2011. december 25., vasárnap

Karácsonyi idő, B év, Karácsony, ünnepi mise

Karácsonyi idő, B év, Karácsony, ünnepi mise

Megszületett, közénk jött. Jézus megtestesülése a világ üdvözítésének kezdete. Isten emberré lett, hogy felemelje az elesett emberiséget. Isten szeretetére csodálkozhatunk rá ezen az ünnepen.
További gondolatok...

KARÁCSONY: JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE

2011.12.25. vasárnap: KARÁCSONY: JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE
 
(Szent Anasztázia)
Látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását


Iz 52,7-10
Milyen szép a hegyeken annak lába, aki örömhírt hoz, aki békét hirdet, aki jó örömhírt hoz, aki szabadulást hirdet; aki azt mondja Sionnak: ,,Királyként uralkodik Istened!' Hallgasd! Őreid felemelték hangjukat, együtt ujjonganak, mert szemtől szemben látják, amikor visszatér az Úr Sionra. Örvendjetek, ujjongjatok együtt, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet. Felfedte szent karját az Úr, minden nemzet szeme láttára; és meglátja a föld minden határa Istenünk szabadítását.

Zs 97
Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását. Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek! Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg a földkerekséget, és méltányosan a népeket.

Zsid 1,1-6
Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette, s aki -- mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével --, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban [Zsolt 110,1]. Mert annyival kiválóbb az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Hiszen melyik angyalnak mondta valaha: ,,Fiam vagy te, én ma szültelek téged' [Zsolt 2,7]? És ismét: ,,Én Atyja leszek, ő pedig a fiam lesz?' [2 Sám 7,14] Amikor pedig újra bevezeti elsőszülöttjét a földkerekségre, így szól: ,,És imádja őt Isten minden angyala!' [MTörv 32,43G]

Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Karácsony, Jézus Krisztus születése

2011. december 25. – Urunk születése – Karácsony – Pásztorok miséje

  Miután az  angyalok  visszatértek a  mennybe,  a pásztorok  így  biztatták
  egymást: „Menjünk hát Betlehembe, nézzük  meg a történteket, amelyeket  az
  Úr hírül  adott  nekünk!” El  is  mentek sietve,  és  megtalálták  Máriát,
  Józsefet  és  a  jászolban  fekvő  Kisdedet.  Miután  látták,  elbeszélték
  mindazt, amit  már korábban  megtudtak a  Gyermekről. Aki  csak  hallotta,
  csodálkozott  a  pásztorok   elbeszélésén.  Mária   pedig  szívébe   véste
  szavaikat,  és   gyakran  elgondolkodott   rajtuk.  A   pásztorok   ezután
  hazatértek. Dicsérték  és magasztalták  Istent mindazért,  amit láttak  és
  hallottak, pontosan úgy, amint előre megmondták nekik.
  Lk 2,15-20

  Elmélkedés:

  Pásztorok utódai
  Idén októberben  népszámlálást tartottak  országunkban. Néhány  rendkívüli
  esetet leszámítva,  amikor  egyesek  nem  voltak  hajlandók  válaszolni  a
  kérdésekre  vagy  nem  engedték  be  lakásukba  a  számlálóbiztosokat,  az
  összeírás rendben  lezajlott.  Mindenkit felkerestek  az  ezzel  megbízott
  emberek és feljegyezték életkörülményeiket, ugyanakkor az interneten is ki
  lehetett tölteni  a  kérdőíveket. Kétezer  esztendővel  ezelőtt  módszerét
  tekintve egészen másként  történt a  népszámlálás, s  egyáltalán nem  volt
  népszerű esemény az  egykori római birodalom  tartományaiban, több  helyen
  ugyanis lázadások törtek ki. A császári rendelkezés szerint a  családoknak
  a családfő születési  helyére kellett menniük.  Az Augusztus  császár-féle
  összeírás aligha kerülhetett volna a világtörténelem leghíresebb eseményei
  közé, ha nem éppen ekkor történt volna Jézus születése. Ezen esemény miatt
  indult  ugyanis  útnak  József   Názáretből  Betlehembe  Máriával,  az   ő
  eljegyzett feleségével.  A  Betlehemben történt  eseményről  Szent  Lukács
  evangélista jegyezte le  a legrészletesebben. Az  éjféli mise  evangéliumi
  részlete beszámol a népszámlálásról, megemlíti, hogy József és Mária hiába
  keresnek szállást, s  emiatt egy istállóban  kénytelenek meghúzni  magukat
  éjszakára. Itt, egészen egyszerű és szegényes körülmények között született
  meg Jézus, s ezt a hírt az  angyalok viszik meg a környéken nyájukat  őrző
  pásztoroknak.

