Karácsonyi idő, B év, Vízkereszt, Urunk megjelenése
Láttuk
csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte. Látom én is
Isten csillagát, ha nem is fizikai szemeimmel, de lelki szememmel
mindenképpen. Ennek a csillagnak a fénye hozott ma el Jézushoz, hogy
kifejezzük hódolatunkat, hogy megtisztítsuk szemünket, és hogy mások
számára is csillagok lehessünk.
További gondolatok...
Karácsonyi idő, B év, Vízkereszt, Urunk megjelenése
Iz 60, 1-6
Kelj föl, és tündökölj, Jeruzsálem, mert elérkezett világosságod.
Ef 3, 2-3a.5-6
Krisztusban a pogányok is társörökösök.
Mt 2, 1-12
Láttuk csillagát, és eljöttünk.
Az
epifania görög eredetű szó, Ἐπιφάνεια jelentése jelenés (a φάινω
„megjelenni, feltűnni” igéből). Ezen a napon a nyugati egyházakban három
eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven Háromkirályok
(Gáspár, Menyhért és Boldizsár) (Mt 2,1-12); látogatását a gyermek
Jézusnál (innen a "háromkirályok" elnevezés), Jézus gyermekkorát a
Jordánban történt megkeresztelkedéséig (innen a "vízkereszt" elnevezés)
(Mt 3,13–17; Lk 3,22; Jn 2,1–11), valamint az általa véghezvitt első
csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a
templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne
legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek vagy
rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás
legyen a házon.
Az
olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon
a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen
Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai
országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek
el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja.
Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos)
kapják az ajándékot karácsony helyett.
Az evangéliumi történet az
mutatja be, hogy a Megváltó nem csak a zsidóké, hanem az egész
emberiségé. Valódi epifániáról van tehát szó: az Istenség felismerhetővé
és megragadhatóvá válik Jézus Krisztusban. A mágusok imádásában a
Megváltó ténylegesen az emberiség színpadára lép.
Dr. Benyik György 2009
Vízkereszt
Ef 3,2-6
Isten titka
„2Bizonyára hallottatok Isten
kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem.
3Kinyilatkoztatásból ismertem meg a titkot, mint föntebb röviden
megírtam. 4Ha elolvassátok, megérthetitek, hogy betekintettem Krisztus
titkába, 5amelyről korábban nem tudtak az emberek úgy, ahogy most a
Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. 6Eszerint
Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és
részesei az ígéretnek, az evangélium révén.”
Szent Pál Isten titkának leírására a
görög „misztérium” szót használja. Az evangéliumokban csak egyszer
szerepel ez a szó (Mk 4,11) és ott az Isten országa titkáról van szó,
amelybe a tanítványi kör be van avatva, de a kívülállók nem. Pál a
görögök között igehirdetése kapcsán igen gyakran találkozott ezzel a
szóval a széles körben elterjedt misztérium vallások, az eleuszi
misztériumok, a Kübele, a Dionüsziosz és a Mitrász kultusz közismert
vallási szövegei és tanításai kapcsán. Pál szóhasználatában azonban ez a
szó Isten titkos bölcsessége (1Kor 2,7) a megfeszített és feltámadt
Krisztus művére vonatkozik. Maga is tapasztalta, hogy ezt a titkot, mint
értékes újdonságot a világ nem képes felfogni, csak azok, akik képesek
megérteni az általa hirdetett kinyilatkoztatást. Pál úgy értelmezi a
saját küldetését, hogy éppen ezt a misztériumot, titkot kell
igehirdetésével feltárni, és hallgatói az ő igehirdetése által és Isten
kegyelmével képesek megérteni ezt a titkot.
A megértés minden
esetben megvilágosodás szerű folyamat, mely azonos értékűvé tesz az
egyházban zsidót és pogányt egyaránt. Olyan vallási élményről van szó,
amelyet Pál is átélt és ennek átélésére segíti a híveket is. Pált ez a
vallási élmény egyenrangú apostollá teszi a többi apostollal, akik
„testileg” is ismerték Jézust nyilvános működése kapcsán. Emiatt Pál
leveleiben az evangéliumi igehirdetést soha nem ismétli el, mert annak ő
nem volt tanúja, hanem az evangéliumi igehirdetés teológiai
összefoglalóját adja. Pál nagyon tudja, hogy a megfeszített Krisztus
titkának hirdetése a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság,
de azoknak, akik hisznek Isten bölcsessége (1Kor1, 23sköv). Azok a
természetes embereknek (Pálnál pszichikusok), akik csak saját
természetes erejükben bíznak, ez a titok érthetetlen. Csak a lelki
emberek (Pálnál Pneumatikosz) számára érthető, akiket megtanít erre a
lélek (1Kor 2,15).
Kétségtelen, hogy nagy lelki változáson kell
keresztülmenni valakinek ahhoz, hogy Jézus keresztjét szépnek lássa, és
Krisztus megváltását értelmes dolognak fogja fel. Pál nem úgy fogja fel
saját vallási élményét, mint amely őt rendkívülivé teszi, hanem úgy
értelmezi, hogy ez a vallási felismerés rója rá az igehirdetés
feladatát, vagyis neki ezt az élményt tovább kell adnia. Pál Krisztus
megértése, nem fogalmi jellegű és időben kivetíthető megértési folyamat.
Pál Krisztus megértése egyetlen élményből származik, melyet egy életen
keresztül magyaráz és hihetetlen aktivitása is ebből az élményből
táplálkozik. Ezért Pál gondolkodását és teológiáját nehezen értik meg
azok, akik minden ilyen jellegű vallási élményt nélkülöznek. A világ és
az egyén élete ilyen megvilágosodási élmény után egészen másként néz ki,
mint annak előtte.
A vallási megvilágosodás, nem a vallási turizmus
terméke. Amikor ellátogatunk a szent helyekre, akkor nem feltétlenül
találkozunk azokkal a lelki élményekkel és azzal a megvilágosodással,
amelyet a vallási élet nagyjai átéltek. Csak helyeket látunk és nem azt,
amely azon a helyen történt Isten és ember között. A vallási szövegek
puszta olvasása vallási élmény nélkül, szintén érthetetlen gondolkodásba
vezet be bennünket és nem feltétlenül eredményez vallási élményt. A
szellem és a személyiség fejlődésnek számos állomása van, akadnak akik
számára a kínai zene élvezhetetlen és monoton, főleg ha nem ismerik a
hozzá tartozó kultúrát és filozófiát. Van, akik számára Beethoven
szimfóniák is élvezhetetlenek, mert ő csak a rock zenét tudja élvezni,
erős ritmusával és felkavaró élményével. Ahhoz, hogy ezt élvezni tudjuk
lelkünknek egy bizonyos fejlődésen kell átmenni, ez a fejlődés lehet
esztétikai és lehet etikai és lehet vallási. Mivel ez elég bonyolult
folyamat, nehéz megmondani, hogy kinél, mikor, és minek a hatására
nyílik meg a lélek az Isten kinyilatkoztatása számára. Annyi biztos,
hogy szükséges az életnek egy átfogó szemlélete ennek a vallási
élménynek a megértéséhez. Van, aki egy életen keresztül eljátszik apró
újdonságokkal, anélkül, hogy átfogó szemléletet alakítana ki. Van aki
képtelen saját életének és tevékenységének folyamatos összerendezésére.
Van, aki soha nem tud elvonatkoztatni a saját életétől és a saját
érdekeitől. Mindezek számára Isten kinyilatkoztatása nehezen lesz
érthető.
Pálnak volt egy nagy megvilágosodási élménye és ez
megváltoztatta nem csak a gondolkodását, hanem tevékenységét és egész
viszony rendszerét. Amikor ő igehirdetést végzett, soha sem valami
elvont tanítást akart átadni, hanem ebben a vallási élményben akarta
részesíteni hallgatóságát. Ez a vallási élmény tette naggyá az
ősegyházat, e-nélkül az egyházi élet csak monoton tevékenység lesz. Csak
Isten titkába való betekintés teszi élővé a vallásosságot.
Fülöp Ákos 2009
Elindultak, mert az Isten hívta őket, és az Ő szava mindennél erősebb.Vízkereszt
ünnepének evangéliuma a napkeleti bölcsek látogatását tárja elénk.
Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk hogy hódoljunk előtte.
Karácsony
ünnepe megállási lehetőség, mintegy befutás a kikötőbe, hogy után újra
induljunk. A napkeleti bölcsek útra indulása segít, hogy bátran vágjunk
neki az útnak, amelyen Isten hív és vezet bennünket. Vajon kinek az
autója hasznosabb? Aki őrizgeti a garázsban, szép tiszta és fényes
marad, vagy az, amelyik járja az utakat, porosodik, sérüléseket szed
össze, de mégis tulajdonosát viszi, segíti. Az a kút, amelyiket bár
kiásták, sosem vettek belőle vizet, elveszti vízhozamát.
Az ünnep
fontos része életünknek. Fontos, hogy rátaláljunk királyunkra, hogy
meglássuk azt a csillagot, amely a jó úton vezet bennünket. De mindez
csak akkor igazán értékes, ha útra indít, ha elindulunk, mert az Isten
hívását tapasztaljuk meg.
Ha Karácsony ünnepe az érkezés, akkor
Vízkereszt ünnepe az indulás. Hálát adtunk az elmúlt évért, és új
lendülettel szeretnénk nekivágni az új évnek.
Mi is a feladatom? Miben számítanak rám? Kinek kell csillaga lennem, hogy elvezessem a Megváltóhoz?
Az
útra kelés bizalmat feltételez. Bizalommal folytatom utamat, bizalommal
keresem, hogy mit vár tőlem most, jelen helyzetemben Isten.
Szavaink
és tetteink, keresztény életünk eszköz Isten kezében arra, hogy
megmutatkozzék, hogy láthatóvá váljon kegyelme, szeretete.
A
napkeleti bölcsek bizalmával induljunk tovább közös utunkon, legyünk
tanúi Krisztus megváltó művének, legyünk vezérlő csillagai
embertársainknak!
Fülöp Ákos plébános
Dr. Benyik György 2006
Urunk megjelenése (Vízkereszt)
Mt 2,1-12
„Bölcsek jöttek napkeletről”
A történet a gyermek Jézus szokatlan látogatóival
kezdődik, folytatódik a látogatók keltette zűrzavarral, Heródes
királyságában. A zűrzavart politikai manipuláció követi Heródes
részéről, ebben a légkörben, de a keltett zűrzavarról mintsem tudva a
bölcsek, vagy mágusok, megérkeznek a gyermek Jézus jászolához és ott
elhelyezik szimbolikus ajándékaikat, majd isteni figyelmeztetés kapva
titokban távoznak.
A történet számos szimbolikus elemet tartalmaz és
végig két szinten zajlik az események sora. Az egyik a közvetlen
politikai szint, idegen diplomáciai nagyságok ismeretlen „királyt”
jönnek látogatni, ez megrettenti az aktuális uralkodót, Heródest. A
másik szint az isteni világ szintje, amelyből beszédes jelet kapnak a
mágusok az általuk felfedezett üstökös által, majd pedig a döntő
pillanatban tisztázatlan körülmények között közvetlen isteni eligazítást
kapnak, hogyan is távozzanak a látgatásukkal keltett politikai
zűrzavarból.
Érdemes a szereplők lelki világát elemezni ebben a
történetben. Augustinus megjegyzi, „Amennyire a mágusok vágyakoztak a
Megváltóra, éppúgy félt tőle Heródes”. A mágusok és Heródes ellentétes
nézőpontból szemlélik Jézus születését, és vélekednek jövendő
hatalmáról. Az idegen mágusok Messiás királyt látnak benne, akiről még
nem tudják, hogy miként, de Isten hatalmát remélik megszilárdítani.
Heródes pedig egyszerűen riválist lát benne, egy veszélyes ellenséget,
aki főleg azért veszélyes, mert a messiási hírben született gyermeket az
emberek szeretik, őt viszont nem, tőle csak félnek.
Az utólagos
történeti kutatások igazolták a látogatás keltette félelem egyik
tragikus következményét a betlehemi gyermek gyilkosságot. Ennek ellenére
gyanítom nem ennek a szomorú eseménynek a megörökítése céljából került a
történet Máté evangélium elejére. Inkább azt tapasztalhatták az
ősegyházban, hogy Jézussal és a Jézus köré szerveződő közösségekkel
kapcsolatban a nagy politika állásfoglalása mintha kísértetiesen
ismételné a heródesi modellt. Fél attól, hogy a messiást váró tömegek
olyan vallási vezetőbe bízzanak meg, aki nem az aktuális politika
logikája szerint gondolkodik. A vallás motiváló ereje egészen más, mint a
politikai motiváció. A vallási hatalom célja egészem más, mint a
politikai hatalom célja. Most itt megjelent egy alternatív hatalom,
amely más, mint a politikai.
A szakrális igazolásukat veszített
társadalomban a vallást szeretik a magánélet szférájába száműzni és
félnek attól, ha egy vallási közösség és azok vezetői nagy társadalmi
megtiszteltetést kapnak. Chrisostomos egyházatya megállapítja „Minél
nagyobb ugyanis a hatalom, annál nagyobb félelemnek van alávetve. Miként
a fa felső ágai akkor is mozognak, ha csak gyengéd fuvallat mozgatja
őket, hasonlóképpen zavarja a magas állásban lévő embereket a könnyed ki
hír is. Ezzel szemben az alacsony sorsú emberek olyanok, mintha
völgyben lennének, és rendszerint nyugalom veszi körül őket.” A
politikai hatalomnak a fenti hasonlat jól írja le a természetét, és jól
szemlélteti a politikusok lelkét is.
Ezzel szemben a mágusok
viselkedése egészen más, ők a hívő pogányok, később pedig az állandóan
úton lévő egyház tagjainak megtestesítői. Csak egy dolog érdekli őket,
hogy megtalálják a Messiást és hódoljanak neki. Végre olyan valakit
akarnak tisztelni, aki hatalmával az élet minőségét jobbá teszi. Az
igazán kereső híveket is ez érdekli, megtalálni az Istent és hódolni
előtte.
Mióta az egyház is szervezet, benne is keverednek a hívő
elemek és a hatalmi elemek. Van, aki Isten hatalmának megjelenését
várja, van, aki a saját pozícióját akarja erősíteni benne. Attól függ,
hogy az életünkben átéltünk-e már egy isteni látogatást, mint Pascal egy
tüzes éjszakát, vagy csak élünk benne, megfertőzve a politikus hatalmi
koncepcióival.
B. Gy.
Kiss Ulrich SJ 2006
2006. JANUÁR 06. VÍZKERESZT B ÉV
Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyerek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem
A
csillagot nem lehetett összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem
katonai helikopterrel, sem szállodai neonfelirattal. S ahol
megállapodott, ott egy több mint szerény hajlék állott, s nem három
csillagos, hanem csak egy, de ezért az egyért a bölcsek bejárták a fél
világot. S leborultak egy gyerek előtt!
Amikor
Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme,
napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: Hol van a zsidók
újszülött királya? Láttuk csillagét napkeleten, és eljöttünk, hogy
hódoljunk előtte. Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele
egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és
megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így
válaszoltak: A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te,
Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei
között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek,
Izraelnek. Erre Heródes titokban magához hivatta a bölcseket, és
pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel
küldte őket Betlehembe: Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyerek
felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem.
Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte! Ők pedig, miután meghallgatták a
királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak,
előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A
csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a
Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd
kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat,
tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. Mt 2,1-12
Máté
nem mondja el nekünk, mi történt később az ajándékokkal. Elárverezték,
mint Mádl Dalma? Sokkal valószínűbb, hogy az egyiptomi menekülttáborban a
nyomor arra késztette őket, hogy elkótyavetéljék az ingóságokat, persze
messze „piaci” ára alatt. Minden esetre nem kerültek múzeumba, még az
ereklyevadász középkorban sem. S persze a titokzatos látogatók további
sorsáról is legfeljebb egy új Dan Brown regény közöl majd „hiteles”
regéket. Annál biztosabb a csillag története: bármikor kiszámítható az
esemény, mert a csillagok történetét messze a történelem előtti időkig
rekonstruálhatjuk. Kr. E. 7-et írunk, november 12-ét, amikor mindez
történt. Aznap a Jupiter olyan fényesen ragyogott, hogy már az esti
szürkületben láthatóvá vált. * IDE BESZÚRNI: http://www.communio.hu/ppek/k63.htm
Elgondolkodom,
hogy a mai „fényszennyezés” következtében valószínűleg nem látnánk
semmit. Igaz, Betlehem ma is pici község, az egét nem borítja neonfény,
hogy elhomályosítsa Isten üzenetét. S a karácsonyi girlandokról
akkoriban a helyi polgármester éppúgy nem álmodott, mint ahogy Heródes
legfőbb gondja sem a túrizmus fellendítése volt. A csillagot nem
lehetett összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem katona
helikopterrel, sem szállodai neonfelirattal. Ahol megállapodott, ott egy
több mint szerény hajlék állott, s nem három csillagos volt, hanem csak
egy csillagos, de ezért az egyért a bölcsek bejárták a fél világot. S
leborultak egy gyerek előtt! Olyan időszerűtlen mindez! Vagy mégsem? Az
álnok középzsarnokok, mint Heródes, a mindenkori heródesek, ma is
reménytelenül túlértékelik hatalmuk súlyát, mint Szaddám Huszein, és
meglepődnek, amikor a globális hatalom megleckézteti őket, és megmutatja
nekik, ki itt a hatalom valós birtokosa. Egy szép napon azonban a
globális hatalom is meg kell, hogy tanulja, hogy egy turisták által is
elkerül sárfészekben is születhet igazi , egyetemes, globális, király.
