2012. április 20., péntek

Húsvéti idő második hete – péntek


2012. április 20. - Péntek


  Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának
  a  túlsó  partjára.  Nagy  tömeg  követte,  mert  látták  a  csodajeleket,
  amelyeket a betegeken végbevitt.  Jézus fölment egy  hegyre, és ott  leült
  tanítványaival együtt. Közel  volt húsvét, a  zsidók ünnepe. Amikor  Jézus
  fölemelte szemét,  és  látta,  hogy  nagy  tömeg  jön  feléje,  így  szólt
  Fülöphöz: „Honnan vegyünk  kenyeret, hogy  legyen mit  enniük?” Ezt  pedig
  azért kérdezte, hogy  próbára tegye,  mert ő  tudta, hogy  mit fog  tenni.
  „Kétszáz dénár  árú kenyér  sem elég  nekik, hogy  mindenki kapjon  valami
  keveset” – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére
  megszólalt: „Van itt egy fiú,  akinél öt kenyér és két  hal van, de mi  ez
  ennyinek?” Jézus meghagyta:  „Telepítsétek le az  embereket!” Sok fű  volt
  azon a  helyen.  Letelepedtek hát:  szám  szerint mintegy  ötezren  voltak
  csupán a  férfiak.  Jézus  pedig  vette  a  kenyereket,  hálát  adott,  és
  kiosztotta a  letelepedett  embereknek;  ugyanígy  (adott)  a  halból  is,
  amennyit csak  akartak.  Amikor  pedig  jóllaktak,  szólt  tanítványainak:
  „Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.”  Összeszedték,
  s tizenkét  kosarat  töltöttek  meg az  öt  árpakenyér  maradékából,  amit
  meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a  csodajelet,
  amelyet Jézus végbevitt, így  beszéltek: „Ez valóban az  a próféta, aki  a
  világba jön.”  Amikor Jézus  észrevette, hogy  érte akarnak  jönni, és  el
  akarják vinni,  hogy  erőszakkal  királlyá tegyék,  ismét  visszavonult  a
  hegyre, egészen egyedül.
  Jn 6,1-15

  Elmélkedés:

  Manapság, amikor az üzletek polcaink százféle pékáru közül  válogathatunk,
  kevésbé érezzük, hogy a kenyér Isten ajándéka. Amikor a régebbi időkben az
  emberek saját maguk vetették el a búzát, s azt tapasztalták, hogy a termés
  mennyire ki  van szolgáltatva  az  időjárás körülményeinek,  talán  jobban
  megbecsülték a  kenyeret,  s talán  jobban  tudták, hogy  a  termés  Isten
  jóságától is függ. A kenyér persze most is ugyanúgy készül az aratástól  a
  sütésig, mint  évszázadokkal  korábban,  csak nem  látjuk  közvetlenül  az
  emberi munkát  és  az  isteni áldást,  amelynek  köszönhetően  asztalunkra
  kerül. A csodálatos  kenyérszaporítás alkalmával az  Jézus ad kenyeret  az
  embereknek, aki  az  utolsó  vacsorán önmagát  adta  lelki  kenyérként  az
  Oltáriszentségben. A földi kenyér is és  a lelki kenyér is Isten  ajándéka
  számunkra, amely biztosítja földi és örök életünket.
  © Horváth István Sándor
 
 

  Imádság:


  Jézus értünk  könyörgött,  értünk halt  meg.  Ránk bízta  igéit,  üdvözítő
  igazságait.  Kiválasztott  bennünket  a  világból,  hogy   tanítványaiként
  szolgálhassuk a  világot. Az  oltárról vett  végtelen Ajándék  a miénk  és
  mindenkié, így vegyük.
______________________________

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom