2012. május 28., hétfő

Pünkösdhétfő B év



Húsvéti idő, A év, Pünkösdhétfő

SZENTMISEKOMMENTÁR

Bertalan atya kommentára
A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN:
ELSŐ KÖNYÖRGÉS UTÁN:
FELAJÁNLÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN:
ÁLDOZÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN:

ELMÉLKEDÉS
Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany
O: Kornélius megkeresztelése: Krisztus mindenkit hív az üdvösségre, zsidót, pogányt egyaránt.
S: Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség azok számára, akik egybetartoznak Krisztusban.
E: Az apostolok gyengék, de majd az Igazság Lelkével tesznek tanúságot -- a világ gyűlölni fogja őket.
A szentlélek műve és ajándéka, hogy Krisztust ismerik és elismerik az emberek. A Lélek szól és hat az Egyházban. "A Szentlélek közössége" nem üres szó. A Lélek teremti az egység közösségét, Ő adja a közös és egyéni ima és ének örömét, Ő segít a hiteles keresztény életre. Az egyes ember is, a közösség is megnyílhat a Lélek hatásainak, de merev mozdulatlanságba is zárkózhat. "Akik Isten Lelkétől vezettetik magukat, azok Isten gyermekei."
Első olvasmányhoz / ApCsel 10,34.42-48Egy látomásnak kellett Pétert rábírnia, hogy Kornéliust, a pogány római tisztet fölkeresse és megkeresztelje. Egy keresztséget megelőző Lélek-áradás -- mondhatni egy kis pünkösd -- legyőz minden kétséget, amely még fennállhatott a zsidó-keresztények közt. Ledőlt a fal zsidók és pogányok közt, mert Isten előtt nincs különbség, minden népet meghív a megtérésre és az üdvösségre. (10,42-43: ApCsel 2,35; Jn 5,22.27; ApCsel 2,38 # 10,44-48: ApCsel 8,36; 11,17-18)
Válaszos zsoltár / Zsolt 117(116),1.2Dicsérő ének
Szentleckéhez / Ef 4,2-6A keresztények egysége nemcsak az emberi jóakaraton múlik. A kereszten Krisztus maga győzött le minden ellentétet, ami az emberek, valamint Isten és az emberek között fennállt. A keresztények egyesítője a Lélek, kit Isten az Egyházára áraszt. Ő az öröm, béke és egység; hatalmasabb Ő minden széthúzó erőnél. (Kol 3,12-15; 1Kor 12,12; 13,13; Róm 12,5; 1Kor 12,4-6)
Evangéliumhoz / Jn 15,26-27; 16,1-3.12-15Jézus ellenkezéssel találkozott e világon, tanítványai sem járhatnak másképp. A "Jézus elleni pör" nem zárult le: évszázadokon át tanítványai tanúskodnak Isten igazsága mellett, amely Jézusban jelent meg. Az "Igazság Lelke" lakik bennük, Ő ad szavuknak meggyőző erőt. Övéi nemcsak tanúsítják, amit Jézus mondott és tett, Jézus ott él az Atyja dicsőségében és ugyanakkor övéi szívében is. Erről tanúskodik az Igazság Lelke a tanítványok szava és tette által. (15,26-27: Jn 14,26; Mt 10,18-20 # 16,1-3: Jn 8,19; 15,21; 13,19; 14,29 # 16,15: Jn 17,10; Lk 15,31)
Szentségre várvaAz egy kenyérben való részesedés Krisztus egy Testévé tesz minket. Egység híján méltatlanul vennénk Krisztus szent Testét (vö. 1Kor 11,29), csakúgy mint aki súlyos bűnnel terhelve veszi Őt.
Elmélkedés
A Szentlélek az Egyházban
A Lélek ünnepét üljük meg ma: "megüljük", hogy folytonos maradjon bennünk, amire emlékezünk [solemnitas: solemus]. Folytonos ez az ünnep bennünk, ahogy a folyam, mely nyáron sem szárad ki; folyton folyik lelkünkön az ünneplő Lélek... Tizenkettőnek ígérte, tízszerezve gyűltek imára, mert vágyakoztak már egyazon hittel egyazon könyörgésben, egyazon lelki sóvárgással. "Új tömlő" voltak, mely újbort várt az égből -- és ez megjött... Hallottátok, hogy felelt nekik a nagy csoda! Mind, akik együtt voltak, egy nyelvet tanultak, rájuk szállt a Szentlélek és beteltek, szólni kezdtek minden népek nyelvein, amiket sosem tanultak. De tanított Ő, aki jött, annyi nyelven is egyet mondani... Akik odacsődültek, ámultak, mások gúnyolódtak: "Teli vannak édes musttal!" Nevettek és valamiképp jól mondták: Megteltek a sóvárgó tömlők újborral. Olvastuk egyszer az evangéliumban: "Senki sem tölt újbort ócska tömlőbe." (pl. Mt 9,17) A testi ember nem fogja föl a lelkieket. A testiesség: régiség, a Kegyelem: újság. Minél inkább megújul valaki; annál behatóbban fölfogja, amit igaznak tud. És forrt a must és a musttal forrván áradtak a népek nyelvei... Kérdezhetnétek, testvérek, ma nem száll le a Szentlélek? Aki ezt hinné, nem lenne méltó Őt fogadni. Mert ma is leszáll. Miért nem szólhatunk hát nyelveken? Mert amit az jelképezett, az már valóság lett. Akkor egy háznyi volt az Egyház, amely kapta a Lelket, de a kevésben a földkerekség jelen volt. Ennek képe voltak a nyelvek... Tudjátok, mint művel a lélek a földi testben! Élteti minden tagját: általa szem lát, a fül hall, a nyelv szólal, a kéz művel... De mindegyik a magáét: nem hall a szem, nem lát a fül. Így van Isten Egyházában is: van szentje, kivel csodát művel, más szentjében igazságot hirdet, másban a szüzességet őrzi, ismét másban a hitvesi tisztaságot, egyikben ezt, másikban azt; mindegyik a "maga művét" végzi, de egyformán és Egyből élnek... És lássatok meg mást is: mire vigyázzatok, mitől féljetek! Megesik, hogy az emberi testben, a testről leszakad egy tag, kéz, ujj, láb. Követi-e talán a lélek a levágottat? Lám, míg a Testben volt, élt; levágták és elhalt... Így a keresztény is -- katolikus -- míg a Testben él; leszakadva lélektelen, "szakadár".
Ha tehát a Szentlélekből akartok élni, tartsátok a szeretetet, kívánjátok az egységet, szeressétek az igazságot, hogy eljussatok az örök életre. Amen. (Szent Ágoston: 267. beszéd)
+
Ima a Szentlélekhez, aki az Egyház életeImádlak téged, Úristen, a legszentebb Szentháromságnak harmadik Személye, aki oly messze világító hegyi fényességet állítottál fel e bűnös világ számára. Te alapítottad, te rendezted be, te tartod meg az Egyházat. Te töltöd el állandóan ajándékaiddal, hogy az emberek lássák, közelítsenek hozzá, belépjenek kebelébe és éljenek benne. Bizonyos értelemben mintegy földre hoztad az eget és csodálatos közösséget alapítottál, amelyben, mint Jákob létráján, fel- és lejárnak az angyalok. Jelenléteddel helyreállítottad a közösséget Isten és az ember között. Megadtad az embernek a kegyelem fényességét, amelynek egykor át kell majd mennie a dicsőség fényességébe. Dicsérlek és áldlak téged hozzánk, bűnösökhöz való határtalan irgalmasságodért.
Különösképpen imádlak azonban isteni Vigasztaló, hogy végtelen jóságodban fölvettél engem ebbe az Egyházba, természetfeletti mindenhatóságod e művébe. Semmiféle jogom nem volt hozzá, hogy kívánhassam tőled ezt a csodálatos kegyelmet, amely a világ minden javainál több. Sok ember volt akik természettől jobbak voltak nálam, akiket kedvesebb természeti adományok ékesítenek és kevesebb bűn szennyez, és te mégis engem választottál ki kifürkészhetetlen szeretetedben és elvezettél nyájadba.
Amit te cselekszel, annak megvan a maga alapja, és én tudom, hogy az én meghivatásomban is végtelenül bölcs elhatározás rejlik, ha szabad emberi módon szólnom, -- de jól tudom azt is, hogy ez az alap nem énbennem van. Én semmit sem tettem érte, hanem mindent csak ellene. Én mindent megtettem, hogy akadályozzam terveidet, azért mindent csak a te kegyelmednek köszönhetek. A te hozzám való megfoghatatlan szereteted nélkül bűnben és homályban kellett volna élnem és halnom, egyre rosszabb és rosszabb lettem volna, végre talán az istentagadásig és az istengyűlöletig jutottam volna és végül is a pokol örök tüzébe hullottam volna. Csak te mentettél meg engem ettől, én Istenem, én győzelmes szerelmem! Van-e istentelenebb élet, mint az én életem egy része? Nem ingereltelek-e a végsőkig? Hogyan küzdöttem és harcoltam, csakhogy megszabadulhassak tőled! Ámde te erősebb voltál nálam és győztél. Számomra nincs más hátra, mint alázatosságban és imádásban porig hajolni szeretetednek és irgalmasságodnak mélysége előtt.
Ám kegyelmed végül is egyházadba vezetett. Most már csak azt a kegyelmet add meg nekem, hogy ezt a hivatást egészen kihasználjam és üdvösségemre fordítsam. Vezess engem és vonj engem szüntelenül magad felé, végtelen irgalmasságod mélységes forrásai felé, élő, égő imádással töltekező lélekkel. Mélyen oltsd lelkembe igaz szeretetet szentségeid és intézményeid iránt. Taníts meg, hogy helyesen értékeljem a bűnbocsánatot, amelyet mindig újra megadsz nekem és az oltáron való fölséges jelenlétedet, ezeket a megbecsülhetetlen értékeket. Semmit sem tehetek nélküled, és te ott vársz rám egyházadban és az ő szentségeiben. Engedd, hogy mindig bennük találjam támaszomat, amíg csak be nem teljesednek kimondhatatlanul az örökkévaló élet glóriájával. Amen. (Newman bíboros imája, Sík: DB, 157)

Nincsenek megjegyzések:

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom