2012. április 23., hétfő

Szent Adalbert püspök és vértanú

Szent Adalbert püspök és vértanú
2012. április 23. Húsvét harmadik hete – hétfő

P. James Swanson LC

Jn 6,22-29
Másnap a tömeg, amely a tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el. Jöttek viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután az Úr hálát adott. Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek. Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: „Mester, mikor jöttél ide?” Jézus azt felelte: „Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg pecsétjével.” Erre azt kérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?” Jézus azt felelte: „Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.”

Bevezető ima: Szentlélek, Úristen, segíts, hogy felismerjem, és elfogadjam az Igazságot! Add, hogy mindenekelőtt felismerjem azt az Igazságot, amely lelkem épüléséről szól, hogy reálisan tudjam tervezni életemet!

Kérés: Uram, segíts eljutnom a meggyőződésre, hogy úgy sohasem fogok eljutni a boldogságra, ha életemben csupán egy mellékes szerepet adok neked. A boldogságot csak úgy érhetem el, ha Te leszel életem középpontja.

1. A kezdethez elég a kíváncsiság. Miután Jézus táplálta az ötezer embert, visszavonult, de ezek az emberek keresték Őt, mert újra megéheztek. Azért keresték a Mestert, mert abban reménykedtek, hogy újra kenyeret ad nekik, vagy tesz valamilyen másik csodát – csupán a kíváncsiság hajtotta őket. A mi első találkozásaink Jézussal is gyakran hasonlóak ehhez. Amikor elindulunk, hogy kövessük Őt, Jézus rögtön megajándékoz minket. Az imádság örömmel tölt el minket; milyen érdekes egyre többet megtudni róla; olyan problémák, amelyeket már régóta cipeltem magammal, egy éjszaka alatt eltűnnek. Ezek a dolgok azt eredményezik, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel követem Jézust. Talán csak azért történik mindez, mert boldog vagyok kimondott imám szavaitól, vagy azért, mert vágyakozom az életben a szép dolgok után, s ezek mind elmélyítik bennem Krisztus utáni érdeklődésemet. Lehet, hogy ezek csupán kíváncsiságot szülnek bennem. Alapvetően mindig jó, ha visszagondolunk azokra az időkre, ahogy elindult szeretetkapcsolatom Jézussal. Melyek megtérésem legfontosabb pontjai? Ezekről jó elgondolkozni, s kincsként megőrizni lelkemben.

2. Beleszeretni Jézusba azt jelenti, hogy növekszünk lelkileg. Még oly csodálatosak is voltak életünk ezen pillanatai, nekünk tovább kell lépnünk. Mélyebbre kell mennünk lélekben. Jézus követése jó, mozgassa azt bármilyen tényező: kíváncsiság, öröm, vagy bármi más. Azonban a legjobb, ha szeretetből követjük Őt. A kezdeti okot, hogy elindultam az Ő követésében újra kell gondolnom, és a szeretet alapjaira kell helyeznem. Ez jó hatással lesz életem minden kapcsolatára. Amikor megismerek valakit, felfedezem benne a kincset, amely ezután az én életemnek is részét képezi. Így kívánságot fogok érezni szívemben, hogy ennek az embernek egy életen át szolgáljak. Ugyanaz a meggyőződés van bennem, ami a Krisztushoz fűződő kapcsolatomban? Ez a meggyőződés elvezet-e engem arra, hogy Jézus egyre fontosabb legyen életemben?

3. A keresztény hit szilárd meggyőződés, hogy Jézus feltétlenül szükséges a boldogságomhoz. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan táplálékot keressünk, amely az örök életre visz minket. Ebben a keresésben döntő szerepe van a Krisztus iránti szeretetünknek. Ha valakit nagyon szeretünk, mindent meg fogunk tenni, hogy ez az ember életünk részévé váljon, és boldoggá tegyük őt. Ugyanez igaz a Jézussal való kapcsolatunkra is. Eléggé szeretem Őt, hogy semmilyen áldozat nem legyen túl nagy, hogy Jézus életem részévé legyen, és boldoggá tegyem Őt? Emlékeztessük magunkat arra, hogy hitünknek lényeges részét ez a szeretet alkotja. Nagy hibát követünk el, ha azt hisszük, hogy a keresztény hit csupán egy tény, egy tanítás, vagy egy dogma elfogadását jelenti. Nem. A keresztény hit szilárd meggyőződés arról, hogy Jézus nem csupán egy valóságosan létező személy, hanem boldogságomhoz és beteljesedésemhez feltétlenül szükségem van Őrá. Jézusba vetett hitem kell indítson arra, hogy minden szükséges dolgot megtegyek azért, hogy befogadjam Őt életembe, és többé ne veszítsem el. Csak ez jelenti az igazi keresztény hitet, csak így teljesítjük be Isten művét. Csak így hiszünk abban, Aki Jézust küldte nekünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, oly gyakran gyenge az én hitem. Szeretnék igazi keresztény hittel hinni benned. Szeretném, ha hitem többet jelentene annak a ténynek elfogadásánál, hogy Te létezel, és meghaltál értem a kereszten. Szeretném, ha szívből jövő hitem lenne. Kérlek, segíts, hogy szilárd meggyőződéssel higgyem, nélküled nem lehetek boldog földi életemben. Add, hogy mindaz, amit teszek, s a mindennapokban szükséges dolgok azért történjenek, hogy ezek által is részévé váljál életemnek!

Elhatározás: Ma este a lelkiismeret vizsgálatban meg fogom kérdezni magamtól, mik voltak a mai napom mozgató elemei – a kíváncsiság, más emberi tulajdonságaim, vagy a Krisztus iránti szeretet?

A pápa imaszándéka 2012. április hónapra:
Hivatások: Hogy sok fiatal tudja elfogadni Krisztus hívását arra, hogy kövesse Őt a papságban és a szerzetesi életben.
Krisztus, remény az afrikaiaknak: Hogy a feltámadott Krisztus biztos remény jele legyen az afrikai földrészen élő férfiak és nők számára.

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom