2012. április 7., szombat

Húsvéti idő, B év, Húsvétvasárnap, húsvéti vigília

Húsvéti idő, B év, Húsvétvasárnap, húsvéti vigília

SZENTMISEKOMMENTÁR
A templomon kívül
Kedves Testvérek!
Nagyszombaton az Egyház nem ünnepel. Urunk sírjánál időzik, az Ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik. A tabernákulum és az oltár egész nap megfosztva áll. A nagycsütörtökön elhallgatott csengők és harangok, a néma orgona mind a világ megváltásáért életét adó Jézus gyászolja. Aki az utolsó elveszettet is meg akarja menteni és elmegy érte a halálba.
A mostani szertartás már Húsvéthoz tartozik. Húsvét vigíliája a Szent Három Nap csúcsa. A legrégebbi - közel négyezer éves - hagyományok szerint a húsvéti vigília az Urért átvirrasztott éjszaka. A választott nép Egyiptomból való kivonulásának várakozásában telik el. A keresztények számára az éjszakai virrasztás, emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Ur feltámadt és "ezért minden éjszakai virrasztás anyjának tekintjük". (Szent Ágoston: Sermo 219) Természete szerint csak a sötétség beállta után kezdődik, abban a sötétében amely Krisztus halálával borult a világra. Az Egyház imádkozva várja az ÚR feltámadását és Öt ünnepli meg a keresztség, a bérmálás és az eucharisztia szentségeiben.
A szertartás a templom előtti térségben rakott tűz megáldásával veszi kezdetét. A megáldott tűzről lobban fel a húsvéti gyertya lángja. A prózában mondott könyörgés Isten teremtő szavát idézi: "Legyen világosság". A húsvéti gyertya és a keresztalakba beletűzött tömjéncsomók Krisztus öt sebét jelképezik. A közben elhangzó imádság: "Jézus Krisztus a tegnap és a ma Ő a kezdet és a vég, az alfa és az ómega, övé az idő és az örökkévalóság, a dicsőség és a hatalom" - valamint az évszám jelzi, hogy a megváltásnak mi itt és most mi vagyunk a részesei.
Az ünnepélyes bevonulással bevitt húsvéti gyertya lángjáról majd az utolsó felmutatást követően vesszük le saját gyertyánkra a lángot. Jelezve ezzel, hogy Krisztus feltámadásának fénye mint igazság és megbocsátás mindenkihez eljut. A fény a Krisztus jelképező húsvéti gyertyáról indul és egymás közvetítésével jut el mindenkihez.
A húsvéti gyertya tömjénezése alatt
A húsvéti örömének költőien szép szövege és dallama hirdeti meg az ünnepet. Felidézzük azt az örökséget, amelyet Ádámban kaptunk és Krisztus szerzett vissza. Együtt indulunk a választott néppel a csodás körülmények között zajlott kivonulásra, ami számunkra már a bűnből való kivonulást és magszabadulást jelenti. "Szerencsés vétek" - imádkozza a pap - "amely ilyen hatalmas Megváltót érdemelt." "Áldott ez az éjszaka, mert ekkor lépett fel nem bontható szövetségre Isten az emberrel, a mennyei a földivel." Állva égő gyertyával a kezünkben hallgatjuk végig.
Az Exultet után
Eloltva gyertyáinkat ülve hallgatjuk az olvasmányokat. Valamennyi a keresztséggel kapcsolatos. A zsoltárok válaszaival mi is belekapcsolódunk ezekbe a titkokba. A könyörgésekben a pap foglalja össze a hallott tanítást.
Az első olvasmány a Teremtés könyvéből idézi fel Isten világot teremtő tettét. Majd a Kivonulás könyvéből elhangzó részletben követjük nyomon az egyiptomi szabadulás elbeszélését. Ezt követően Ezekiel próféta tanításából tárul fel Isten új életet adó tette, ahogyan " tiszta vizet hint ránk és új szívvel ajándékoz meg".
Ezekiel próféta olvasmánya után
Most érkezett el az a pillanat, amikor Jézus feltámadása magával ragad mindent. A húsvéti gyertya lángja mellett felhangzanak az orgona és a csengők hangjai is. Ismét beléptünk az Újszövetség korszakába.
Pál apostolnak a rómaiakhoz írott leveléből a Krisztussal együtt meghalt és vele együtt élő emberi létről kapunk tanítást. Majd szinte újból megtanuljuk az ujjongás szavát: az Alleluja-t.