Születhet? Megszületett! Ha rádöbbenek, majd Heródessel együtt fognak
remegni.
Kiss Ulrich SJ
Jézus, a Messiás. (Mt 2,1-12)
a) Az evangélium
elbeszélése itt is Jézust úgy mutatja be, mint a Dávid családjából
származó Messiást. Betlehemben kell születnie, ahogyan ezt a próféták
megjövendölték. A napkeleti bölcsek érdeklődése arról, hogy hol kell
születnie a zsidók királyának, alkalmat ad a főpapoknak és írástudóknak
arra, hogy ószövetségi próféták jövendöléseit idézzék, amelyek szerint a
Messiásnak Betlehemben kell születnie. Mikeás erről így jövendöl: "De
te, Efrata Betlehemje, kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között, mégis
belőled származik majd nekem Izrael jövendő uralkodója." (Mik 5,1) A
napkeleti bölcseknek is ezt a jövendölést idézik az írástudók. Betlehem
volt Dávid őseinek városa, ott kenték fel Izrael királyává. (1Sám 16,13)
Ezért is nagyon megfelelő volt, hogy Dávid fia, a Messiás ott szülessen
és ott részesüljön királynak kijáró hódolatban. A napkeleti bölcsek
megjelenése Betlehemben, leborulásuk a kis Jézus előtt a nyilvánosság
előtt hirdetik a nagy eseményt, megszületett a Messiás. Ez a kicsiny
gyermek itt, a városszéli barlangban, akit ilyen szegénység vesz körül,
Dávid családjából származó király, akinek országa örökké fennmarad.
Benne teljesedik be a próféták jövendölése, a nép várakozása.
b) Amikor Máté beszámol
arról, hogy csillag vezeti a napkeleti bölcseket Jézus születési
helyére, Bálám történetére is emlékezhetett (Számok 24,17), ahol Izrael
vezérének nagyságát egy csillaghoz hasonlította. Ez a távoli jövő
Messiásának előképe, akinek minden nép alája lesz vetve. Most a
napkeleti bölcsek számára ezt a természeti jelenséget a Szentírás
magyarázza meg világosan. Ebben ismerhetjük fel Máté másik szándékát,
amely apologetikus jellegű. A pogányok, akik számára nem álltak
rendelkezésre a Szentírás szövegei és jövendölései, csak a természet
tanúságai, amelyek sokkal gyengébbek, mégis nyitottak voltak az igazság
felé és hittek Jézusban. A választott nép fiai pedig, akik századokon
keresztül táplálkoztak a Szentírás igazságaival és messiási
jövendöléseivel, nem tudtak hinni Jézusban és nem fogadták el őt mint
Messiást. Mi hogyan jutottunk el Jézushoz, az ő imádásához? Hálásan
emlékezünk azokra, akik segítettek minket ebben. Elsősorban szüleinkre,
nevelőinkre, lelkipásztorainkra, akiknek tanításából, jó példájából sok
támogatást kaptunk hitünk kialakításában. Ez a hála azonban eszünkbe
idézi felelősségünket is. Nekünk is feladatunk, hogy segítsünk másokon
abban, hogy eljussanak Jézushoz a messiás királyhoz, üdvösségünk
szerzőjéhez.
forrás: Hankovszky Miklós
Krisztusban megjelent a
láthatatlan Isten, és világosságának fényében az ember biztosan haladhat
az üdvösség útján. Szabad-akarati közreműködésünkkel nekünk kell
megindulnunk Feléje, és hivatásunk, hogy általunk mások is eljussanak
Hozzá.
Krisztus Istenségét hirdeti a szentmise Kezdőéneke:
Megjelent a mi Urunk, Istenünk,
Ő a mi Királyunk,
Övé az erő és a hatalom.
FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRATestvéreim!
Csak a tisztaszívűek láthatják meg Istent. Vizsgáljuk meg azért
lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy megtisztult szívünk
alkalmassá tegyen bennünket a természetfölötti látásra.
KYRIE-LITÁNIAJézus Krisztus, Akiben beteljesedtek a jövendölések és ígéretek:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Akiben Isten kiárasztotta irgalmát az egész emberiségre:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki a Benned hívőknek megadod, hogy meglássák Istent:
Uram, irgalmazz!
DICSŐSÉG
AZ OLVASMÁNYHOZ (Iz 60, 1-6)Izajás
próféta a Megváltó világrajöttének külső eseményeit használja fel arra,
hogy az eljövendő megdicsőülésről, a világ megújulása utáni messiási
Ország minden népet és nemzetet magában foglaló boldogságáról írjon.
A SZENTLECKÉHEZ (Ef 3, 2-3a; 5-6)Szent
Pál apostol meghirdette Krisztus titkát. Ez a titok nem más, mint hogy a
Második Isteni Személy azért lett testté, hogy minden embert meghívjon
az üdvösségre. Így nemcsak a választott nép fiai, hanem mindannyian
örökösei vagyunk Isten Országának.
AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 2, 1-12)Az
új Isten-népe nemcsak a választott nép fiaiból, hanem pogányokból is
tevődik össze. Nem a származás, a körülmetélés sem döntő, egyedül csak a
hit. A pogányok meghívását szemléletesen ábrázolja a napkeleti bölcsek
érkezése. Az Írástudók tudták, hogy hol kell születnie a Megváltónak. A
hívő bölcsek eljutottak Hozzá.
HITVALLÁS
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEKKérjük, Testvéreim, Urunkat, Istenünket, hogy vezessen minden népet az igaz hit világosságára.
- Szent Fiad megjelenésének dicsősége ébresszen hitet az egész világon.
- Találjanak rá világosságodra Krisztus által azok, akik még nem ismernek Téged.
- Isteni tanításod vezesse el a népeket és vezetőiket az igazi egyetértésre.
- A hit aranyával, az imádság tömjénfüstjével, és az áldozatos szeretet mirhájával hódoljon Előtted szent néped.
- Boldogságod fényét sugározd otthonainkra.
Mennyei Atyánk! Te
elküldted Fiadat, hogy Általa üdvözüljön a világ. Add, hogy mindenütt
felragyogjon az igaz hit világossága, és Egyházad minden népet
egybegyűjtsön soha el nem múló országodba. Krisztus, a mi Urunk által.
forrás: magvető lista 2003
Nem csodálatos az Isten?
Az ellenséget is felvilágosítani akarja! Heródeshez "vezeti" a
napkeleti
bölcseket. A leghivatalosabb beszámolót kapja a helyről. Pontos
értesítést az időről. De benne nem az igazság keresése, nem az Isten
üzenetének felismerése létezik. Önzés, hatalom féltés, rivális látás,
gyűlölet bontakozik ki. Még hazudni is kész, jöjjetek vissza, ha
megtaláltátok, hogy én is elmenjek, imádjam. Íme az isteni ajánlat el
nem fogadása, íme a nagy felkínált lehetőség elmulasztása.
Isten
tervei azért megvalósulnak. A bölcsek isteni üzenetre e n g e d e l m e s
k e d v e más úton térnek vissza hazájukba. Jézus megmenekül. Bár a
betlehemi kicsiket megölik. A gyűlölet csak rombolni és ölni tud.
Szegény önző társadalmunk! Szegény önző sajátmagunk!