  Ezt a beszámolót  folytatja a  karácsony napi  reggeli szentmise,  amelyet
  pásztorok  miséjének   nevezünk.   Az   előző   rész   folytatásaként   az
  evangéliumban arról halottunk, hogy  a Megváltó születésének örömhírére  a
  pásztorok azonnal útnak indultak, hogy felkeressék az újszülöttet. És  itt
  érdemes egy pillanatra megállnunk. Valamivel korábban útnak indult  József
  és Mária, akik nagy utat tettek meg a népszámlálás miatt. Aztán most útnak
  indulnak a pásztorok, akiknek  rövid az útjuk. Később  majd hallunk még  a
  háromkirályokról is, akik szintén útnak indulnak, hogy hosszú  vándorútjuk
  végén ők is megtalálják  az újszülöttet. A  karácsony útnak indító  ünnep.
  Útnak indulunk  a templomba,  mert egy  vallási ünnepet  az Isten  házában
  illik közösségileg megünnepelni. Jól tudják  ezt azok is, akik máskor  nem
  indulnak útnak.

  Ugyanakkor a  karácsony bevonult  a családok  életébe is.  Itt sajnos  már
  kissé  összekeverednek   a  dolgok.   Sokaknál  az   ajándékozás  vált   a
  legfontosabbá a szentestén vagy  az ünnepség középpontjába a  feldíszített
  fenyőfa került.  Fontos  tisztáznunk,  hogy karácsonykor  nem  a  fenyőfát
  ünnepeljük és  az  ünnep  lényege  nem  a  kellemes  családi  hangulat.  A
  karácsony Jézus Krisztusnak, az  Isten Fiának születésnapja.  És ha ő  nem
  születik meg a családi otthonokban, akkor a családi békés hangulat nem fog
  sokáig tartani. Ha  ő nem születik  újra a családtagok  szívében, akkor  a
  karácsonyi szeretet gyorsabban elszáll, mint az angyalok. Az ünnep  fényét
  nem a  színes  karácsonyfaégők  adják,  hanem  a  kis  Jézusból,  a  világ
  világosságából árad.  Sok  külsőség  rakódott  az  évek  során  a  családi
  karácsonyi ünnepre,  amelyeket mondhatunk  szépnek  és hatással  vannak  a
  karácsonyi hangulatra. De ezek a külsőségek soha ne vonják el figyelmünket
  a betlehemi Gyermekről, a kis Jézusról, aki örömünknek és  boldogságunknak
  az igazi forrása. Isten közel jön hozzánk, közénk jön, emberré lesz. Közel
  van nem csak a gyermekekhez, hanem a család minden tagjához is. Gyertek és
  nézzétek a  Betlehemet, a  jászol szalmáján  fekvő Gyermeket!  Gyertek  és
  érezzétek, hogy közel van hozzánk, az egykori egyszerű pásztorok utódaihoz
  az Isten! Velünk az Isten!
  © Horváth István Sándor

  2011. december 25. – Urunk születése – Karácsony – Ünnepi mise

  Evangélium
  Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő  volt
  kezdetben Istennél. Minden őáltala  lett, és nélküle  semmi sem lett,  ami
  lett. Őbenne  élet volt,  és ez  az élet  volt az  emberek világossága.  A
  világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.  Föllépett
  egy ember,  akit  Isten küldött:  János  volt  a neve.  Azért  jött,  hogy
  tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
  Nem ő  volt a  világosság, ő  csak  azért jött,  hogy tanúságot  tegyen  a
  világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
  megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett,  de
  a világ nem ismerte fel őt. A  tulajdonába jött, de övéi nem fogadták  be.
  Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
  legyenek; azoknak, akik hisznek  benne, akik nem vér  szerint, nem a  test
  kívánságából, és nem is a  férfi akaratából, hanem Istentől születtek.  És
  az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő  dicsőségét,
  mely az Atya Egyszülöttjének  dicsősége, telve kegyelemmel és  igazsággal.
  János tanúságot tett  róla, amikor  ezt hirdette: „Ő  az, akiről  mondtam,
  hogy utánam jön, de  megelőz engem, mert előbb  volt, mint én.” Hiszen  mi
  mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A  törvényt
  ugyanis Mózes  által  kaptuk,  a  kegyelem és  az  igazság  azonban  Jézus
  Krisztus  által  valósult  meg.  Istent   soha  senki  nem  látta;   Isten
  Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
  Jn 1,1-18

  Elmélkedés
  Emberré lett
  A karácsonyi ünnep lelki gazdagságát három szentmise hivatott feltárni  az
  ember előtt. Pontosabban  a Megváltó születésének  örömhírét hallgató,  az
  Isten Fia előtt hódolatát kifejezni akaró és a megtestesülésnek  örvendező
  ember, röviden:  a  karácsonyi  titkot  ünneplő  ember  előtt.  Az  éjféli
  szentmisén csodálkozva  hallgattuk  az éjszaka  csendjét  megtörő  angyali
  éneket, amely  a  Megváltó  születéséről szólt.  Ez  az  örömhír  ugyanúgy
  megdobogtatta a szívünket, miként egykor a betlehemi pásztorok szívét  is.
  Isten ígérete beteljesedett, eljött emberi világunkba az Isten. A  második
  karácsonyi  szentmisén,  amelyet  pásztorok  miséjének  nevezünk,  mi   is
  elindultunk, hogy felkeressük Megváltónkat,  aki a betlehemi istállóban  a
  jászolban  fekszik  és  kifejezzük  előtte  hódolatunkat.  A  pásztorokhoz
  hasonlóan mi is hiszünk az angyali szónak, mi is felismerjük a  gyermekben
  Isten emberré lett Fiát,  és mi is szívünk  imádásával hódolunk előtte.  A
  karácsonyi titkot  harmadikként  a  mostani  ünnepi  szentmise  tárja  fel
  számunkra, amelyben Isten Fia megtestesüléséről hallunk az  evangéliumban.
  János evangélista írásának bevezetésében a megtestesülés titkát mondja  el
  rövid tőmondatokban, egyszerű  szavakat használva. Evangéliumának  kezdete
  az ő  személyes  hitvallása  a megtestesült  Fiúról,  ugyanakkor  az  első
  keresztény  közösség  hitvallása  is.  Az  isteni  Igéről  szóló   himnusz
  csúcspontja a következő kijelentés: „És  az Ige testté lett, és  közöttünk
  lakott” (Jn 1,14).  Nem arról  van itt  szó, hogy  Isten rendkívüli  módon
  megjelenik az ember  számára, nem  arról hallunk itt,  hogy a  láthatatlan
  Isten csodálatos módon megmutatja magát  az embereknek, hanem arról,  hogy
  testté  lesz,   emberré  lesz,   emberként   születik  meg.   Nem   emberi
  kíváncsiságunk és  Istent látni  akarásunk  teljesítésére történik  meg  a
  csoda, hanem azért, hogy Isten egyértelműen kinyilvánítsa emberszeretetét,
  véghezvigye  a  megváltást,   megváltásunkat,  amely  a   megtestesüléssel
  kezdődik és Jézus kereszthalálával teljesedik be.

  Mi a jelentősége annak,  hogy Isten emberré  lett? Nem teológia,  elméleti
  választ szeretnék  erre  a kérdésre  adni,  hanem egy  egészen  gyakorlati
  dologra  szeretnék  rávilágítani.  Sokan  örülnének  annak,  ha  a  vallás
  megmaradna a szavak  szintjén, a  tanítás szintjén,  elméleti síkon.  Mert
  akkor csupán abban kellene dönteniük, hogy elhiszik-e, elfogadják-e ezt  a
  tanítást. Csak  abban  kellene  állást foglalniuk,  hogy  adnak-e  szóbeli
  választ a szóbeli tanításra.  Jézus emberré válása azonban  felülemelkedik
  ezen a szinten,  átlép az  elmélet határán.  Isten emberként  élt ebben  a
  világban, ugyanolyan  emberként,  mint  mi.  Emberként  született  meg  és
  emberként halt meg,  mindenben vállalta  emberi sorsunkat. És  az Ő  élete
  kihívást  jelent  számunkra,  mert  élete  –  születésétől  haláláig,  sőt
  feltámadásáig –  példa,  követendő  példa számunkra.  Emberré  lett,  hogy
  megmutassa nekünk, hogyan kell nekünk emberként élni, mi az életünk célja,
  hogyan kell  keresnünk  és  teljesítenünk életünk  során  a  mennyei  Atya
  akaratát. Nem elég  tehát szóbeli választ  adnunk, hanem egész  életünkkel
  kell válaszolnunk Isten hívására.

  Alig észrevehetően  lép közénk  az Isten,  hogy néha  alig  észrevehetően,
  lassan,  máskor  gyors  változással  újjáalakítson  minket.  Észreveszem-e
  szeretetét?
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:

  Uram, Jézus!  Te vagy  a fény,  a világosság,  a remény  és a  vigasztalás
  számomra. Te vagy az Atya ajándéka. Te vagy a szeretet megnyilvánulása. Te
  valóságos Isten és valóságos ember  vagy. Szüless meg bennem! Élj  bennem!
  Halj meg bennem! És egykor támadj fel bennem az örök életre!
______________________________

Karácsony, Jézus Krisztus születése

Kegyelmekben gazdag, áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Test, Dicsőség, Kegyelem
2011. december 25.
Karácsony, Jézus Krisztus születése

P. Ernest Daly

Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.'' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.