Az evangéliumi részletben a keresztény hit középponti üzenetét halljuk: "Nincs itt, feltámadt."
A szentbeszéd után (keresztelés, bérmálás)
Álljunk fel és a Húsvéti lángról gyújtsuk meg gyertyáinkat! Most a keresztség liturgiája következik. Az a testvérünk lesz Isten gyermekévé, aki felnőtt fejjel tudatosan döntött Krisztus mellett és maga mögött tudva az emberi lét sötétségét értékelni tudja saját életében Krisztus megváltó fényét.
Az olajjal megkenés után
A hitünk megvallása előtt az egész Egyházzal - élőkkel és a megdicsőült szentekkel együtt - kérjük Istentől a keresztségben kapott kegyelem megerősödését. Mi is el tudunk szakadni a világias gondolkodástól, mert megkaptuk "új életet a vízből és a Szentlélekből." A kérdésekre válaszolva mindannyian kifejezzük hitünket, amelyre megkeresztelkedtünk.
Az égő gyertya átadása után
Az újonnan megkeresztelt felnőtt a bérmálás szentségében is részesül. Az Egyház liturgiájában a három beavató szentséget a keresztséget, a bérmálást és az eucharisztiát együtt szolgáltatja ki. Megkapja a Szentlélek kegyelmét, amely a keresztény tanúságtételre és az Egyház közösségében való szolgálatra ad erőt.
A bérmálás után
Szentmisénket a húsvéti gyertya fényénél mutatjuk be. Krisztus világossága fényt gyújt a lelkünkben, hogy felismerjük Őt minden áldozatban s az eucharisztiában.
Áldozás után
A húsvéti örömöt egy köszöntés hirdeti meg: "Békesség veletek. Én vagyon ne féljetek. Feltámadt Krisztus e napon. Alleluja"
A hívők öröme nem képes bent maradni a templomban. Az utcákra, terekre kitóduló körmenetben minden - a tűz, a víz, a fény, a kereszt, a felcsendülő énekek - ezt az egyetlen igazságot hirdetik: "Krisztus feltámadt és megnyitotta nekünk az Örök élet kapuját".

LITURGIKUS-NAPTÁR
Fülöp Ákos atya (liturgikus naptár) - Bárdosi Éva (hívek könyörgése)
  • Hívek könyörgése:
    1. Add, hogy minden jóakaratú ember reménye beteljesüljön Jézus Krisztus győzelme által! Hallgass meg, Urunk!
    2. Formáld az egyházat azzá, amivé szántad, amikor az üdvösség történetének egy pillanatában a te üdvözítő áldozatodból megszületett! Hallgass meg, Urunk!
    3. Szenteld meg a szolgálatodra kiválasztott testvéreinket! Áldd meg pápánkat, a püspököket, a papokat a kegyelemnek ebben a bőséges ünnepi áradásában! Hallgass meg, Urunk!
    4. Áraszd ki most megkeresztelt testvéreinkre a beavató szentségek minden kegyelmét! Hallgass meg, Urunk!
    5. Nyisd meg a mi szívünket is, hogy állandóan készen álljunk a jóra, és sose fáradjunk bele! Hogy ez az ünnepi éjszaka igazán beteljesítse bennünk idei húsvéti előkészületünk kegyelmeit! Hallgass meg, Urunk!
    6. Mindazt a jót, amelyet ilyenkor elhatározunk, amelyért ilyenkor hálát adunk, őrizd meg a hétköznapokban, őrizd meg sivár környezetben is! Hallgass meg, Urunk!
    7. Keresztségi fogadásunk megújítása, örök áldozatod megújítása legyen érvényes pecsét ismét azon a szeretetszövetségen, amelyet velünk kötöttél! Hallgass meg, Urunk!
    8. Legyen valóban vendég ennél az ünnepi asztalnál minden élő és megholt testvérünk, akikért meghaltál és akikért így legyőzted a halált! Hallgass meg, Urunk!
HÚSVÉTI VIGÍLIA
A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigília az Úrért átvirrasztott éjszaka. Az éjszakai virrasztás, amelyet ekkor tartanak, emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt, és ezért minden éjszakai virrasztás anyjának tekintik.
I. Fényünnepség
1. Tűzszentelés Az új tűz az ószövetség után következő újszövetséget jelképezi. Szimbóluma Krisztus feltámadásának.
2. A Húsvéti Gyertya felszerelése. A húsvéti gyertya vastag viaszgyertya, melyen kereszt, alfa és Omega jelek, a dátum, és öt tömjénszeg látható. Az öt tömjénszeg az öt sebet jelképezi. Az alfa és az ómega, a kezdet és a vég, a görög ABC első és utolsó betűje. Mindez a templomon kívül történik
3. körmenet Ünnepélyes menetben vonulnak be a sötét templomba. Háromszor éneklik: Krisztus világossága. mindannyian felelnek: Istennek legyen hála. Először a papság, majd a hívek gyertyáit gyújtják meg, harmadszorra a templom összes fénye kigyullad
4. Húsvéti örömének Húsvét örömének, titkának megéneklése ünnepélyes formában
II. Igeliturgia
A liturgia 7 ószövetségi és 2 újszövetségi ( szentlecke és evangélium) olvasmányt ír elő. Az olvasmányok után zsoltáréneklés és könyörgés hangzik el. Az ószövetségi olvasmányok felvázolják az üdvösségtörténetet kezdve a teremtéstől a kivonuláson át a prófétai jövendölésekig. ( vehető csak 3 ószövetségi olvasmány)
Az utolsó ószövetségi olvasmány könyörgése után felhangzik a Glória, melyre megszólal az orgona és a harangok, mint nagycsütörtökön. Majd a misekönyörgés, a szentlecke, ünnepélyes alleluja és az evangélium következik.
III. Keresztség liturgiája
Az ókeresztény időkben, amikor felnőtteket kereszteltek, ezen az éjszakán történt a keresztség kiszolgáltatása.
A keresztelőkúthoz vonulnak, ahol már elő van készítve a víz. Ha van keresztelendő, a nevükön szólítják őket. Mindenszentek litániája, vízmegáldás, - keresztelés külön hitvallással - keresztségi ígéretek megújítása, vízzel való meghintés. A keresztségi liturgia lezárásaként a hívek könyörgése hangzik fel.
IV. Eucharisztia liturgiája.
A szokott módon folytatódik a szentmise
V. Feltámadási körmenet (közép-európai hagyomány)
Örömünk betetőzéseként kimegyünk az utcára, hogy mindenkinek megmutassuk, mekkora öröm ért bennünket, mekkora kegyelemben részesültünk.

ELMÉLKEDÉS
Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany
O1: Isten teremtett mindent az égen és a földön. Kezdetben minden jó volt.
O2: Ábrahám, Isten parancsára, kész feláldozni egyszülött fiát, az ígéret gyermekét.
O3: Isten megmentette népét: épségben átvonultak a tenger közepén, ellenségük pedig elveszett a hullámokban.
O4: Örök irgalommal megkönyörül népén az Úr.
O5: Az Úr szólítja népét: irgalmasan szövetségre lép velük és megígéri nekik az örök életet.
O6: A próféta megtérésre hívja fel Isten népét, hogy az Ő útján az örök világosság fényénél járjon.
O7: Isten megígéri, hogy tiszta vizet hint választottaira, és új szívet teremt beléjük.
S: A föltámadt Krisztus végleg legyőzi a halált.
E: Jézus feltámadása öröm és béke övéinek és a világnak.
Mikor Izrael kivonult Egyiptomból, úgy ünnepelte a pászka éjét, az "átvonulás éjét", mint "az Úr tiszteletére való virrasztást" (2Mz 12,42).
Az egyháznak egészen új húsvétja van: Krisztus az új, az igazi húsvéti Bárány. Halálával megváltott minket, és igaz szabadságra vezetett, amelynek az Egyiptomból való kivonulás csak előképe és ígérete volt. Megváltó érkezésére várunk húsvét éjén -- inkább, mint máskor --, ezen a legrégibb és legszentebb vigílián.
I. rész: A Fény ünnepe
II. rész: Az Ige istentisztelete
Első olvasmányhoz / 1Mz 1,1-2,2 vagy 1Mz 1,1. 26-31
A világ teremtéséről szóló írást nem úgy tekintjük, mint valami tudományos értekezést, hanem mint vallásos tanítást Istenről, az Isten-teremtette világról, főleg az emberről és annak Istenhez és a világhoz való viszonyáról. A nyelv magasztos, ünnepi, mert az Isten művének tökéletességét kell tükröznie. Nyilvánvaló, hogy középpontjában az ember teremtése áll. Bölcsesség és szeretet által a maga képére alkotta őt Isten és alávetette neki a teremtett világot. Az engedelmeskedjen az embernek, de az ember kormányozza a világot Isten rendje szerint.
Válaszos zsoltár
A Teremtő magasztalása / Zsolt 104(103),1-2.5-6.10 és 12.13-14.24 és 35
vagy
A hű és jóságos Isten / Zsolt 33(32),4-5.6-7.12-13.20-22
Második olvasmányhoz / 1Mz 22,1-18 vagy 22,1-2.9.10-13.15-18
Az üdvtörténet kezdete Ábrahám meghívása, mely közvetlen neki szól, de ezen túl minden népnek. Ábrahám hitének a legkeményebb próbát kell kiállnia, és ő kész engedelmeskedni. Egyetlen fiát, a szeretett Izsákot kell feláldoznia, pedig az az isteni ígéret hordozója. Isten megkíméli Izsákot, de nem saját egyetlen Fiát: föláldozza Őt a világ üdvéért. (Jn 3,16; Róm 8,32)
Válaszos zsoltár / Zsolt 16(15),5 és 8.9-10.11
A bizalom imája
Harmadik olvasmányhoz / 2Mz 14,15-15,1
Az egyiptomi kivonulás úgy él Izrael tudatában, mint a kezdet alapvető üdvélménye. Egyiptom a szolgaság volt, a Vörös tenger Izrael halála lett volna, ha Isten bele nem avatkozik Izrael sorsába. Szent Pál "keresztségnek" nevezi a tengeren átvonulást, mert előképe a keresztségnek, amiben mi Krisztussal meghalunk és föltámadunk. A tengertől való megmentés egyben előképe Isten világvégi megmentő eljövetelének (Jel 15, 3-4) is. (1Kor 10,1-2)
Válaszos zsoltár / 2Mz 15,1-2.3-4.5-6.17-18
Éneket zengjünk Urunk fönségének
Negyedik olvasmányhoz / Iz 54,5-14
Mint hajdan Egyiptomban, a babiloni fogságban is Isten népének léte forgott veszélyben. A sújtó ítélet után Isten irgalmazó szeretetébe fogadja az Úr népét. Mert Istennek a népe: "első szerelmének asszonya", hiszen már a Sínai hegynél szövetséget kötött népével, eljegyezte magát. Csak ideiglen lökte el elhűtlenült "hitvesét"; most azonban, mikor a nép megtért a fogságban, hazahozza és újabb szövetségre lép vele (Oz 2,18-22). -- A vigasztaló szó a rombadőlt Jeruzsálemre utal, de előre is mutat a jövőbe, az új Jeruzsálemre, Isten megújult népére.
Válaszos zsoltár / Zsolt 30(29),2 és 4.5-6.11-13
Hála a megszabadításért
Ötödik olvasmányhoz / Iz 55,1-11
A korábbi üdvígéretek (Iz 40-53) szabadulásról, pusztai utazásról, hazatérésről szóltak. Izajás (54-55) a meghirdetett üdvösséget új szövetségként említi. Beteljesedése lesz a szövetségnek és ígéretnek, melyeket Isten Dávidnak tett (2Sám 23, 5). Nemcsak alkalmilag segít majd Isten: örök szövetség lesz az (Iz 55,3-5). A néptől ehhez határozott föltételeket vár el (55,1-3): érezze éhét-szomját, azaz a maga nyomorát, és táruljon ki Isten ajándékára. A 6--7. vers intés: őszintén keressék Istent, higgyék a szavát. Isten megtartja ígéreteit (2Kor 1,20). Biztosíték erre saját nagysága és szavainak súlya-ereje.
Válaszos zsoltár / Iz 12,2-3.4.5-6
Háladal
Hatodik olvasmányhoz / Bár 3,9-15.32-4,4
Izrael fennmaradásának titka nem hatalom és gazdagság volt; a hatalmasok tönkrementek, mert nem látták a lényeget. Igaz bölcsességre ember nem jöhet rá; csak Isten ismeri a maga titkát és minden dolgok igazságát. Bölcsességét átadta népének: a tízparancsolattal nyílt meg az emberek értelme. A Sínai törvény azonban Krisztusra utal, kiben megjelent személyesen Isten bölcsessége és hatalma (1Kor 1,23-25). Mindeneknek Ő az Út, az Igazság és az Élet (Jn 14,6).
