Szent
Adalbert püspök és vértanú
2012.
április 23. Húsvét harmadik hete – hétfő
P.
James Swanson LC
Jn
6,22-29
Másnap a tömeg, amely a
tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem
szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el. Jöttek
viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret
ették, miután az Úr hálát adott. Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs
ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve
Kafarnaumba mentek. Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki:
„Mester, mikor jöttél ide?” Jézus azt felelte: „Bizony,
bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert jeleket láttatok,
hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne azért az eledelért
fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök
életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg
pecsétjével.” Erre azt kérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Isten
tetteit cselekedjük?” Jézus azt felelte: „Isten tette az, hogy
higgyetek abban, akit ő küldött.”
Bevezető ima: Szentlélek, Úristen, segíts, hogy
felismerjem, és elfogadjam az Igazságot! Add, hogy mindenekelőtt felismerjem
azt az Igazságot, amely lelkem épüléséről szól, hogy reálisan tudjam tervezni
életemet!
Kérés: Uram, segíts eljutnom a meggyőződésre, hogy úgy
sohasem fogok eljutni a boldogságra, ha életemben csupán egy mellékes szerepet
adok neked. A boldogságot csak úgy érhetem el, ha Te leszel életem középpontja.
1. A kezdethez elég a kíváncsiság. Miután
Jézus táplálta az ötezer embert, visszavonult, de ezek az emberek keresték Őt,
mert újra megéheztek. Azért keresték a Mestert, mert abban reménykedtek, hogy
újra kenyeret ad nekik, vagy tesz valamilyen másik csodát – csupán a kíváncsiság
hajtotta őket. A mi első találkozásaink Jézussal is gyakran hasonlóak ehhez.
Amikor elindulunk, hogy kövessük Őt, Jézus rögtön megajándékoz minket. Az
imádság örömmel tölt el minket; milyen érdekes egyre többet megtudni róla;
olyan problémák, amelyeket már régóta cipeltem magammal, egy éjszaka alatt
eltűnnek. Ezek a dolgok azt eredményezik, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel
követem Jézust. Talán csak azért történik mindez, mert boldog vagyok kimondott
imám szavaitól, vagy azért, mert vágyakozom az életben a szép dolgok után, s
ezek mind elmélyítik bennem Krisztus utáni érdeklődésemet. Lehet, hogy ezek
csupán kíváncsiságot szülnek bennem. Alapvetően mindig jó, ha visszagondolunk
azokra az időkre, ahogy elindult szeretetkapcsolatom Jézussal. Melyek megtérésem
legfontosabb pontjai? Ezekről jó elgondolkozni, s kincsként megőrizni
lelkemben.
2.
Beleszeretni Jézusba azt jelenti, hogy növekszünk lelkileg.
Még oly csodálatosak is voltak életünk ezen pillanatai, nekünk tovább kell
lépnünk. Mélyebbre kell mennünk lélekben. Jézus követése jó, mozgassa azt
bármilyen tényező: kíváncsiság, öröm, vagy bármi más. Azonban a legjobb, ha
szeretetből követjük Őt. A kezdeti okot, hogy elindultam az Ő követésében újra
kell gondolnom, és a szeretet alapjaira kell helyeznem. Ez jó hatással lesz
életem minden kapcsolatára. Amikor megismerek valakit, felfedezem benne a
kincset, amely ezután az én életemnek is részét képezi. Így kívánságot fogok
érezni szívemben, hogy ennek az embernek egy életen át szolgáljak. Ugyanaz a meggyőződés
van bennem, ami a Krisztushoz fűződő kapcsolatomban? Ez a meggyőződés elvezet-e
engem arra, hogy Jézus egyre fontosabb legyen életemben?
3. A keresztény hit szilárd meggyőződés, hogy Jézus
feltétlenül szükséges a boldogságomhoz. Nekünk az a feladatunk, hogy
olyan táplálékot keressünk, amely az örök életre visz minket. Ebben a
keresésben döntő szerepe van a Krisztus iránti szeretetünknek. Ha valakit
nagyon szeretünk, mindent meg fogunk tenni, hogy ez az ember életünk részévé
váljon, és boldoggá tegyük őt. Ugyanez igaz a Jézussal való kapcsolatunkra is.
Eléggé szeretem Őt, hogy semmilyen áldozat nem legyen túl nagy, hogy Jézus
életem részévé legyen, és boldoggá tegyem Őt? Emlékeztessük magunkat arra, hogy
hitünknek lényeges részét ez a szeretet alkotja. Nagy hibát követünk el, ha azt
hisszük, hogy a keresztény hit csupán egy tény, egy tanítás, vagy egy dogma
elfogadását jelenti. Nem. A keresztény hit szilárd meggyőződés arról, hogy
Jézus nem csupán egy valóságosan létező személy, hanem boldogságomhoz és
beteljesedésemhez feltétlenül szükségem van Őrá. Jézusba vetett hitem kell
indítson arra, hogy minden szükséges dolgot megtegyek azért, hogy befogadjam Őt
életembe, és többé ne veszítsem el. Csak ez jelenti az igazi keresztény hitet,
csak így teljesítjük be Isten művét. Csak így hiszünk abban, Aki Jézust küldte nekünk.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, oly gyakran gyenge az én
hitem. Szeretnék igazi keresztény hittel hinni benned. Szeretném, ha hitem
többet jelentene annak a ténynek elfogadásánál, hogy Te létezel, és meghaltál
értem a kereszten. Szeretném, ha szívből jövő hitem lenne. Kérlek, segíts, hogy
szilárd meggyőződéssel higgyem, nélküled nem lehetek boldog földi életemben.
Add, hogy mindaz, amit teszek, s a mindennapokban szükséges dolgok azért történjenek,
hogy ezek által is részévé váljál életemnek!
Elhatározás: Ma este a lelkiismeret vizsgálatban meg
fogom kérdezni magamtól, mik voltak a mai napom mozgató elemei – a
kíváncsiság, más emberi tulajdonságaim, vagy a Krisztus iránti szeretet?
A pápa imaszándéka 2012. április hónapra:
Hivatások: Hogy sok fiatal tudja elfogadni Krisztus
hívását arra, hogy kövesse Őt a papságban és a szerzetesi életben.Krisztus, remény az afrikaiaknak: Hogy a feltámadott Krisztus biztos remény jele legyen az afrikai földrészen élő férfiak és nők számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése