2011. október 16., vasárnap

ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP

2011.10.16. vasárnap: ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP
 
(Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit)
Én vagyok az Úr, nincs más, én öveztelek föl, noha nem ismertél


Iz 45,1.4-6
Így szól az Úr felkentjéről, Círuszról: ,,Megfogtam jobbját, hogy nemzeteket hódoltassak meg előtte, és királyok derekán oldom meg az övet, hogy ajtókat nyissak meg előtte, és kapuk ne maradjanak zárva. Szolgámért, Jákobért, és Izraelért, választottamért szólítottalak neveden, nevet adok neked, noha nem ismertél. Én vagyok az Úr, és nincs más, rajtam kívül nincs Isten! Felövezlek téged, noha nem ismertél, hogy megtudják napkelettől napnyugatig: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr, és nincs más!

Zs 95
Énekeljetek az Úrnak új éneket, énekeljetek az Úrnak minden földek! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek napról-napra szabadítását! Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, csodatetteit minden népnek! Mert nagy az Úr, méltó a dicséretre, minden istennél félelmetesebb. Mert a nemzetek istenei mind csak hamis istenek, az Úr azonban egeket alkotott. Színe előtt fenség van és szépség, szentélyében ékesség és hatalom. Ünnepeljétek az Urat, népek családjai, ünnepeljétek az Úr dicsőségét és hatalmát. Adjátok meg az Úr nevének a dicsőséget, hozzatok áldozati ajándékokat és jöjjetek udvaraiba. Boruljatok le szent pompával az Úr előtt, rettegjen előtte az egész föld! Hirdessétek a nemzetek közt: ,,Király az Úr!' Megerősítette a föld kerekségét, hogy ne ingadozzék, s igazságosan ítéli a népeket. Örvendjenek az egek, ujjongjon a föld, zúgjon a tenger s ami betölti azt; Vigadjanak a mezők és minden, ami rajtuk van! Ujjongjon akkor az erdő minden fája az Úr előtt, mert eljön, eljön hogy megítélje a földet. Igazságban ítéli meg a föld kerekségét, s a népeket hűsége szerint.

1Tessz 1,1-5b
Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikiek egyházának, amely az Atyaistenben és az Úr Jézus Krisztusban él. Kegyelem nektek és békesség! Hálát adunk Istennek mindnyájatokért mindenkor, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban. Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt a mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek gyümölcseire, fáradozó szeretetetekre és türelmes reménységetekre. Tudjuk, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok. Mi ugyanis az evangéliumot nem csak szóval hirdettük nálatok, hanem erővel és Szentlélekkel is, és egész teljességgel. Hiszen tudjátok, milyenek voltunk köztetek, a ti érdeketekben.

Mt 22,15-21
Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: ,,Mester! Tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazságban tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?' Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: ,,Miért kísértetek engem, ti képmutatók! Mutassátok meg nekem az adópénzt!' Azok odahoztak neki egy dénárt. Ekkor megkérdezte tőlük: ,,Kié ez a kép és a felirat?' Azt felelték neki: ,,A császáré.' Erre azt mondta nekik: ,,Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.'

Évközi 29. vasárnap

2011. október 16. – Évközi 29. vasárnap

  Abban az  időben a  farizeusok  félrevonultak és  megtanácskozták,  hogyan
  tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat és
  a Heródes-pártiakat a  következő kérdéssel: „Mester!  Tudjuk, hogy  igazat
  beszélsz, és  az Isten  útját az  igazsághoz híven  tanítod, és  nem  vagy
  tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a  véleményed:
  Szabad-e  adót  fizetni  a  császárnak  vagy  nem?”  De  Jézus  felismerte
  gonoszságukat, és így  szólt hozzájuk: „Miért  kísértetek, ti  képmutatók!
  Mutassátok csak meg az adópénzt!”  Aztán megkérdezte tőlük: „Kinek a  képe
  és a  felirata ez?”  Azok azt  felelték: „A  császáré.” Erre  ő így  szólt
  hozzájuk: „Akkor  hát  adjátok meg  a  császárnak,  ami a  császáré  –  az
  Istennek pedig, ami az Istené!” Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták
  őt, és elmentek.
  Mt 22,15-21

  Elmélkedés:

  Ami az Istené
  Bár sokszor  ígérték  már  a  magyar  adórendszer  egyszerűsítését,  ennek
  megvalósítása még  várat  magára. Egyszerű  ember  aligha igazodik  ki  az
  adótörvények dzsungelében, sőt, néha még az adószakértők sem naprakészek a
  témában. Az  adószabályok  ugyanis  évről  évre,  vagy  akár  évközben  is
  állandóan változnak, egyes  adófajták megszűnnek, mellette  pedig új  adók
  kerülnek bevezetésre. Az  állam által megszabott  adókat be kell  fizetni,
  vagy legalábbis  be  kellene,  mert sokan  próbálnak  ügyeskedni,  például
  azzal,  hogy   külföldi,   kedvezőbb   adózású   országokba,   úgynevezett
  adóparadicsomokba   irányítják   pénzüket.    Adócsalókról   és    hasonló
  bűncselekményeket  elkövető   személyekről   szinte  naponta   hallunk   a
  híradásokban. Aki  becsülettel  befizeti az  adót,  az is  sokallja  annak
  mértékét, mert adót fizetni általában nem szeretnek az emberek.

  Bár  más  tartalommal  és  hangsúllyal,  de  a  mai  evangéliumban  is  az
  adófizetésről van szó. A kérdés egyszerűen hangzik, s látszólag egyszerűen
  lehet rá válaszolni. „Szabad-e  adót fizetni a  császárnak vagy nem?”  (Mt
  22,17).  Az  egykori  zsidóság  körében  mindennapos  kérdés  lehetett,  s
  bizonyára sok  vitát  eredményezhetett  az igennel  és  a  nemmel  felelők
  között. Jézus azonban nem a  megszokott módon, nem egyszerű  egyetértéssel
  vagy elutasítással válaszol, s ennek oka van. Az adófizetéssel kapcsolatos
  kérdés hátterében az  áll, hogy  Jézus korában  a zsidók  országa a  Római
  Birodalom fennhatósága alatt állt, az adófizetés elfogadása a római uralom
  elfogadását jelentette, megtagadása pedig az idegen elnyomás elutasítását.
  A Jézusnak címzett kérdés  hátterében ügyes csapda  húzódik meg. Ha  Jézus
  azt válaszolja,  hogy  szabad  adót  fizetni  a  császárnak,  akkor  ezzel
  elismeri az idegen, elnyomó hatalmat, és ez sok zsidó emberből váltana  ki
  ellenszenvet. Ha viszont  nem helyesli  az adófizetést, akkor  ez a  római
  császár   elleni   lázadásnak   és   lázításnak   számítana.   A    csapda
  kikerülhetetlennek tűnik, bármit is válaszol a kérdezett, szavaiba könnyen
  beleköthetnek.

  Jézus  viszont  felismeri  a  kelepcét,  a  kérdezők  álnok  szándékát  és
  könnyedén tér  ki a  csapdahelyzetből: „Adjátok  meg a  császárnak, ami  a
  császáré –  az  Istennek pedig,  ami  az  Istené!” (Mt  22,21).  Két  apró
  finomságra figyeljünk  fel a  leleményes  válaszban. Egyrészt  arra,  hogy
  Jézus nem bátorítja azokat  a zsidó csoportokat,  amelyek a római  hatalom
  ellen lázítottak abban az időben. Lázadásuknak alapvetően vallási oka van.
  A mózesi Törvény  ugyanis egyértelműen rögzítette,  hogy az ember  egyedül
  Istennek szolgálhat és nem például egy idegen nemzet uralkodójának.  Jogos
  volt-e, hogy lelkiismereti kérdést csináltak az adófizetésből és az isteni
  törvényekre hivatkozva megtagadták a  földi hatalom irányába  kötelességük
  teljesítését? Jézus válaszából arra következtethetünk, hogy nem helyeselte
  ezt az  elképzelést,  a  fegyveres, erőszakos  ellenállást  pedig  egészen
  biztosan nem támogatta. Másrészt azt  is felfedezhetjük a válaszban,  hogy
  Jézus nem nyugszik bele jámbor módon az idegen hatalom elnyomásába,  tehát
  egyáltalán nem tekinthető felelete megalkuvásnak vagy beletörődésnek.

  Az evangéliumi  párbeszédben  szereplő  pénz, az  adópénz  a  császáré.  A
  pénzérmén az ő arcképe látható,  s ez jelzi, hogy  a pénz az ő  tulajdonát
  képezi. A pénz  tehát a  császáré. De kié  az ember?  Kihez tartozunk  mi,
  emberek? Ahhoz, akinek képét magunkon viseljük. Kinek a képe van  rajtunk?
  A szentírás szerint  Isten az  embert a saját  képére és  hasonlatosságára
  teremtette. Vajon hordozom-e arcomon Jézus arcát? Vajon odaadom-e  magamat
  Istennek, akinek  képét magamon  viselem? Jó  lenne, ha  meglátnánk  Jézus
  szavainak igazi értelmét és komolyan vennénk azt: Adjátok meg az  Istennek
  pedig, ami az Istené!
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Uram, Jézus! Bűneim elhomályosítják  isteni arcodat rajtam. Tisztítsd  meg
  szívemet és  lelkemet, hogy  tisztán tükrözhessem  vissza arcodat.  Segíts
  evilági kötelességei teljesítésében, de legfőképpen segíts abban, hogy  az
  Élet Urának adjam önmagamat, életemet!
______________________________

Évközi huszonkilencedik vasárnap

Istenhez tartozom
2011. október 16. Évközi huszonkilencedik vasárnap
 

P. Alfonse Nazzaro LC

Mt 22,15-21
Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: ,,Mester! Tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazságban tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?'' Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: ,,Miért kísértetek engem, ti képmutatók! Mutassátok meg nekem az adópénzt!'' Azok odahoztak neki egy dénárt. Ekkor megkérdezte tőlük: ,,Kié ez a kép és a felirat?'' Azt felelték neki: ,,A császáré.'' Erre azt mondta nekik: ,,Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.''

Bevezető ima: Istenem, abban a tudatban, hogy Te a teremtőm vagy, neked adom magamat. Uram, add, hogy soha ne adjam el magam a világnak, mert már a tied vagyok!

Kérés: Uram, add, hogy teljesen neked adjam magam és így a Te akaratod az én kívánságom legyen!

1. Add oda magad teljesen! Amikor teljes valónkat egészen Istennek adjuk, akkor tudjuk befogadni Istent egészen. Mikor felismerjük, hogy teremtőnk nélkül semmik vagyunk, sokkal inkább alá tudjuk vetni magunkat az Ő akaratának. Elveinket, időnket és a számunkra fontos dolgokat gyakran igazítjuk a világi igényekhez. De mindez Istené.

2. Megbékélni magunkkal. A megbékélés nem csak a rendszeres gyónást jelenti, bár természetesen nincs igazi kibékülés Istennel a gyónás szentsége nélkül. A kiengesztelődés önismeretünk megszerzését is jelenti, felismerni az igazságot arról, hogy milyennek kell lennünk, és rendbe hozni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek összhangban ezzel az igazsággal. A kiengesztelődés mindannyiunktól megköveteli a csendet és az imádságot, a lelkiismeret vizsgálatot, és azt, hogy cselekedjünk. Csakis így ismerhetjük fel, hol kell változtatnunk. Majd le kell mondanunk saját akaratunkról és oda állni a kereszt lábához, odaadva mindent az Úrnak.

3. Elégedettnek lenni magunkkal. A megváltás a kereszten ajándékozza szívünknek az igazi megnyugvást. A kereszt lábánál találunk reményt és hűséget; itt nyílik fel a szemünk, hogy felismerjük igazi valónkat. A bűnbánat és az egyszerűség cselekedetei biztos módok arra, hogy megvalósítsuk életünkben Krisztus példáját. Ez megköveteli, hogy teljesen odaadjuk magunkat az Úrnak, és hogy szívünk mélyén elfogadjuk, hogy nem vagyunk egyedül és nem is tudjuk egyedül véghezvinni ezeket a dolgokat.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, minden ember Istene, mindenség Istene, én Istenem, segíts átadnom magam, egyszerűsíteni magam, segíts eljutnom a kereszt lábához. Legyen Mária számomra az egyszerűség, a csend és a lemondás valódi példája.  Segíts felismernem, hogy mire teremtettél engem, segíts megvalósítanom és elfogadnom akaratod. El akarom fogadni terveid, tudván, hogy az imádság, a böjtölés, az egyszerűség, az önvizsgálat, a jótékonyság és a kiengesztelődés szentsége elnyerik számomra az örök életet.

Elhatározás: Tudom, hogy Istenhez tartozom, és hogy meg kell adnom Istennek, ami az Istené. Ezért elhatározom, hogy átadom neki egész lényemet, tudván, hogy ha Krisztus enyém, minden az enyém.

A pápa imaszándéka 2011 október hónapra:
Végső szakaszban levő betegek: Hogy életük végső szakaszában levő betegek szenvedéseikben támogatást nyerjenek az Istenbe vetett hit és a testvérek szeretete által.
Missziós világnap: Hogy a missziós világnap ünneplése növelje Isten népében az evangelizálásra irányuló szenvedélyt, és a missziós tevékenység támogatása imával és a szegényebb egyházaknak nyújtott gazdasági segítséggel valósuljon meg.

--
Ez a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat napi evangéliumhoz kapcsolódó listája. A Vándor Evangélium program ebben az évben a Család évét szolgálja.
Amennyiben kérdése van a leírtakkal kapcsolatban, az alábbi e-mailcímen felteheti: info@vandorevangelium.hu
www.vandorevangelium.hu

Segít ez a szolgálat önnek? Szívesen segítené szolgálatunkat?
Elsősorban azzal teheti meg, ha másnak is ajánlja a napi elmélkedéseket, azonban örömmel fogadunk minden anyagi támogatást is, amelyek segítik missziós tevékenységeinket. Alapítványunk várja adója 1%-ának felajánlását is, hogy az evangélium terjesztésére fordíthassa.

Missio Christi Alapítvány
Adószám: 18254589-1-43
CIB Bank 11100908-18254589-10000001

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger