2011. július 10., vasárnap

Évközi idő, A év, évközi idő 15. vasárnapja


Évközi idő, A év, évközi idő 15. vasárnapja

A hatás – Isten igéjének, tanúságtételünknek hatása is – olyan, mint a búvópatak. Csordogál és folydogál a föld alatt. Aztán egyszer csak a felszínre bukkan valamely völgyben, vagy átmelegszik, és gyógyerejű hőforrásként tör a felszínre. A hatás nem puskagolyó, amely egy szempillantás alatt célba ér. A természet pillanatai évszázadok. Mi pedig a természet munkatársa vagyunk. Feladatunk Isten igéjének hirdetése, a magvetés, a talaj előkészítés. A termést majd Isten aratja le.
 További gondolatok...

ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP


2011.07.10. vasárnap: ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP

Az eső termővé és gyümölcsözővé teszi a földet


Iz 55,10-11
Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.

Zs 64
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének. Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon; Neked mutatnak be áldozatot Jeruzsálemben. Te meghallgatod imádságomat, eléd járul minden test a gonoszság miatt. Noha gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, te megbocsátod vétkeinket. Boldog, akit kiválasztasz és magadhoz fogadsz, aki udvaraidban lakhat. Hadd dúslakodjunk házad javaiban, szentséges templomodban! Igazságodban csodálatosan meghallgatsz minket, mi szabadító Istenünk, reménysége a föld minden szélének, s a messze tengernek. Aki hatalmaddal megszilárdítottad a hegyeket, magadat erővel övezed. Megfékezed a tenger zúgását, hullámainak bömbölését és a népek háborgását. A föld határán lakók is félik jeleidet, ujjongásra készteted keletet és nyugatot. Meglátogatod a földet s elárasztod, elhalmozod bőséges javakkal. Isten folyója bővizű; Eledelt készítesz számukra, mert ez a rendelésed. Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted, esővel felpuhítod és megáldod hajtásait. Jóságoddal koronázod az esztendőt, nyomodban bőség fakad. A puszták legelői megkövérednek, vidámságot öltenek a halmok. Juhokkal telnek meg a mezők, gabonában bővelkednek a völgyek, örvendeznek és himnuszokat zengenek.

Róm 8,18-23
Azt tartom ugyanis, hogy mindaz, amit most szenvedünk, nem mérhető össze a jövendő dicsőséggel, amely meg fog nyilvánulni rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak. Hiszen a teremtett világ hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem az által, aki alávetette a reménység ajándékozásával. Mert a teremtett világ is felszabadul majd a romlottság szolgaságából Isten fiai dicsőségének szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy minden teremtmény együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig. De nemcsak azok, hanem mi is, akik magunkban hordjuk a Lélek zsengéit: mi magunk is sóhajtozunk bensőnkben, s várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását.

Mt 13,1-23
Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett. Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt. Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: ,,Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették. Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben. De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak. Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket. Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg!' Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: ,,Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?' Ő ezt válaszolta nekik: ,,Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg. Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta: ,,Hallván hallotok majd, de nem értetek, és nézvén néztek, de nem láttok. Mert elhízott a szíve e népnek, a fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket'' [Iz 6,9-10]. A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall. Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta. Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde: Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett. A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel, de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik. A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz. A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.'

Évközi 15. vasárnap


 2011. július 10. – Évközi 15. vasárnap

  Abban az időben:
  Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt
  össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor
  példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: „Íme, kiment a magvető
  vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég
  madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol
  nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a
  föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem
  volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor
  nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe
  hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik
  hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja
  meg!”
  Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz
  hozzájuk példabeszédekben?” Ő így válaszolt: „Nektek adatott meg, hogy
  megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert
  akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki; de akinek
  nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk
  példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne
  halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta
  jövendölése:
  Hallván hallotok, és mégsem értetek,
  nézvén néztek, de mégsem láttok;
  megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
  Fülükkel restül hallanak,
  szemüket behunyják,
  hogy a szemükkel ne lássanak,
  fülükkel ne halljanak,
  és a szívükkel ne értsenek,
  s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
  De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall!
  Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti
  láttok, – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem
  hallotta.
  Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják
  a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a
  gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek Ez az, ami az
  útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja
  ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne
  gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás,
  üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki
  meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja
  azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az,
  aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az
  egyik százszorosat, a másik hatvanszorosai, a harmadik
  harmincszorosat.”
  Mt 13,1-23


  Elmélkedés:
  Isten szavának hirdetői
  A magvetőről szóló példabeszéd azon ritka szentírási történetek közé
  tartozik, amelyet Jézus pontosan megmagyaráz. A Máté evangélista által
  lejegyzett részletes magyarázatból megtudjuk, hogy az útszélre esett
  magok azt jelképezik, hogy egyesek nem értik meg igazság tanítását és
  azt a gonosz kitépi szívükből. A kövek közé hullott magok pedig azokat
  jelképezik, akiknek szívében nem tudott gyökeret verni a tanítás, és
  nem voltak képesek arra, hogy ezen tanítás szerint alakítsák életüket.
  Harmadszor pedig arról szól a tanítás, hogy az evilági gondok tövisként
  elfojtják a kikelő magokat és lehetetlenné teszik a növekedést. S
  végezetül ott vannak a sokszoros termést hozó magok, amelyek a tanítás
  szerint élő embereket jelképezik. Jézus magyarázatából azonban kimarad,
  hogy ki a magvető?
  Mivel a mi Urunk nem fedi fel a példázat magvetőjének kilétét, és
  emiatt kíváncsiság ébred bennünk, ezért rögtön megnézzük, hogy Márk,
  illetve Lukács evangélista hogyan írja le ugyanennek a példázatnak a
  magyarázatát. Márk evangélista egészen hasonlóan írja le a
  magyarázatot, egy fontos többletet mégis tartalmaz írása, mégpedig azt,
  hogy a megvető az igét veti, azaz az istentől jövő tanítást. De az ő
  elbeszéléséből sem tudjuk, meg, hogy ki a magvető. A Lukács szerinti
  leírással sem jutunk előbbre, ő is a különféle talajra esett magokról
  ír, de ő sem említi meg, hogy Jézus elárulta volna, hogy ki a magvető.
  Ki a magvető? Kiről beszél Jézus a példázatban? Ezt könnyen
  kitalálhatjuk. Ha ugyanis a mag az Isten szava, az Isten tanítása,
  akkor a magvető az, aki Isten szavát hirdeti, aki Isten tanítását
  elhinti az emberi szívekbe. Ezek szerint a magvető mindenekelőtt maga
  Jézus, aki nyilvános működése alatt az embereket tanította, és azt
  hirdette nekik, amit az Atya rábízott. Ebből azonban nem szabad arra
  következtetnünk, hogy mi csupán az isteni üzenet címzettjei vagyunk,
  hiszen ennek az üzenetnek a hirdetőivé kell válnunk. Igen, mi is
  magvetők vagyunk, akik arra kapunk meghívást, hogy Isten szavát
  hirdessük a világban.
  Úgy érzem, hogy ezen a ponton egy fontos kitételt kell tennünk. Ha
  Isten szava az Egyházra bízott szó, akkor mi nem magánemberként, hanem
  az Egyház tagjaiként vagyunk ennek az isteni szónak a hirdetői. Az
  Egyház az isteni szó befogadója és hirdetője. Mindenekelőtt az
  Egyháznak jó talajjá kell válnia, hogy sokszoros termést hozhasson a
  hiteles igehirdetés által. Ugyanígy nekünk is jó talajjá kell válnunk,
  hogy szívünkben bőséges termést hozzon Isten üzenete.
  Az isteni szó megszólaltatásának kiváltságos helye a liturgia, azon
  belül is különösen a szentmise, amely során az Egyház hivatalos
  képviselője a pap miután felolvasta az Isteni üzenetet, a
  prédikációban, illetve a homíliában meg is magyarázza azt, amely
  magyarázat megfelel az Egyház több évszázados hagyományának. Ennek
  megfelelően az Isten Szavához kapcsolódó feladatokat nem szabad
  összekeverni. A hívők feladata az, hogy figyelmesen és nyitott szívvel
  hallgassák a tanítást és elmélkedjenek róla. Ehhez nyújt segítséget a
  papok szolgálata, akik a papszentelésben megkaptuk a tanítás feladatát,
  amelyet az Egyház megbízásából és nevében végzünk. A prédikációnak az a
  célja, hogy megmutassuk Krisztust. Azt a Krisztust, akit megismertünk,
  s aki személyesen szól hozzánk. E benső hallgatás, odafigyelés nélkül
  teljesen eredménytelen volna az igehirdetés.
  Befejezésül még egy gondolatot szeretnék mondani. Kétségtelen tény,
  hogy az igehirdetés eredményessége nagy mértékben függ az
  igehirdetőtől, az ő felkészültségétől és buzgóságától. Emellett
  ugyanígy függ a hallgatótól is, miként éppen a magvetőről szóló
  példabeszéd erre rámutat. Ha rossz talajra hull a mag, akkor nem hoz
  termést, de ha jó talajba kerül, akkor sokszoros termést hoz. Vajon az
  én szívem milyen talaj?
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Uram, Jézus! Szeretném, ha tanításod jó talajra hullna a szívemben!
  Add, hogy mindig nyitott szívvel hallgassalak és segíts, hogy tanításod
  szerint éljek! Segítsen engem a Szentlélek a tanítás hűséges
  hallgatásában, megértésében, megélésében és bátor hirdetésében!
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Évközi tizenötödik hét – vasárnap


A termésre szánt mag
2011. július 10. Évközi tizenötödik hét – vasárnap

P. Matthew Green

Mt 13: 1-23
Egyik nap Jézus kiment a házból és leült a tó partján. Nagy tömeg gyűlt köréje, ezért beszállt egy bárkába és leült, a tömeg pedig a parton maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenre tanította őket, mondván: "Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az égi madarak és fölcsipegették. Más mag köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég föld. Gyorsan kikelt, mert nem volt mélyen a földben. Amikor azonban forrón tűzött a nap, elszáradt, mert nem volt gyökere. Ismét más szúrós bogáncsok közé esett. Amikor a bogáncsok felnőttek, elfojtották. A többi jó földbe hullott s termést hozott, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat. Akinek füle van, hallja meg!"
Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: "Miért beszélsz nekik példabeszédekben?" "Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait - felelte -, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van ugyan fülük, de nem hallanak. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése, mely így szól: Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok. Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket.A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.
Ti tehát halljátok a magvetőről szóló példabeszédet! Aki hallgatja az országról szóló tanítást, de nem érti meg, ahhoz eljön a gonosz és elrabolja, amit a szívébe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett. A köves talajba hullott ellenben az, aki meghallgatja a tanítást és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, mert csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar megbotránkozik. A szúrós bogáncs közé hullott pedig az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka gazdagság elfojtja a tanítást, úgyhogy nem hoz termést. Végül a jó földbe hullott az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, s jó termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat."

Bevezető ima: Uram, hiszek benned. Hiszem, hogy mindig és mindenütt figyelsz rám és vezetsz engem. Remélek és bízom benned, mert tudom, hogy sose vezetsz rossz útra, ha engedelmes vagyok és hallgatok rád. Szeretlek, amiért oly türelmes és jó vagy velem, és szeretnék napról napra hűségesebb lenni hozzád.

Kérés: Úr Jézus, nyisd meg füleimet a tanításodra, készítsd fel szívem talaját, hogy nagylelkűen tudjak válaszolni hívásodra!

1. Halljátok! Ebben az evangéliumi részben Jézus kétszer is hallgatásra szólítja fel a tömeget. Akkoriban is, akárcsak ma, nehéz volt abbahagyni, amit az ember éppen csinált; félretenni az előítéleteinket, gondjainkat és Istenre figyelni. De csak így ismerhetjük meg Isten akaratát az életünkben. Jézus most is példázatban beszél. Azt akarja, hogy vegyük a fáradságot szavai értelmezésére, és alkalmazzuk életünkben is. Úgy tűnik, ez Isten minimális elvárása velünk szemben, hogy az Ige át tudja hatni életünket és mi is jó termést hozzunk.

2. Boldogok vagyunk. Jézus boldognak mondja a tanítványait, mert látják, amit látnak és hallják, amit hallanak. Egy bizonyos szempontból kevésbé áldottnak érezhetjük magunkat, hiszen mi mindezt nem élhetjük meg. Más szempontból viszont még nagyobb áldást kaptunk. Jézus kortársainak nehezére esett üzenetének megértése. Új és bonyolult tanítás volt, és elsőként nekik kellett értelmezni, tanítani és saját életükben alkalmazni ezt a tanítást. Nekünk megadatott kétezer év szentjeinek és egyháztanítóinak az élete és tanítása, megadatott a Szentlélek, akit az apostolok akkoriban még nem ismertek, és megadatik az Oltáriszentség minden szentmisén. Hálásnak kell lennünk, és felelősséggel kell bánnunk ezekkel az ajándékokkal.

3. Százszoros termés. Ha hallgatunk Jézusra a Szentírás és akaratának annyi más megnyilvánulása által, és értékeljük ezt a nagy ajándékot, akkor életünkkel kell a hálánkat kifejezni. Olyan jó termőföldnek kell lennünk, mely százszoros termést hoz. Ez nem csak a saját hitünk erősítését jeleni, hanem annak megosztását másokkal. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy jó emberek vagyunk, és nem ártunk másoknak; minden eszközzel terjesztenünk kell Jézus üzenetét. Minden nap meg kell kérdeznünk magunktól: ma mit tettem az evangélium terjedéséért?

Beszélgetés Krisztussal: Jézus, köszönöm mindazt, amit értem tettél. Bocsásd meg, hogy néha nem adtam meg neked a kellő elsőséget más dolgok előtt, és nem hallgattam rád vagy osztottam meg az ajándékaidat másokkal. Segíts sok gyümölcsöt teremnem!

Elhatározás: Ma több időt töltök Istennel, és megvizsgálom, hogy a tanítását hogyan fogadhatom be jobban, és hogyan oszthatom meg másokkal is.

A pápa imaszándéka 2011 július hónapra:
Az AIDS-betegek: Hogy a keresztények működjenek közre, főleg a szegényebb országokban, az AIDS-betegek anyagi és lelki szenvedéseinek enyhítésében.
Missziós szerzetesnők: Hogy a szerzetesnők, akik missziós területeken dolgoznak, legyenek az evangélium örömének tanúságtevői és Krisztus szeretetének élő jelei.

-- 
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
 
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat? 
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
 
Missio Christi Alapítvány 
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger