2012. május 30., szerda

Évközi nyolcadik hét – szerda


 2012. május 30. - Szerda

  Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus
  elöl ment, a tanítványok pedig aggódva követték őt.
  Jézus ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik  beszélni,
  hogy mi vár reá. „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják  a
  főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, kiszolgáltatják a pogányoknak,
  és azok kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De  harmadnapra
  feltámad.”
  Akkor Zebedeus fiai, Jakab  és János, odamentek  Jézushoz, és ezt  mondták
  neki:  „Mester,  szeretnénk,   ha  megtennéd  nekünk,   amit  kérünk!”   Ő
  megkérdezte: „Mit kívántok,  mit tegyek  nektek?” Ezt  felelték: „Add  meg
  nekünk, hogy egyikünk  a jobbodon,  másikunk a  bal oldaladon  üljön a  te
  dicsőségedben.”
  Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből,
  amelyből én  iszom,  vagy  meg tudtok-e  keresztelkedni  a  keresztséggel,
  amellyel én megkeresztelkedem?” Azt felelték: „Meg tudjuk tenni!”
  Jézus így folytatta: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s
  a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek.  De
  hogy a jobb és a bal oldalamon ki  üljön, azt nem én döntöm el. Az a  hely
  azokat illeti, akiknek készült.”
  Amikor a többi  tíz ezt  meghallotta, megnehezteltek  Jakabra és  Jánosra.
  Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok,  hogy
  akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető
  embereik éreztetik  velük hatalmukat.  De köztetek  ez ne  így legyen!  Ha
  valaki közületek ki akar  tűnni, és ha valaki  közületek első akar  lenni,
  legyen mindenkinek  a szolgája!  Hisz  az Emberfia  nem azért  jött,  hogy
  szolgáljanak neki,  hanem  hogy ő  szolgáljon,  és életét  adja  váltságul
  sokakért.”
  Mk 10,32-45

  Elmélkedés:
  A gazdag ifjú  megértette Jézus  kérését, hogy mondjon  le vagyonáról,  ha
  követni akarja őt, de az ifjú nem volt erre képes. A tanítványok lemondtak
  mindenről, hogy az Úr tanítványai  lehessenek, de a mai evangéliumból  úgy
  tűnik számunkra, hogy  mégsem értették  meg Jézus  tanítását és  nincsenek
  tisztában azzal, hogy ez mit is jelent a számukra. Jakab és János  ugyanis
  valamiféle dicsőségre és  uralomra vágynak mesterük  mellett, s a  többiek
  fejében  is  hasonló  gondolatok   járhattak,  ha  megnehezteltek   rájuk.
  Bizonyára Jézust  is  megdöbbentette a  tanítványok  kicsinyessége,  főleg
  azért, mert éppen szenvedésének megjövendölését követően történt az  eset.
  Válaszában értésükre adja, hogy az Isten országában azok foglalhatnak majd
  helyet, akik  vállalják  a szenvedéseket,  miként  ő  maga is.  De  az  is
  kiderül, hogy a keresztény közösségben bármilyen vezető szerepet betölteni
  nem uralkodást,  hanem szolgálatot  jelent. Kész  vagyok-e az  üdvösségért
  felvenni  a  szenvedések   keresztjét  és   elkötelezem-e  magamat   mások
  szolgálatára?
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Istenem, bocsásd meg gyermekkorom  sértéseit, felnőttkorom sok  rettenetes
  bűnét, mindazt, amit a  mai napig elkövettem  a jelen pillanatig.  Segíts,
  Istenem, ítéld  bennem halálra  a régi  gonosz, langyos,  hűtlen,  gyönge,
  határozatlan, elbágyadt  embert,  és  „teremts bennem  új  szívet”!  Neked
  szentelem életem második felének minden pillanatát. Add, hogy jövőm teljes
  ellentétben legyen múltammal, hogy jövőm fizessen a múltért, hogy mindig a
  te  akaratodat  tegyem,  hogy  minden  pillanatban  megdicsőítselek  a  te
  akaratod mértéke szerint.
  Boldog Charles de Foucauld
_______________________________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom