2012. április 4., szerda

Nagyszerda

Az áruló megmutatja igazi arcát
2012. április 4. - Nagyszerda

P. James Swanson LC

Mt 26, 14 – 25
Ekkor egy a tizenkettő közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és azt mondta nekik: „Mit adtok nekem, ha átadom őt nektek?” Azok megígértek neki harminc ezüstöt. Attól fogva kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulja őt.
A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és azt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük a vacsorát?” Ő azt felelte: „Menjetek el a városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: ’A Mester üzeni: Az időm közel van, tanítványaimmal együtt nálad fogom megtartani a pászkát.’” A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Amikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkettővel. Miközben ettek, így szólt: „Bizony, mondom nektek: egy közületek elárul engem.” Erre nagyon elszomorodtak és egyenként elkezdték kérdezgetni: „Csak nem én vagyok az, Uram?” Ő így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megvan írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.” Ekkor megszólalt Júdás, aki elárulta őt: „Csak nem én vagyok az, Rabbi?” Ő azt felelte neki: „Te mondtad.”

Bevezető ima: Uram, Jézus, el szeretnélek kísérni a Kálváriára vezető utadon. Minél többet szemléllek, ahogy az ostorozás után sebektől elborítva függsz a kereszten, annál inkább meg fogok maradni szeretetedben, és annál inkább az igazság fogja vezetni tetteimet. Tudom, hogy örök szeretettel szeretsz engem: ezt bebizonyítottad a keresztfán. Ezért fogok most szeretetedre hálával, békével és azzal a szilárd elhatározással válaszolni, hogy szeretetedet továbbadom az embereknek.

Kérés: Uram, Jézus, segíts állhatatosan megmaradnom a hitemben!

1. Egy közületek elárul engem. Gyakran úgy gondoljuk, hogy Júdás biztosan másmilyen volt, rosszabb, mint a többiek. Ha ez így lett volna, akkor mindenki rögtön őt gyanúsította volna, amikor Jézus azt mondta, hogy: „egy közületek elárul engem.” Arra gondoltak volna, hogy biztosan Júdás az. Mindig is gonosz volt. Ő képes elárulni Jézust. Nem értem, hogy Jézus miért választotta ki őt is. Azonban Júdás nem tűnik ilyen egyértelműen másnak, mint a többiek. Különben egyből mindenki őt gyanúsította volna. Bárki Júdássá válhat közülünk. Szép lassan, fokozatosan, amennyiben feladjuk elveinket, először a kis dolgokban, aztán a nagyobbakban. A keresztény életben szükség van a törekvés és az éberség közötti egészséges feszültségre. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű marad.

2. Én vagyok az? Minden apostol megkérdezi: „Én vagyok az?” Miért? Talán mindannyian el akarták árulni Jézust? Nem, de veszélyes helyzetben voltak. A farizeusok eldöntötték, hogy megölik Jézust. Az apostolok tudták ezt. Ezért mentek egy kis időre Jerikóba. Jeruzsálem túl veszélyes volt. Mindannyian arra gondolhattak, hogy másnap, amikor Jézussal a templomba mennek, a nyüzsgő tömegben megragadják és, halálosan megfenyegethetik őket, hogy árulják el Jézus éjszakai tartózkodási helyét. Mit mondanának akkor? Elárulnám Jézust, ha a saját életem veszélyben lenne? Ezért kérdezik, hogy: „Én vagyok az?” Ha komolyra fordul a dolog, mi az első az én életemben? Gondolok néha arra, hogy Jézust eladjam valami másért?

3. Biztos, hogy nem én vagyok az? Júdásnak mindene megvolt ahhoz, hogy nagy apostol legyen. Jézus a tehetsége miatt választotta ki őt. Isten nem rendeli el eleve egy személy romlását. Mi történt hát vele? Egyszer csak nem ápolta többé a kapcsolatot Krisztussal. Néhányunknak eszünkbe juthat János evangéliumának hatodik fejezetéből Jézus beszéde az élet kenyeréről. Júdás talán nem tudta elfogadni, hogy magához kell vennie Krisztus testét és vérét. Jézusnak nem lehet igaza, így hát biztosan hamis Messiás. Jn 6, 64-ben azt olvassuk, hogy Jézus tudta, hogy ki fogja elárulni. Jn 6, 67-ben Jézus esélyt adott Júdásnak arra, hogy elhagyja a csoportot, és igaz ember maradjon. Ő azonban nem hagyta el őket, és álszentté – Jézus szavaival ördöggé – vált, és elindult azon az úton, mely az áruláshoz vezette. Tudjuk, hogy hitünk a legdrágább ajándék, amit Istentől kapunk. Éberek vagyunk, és tápláljuk hitünket, hogy növekedjen és erősödjön?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, olyan sokszor elárultalak, akkor is, amikor egy étteremben nem mertem imádkozni evés előtt, attól félve, hogy felismernek, mint jámbor katolikust. Szenvedésed és halálod segítsen, hogy meggyőződésemet mindig bátran megéljem.

Elhatározás: Ma teljesítem hitem kihívásait és nyitott leszek a hit dolgaiban. Nem fogom elárulni Krisztust a kis dolgokban sem.

Erdő Péter bíboros atya 2012. áprilisi imaszándéka:
Imádkozzunk, hogy húsvét ünnepe erősítse Istenbe vetett bizalmunkat és egymás iránti szeretetünket, mert Krisztus mindnyájunkért meghalt és mindenkit az örök boldogságra hív.

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom