Keressétek előbb Isten országát!
Nagy
Szent Leó pápa, egyháztanító
2011.
november 10. Évközi harminckettedik. hét – csütörtök
P.
Daniel Pajerski LC
Lk
17,20-25
Amikor a farizeusok
megkérdezték Jézustól, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt válaszolta
nekik: „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem fogják azt
mondani: Íme, itt van, vagy amott. Mert az Isten országa köztetek van.” A
tanítványoknak pedig ezt mondta: „Jönnek napok, amikor szeretnétek látni
az Emberfiának egyetlen napját, és nem fogjátok látni. Ha azt mondják majd
nektek: Íme, itt van, íme, ott van; ne menjetek el és ne fussatok oda. Mert
mint ahogy a cikázó villám az ég egyik végétől a másikig látszik, olyan lesz az
Emberfia is az ő napján. De előbb még sokat kell szenvednie, és el kell, hogy
vesse ez a nemzedék.”
Bevezető ima: Mindenható Atyám, dicsőítlek téged a mai
napért, amit nekem ajándékoztál. Imámat egyesítem az angyalok és szentek
imádásával, melyet neked bemutatnak. Biztos vagyok benne, hogy e veled töltött
pillanatok erősíteni fogják vágyamat, hogy az örök életre vezető utadon járjak.
Kérés: Uram, Jézus, növeld bennem a hitet! Részesítesz
életedben; segíts, hogy ez az élet egyre inkább kibontakozzék szívemben!
1. Soha
ne add fel! Az élet egy értékes ajándék, és minden élőlénynek
időre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjön. Nehéz megfigyelni, hogy hogyan nő egy
fa, de idővel látjuk, hogy nagyobb lett, és gyümölcsöt hoz. Túl gyakran
akarjuk, hogy rögtön és kézzelfoghatóan megkapjuk erőfeszítéseink bérét, még
akkor is, ha Isten arra kér, hogy türelmesen haladjunk előre. Jézus hosszú
évekig türelmesen dolgozott Názáretben, és Mennyei Atyja elégedett volt
mindennel, amit csak tett. A keresztségben új életet kaptunk. Ez az új élet
időt igényel és változatlan erőfeszítést, hogy gyümölcsöt hozzunk. A mindennapi
ima, a szentségek gyakori vétele, és az állandó igyekezet azon, hogy jók
legyünk tesz minket képessé arra, hogy gyümölcsöt hozzunk, maradandó
gyümölcsöt.
2.
Imádkozzál és dolgozzál! Egy teljes programterv manapság
bevett szokás. Egy végigdolgozott nap végén megkérdezzük magunktól, hogy
ténylegesen mennyit teljesítettünk. Talán elfelejtjük megkérdezni magunktól,
hogy tettünk-e valamit a Krisztussal való barátságunk erősítéséért. Egy ilyen
barátságot egy munkával eltöltött nap közepén kialakítani kevésbé nehéz, mint
gondoljuk. Kegyelmével ténylegesen Isten életében részesülünk. Krisztus mindig
velünk van, és megoszthatjuk vele mindennapi munkánkat, ha gondolatainkat a nap
folyamán mindig újra felé fordítjuk. Az imádság nem valami kísérlet arra, hogy
Krisztust becsúsztassuk a tevékenységeink közé. Az imádság azt jelenti, hogy
Krisztus kísérjen minket mindenben, amit teszünk, és soha ne felejtsük el, hogy
kiért tesszük mindazt.
3. A szeretet mindent legyőz. Mindannyian
szenvedünk, de a barátunkkal, Krisztussal tudjuk, hogy soha sem a szenvedésé az
utolsó szó. Krisztus azért jött, hogy megvilágosítsa lelkiismeretünket, és hogy
megóvjon a bűn sötétjétől. Vele való kapcsolatunk valami dinamikus dolog, ami
állandóan változik. Feltámadása utáni életét egy, az égen áthasító villámhoz
hasonlítja. Ha egy ember szerelmes, állandóan arra gondol, hogy milyen szépet
és jót tehet azért a személyért, akit szeret. A szeretet mindig aktív, és
sohasem fáradt megtenni mindazt, ami a másik személynek segít. Ily módon a
szenvedést is el tudjuk viselni azért, aki szeretünk, és ezáltal Krisztus
példáját követjük.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, Te minden nap jót
tettél, amikor a földön jártál. Részesülni akarok ma jóságodban. Kereszthalált
szenvedtél értem; tudom, hogy szeretetednek ez a példája erősíteni fog abban,
hogy ma azt tegyem, ami neked tetszik.
Elhatározás: Ma reggel és délután egy rövid imában fel
fogom ajánlani munkámat Istennek.
Erdő Péter bíboros atya 2011. novemberi
imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy halottaink tisztelete
tartsa ébren bennünk az egész ember megbecsülését és a feltámadás reményét.