Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító
További gondolatok...
2012. január 2., hétfő
Nazianzi Szent Gergely püspök, egyháztanító
2012. január 2.
Nazianzi Szent Gergely püspök, egyháztanító
(Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító)
A nap liturgikus színe: fehér
Nazianzi Szent Gergely püspök, egyháztanító
(Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító)
A nap liturgikus színe: fehér
A
keleti egyház mindkét szentje messze időkre megvilágította a keresztény
hitet. Társak voltak az igazság kutatásában, a szentségre való
törekvésben, egyenlők a püspöki méltóságban, és most a megdicsőült
szentek között is társak. Kortársak voltak, és Kisázsiában születtek:
Vazul Caesareában, Gergely Nazianzban. Szüleik is, testvéreik is a
szentek között vannak.
bővebben |
Napi igehelyek | ||||
Karácsonyi idő, Január 2.
1Jn 2,22-28
Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az Antikrisztus az, ő tagadja az Atyát és a Fiút. Ha valaki tagadja a Fiút, akkor az Atya sem az övé; ha valaki vallja a Fiút, akkor az Atya is az övé. Amit kezdettől fogva hallottatok, maradjon meg bennetek. Ha megmarad bennetek, amit kezdettől fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában. Ez az ígéret, amelyet ő ígért nekünk: az örök élet. Mindezt azokkal kapcsolatban írtam nektek, akik félrevezetnek titeket. Ti azonban legyetek rajta, hogy a kenet, amelyet tőle nyertetek, megmaradjon bennetek. Nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket. Ahogy az ő kenete megtanít titeket mindenre, úgy ez is igaz, és nem hazugság. Amint ő tanított titeket: maradjatok őbenne! Igen, fiacskáim, maradjatok őbenne, hogy amikor meg fog jelenni, bizalommal legyünk, és meg ne szégyenüljünk általa, amikor eljön.
Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az Antikrisztus az, ő tagadja az Atyát és a Fiút. Ha valaki tagadja a Fiút, akkor az Atya sem az övé; ha valaki vallja a Fiút, akkor az Atya is az övé. Amit kezdettől fogva hallottatok, maradjon meg bennetek. Ha megmarad bennetek, amit kezdettől fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában. Ez az ígéret, amelyet ő ígért nekünk: az örök élet. Mindezt azokkal kapcsolatban írtam nektek, akik félrevezetnek titeket. Ti azonban legyetek rajta, hogy a kenet, amelyet tőle nyertetek, megmaradjon bennetek. Nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket. Ahogy az ő kenete megtanít titeket mindenre, úgy ez is igaz, és nem hazugság. Amint ő tanított titeket: maradjatok őbenne! Igen, fiacskáim, maradjatok őbenne, hogy amikor meg fog jelenni, bizalommal legyünk, és meg ne szégyenüljünk általa, amikor eljön.
Jn 1,19-28
Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: ,,Ki vagy te?'' Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: ,,Nem én vagyok a Krisztus.'' Erre megkérdezték tőle: ,,Mi vagy tehát? Illés vagy?'' Ő azt válaszolta: ,,Nem vagyok.'' ,,A próféta vagy?'' Azt felelte: ,,Nem.'' Akkor azt mondták neki: ,,Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?'' Ő azt felelte: ,,A pusztában kiáltó szava vagyok: ,,Tegyétek egyenessé az Úr útját'' [Iz 40,3], amint Izajás próféta mondta.'' A küldöttek a farizeusok közül voltak. Ezért kérdőre vonták: ,,Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?'' János ezt felelte nekik: ,,Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.'' Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt
Karácsonyi idő – hétfő
2012. január 2. - Hétfő
Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek
hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta,
nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért
megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte.
„A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor
ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit
mondasz magadról?” János ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok:
Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a
farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem
te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?” János így válaszolt:
„Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki
utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez
Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.
Jn 1,19-28
Elmélkedés:
Amikor Keresztelő Jánost kilétéről kérdezik a küldöttek, ő először azt
mondja el, hogy nem ő a Messiás, hiszen sokan gondolhatták ezt róla
cselekedetei és szavai alapján. Ezt követően János az utána érkező
Messiásról tesz tanúságot, azaz nem magáról kezd el beszélni, hanem
Jézusra irányítja a kérdezők figyelmét. János saját személyét és
küldetését tehát a Jézushoz való viszonyában látja. Vajon ha megkérdeznek
minket, hogy kik vagyunk, miért feledkezünk meg arról, hogy a Jézussal
való kapcsolatunkból kiindulva beszéljünk magunkról? Keresztényként éppen
a Jézussal való személyes viszony határozza meg és alakítja folyamatosan
személyiségünket. Akkor járunk jó úton, ha Keresztelő Jánoshoz hasonlóan
mi is arra törekszünk, hogy mi magunk kisebbedjünk és Jézus növekedjen
bennünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Milyen nagy a te irgalmasságod, Krisztus Urunk, milyen nagy a Te
jóindulatod és jóságod, hiszen megengeded, hogy Isten jelenlétében
imádkozzunk és Őt Atyánknak nevezzük! Ahogy Te Isten Fia vagy, úgy minket
is fiaknak hívnak.
Saját magától senki sem merte volna imájában ezeket a szavakat használni,
arra volt szükség, hogy Te magad bátoríts erre.
Ó Jézus, emlékeztess, hogy amikor Istent Atyánknak szólítjuk, Isten
gyermekeként viselkedjünk! Ha nekünk örömünk telik Atyánkban, neki is
kedvét kell találnia bennünk. Atyánk, hadd legyünk templomod, amelyben az
emberek felismerik jelenlétedet!
Szent Ciprián
______________________________
_________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/ mailman/listinfo/evangelium
Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek
hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta,
nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért
megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte.
„A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor
ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit
mondasz magadról?” János ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok:
Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a
farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem
te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?” János így válaszolt:
„Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki
utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez
Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.
Jn 1,19-28
Elmélkedés:
Amikor Keresztelő Jánost kilétéről kérdezik a küldöttek, ő először azt
mondja el, hogy nem ő a Messiás, hiszen sokan gondolhatták ezt róla
cselekedetei és szavai alapján. Ezt követően János az utána érkező
Messiásról tesz tanúságot, azaz nem magáról kezd el beszélni, hanem
Jézusra irányítja a kérdezők figyelmét. János saját személyét és
küldetését tehát a Jézushoz való viszonyában látja. Vajon ha megkérdeznek
minket, hogy kik vagyunk, miért feledkezünk meg arról, hogy a Jézussal
való kapcsolatunkból kiindulva beszéljünk magunkról? Keresztényként éppen
a Jézussal való személyes viszony határozza meg és alakítja folyamatosan
személyiségünket. Akkor járunk jó úton, ha Keresztelő Jánoshoz hasonlóan
mi is arra törekszünk, hogy mi magunk kisebbedjünk és Jézus növekedjen
bennünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Milyen nagy a te irgalmasságod, Krisztus Urunk, milyen nagy a Te
jóindulatod és jóságod, hiszen megengeded, hogy Isten jelenlétében
imádkozzunk és Őt Atyánknak nevezzük! Ahogy Te Isten Fia vagy, úgy minket
is fiaknak hívnak.
Saját magától senki sem merte volna imájában ezeket a szavakat használni,
arra volt szükség, hogy Te magad bátoríts erre.
Ó Jézus, emlékeztess, hogy amikor Istent Atyánknak szólítjuk, Isten
gyermekeként viselkedjünk! Ha nekünk örömünk telik Atyánkban, neki is
kedvét kell találnia bennünk. Atyánk, hadd legyünk templomod, amelyben az
emberek felismerik jelenlétedet!
Szent Ciprián
______________________________
Evangélium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/
Karácsonyi idő – hétfő
Törekedjünk az alázatosságra!
2012. január 2. Karácsonyi idő – hétfő
Nagy
Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök és egyháztanítók
P.
Matthew Green
Jn
1,19-28
Ez János tanúsága, amikor
a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék
őt: „Ki vagy te?” Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta:
„Nem én vagyok a Krisztus.” Erre megkérdezték tőle: „Mi vagy
tehát? Illés vagy?” Ő azt válaszolta: „Nem vagyok.” „A
próféta vagy?” Azt felelte: „Nem.” Akkor azt mondták neki:
„Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit
mondasz magadról?” Ő azt felelte: „A pusztában kiáltó szava vagyok:
„Tegyétek egyenessé az Úr útját”, amint Izajás próféta
mondta.” A küldöttek a farizeusok közül voltak. Ezért kérdőre vonták:
„Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a
próféta?” János ezt felelte nekik: „Én vízzel keresztelek, de
köztetek áll az, akit ti nem ismertek. Ő az, aki utánam jön, akinek a
saruszíját megoldani sem vagyok méltó.” Ezek Betániában történtek, a
Jordánon túl, ahol János keresztelt.
Bevezető ima: Uram Jézus, hiszem, hogy Isten Fia vagy,
aki szeretete által váltotta meg a világot. Megtestesülésed reménnyel tölt el.
Viszonzásként csak azt adhatom, hogy szeretlek teljes szívemből, teljes
lelkemből, minden erőmből és egész elmémmel.
Kérés: Jézusom, Megváltóm és barátom, szeretném, ha
mind többen megismernének téged. Segíts Keresztelő János példáján elmélkednem;
bár megtanulnám tőle, hogyan vihetek másokat hozzád!
1.
Ismerté tenni az Urat. A következő napokban Keresztelő Jánosról
szól az evangélium. Ezek az evangéliumi részek Vízkereszt vasárnapjához
vezetnek minket, ahol valójában Urunk világban való megjelenését ünnepeljük. A
hagyomány más eseményeket is köt ehhez az ünnephez. Habár Urunk megjelenésének
ünnepén elsősorban a bölcsek Betlehemben tett látogatása jut eszünkbe, mégis a
kinyilatkoztatás – Urunk megjelenésének döntő pillanata Jézus
megkeresztelkedése a Jordánban, amely Jézus küldetéséről és isteni mivoltáról
szól. Igaz hogy Jézus megkeresztelkedését egy héttel később ünnepeljük, a két
eseménynek ugyanaz az eredménye. Jézusról nyilvánosság elé kerül az igazság. Az
első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Mit teszek én, mint Krisztusban
hívő, hogy megismertessem a róla szóló igazságot másokkal is?
2. Az
alázatosság hatalma. A mai evangéliumi részben Keresztelő
János megmutatja, mi a legalapvetőbb erény, ami a hit terjesztéséhez kell: az
alázatosság. Keresztelő János akár a Messiásnak is kiadhatta volna magát, de
később természetesen kiderült volna a hazugság, még akkor is, ha egy darabig
egész Izrael a lábai előtt hevert volna. Napjainkban is előfordul, hogy valaki
feladja az elveit azért, hogy csak egy napra hatalomra és dicsőségre tegyen
szert. Gondolj csak az üzletemberekre, akik a több nyereségért csalnak, vagy a
tudósokra, akik meghamisítják kutatási eredményeiket. Elkerülhetetlen bukásuk
tragikus. Keresztelő János tudja, hogy az egyetlen út, ami Istenhez vezet, ha
Őt szolgáljuk és teljesítjük küldetésünket életünkben. Ez abban áll, hogy
minden dicsőséget Istennek adunk, és nem magunknak; és soha nem akarunk többnek
látszani annál, amik vagyunk. Csak akkor lehetünk igazi keresztények, és
ismertethetjük meg másokkal Krisztust, ha félretesszük hiúságunkat és
büszkeségünket.
3.
Megélni a szeretetet. Keresztelő János küldetése attól
hatékony, hogy nem csak hirdette üzenetét, de ő
maga volt az üzenet. Bűnbánatot hirdetett, de először megélte azt
aszkétikus élettel a sivatagban. Vízzel keresztelt, de először ő maga lépett a vízbe. Ahhoz, hogy képesek
legyünk Jézust másokkal megismertetni, először nekünk magunknak kell ismernünk
Őt. Nem hirdethetjük az evangélium lényegét, a szeretet üzenetét, ha mi magunk
nem éljük meg a mindennapjainkban. Nem kritizálhatunk és ítélhetünk meg
folyamatosan másokat, nem tehetjük magunkat a középpontba, miközben abban
reménykedünk, hogy Jézus hatékony apostolai lehetünk így is. Ha azonban arra
törekszünk, hogy Isten kegyelmével a legjobbat cselekedjük, a szeretetet
valóban megéljük, a szavak feleslegessé válnak; példánk változtatja meg mások
életét.
Beszélgetés Krisztussal: Uram, magamra és az életemre tekintve,
látom sokszor önző voltam, az volt a fontos, mi jó nekem, mit akarok én. Add,
hogy mindenekfelett szerethesselek téged. Élő szeretetemmel akarlak hirdetni,
akkor is, ha ezért gőgösségemet vagy kényelmemet kell feláldoznom!
Elhatározás: Különösen figyelek arra, hogy a tetteim
megmutassák, szeretem Jézust és felebarátaimat.
A pápa
imaszándéka 2012 január hónapra:
Természeti katasztrófák
áldozatai: A
természeti katasztrófák áldozatai megkapják azt a lelki és anyagi erősítést,
amelyre szükségük van életük újraépítéséhez.
Elköteleződés a békéért: A keresztények elköteleződése a béke
javára alkalom legyen arra, hogy minden jóakaratú ember előtt tanúsítsák
Krisztus nevét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)