Évközi idő, A év, évközi idő 19. vasárnapja További gondolatok... |
2011. augusztus 7., vasárnap
Évközi idő, A év, évközi idő 19. vasárnapja
ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP
2011.08.07. vasárnap: ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP
(Szent II.Szixtusz és vértanútársai, Szent Kajetán, Szent Donát)
Jöjj ki, és állj a hegyre az Úr színe elé!
1Kir 19,9a.11-13a
Amikor odaért, megszállt a barlangban. Ekkor íme, az Úr szózatot intézett hozzá, e szavakkal: ,,Mit művelsz itt, Illés?' Azt mondta erre neki: ,,Jöjj ki, s állj a hegyre az Úr elé,' s íme, ott elvonul az Úr, s az Úr előtt nagy és erős szélvész, amely hegyeket forgat fel és sziklákat zúz össze, s a szélvészben nincs az Úr -- s a szélvész után földrengés, s a földrengésben nincs az Úr -- s a földrengés után tűz, s a tűzben nincs az Úr -- s a tűz után enyhe szellő susogása. Amikor ezt Illés meghallotta, palástjával eltakarta arcát, s kiment, s kiállt a barlang ajtajába. Ekkor íme, egy hang szólt hozzá, s azt mondta: ,,Mit művelsz itt, Illés?'
Zs 84
A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Megkegyelmeztél országodnak, Uram, véget vetettél Jákob fogságának. Megbocsátottad néped vétkét, betakartad minden bűnét. Visszatartottad nagy haragodat, elfordítottad felindulásod hevét. Állíts helyre minket, szabadító Istenünk, s fordítsd el rólunk haragodat! Vagy örökre haragszol ránk, és kiterjeszted haragodat nemzedékről nemzedékre? Ugye felénk fordulsz és életre keltesz minket és néped örvendezhet majd tebenned? Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmasságodat, és szabadításodat add meg nekünk. Hadd halljam meg, mit szól hozzám az Úr Isten, hisz ő békét hirdet nemzetének, szentjeinek, s mindazoknak, akik megtérnek szívükben. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban. Az irgalom és az igazság egymásra lelnek, csókot vált az igazságosság és a béke. Hűség sarjad a földből és igazság tekint le az égből. Valóban, az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét. Igazságosság jár előtte, s követi az úton lépteit.
Róm 9,1-5
Igazat mondok Krisztusban, nem hazudom, a lelkiismeretem mellettem tesz tanúságot a Szentlélekben, hogy nagy a szomorúságom és szívemnek fájdalma szüntelen. Hiszen azt kívánnám, hogy magam legyek átkozottként távol Krisztustól testvéreimért, test szerint való rokonaimért, az izraelitákért, akiké a gyermekké fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. Övék az atyák, és test szerint Krisztus is közülük való, aki mindenek fölött álló, örökké áldott Isten. Ámen.
Mt 14,22-33
Ezután mindjárt megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előtte a túlpartra, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elbocsátotta a tömeget, egyedül fölment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, még mindig egyedül volt ott. A bárka pedig már sok stádiumnyira volt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél volt. Éjjel pedig, a negyedik őrváltás idején odament hozzájuk a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták őt, amint a tengeren jár, megrettentek és azt mondták: ,,Kísértet!', és félelmükben kiáltozni kezdtek. Jézus azonban mindjárt szólt nekik: ,,Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!' Péter így válaszolt neki: ,,Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen.' Ő azt mondta: ,,Gyere!' Péter kiszállt a bárkából, elindult a vízen és Jézushoz ment. Mikor azonban látta az erős szelet, megijedt, merülni kezdett, és felkiáltott: ,,Uram! Ments meg engem!' Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt és azt mondta neki: ,,Te kishitű! Miért kételkedtél?' Amikor beszálltak a bárkába, elállt a szél. Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és azt mondták: ,,Valóban Isten Fia vagy!'
Évközi 19. vasárnap
2011. augusztus 7. – Évközi 19. vasárnap
Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus
mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a
tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az
embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben
beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár
stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert
ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult
feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy
kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította
őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Erre Péter odaszólt neki:
„Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Ő
azt mondta: „Jöjj!” Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen,
és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni
kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta
kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért
kételkedtél?” Mikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban
levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia
vagy!”
Mt 14,22-33
Elmélkedés:
A bizalom hangja
Jézus vízen járásának csodája, amiről a mai evangéliumban hallottunk,
azt igazolja, hogy ő valóban Isten. A Máté (Mt 14,22-33), a Márk (Mk
6,45-52) és a János (Jn 6,16-21) evangélista szerinti változatnak is
egyértelműen az a célja, hogy tanítást adjon Jézus istenségéről. A
történet a csodálatos kenyérszaporítás után szerepel, amelynél
nagyszámú nép tapasztalhatta meg, hogy Jézus olyan erőnek, képességnek
van a birtokában, amely egyetlen embernek sincs. A vízen járásnál
csupán a tanítványoknak egy kisebb köre tapasztalhatta meg ugyanezt:
Jézus a természet törvényein felülemelkedve mutatja meg isteni
hatalmát.
Az idei esztendőben a Máté szerinti leírást olvassuk, amely Péter
apostol esetének leírását is tartalmazza. Sem Márk, sem János nem
jegyzi le a történetet. Nézzük meg mai elmélkedésünkben, hogy miért is
tartja Máté olyan fontosnak a Péterrel történtek megörökítését. Jézus
különleges cselekedetét, tudniillik a vízen járást látva, Péter egészen
különleges dolgot kér, azt, hogy ő is a víz tetején tudjon járni.
Bizony, vakmerőnek tűnik a kérés, és Péter apostoltársai legalább
annyira meglepődhettek rajta, mint mi magunk. De nézzük Péter kérésnek
pozitív oldalát! A tanítványi élet azt jelenti, hogy a tanítvány
elsajátítja mestere életformáját, életmódját. A tanítvány mindenben
utánozza mesterét, olyan akar lenni, mint ő, és ugyanazt akarja tenni.
Így volt ez Jézus és apostolai esetében is, s ezért nyugodtan
mondhatjuk, hogy ezt bizonyára Péter értette meg a legjobban. Ezért
gondolja jogosan: Uram, ha te ezt a különleges dolgot meg tudod tenni,
akkor én, a te tanítványod a te segítségeddel szintén képes vagyok rá.
És ha elcsodálkoztunk Péter furcsa kérésén, akkor még jobban
meglepődünk Jézus válaszán: „Jöjj!” – mondja gondolkodás nélkül
Péternek, pedig tisztában volt vele, hogy apostolának nincsenek isteni
képességei. Mindennek szerintem van egy fontos tanulsága: Merjünk
bátran, nagy dolgokat kérni Istentől! Természetesen legyünk szerények
Istennel szemben, és ne ostromoljuk szüntelenül lehetetlen kérésekkel,
de azért néha bátor kéréssel kifejezhetjük buzgóságunkat és
bizalmunkat.
A bizalomnál álljunk meg, mert itt van a történet másik fontos
tanulsága számunkra. Lehet vakmerőségnek értékelni Péter kérését, de én
úgy érzem, hogy sokkal inkább a bizalom kifejezéséről van itt szó.
Mondok egy példát. Néhány évvel ezelőtt plébániánk nyári
családtáborában történt az eset. Az egyik délutánon játszottak a
gyerekek, s közben észrevettem, hogy az egyik óvodás kislány, akit
emlékezetem szerint Eszternek hívtak, felmászott egy mászókára, az
édesapja pedig lentről figyelte. Amikor Eszter úgy gondolta, hogy már
elég magasan van, hangosan kiáltott az édesapjának, hogy ugrik, s máris
lendült lefelé. Az apukája kitárta karjait és könnyedén elkapta
kislányát. És ez többször megismétlődött, miközben a gyereknek eszébe
sem jutott, hogy az édesapja nem fogja őt elkapni. Ezt a gyermeki
bizalmat vélem felfedezni Péter magatartásában. Bizalmat, amely legyőzi
az ismeretlentől való félelmet. Bizalmat, amely erősebb az ember
sebezhetőségénél. Bizalmat, amely az Istenre való hagyatkozáson alapul.
A bizalmat, amely emberileg lehetetlennek tűnő cselekedetekre ösztönöz.
A túlzott elbizakodottság kialakulásának veszélye miatt meg kell még
említenünk Péter kudarcát, kishitűségét, amelyet a süllyedés jelképez.
Istenbe vetett bizalmunk ugyanis sérülékeny, megkísért bennünket a
bizalmatlanság. Péter ebben a helyzetben jól tudja, hogy saját erejéből
nem menekülhetne meg, hiszen erős vihar van, ezért Jézushoz fordul:
„Ments meg, Uram!” Itt már nyoma sincs vakmerőségnek, ez már az igazi,
őszinte bizalom hangja!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, hittel vallom, hogy te valóban Isten vagy, aki isteni
hatalmadat oly sokszor kinyilvánítottad az embereknek. Taníts meg engem
arra, hogy mindig őszinte bizalommal merjek hozzád fordulni, aki
üdvösségemet és minden ember üdvösségét akarod. Ments meg engem életem
viharaiban és vezess engem a biztos kikötőbe, a te országodba!
______________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Évközi tizenkilencedik. vasárnap
2011. augusztus 7. Évközi tizenkilencedik. vasárnap
P. Steven Reilly LC
Mt 14,22-33
Amikor (a kenyérszaporítás után) a nép befejezte az étkezést, Jézus nyomban szólt a tanítványoknak, szálljanak bárkába, és evezzenek át a túlsó partra, addig ő hazaküldi a népet. Miután hazaküldte, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben besötétedett, s ő ott volt egymagában. A bárka már jópár stádiumnyira járt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején a víz tükrén elindult feléjük. Amikor a tanítványok észrevették, hogy a vízen jár, megrémültek. "Kísértet!" - mondták, s félelmükben kiabáltak: Jézus azonban megszólította őket: "Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!" Erre Péter így szólt: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!" "Gyere!" - felelte. Péter kilépett a bárkából és elindult Jézus felé a vízen. Az erős szél láttára azonban megijedt, és amikor merülni kezdett, felkiáltott: "Uram ments meg!" Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta. "Te kishitű - vonta kérdőre -, miért kételkedtél?" Amikor beszállt a bárkába, a szél nyomban elült. Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és megvallották: "Valóban Isten Fia vagy!"
Bevezető ima: Atyám! Adj nekem mélyebb hitet! Teljes szívemből hiszek benned. Segíts nekem, hogy ez az elmélkedés közelebb vigyen Fiadhoz, Jézushoz.
Kérés: Uram! Segíts bíznom benned, amikor döntéseket kell hoznom!
1. Isten neve. Ha a tomboló szél és hullámok nem lettek volna elég az apostolok megijesztésére, még egy szellemszerű alakot is láttak, aki a vízen közeledett feléjük. A megdöbbenéstől kővé meredtek. Ki nem reagált volna hasonlóan? Jézus azonban rögtön csitította félelmüket: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!”, ami a korábbi szó szerinti görög fordításban így hangzott: „Én vagyok az.” Ez volt az a bibliai kifejezés, ami legerőteljesebben fejezte ki Isten jelenlétét. Mikor Mózes teljesen elkeseredve az égő csipkebokor előtt áll és egyáltalán nem tudja, hogy mint dadogó menekült, hogyan fog Egyiptomból a fáraóhoz visszatérni és ezt a keményszívű embert meggyőzni, hogy elengedje a rabszolgasorba taszított zsidókat, akkor Isten Mózes habozására és kétségire úgy válaszolt, hogy nevén nevezte magát neki: „Én vagyok az, ’Aki vagyok’.” Isten neve a jelent jelenti, a jelen pedig biztonságot ad. Mi nem vagyunk az élet megpróbáltatásainak segítség nélkül kiszolgáltatva.
2. A vízen járni. Péter spontán elhitte Jézus szavait. "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!" Míg a többi apostol még mindig a hajó aljában lapult és életéért aggódott, Péter felkelt és felkészült a merész ugrásra. Péter példája sokat segíthet nekünk: időnként fontos elhatározások előtt állunk, amit úgy élünk meg, mint egy ugrást a vízbe. Határozatlanságunk sokszor okos dolognak tűnik számunkra. Végül is nem akarunk megfulladni. Péter ugrása azonban nem egyszerűen vak vagy vakmerő. Önmagában, csak magára számítva több esélye lenne egy úszómellénnyel, és ezt tudta. De Krisztus azt mondja: „Gyere!” Ettől kezdve pedig a hitből fakadó engedelmességről van szó. Ha lelkünk mélyén meg vagyunk győződve róla, hogy Jézus azt mondta „Gyere!”, akkor az ugrás jó választás, mert a hiten és a bizalmon alapszik.
3. A segítő kéz. Péter ugrott, de minden gyengeségét magával vitte a hideg vízbe. A szél és a hullámok így győznek a csodáról való meggyőződés felett, és a kétségekkel teli Péter süllyedni kezdett. Milyen szép, hogy kétségekkel telve is a hitébe kapaszkodott. Nem próbált elkezdeni úszni, hogy visszajusson a csónakba, hanem azt kiáltotta: "Uram, ments meg!". Az Úr szíve tele van részvéttel. Azonnal kinyújtotta kezét, hogy megmentse átázott helytartóját. Azt akarja, hogy Péter - és mi is – megtanuljuk a leckét: „Te kishitű, miért kételkedtél?" Más szavakkal így is mondhatnánk: „Sose fordítsd el szemeidet rólam, és akkor mindig fenntartalak a vízen.“
Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus! Te felszólítottad Pétert, hogy a vízen járjon. Míg hitt benned és hatalmadban, minden jól ment, de elfogta a kétség. Erősítsd meg hitemet, hogy követni tudjalak. Segíts, ha a szél és a hullámok nagyobbak lesznek és jelentkezik a kételkedés. Segíts nekem a víz felszínén maradnom!
Elhatározás: Döntéseim előtt imádkozni fogok, hogy a döntéseim hitemből fakadjanak.
A pápa imaszándéka 2011 augusztus hónapra:
Ifjúsági világnap: Hogy az ifjúsági világnap, amelyet Madridban tartanak, a világ minden fiatalját arra serkentse, hogy életét Krisztusba gyökereztesse és alapozza.
Nyugat keresztényei: Hogy Nyugat keresztényei, a Szentlélek tevékenységére nyitott tanulékonysággal, újra találjanak rá hitük frissességére és lelkesedésére.
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mail címen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Urunk színeváltozása
Urunk színeváltozása
|
URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA (ünnep)
2011.08.06. szombat: URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA (ünnep)
Dán 7,9-10.13-14
Néztem, és egyszer csak trónokat állítottak fel, s egy Ősöreg leült; a ruházata fehér volt, mint a hó, és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú; trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz. Tüzes és sebes folyó jött ki színe előtt; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki; a bíróság leült és a könyveket felnyitották. Majd azt láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőiben valaki jött, aki olyan volt, mint az Emberfia, s amikor az Ősöregig eljutott, az ő színe elé vitték, és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki, hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon, és hatalma örök hatalom legyen, amely meg nem szűnik, és országa olyan, amely el nem pusztul.
Zs 96
Király az Úr! Ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget! Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának alapja. Tűz halad előtte, s körös-körül felperzseli ellenségeit. Villámai beragyogják a föld kerekségét, láttára megrendül a föld. Viaszként olvadoznak a hegyek az Úr előtt, az egész föld Ura előtt. Az egek hirdetik igazságát, minden nemzet látja dicsőségét. Jussanak szégyenbe mindazok, akik faragott képeket imádnak, és bálványaikkal kérkednek. Imádjátok őt, angyalai mind! Hallja ezt Sion és örvendezik, és ujjonganak Júda leányai ítéleteiden, Uram. Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön, messze magasan állsz minden isten fölött. Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat; szentjeinek lelkét megőrzi, a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad az igaznak, s öröm az igaz szívűeknek. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, és dicsérjétek szent emlékezetét!
2Pét 1,16-19
Mert nem mesterségesen kiagyalt meséket követve adtuk tudtotokra a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának. Mikor ugyanis az Atyaistentől tiszteletet és dicsőséget nyert, ez a szózat hangzott hozzá a magasztos dicsőségből: ,,Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik!' Mi hallottuk ezt az égből jövő szózatot, amikor vele voltunk a szent hegyen. És súlyos prófétai beszéd birtokában vagyunk, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem kél szívetekben.
Mt 17,1-9
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, s beszélgettek vele. Péter ekkor azt mondta Jézusnak: ,,Uram, jó nekünk itt lenni! Ha akarod, csinálok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.' Amíg beszélt, íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s íme, a felhőből egy hang szólt: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok' [Iz 42,1; MTörv 18,15]. Ennek hallatán a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek. Jézus odament, megérintette őket és azt mondta: ,,Keljetek föl, és ne féljetek!' Amikor fölemelték a szemüket, senkit sem láttak, csak Jézust egymagát. Amint lejöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: ,,Senkinek se beszéljetek a látomásról, amíg az Emberfia a halottak közül föl nem támad.'
Urunk színeváltozása
2011. augusztus 6. – Szombat, Urunk színeváltozása
Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét,
Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott
előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító
fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés:
Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk
itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet,
Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes
felhő borította el őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én
szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!” Ennek hallatára
a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament
hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel és ne
féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust
egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se
szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!”
Mt 17,1-9
Elmélkedés:
Nem csak szenvedésének titkáról beszél nyíltan az apostoloknak, hanem –
legalábbis részben – dicsőségét is feltárja előttük. Jézus isteni
dicsősége a maga teljességében a feltámadáskor mutatkozik majd meg,
ameddig a színeváltozás élményében részesülő három apostolnak
hallgatnia kell. Jó, ha lélekben néha mi is vállaljuk a hegymászást,
mert részesülhetünk az Isten-látás élményében és megtapasztalhatjuk,
hogy milyen jó Jézussal lenni. Ez a dicsőség és a Jézussal való boldog
együttlét lesz az osztályrészünk, ha kitartunk az Úrral a
kereszthordozásban, és elfogadjuk, hogy a szenvedések és a próbatételek
is ugyanúgy erősíthetik hitünket, mint a találkozások. Legyünk együtt
Jézussal a kereszthordozásban, mert ha készek vagyunk vele meghalni,
akkor vele együtt fogunk feltámadni.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram Jézus, taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek,
És úgy szolgáljalak, amint megérdemled:
Hogy adjak számolgatás nélkül,
Hogy harcoljak nem gondolva arra,
Hogy sebeket kaphatok,
Hogy dolgozzam pihenés nélkül,
Egészen odaadva magam a Te szolgálatodra,
Nem várva más jutalmat, mint azt,
Hogy tudom: a Te szent akaratodat teljesítem. Ámen.
______________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Urunk színeváltozása
Ragyogó fény
Urunk színeváltozása
2011. augusztus 6. Évközi tizennyolcadik hét – szombat
P. Jason Wallace
Mt 17,1-9
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, s beszélgettek vele. Péter ekkor azt mondta Jézusnak: ,,Uram, jó nekünk itt lenni! Ha akarod, csinálok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.'' Amíg beszélt, íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s íme, a felhőből egy hang szólt: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok''. Ennek hallatán a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek. Jézus odament, megérintette őket és azt mondta: ,,Keljetek föl, és ne féljetek!'' Amikor fölemelték a szemüket, senkit sem láttak, csak Jézust egymagát. Amint lejöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: ,,Senkinek se beszéljetek a látomásról, amíg az Emberfia a halottak közül föl nem támad.''
Bevezető ima: Uram, könnyű hinni színeváltozásod fényében. Világosságod reményt és erőt ad akkor is, ha lehangolt vagy magányos vagyok. Köszönöm a világosság e pillanatait. Köszönöm Uram a kegyelmeket, amik keresztülvisznek a nehézségeken.
Kérés: Uram, add, hogy mindig lássam jóságodat!
1. Ez az én Fiam, hallgassátok. Jézus szavai velünk vannak az evangéliumokban. Sokszor tudnánk mit kéne tenni, mégsem így cselekszünk. Mindenféle lármát hallunk, de amíg nem figyelünk nem halljuk meg az üzenetet. Tömegben biztos elterelődött már a figyelmed a hangzavar miatt. Valaki melletted állt, és mégsem hallottad, amíg nem összpontosítottál rá. Máskor azért nem figyelünk, mert a szívünk belső hangzavara foglalkoztat. Erőfeszítést kell tennünk, hogy Jézusra összpontosítva meghalljuk szavát, és ne terelje el figyelmünket a körülöttünk vagy bennünk lévő lárma.
2. A világosság pillanatai. Az Úr káprázatos világosságot ad időnként. Gondoljunk Teréz Anyára, aki már fiatalon tisztán látta a hivatását, az Úr megvilágította neki. Valóban Isten mindnyájunkhoz eljön, talán többször is. Folyamatosan segít felfedezni akaratát és erőt ad annak beteljesedéséhez. Csodálatos, ahogy mindig a megfelelő időben világítja meg az életünket.
3.Keljetek fel és ne féljetek! A II. János Pál pápa által is szívesen idézett szavak, visszhangzanak életünkben. Szülők bíztatják így gyermekeiket, amikor azok félnek. A félelem sokféle módon megjelenik. Én mitől félek? A kudarctól, a teljes önátadástól, vagy, hogy újra talpra álljak? Félünk attól, hogy az Úr irányítja az életünket? Az Úr arra szólít, hogy felálljunk és az életünket neki adjuk. Ne féljetek, az örömünk Krisztus!
Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, sokszor nem akarok megjavulni. Magamba fordulok, és attól félek, hogy elvesztem az ellenőrzést az életem felett. Félek a teljes önátadástól. Taníts arra, hogy nagylelkűvé váljak.
Elhatározás: Imádság közben megköszönöm, Isten csodálatos fényeit, amelyekkel életem útján vezet.
Erdő Péter bíboros atya 2011. augusztusi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy Boldog II. János Pál első magyarországi látogatásának huszadik évfordulója ébressze fel bennünk a reményt és a jövőbe vetett bizalmat.
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu
Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.
Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001
Havasboldogasszony - Szűz Mária Római főtemplomának felszentelése
Havasboldogasszony - Szűz Mária Római főtemplomának felszentelése
Ünnepe: augusztus 5
Szûz Mária római fôtemploma - Havas Boldogasszony
2011.08.05. péntek
Szerette az Úr atyáidat, azért hozott ki Ő maga nagy erővel
MTörv 4,32-40
Kérdezősködj csak a régi napok felől, amelyek te előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten megteremtette az embert a földön -- kérdezősködj az ég egyik szélétől a másikig, történt-e valaha ilyesfajta dolog, vagy lehetett-e hallani, hogy hallja egy nép Isten szavát, aki a tűz közepéből szól, mint ahogy te hallottad, s életben maradtál! Vagy hogy megtette-e Isten, hogy elmegy és nemzetet választ magának a nemzetek közül próbák, jelek, csodák, harc, erős kéz, kinyújtott kar és rettenetes látványok által, mindent aszerint, amit tiértetek tett az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban, szemed láttára, hogy megtudd, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más. Az égből szavát hallatta veled, hogy oktasson téged, a földön megmutatta neked felette nagy tüzét, s hallottad igéit a tűz közepéből, mivel szerette atyáidat, s kiválasztotta utódaikat. Éppen azért az ő nagy erejével kihozott téged Egyiptomból, s előtted járt, hogy igen nagy, s nálad erősebb nemzeteket eltöröljön utadból, s téged bevigyen helyükre és neked adja földjüket birtokul, mint ahogy azt ma is láthatod. Ismerd el tehát ma, és vésd a szívedbe, hogy az Úr az Isten fönn az égben és lenn a földön és senki más! Tartsd meg parancsait és rendeleteit, amelyeket parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked, s utánad fiaidnak és hosszú ideig maradhass azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened majd ad neked.'
Zs 76
A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára. Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám. Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet és azok nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem. Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok. Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok. A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben. Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem. Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé? Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete? Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát? Így szóltam: ,,Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.' Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél, Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom. Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat. Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait. Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek. A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek. Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett. Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható. Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.
Mt 16,24-28
Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: ,,Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved? Vagy mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek aszerint, amit cselekedett [Zsolt 62,13]. Bizony, mondom nektek: vannak néhányan az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön az ő országában.'
Szűz Mária római főtemploma - Havas Boldogasszony
2011. augusztus 5. – Péntek
Szűz Mária római főtemploma - Havas Boldogasszony
Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha valaki követni akar
engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen! Mert
mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énérettem
elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az
egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az
ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának
dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei
szerint. Bizony, mondom nektek: Az itt állók közül néhányan nem halnak
meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában.
Mt 16,24–28
Elmélkedés:
Nem csak Krisztus életéhez tartozik hozzá a szenvedés – ahogyan erről a
tegnapi evangéliumban olvastunk – hanem Jézus tanítványainak az
életéhez is. A mai rész szerint mindenkinek, aki követni akarja Jézust,
ugyanazt a sorsot kell vállalnia, amelyet Neki is el kellett
szenvednie. Nem tudunk elmenekülni a szenvedések elől, s nincs is erre
szükség, mert mindez beletartozik Isten szándékaiba. A mi életünkben
ugyanúgy, mint Jézuséban. A kereszt felvétele és hordozása a számunkra
is az Isten akaratának való engedelmesség jele. Aki már sokszor szinte
kényszeredetten keresi élete boldogságát, nem fogja azt megtalálni.
Először mindig Istenre kell figyelnünk, s azt kell megtudnunk és
elfogadnunk, hogy Ő hogyan szeretne boldogítani minket.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem
a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban.
Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan,
jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan
beszélgetéssel, vagy időtöltéssel.
Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne
teher legyen, hanem öröm.
______________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)