Bevezető ima: Uram, köszönöm Neked a mai karácsonyt. Hiszem, hogy kisgyermek lettél azért, hogy megválts engem, és megmutasd az Atya szeretetét. Szeretlek. A születésed megmutatja az irántam érzett szereteted mélységét. Ma újból amellett döntök, hogy keresztény legyek, olyan keresztény, aki szeret téged.

Kérés: Uram, segíts, hogy növekedjek a szereteted csodálatában.

1. Test. "Az Ige testté lett, és köztünk lakott." A legtöbb család számára karácsony egy különleges közelség napja. Ezt az időt egymással töltjük. Azt is tudjuk, hogy Isten közel van. Ő az a "Valaki", aki egyesít minket a szeretetben. Ma bámulatba ejtő csendben szemléljük a Kisded Jézust. A karácsonyi izgatottság és az érzelmeink közepette nem tehetünk mást, csak állunk és csodálkozunk: Istenem, engedd, hogy karjaimba vegyelek és átöleljelek! Ebben van a közelség csodálatos titka. Ebben fejeződik ki a leginkább minden emberi közelség. Ez Isten kezdeményezése. Testté lett. Köztünk lakott. Engedem magam közel kerülni Krisztushoz? Engedem neki, hogy szeressen? Engedem magamnak, hogy szeressem?

2. Dicsőség. "És mi láttuk az ő dicsőségét." János számára a Krisztus arcáról sugárzó isteni dicsőség a szeretet dicsősége. Jézus annak örül, hogy szerethet - hogy szerethet minket. Milyen csodálatos a mi Istenünk! Az értelmünket teszi próbára. Az Ő karácsonyi dicsősége abban rejlik, hogy olyan alázatosan a mi szeretetünktől függő kisgyermekké lett. Később pedig a dicsősége lesz az is, hogy tudatosan vállalja értünk a kereszthalált. Értékelem ezt a dicsőséges szeretetet? Készen vagyok arra, hogy belépjek ebbe a titokba? Kész vagyok arra, hogy szívemet ezzel a szeretettel tegyem ragyogóvá?

3. Kegyelem. "Telve volt kegyelemmel és igazsággal." A kegyelem, amiről itt szó van, az Atya szerető pillantása. Jézus elhozza a világba, a mi életünkbe Isten szerető pillantását. Átváltoztatja világunkat azzá a hellyé, ahol az Atya megtalálja Fiát. Az Atya elégedett, mert Krisztus köztünk él. Ez az a kegyelem, ami maga Krisztus: Isten szerető kezdeményezése. A kegyelem egy ajándék. Ez nem tőlem függ. Nekem egyszerűen csak el kell fogadnom. Nekem egyszerűen csak becsülnöm kell, ahogyan János is tette. Megbecsülöm Krisztust? Megpróbálom az életemet ajándékká tenni mások számára, amilyen az Övé is volt?

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, köszönöm neked szent karácsony napját! Tudom, talán kicsit túlzsúfolt, de ugyanakkor gyönyörű. Gyönyörű, mert Te itt vagy Uram. Köszönöm, hogy itt vagy ezen a karácsonyon. Úgy akarlak szeretni, ahogyan Mária szeretett Téged. El akarom vinni a kegyelemedet és dicsőségedet a szeretteimnek.

Elhatározás: Ma arra törekszem, hogy különös örömet és jóságot vigyek a szeretteimmel való kapcsolataimba, elsősorban a családomban. Külön keresek módot arra, hogy mindegyiküket boldoggá tegyem ma valamivel.

A pápa imaszándéka 2011 december hónapra:
Béke az összes népek között: A Föld valamennyi népe, egymás megismerése és a kölcsönös tisztelet révén növekedjen az egyetértésben és békességben.
Gyermekek és fiatalok: A gyermekek és fiatalok legyenek az evangélium hírnökei, emberi méltóságukat mindig tiszteletben tartsuk, és minden erőszaktól és kizsákmányolástól megóvjuk őket.
2 melléklet — Az összes melléklet letöltése   Összes kép megtekintése   Az összes kép megosztása  
image001.jpgimage001.jpg
66 KB   Megtekintés   Megosztás   Letöltés  
image002.jpgimage002.jpg
9 KB   Megtekintés   Megosztás   Letöltés  

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger