2011.09.16. péntek: SZENT KORNÉL ÉS SZENT CIPRIÁN
Isten embere, törekedj igaz lelkületre, hitre, szeretetre
1Tim 6,2c-12
Akiknek hívő uruk van, ne vegyék őket kevésbé komolyan, azzal az
ürüggyel, hogy azok testvérek, sőt éppen azért szolgáljanak nekik
jobban, mert hívők, a szeretet és a jótétemények részesei. Ezeket
tanítsd, ezekre ints! Aki másként tanít, s nem tartja magát a mi Urunk
Jézus Krisztus egészséges igéihez és az istenfélelemmel összhangban levő
tanításhoz az önhitt, nem tud semmit, a szőrszálhasogatás és a
szócséplés betege, ebből pedig irigykedés, veszekedés, káromlás,
rosszakaratú gyanúsítás fakad, a megbomlott elméjű, az igazságtól
megfosztott, az istenfélelmet jövedelmi forrásnak tekintő emberek
torzsalkodása. Az istenfélelem természetesen igen előnyös, ha
megelégedés kíséri. Mert semmit sem hoztunk magunkkal a világra, és el
sem vihetünk semmit. Ha tehát van ennivalónk és ruházatunk, elégedjünk
meg azzal. Mert akik gazdagok akarnak lenni, kísértésbe esnek,
kelepcébe, sok haszontalan és káros kívánságba, amelyek pusztulásba és
romlásba döntik az embert. Minden bajnak gyökere ugyanis a kapzsiság: jó
néhányan, akik hozzá szegődtek, eltévelyedtek a hittől, és sok
gyötrelmet okoztak maguknak. De te, Isten embere, menekülj ezektől a
dolgoktól: igazságra, vallásosságra, hitre, szeretetre, béketűrésre,
szelídségre törekedj. Harcold a hit jó harcát, szerezd meg az örök
életet, amelyre meghívást kaptál, s amelyre számos tanú előtt letetted
az igaz hitvallást.
Zs 48
A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt, nemzetek,
mindnyájan, vegyétek fületekbe, földkerekség lakói, mindannyian: mind
alacsonysorsúak és nemesek, gazdagok, szegények egyaránt! Bölcsességet
mond a szám, okosságot a szívem elmélkedése. Példabeszédre hajtom
fülemet, hárfaszóval tárom föl rejtélyemet. Miért félnék a balszerencse
napján, ha körülvesz a gáncsoskodók gonoszsága? Ők saját erejükben
bíznak, vagyonuk nagyságával kérkednek. Pedig az ember nem válthatja meg
magát, senki sem adhat Istennek váltságdíjat magáért. Igen drága
lelkének váltsága: soha meg nem fizetheti, hogy örökké éljen és ne
jusson az enyészetre. Hisz láthatja, meghalnak a bölcsek; Ugyanúgy
elvesznek, mint a balgák és az esztelenek, és másokra hagyják
gazdagságukat. Sírjuk lesz lakóhelyük mindörökre; Hajlékuk nemzedékről
nemzedékre, noha nevet szereztek maguknak földjükön. Az ember, övezze
bár tisztelet, nem marad meg; Olyan, mint az igavonó állat, amely
kimúlik, bizony hasonló hozzá. Ez az útja azoknak, akik önmagukban
bíznak, és azoknak a vége, akik saját beszédükben gyönyörködnek. Mint a
juh, úgy terelődnek az alvilágba, a halál legelteti őket. Leszállnak a
sírba sietve, alakjuk megsemmisül, az alvilág lesz lakásuk. De az én
lelkemet Isten megváltja, az alvilág hatalmából kiragad engem. Ne félj,
ha valaki meggazdagszik, ha megnövekszik háza dicsősége, mert ha meghal,
semmit sem visz magával, és dicsősége nem száll le utána. Mondja bár
áldottnak magát életében: ,,Dicsérni fognak téged, amiért magadnak
tetted a jót', mégis csak elmegy atyái nemzetségéhez, amely soha többé
nem látja a világosságot. Az ember, övezze bár tisztelet, okosságot nem
tanúsít; olyan, mint az igavonó állat, amely kimúlik -- bizony hasonló
hozzá.
Lk 8,1-3
Történt azután, hogy bejárta a városokat és a falvakat, prédikálta és
hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő, és néhány asszony,
akiket meggyógyított a gonosz lelkektől és a betegségekből: Mária, akit
Magdolnának hívnak, akiből hét ördög ment ki, és Johanna, Kúzának,
Heródes helytartójának a felesége, valamint Zsuzsanna, és sokan mások,
akik segítették őt vagyonukból.