoz beszélgetőtársa hozzáállásában, s ettől a
kezdve már az igazság megismerésének vágyából, a lélek szomjúságából
fakadnak a kérdései. A párbeszéd végére eljut annak felismerésére, hogy
Jézusban felismeri az élő víz forrását, Jézus szavában az örök élet, az
üdvösség tanítását.
Egyházunk régi hagyománya szerint húsvét vigília szertartás egyik eleme
a keresztség kiszolgáltatása, amelynek során a bűnös ember a víz által
megtisztul és új éltre születik. A böjti időszak a keresztelendőket
felkészíti a vízből való újjászületésre, minket, megkeresztelt
embereket pedig felkészít, hogy húsvétkor megújítsuk keresztségi
fogadalmunkat, és felélesszük magunkban azt az isteni kegyelmet, amely
által újjászülettünk a keresztségben. A Lateráni Keresztelő Szent
János-bazilika melletti híres keresztelőkápolnában a párkányon Nagy
Szent Leó pápa verse olvasható, amely összefoglalja a keresztség
teológiáját. A vers így fejeződik be: „Szent lesz, aki ebből a szent
forrásból születik.”
Akarunk-e inni a Jézus által adott élő vízből? Akarunk-e újjászületni
az élő vízből?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus! Hiszem, hogy te vagy az élő víz forrása. Hiszem, hogy te
vagy a világ Üdvözítője. Hiszem, hogy a te tanításod az örök életre
vezető út. Lelkem szomjazik az élő vízre, az élő hitre. Add nekem az
élő vizet, amely csillapítja szívem és lelkem szomjúságát!
______________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Nagyböjt 3. vasárnapja
Élő víz
2011. március 27. – Nagyböjt
3. vasárnapja
Jn 4,5-42
Abban az időben:
Megérkezett Jézus Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel
ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob a fiának, Józsefnek adott. Ott volt Jákob kútja.
Jézus akkor elfáradva az úttól, azon nyomban leült a kútnál. Körülbelül hat óra
volt. Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus azt mondta
neki: ,,Adj innom!'' Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy élelmet
vegyenek. A szamariai asszony erre megkérdezte tőle: ,,Zsidó létedre hogyan
kérhetsz te inni tőlem, aki szamariai asszony vagyok?'' Mert a zsidók nem
érintkeznek a szamariaiakkal. Jézus azt felelte: ,,Ha ismernéd az Isten
ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ,,adj innom'', talán te kérted
volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.'' Az asszony megjegyezte: ,,Uram,
nincs is mivel merítened, a kút pedig mély; honnan vennéd hát az élő vizet?
Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk a kutat adta, amelyből ő maga,
fiai és jószágai is ittak?'' Jézus azt felelte: ,,Mindaz, aki ebből a vízből
iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki,
soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre
szökellő vízforrás lesz benne.'' Erre az asszony megszólalt: ,,Uram, add nekem
azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne járjak ide meríteni!'' Jézus ezt felelte
neki: ,,Menj, hívd el a férjedet, és jöjj ide!'' Az asszony erre kijelentette:
,,Nincs férjem.'' Jézus ezt válaszolta: ,,Jól mondtad: ,,Nincs férjem''. Mert
öt férjed volt, és akid most van, az sem férjed. Ezt helyesen mondtad.'' Az
asszony ekkor így szólt: ,,Uram, látom, hogy próféta vagy. A mi atyáink ezen a
hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely,
ahol őt imádni kell.'' Jézus azt felelte neki: ,,Hidd el nekem, asszony, hogy
eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni
az Atyát. Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk,
mert az üdvösség a zsidóktól van. De eljön az óra, és már itt is van, amikor az
igazi imádók lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen
imádókat keres magának. Az Isten lélek, és akik őt imádják, lélekben és
igazságban kell őt imádniuk.'' Az asszony erre megjegyezte: ,,Tudom, hogy eljön
a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, kijelent majd nekünk
mindent.'' Jézus azt válaszolta neki: ,,Én vagyok az, aki veled beszélek.''
Ekkor odaérkeztek a tanítványai, és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal
beszélgetett. Mégsem kérdezte egyikük sem: ,,Mit akarsz, vagy mit beszélsz
vele?'' Az asszony pedig otthagyta az edényét, elment a városba, és szólt az
embereknek: ,,Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent,
amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?'' Azok erre kimentek a városból, és
odamentek hozzá. Eközben a tanítványok kérték őt: ,,Rabbi, egyél!'' Ő azt
felelte nekik: ,,Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.'' A tanítványok
egymást kérdezgették: ,,Talán enni hozott neki valaki?'' Jézus pedig így
folytatta: ,,Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött
engem, hogy elvégezzem az ő művét. Ugye ti mondjátok: Még négy hónap, és
elérkezik az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek
a szántóföldeket, mert megértek már az aratásra. Az arató megkapja a jutalmát,
és termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örvendjen a vető az aratóval. Mert
abban igaza van a közmondásnak, hogy más az, aki vet, és más az, aki arat.
Elküldtelek titeket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások
fáradoztak, és ti azok munkájába álltatok be.'' Abból a városból a
szamaritánusok közül sokan hittek benne az asszony szavára, aki bizonygatta:
,,Elmondott nekem mindent, amit cselekedtem.'' Amikor tehát a szamaritánusok
odamentek hozzá, kérték őt, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt. Ekkor
már sokkal többen hittek az ő tanítása miatt. Az asszonynak pedig azt mondták:
,,Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert mi magunk hallottuk, és
tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője.''
Bevezető ima: Uram, hiszem,
hogy jelen vagy az életemben. Hiszem, hogy Te vagy a teremtőm, és életem minden
pillanatában a kezedben tartasz. Remélek benned, mert tudom, hogy
megteremtettél, és azt akarod, ami a legjobb nekem. Tudom, hogy nekem
akarod adni az élő vizet, amit a szamariai asszonynak is ígértél. Én vagyok az,
aki akadályokat gördít ennek az útjába, kishitűségem, ragaszkodásom a világi
dolgokhoz, önzésem, és hiúságom mind akadályozzák, hogy megkaphassam ajándékodat.
Ma alázatos és töredelmes szívvel imádkozom hozzád. Ismered szenvedésem, és
hogy mennyire szükségem van a kegyelmedre. Fogadd el ma imádságom annak
jeleként, hogy vágyom a köztünk álló akadályok elhárítására.
Kérés:
Uram segíts, hogy hozzád forduljak, az örök élet
forrásához, hogy csillapítsd szomjúságomat!
1. A kúthoz megyünk A szamariai asszony a kúthoz jön
vízért, ahol már annyiszor merített vizet. Mikor elfogy a vize, és szomjas
lesz, vissza kell térnie mindig a kúthoz, mert a víz, amit a innen merít, csak
rövid ideig enyhíti szomját. Ehhez az asszonyhoz hasonlóan mi is életünk során
az élet apró dolgaival próbáljuk szomjunkat oltani - talán különböző
szórakozásokkal, a legfrissebb hírekkel, talán egy érdekes munkával, vagy egy
barátsággal. Mindezek a dolgok kielégítőek, de csak korlátozottan, hiszen újra
és újra vissza kell térnünk hozzájuk. Mi az, amivel a boldogság és a
megelégedettség utáni szomját olthatod? Gondolkozzunk
el, hogy mennyire korlátozott az elégedettség, és milyen gyakran kell
visszatérnünk ezekhez a dolgokhoz, hogy szomjunkat oltsák.
2. Az élő víz A szamariai
asszony a kúthoz megy vizet meríteni, de most egy zsidó ember áll a kútnál, és
arra kéri őt, adjon neki inni. Meghökkentette a kérés, mert a zsidók nem
érintkeznek a szamariaiakkal. A zsidók soha nem kérnének egy szamaritánustól inni,
mivel a zsidók törvényei szerint, a vödrök, amiket a szamaritánusok használnak
tisztátalanok. A kezdeti sokk ellenére, hajlandó beszélgetni vele, de
meglepődik, amikor Jézus élő vizet kínál neki. Hamarosan világossá válik
számára, hogy Jézus valami sokkal nagyobb dologról beszél, mint a kútvíz. Az
élet olyan kegyelméről beszél – az örök életet adó vízről, amelyet
elhozott az egész emberiségnek. Krisztus túlcsordulón osztja meg a kegyelmi életet
velünk, így amikor elfogadjuk ezt az életet adó kegyelmet, már nincs szükségünk
többé más földi megelégedésre.
3. Kérnünk kell ebből a vízből Jézus azt mondja az asszonynak:
,,Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ,,adj innom'',
talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.'' Az asszony nem tudja, hogy itt Jézus az élet igazi
forrásáról és a kegyelemről beszél. Ha tudná, hogy Krisztussal beszél, kérne az
élő vízből, amit felkínált neki. Nem kétséges, sokszor közel vagyunk
Krisztushoz imáinkban, vagy az Eucharisztiában, anélkül, hogy felismernénk Őt. Olyanok
vagyunk, mint ez a szamariai asszony – nem tudjuk, hogy Krisztussal
beszélünk. Csak amikor már valóban tudatában
vagyunk, hogy milyen közel vagyunk Krisztushoz és imáinkban érezzük, hogy ez a
nagy kincs, amit kínál, a mienk lehet, csak akkor vagyunk képesek könyörögni az
élő víz kegyelméért.
Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus,
szeretném szokásaimon túl látni, és megragadni azt a valóságot, amit felkínálsz
nekem. Meghaltál a kereszten, én is hadd részesüljek az oldaladból
kifolyt élő vízből. Részesíts az élő víz
kegyelméből, és taníts meg, hogy csak erre szomjazzam!
Elhatározás: A nap során
egy rövid fohászban kérem Krisztustól az élő víz kegyelmét.
Erdő Péter bíboros atya 2011. márciusi
imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy a magyar családok segítsék egymást a mindennapi
feladatok megoldásában és a segítő szeretetre való nevelésben.
Családünnep
a Család évében
Az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye március 31-én, csütörtökön 17 órára
várja a családokat a Szent István Bazilika
előtti térre.
17,30-kor élőkép televíziós felvétel és fotózás
számára.
Ez után a Bazilikában 18,30-tól ünnepi műsorra kerül sor. Udvardy
püspök úr köszönti az egybegyűlteket.
19,15-től rövid
igeliturgia keretében dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek szól az
egybegyűltekhez, és ünnepélyes áldásban részesíti a családokat.
Várható befejezés: 19,50 óra.
Az eseményt a másnapi EU családminiszterek budapesti összejöveteléhez időzítettük. Reméljük a nemzetközi médiumok előesti érdeklődését. Természetesen az idősebb, egyedülálló testvéreket is családtagnak tekintjük.
Várható befejezés: 19,50 óra.
Az eseményt a másnapi EU családminiszterek budapesti összejöveteléhez időzítettük. Reméljük a nemzetközi médiumok előesti érdeklődését. Természetesen az idősebb, egyedülálló testvéreket is családtagnak tekintjük.
1%-kal több Örömhír!
Kérjük, amennyiben teheti, támogassa
Alapítványunkat adója 1%-ának felajánlásával, hogy azt az evangélium
terjesztésére fordíthassuk.
Kérésére szívesen küldünk rendelkező
nyilatkozatot, amely igényelhető: info@missiochristi.hu e-mail címen.
Missio Christi Alapítvány
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)