Válaszos zsoltár / Zsolt 19(18),8.9.10.11
Öröm Isten törvényén
Hetedik olvasmányhoz / Ez 36,16-28
Jeruzsálem pusztulása után a próféta isteni szót hall, amely megmagyarázza neki a történteket, és felfedi a jövendőt. Isten haragja valójában csak az Ő szeretetének a másik oldala. Isten nem tudja népét magára hagyni, kell hogy az Ő útjára visszahívja, még szigorral is. Ezzel tartozik "szent nevének", amelyet kinyilvánított Sínainál. A nép megszabadítása nemcsak abban áll, hogy honába hazatérhet; belső megtérés, megújulás is kell. De ez nem áll az ember hatalmában, ezért maga Isten ad majd neki új szívet és új lelket (Jer 32,37-40). Az újjá alkotott néppel új szövetséget fog kötni.
Válaszos zsoltár
Epedés Isten után / Zsolt 42(41),3.5; 43(42),3.4
vagy
Könyörgés megbocsátásért és újjáteremtésért/ Zsolt 51(50),12-13.14-15.18-19
Szentleckéhez / Róm 6,3-11
Krisztus egyszeri halálával mindenkorra legyőzte a halált, föltámadott: élete isteni élet. Krisztusnak e tettében mi a keresztség által részesedünk: Őbenne és Ővele Isten mindent nekünk ajándékozott. De amit kaptunk, azt meg is kell valósítanunk azzal, hogy egyre újra átéljük Krisztus halálát: a hit és engedelmesség "igenjében". Életünk halál és megdicsőülés közti feszültség.
Válaszos zsoltár / Zsolt 118(117),1-2.16-17.22-23
Ünnepi háladal
Evangéliumhoz (B év) / Mk 16,1-8
Jézus elfogatása után tanítványai szétfutottak (Mk 14,27-28.50). Nem vártak ők semmiféle feltámadást! Az asszonyok sem várnak angyali üzenetet, mikor a hét első napján hajnalban a sírhoz mennek. Sőt az üres sír megzavarja őket, és megrémülnek! Ennek az evangéliumi szakasznak a vége éppen nem húsvéti: "mert igen nagyon rettegtek!" Hogy Jézus újra összegyűjti tanítványait, hogy ezek Őbenne, a Föltámadottban hinni kezdenek, hogy tanúságuk hithez vezette az embereket az elkövetkező századokon át: ezek Istennek éppoly "nagytéteményei" (magnalia Dei), mint maga a föltámadás (ApCsel 2,11).
forrás: Magvető lista 2003
Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről." (Mk 16,8)
A feltámadás gondolata félelemmel tölti el a tanúkat. Félelem és szorongás vett erőt az asszonyokon, amikor nem találták a hullát a sírban. Egy harmadnapos hulla látványára számítottak a temetőbe siető emberek. Meglepetésük hatalmas volt. Nincs hulla és nincs halál. A sír üres. A pillanat egyszeri és megismételhetetlen. Az emberek megölték az Emberfiát, de hullája mégsem fekszik a sírban. A feltámadás Isten igazi hatalmáról tesz tanúságot.
"Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről." (Mk 16,8)
A sír üres. Kezdetben senki nem akarja elhinni. 2000 éven keresztül tartott ez a meglepetés. Az emberiség történelme új kezdet elé néz. Isten benyúlt a történelembe és feltámasztotta Fiát, a megtestesültet. A halál átértelmeződik. A kicsinyességeibe süllyedt ember egy kézmozdulattal megölette, hisz zavarta a politikai konstellációt, a békés rabszolga-sorsot, értelmetlen dolgokat fecsegett és még egy jó felkelés megszervezésére sem lehetett felhasználni. Tehát jobb, ha meghal. És meghalt. Kegyetlen körülmények között vették el az életét. Három nappal ezelőtt... Most ott áll a sír üresen.
Isten az ember számára eléggé érthetetlen logikát közöl. Az élet csak akkor ér valamit, ha nem megalkuvások sorozatával telítődik; ha nem emberi korlátok diadalmával van teli; ha nem a kapzsiság, hatalomvágy, féltékenység, bosszúvágy ördögi céljai vannak kitűzve az egyén zászlajára. A megváltás az élet és a feltámadás egésze. A megváltott lét már itt a földön kezdetét veszi.
A megváltás logikája a történelem fergetegében eléggé elhomályosult. Pedig az Emberfia azért jött el, hogy "életük legyen, és bőségben legyen".

Szakács Ferenc Sándor
Gondolatébresztő képek:

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom