2012. január 8., vasárnap

Karácsonyi idő, B év, Urunk megkeresztelkedése

Karácsonyi idő, B év, Urunk megkeresztelkedése

„Keresztény, ismerd fel méltóságodat!” (Nagy Szent Leó pápa). Minden megkereszteltre leszállt a Szentlélek, mint Jézus megkeresztelésekor, és megismétlődtek a szavak: „Gyermekem vagy!” A keresztség nagy adomány és életre szóló feladat. Az Egyháznak szüksége van olyan emberekre, akik ismerik és szeretik, meg vannak győződve nagyságáról és dicsőségéről, így életük tanúságával másokban is új bizalmat ébresztenek az Egyház iránt. Az Anyaszentegyház a keresztséggel hallhatatlan életre szüli az Istenből született gyermekeket. Mária, Egyházunk anyja, segíts minket, hogy keresztségi fogadalmunkhoz hűségesek maradjunk, napjainkat hitünk szerint éljük, és életünk célját, a mennyei boldogságot elérjük! (Adoremus 2006)
További gondolatok...

Karácsonyi idő, B év, Urunk megkeresztelkedése

Jézus keresztelkedése epifánia, Istenségének jele. Keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára. Ezzel indul földi küldetése, nyilvános működése, hogy megmutassa Isten emberszerető jóságát.
Iz 42, 1-4.6-7Íme a szolgám.
ApCsel 10, 34-38
Vele volt az Isten!
Mk 1, 7-11
Te vagy az én szeretett Fiam!

Jézus keresztelkedése epifánia, Istenségének jele. Keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára. Ezzel indul földi küldetése, nyilvános működése, hogy megmutassa Isten emberszerető jóságát.
SZENTMISEKOMMENTÁR
Bertalan atya kommentára
A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN: A mai szentmise lélekben a Jordán folyó partjára vezet bennünket. Keresztelő János a Megváltó közelségét hirdeti, és bűnbánatra szólítja hallgatóit. Mindazt, aki bűnbánatot tartott, a megtisztulás jeléül a Jordán folyóban megkeresztelte. Ezt kérte tőle a bűntelen Jézus is, aki magára véve mindnyájunk bűneit, fogadta János keresztségét.
ELSŐ KÖNYÖRGÉS UTÁN: Jézus megkeresztelkedése után elkezdte nyilvános működését. Tanította az embereket és csodatetteivel igazolta, hogy Ő az Isten Fia, a Megváltó. A róla szóló prófétai jövendölést és Pál apostol tanítását halljuk ma az igeliturgiában.
FELAJÁNLÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: Jézus eljött, hogy a bűn szolgaságából kiszabadítson bennünket. Engesztelő áldozatul kereszthalálát mutatta be bűneink jóvátételére. Most az Isten jobbján ül, Ő az áldozat oltárainkon és Ő fogadta el egyéni áldozatainkat az Atyával és a Szentlélekkel együtt.
ÁLDOZÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: Jézus kiszállt a Jordán vizéből és elindult teljesíteni a mennyei Atya akaratát. A szentmise az isteni kegyelem fürdőjébe merítette lelkünket. A természetfeletti ajándékkal megerősítve teljesítsük be napjainkban a mennyei Atya akaratát.

ELMÉLKEDÉS
A nyilvános működés kezdete (Mk 1,7-11)
a) Az apostoli egyház hívei számára Jézus megkeresztelkedése két nehézséget is támasztott. Az egyik az volt, hogy ezzel Jézus látszólag alárendelt viszonyba került Jánossal szemben. A másik nehézség abban állt, hogy János keresztsége a bűnösöknek szólt, Jézus pedig bűntelen volt. Márk azonban nem siklott el az esemény elbeszélése fölött, mint a többi evangélista. Máté elbeszélésében Jézus odamegy Jánoshoz és kéri, keresztelje meg, azonban magáról az eseményről nem számol be. Lukács múlt időben számol be a keresztelésről. János pedig nem beszél Jézus megkeresztelkedéséről, csak János tanúságtételéről Jézus nagysága mellett. Márk elbeszéli Jézus megkeresztelkedését. Amikor feljött a vízből, akkor látja megnyílni az eget és a Lélek galamb képében rászáll, hallja az égi szózatot : Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.
b) Márk úgy beszéli el a megkeresztelést, hogy hangsúlyozza, ezzel az eseménnyel kezdődik meg Jézus nyilvános működése, aki Isten Fia és Megváltó, szenvedő szolgája Istennek. Egyedül ő közli a mennyei Atya szavait megszólító alakban: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem." Így azonban közvetlenül felismerhető a szöveg kapcsolata Izajás könyvének szövegével, amelyben Jahve szenvedő szolgájáról szól ugyancsak első személyben: "Íme az én szolgám, akiben kedvemet találom, ráadtam lelkemet, igazságot visz majd a nemzeteknek."(Iz 42,1) E szavak után úgy beszéli el kedvelt szolgájának tetteit, hogy közvetlenül felismerhetők ezekben a Messiás életére, tetteire vonatkozó jövendölések. "A megroppant nádszálat nem töri össze...a nép szövetségévé teszlek, a nemzetek világosságává, hogy megnyisd a vakok szemét, kihozd a börtönből a foglyokat....(Iz 42,3-6) A mennyei Atya szavai, amelyet Jézus hall, istenségét is kinyilvánítja. Ezért tekintjük Jézus megkeresztelkedését "epifániá-nak",(megjelenés, jelenlét), olyan eseménynek, amelyben Isten jelenléte, ha titokban is, de kinyilvánult az emberek között. Ezt követik majd a többi epifániák Jézus életében, amelyekben ugyanez valósul meg. MK

Forrás: Vasárnapi Kalauz - http://www.piar.hu/pazmany


Forrás: Ócsai József
Kedves Testvérek!
Az elmúlt hetekben a karácsonyi ünnepkörben ünnepeltük a megtestesülés titkát. Azt, hogy az Isten látható emberként közénk jött, fölvette az emberi természetet. A karácsonyi ünnepkör mintegy záróünnepeként, most az Egyház elénk állítja Jézus Krisztus megkeresztelkedésének jelenetét. Jézus Krisztus megkeresztelkedése már nem csupán egy kedves, édeskés történet, mint ahogy karácsony eseményeit kiszínezi az emberi képzelet, hanem fajsúlyos esemény, ami döntésre késztet bennünket: aki nincs Jézussal, az ellene van.
Keresztelő Szent János a leghitelesebb kutatások szerint valamikor 27 tájékán feltűnik a Jordán folyónál és rövid időn belül magára fordítja az egész zsidóság figyelmét. Jellemző ezekre az időkre, hogy a zsidóság a római elnyomás miatt kiéhezett valami természetfelettire, kiéhezett már a Messiás eljövetelére. Keresztelő János hirdeti a bűnbánat keresztségét. Ez a keresztség messze még nem a mi keresztelésünk, hanem csak annak halovány előképe.
A keresztségen és a bűnbánaton túl a hallgatóság fülét megüti valami különös üzenet: "Aki utánam jön hatalmasabb nálam, arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!" János hallgatósága máris lázba jön: nem értik ugyan pontosan szavait, de annyit sejdítenek, hogy valami köze van a rég várt Messiáshoz.
Ekkor tűnik fel Jézus. Márk evangélista - kitől ma hallottuk a megkeresztelkedés jelenetét - valami drámai egyszerűséggel mondja el azt a nagy pillanatot, amikor feltűnik Jézus: ".eljött Jézus a galileai Názáretből és megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban".
Minden bizonnyal Jézus már megkeresztelkedésével csalódást okozott a keresztelő János által felcsigázott tömegnek. A tömeg valami látványos, megsemmisítő erejű lenyűgöző jelenséget vár, hiszen elérkezett az évszázadok óta várva-várt pillanat: közöttünk a Messiás. Ehelyett a szürke tömegből kilép egy szürke ember a galileai Názáretből; ebből a félig zsidó, félig pogány vidékről, és ugyanúgy megkeresztelkedik, mint a többiek. Valószínű, hogy a tömeg legnagyobb része föl sem fogta, hogy Jézus nem ugyanolyan, mint ők. Legfeljebb azon lepődhettek meg, hogy valami jelenség - olyan mint egy galamb - leszáll rá, s valami hang hallatszik. De az is lehet hogy rosszul láttak, és a fülük csengett csak, s nem volt ott semmiféle jelenség és hang.
Valljuk meg, hogy az emberi gondolkodás az Istentől valahogy nem ezt várja. Ezt a már-már bosszantó egyszerűséget és hétköznapiságot zavarónak találja. Isten igazán jobban is megrendezhette volna a színrelépést. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy ha világunkban valami híres ember jelenik meg a köznép előtt, akkor mindig valami látványos felhajtás kíséri megjelenését. A fiataloknak bizonyára ismerős a kép, mikor egy rock koncerten színre lép az énekes, vagy az együttes: hangok, színek kavalkádja teszi izgalmasabbá az egészet.
Istenben nem volt efféle fantázia? Isten, aki mindenható, nem tudott volna egy kis "kozmikus show"-t csapni akkor, mikor Fia a színre lép? Nem hatásosabb lett volna így az egész működése Jézusnak?
Bármennyire is zavaró nekünk, de Isten egyáltalán nem kedveli az efféle látványosságokat. Jézus úgy jelenik meg, ahogyan Izajás próféta megjövendölte: "Nem kiált majd, nem emeli föl a hangját, és szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki."
Ez az egyszerű galileai ember, aki az Isten Fia, ugyanúgy megkeresztelkedik, mint más. Ugyan miért keresztelkedik meg a bűnbánat keresztségével, hiszen nincs bűne? Bűne ugyan nincs, de épp azért jött hogy elvegye a világ bűneit, hogy magára vállalja a bűneinkért járó büntetést. S amikor megmerül a Jordán folyóban, abban vízben merül meg, ami képletesen szólva, az előtte megkeresztelkedett emberek bűneitől szennyes. Megkeresztelkedik ebben a bűnöktől szennyes lében, hogy magára vegye bűneinket.
Az Atyaisten pedig szolidan, csendesen igazolja őt: a Szentlélek leszáll rá mint valami galamb, s szózat hallatszik az égből: "Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik". Aki vak és süket erre a jelenségre, az valóban az képzelheti, hogy biztos rosszul látott, és csengett a füle. De aki nyitott az Isten szavára, az ebben a kijelentésben rátalálhat a az izajási jövendölés beteljesedésére: "Íme, az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, és igazságot visz a nemzeteknek."
Lelki szemeid mit látnak most, kedves testvérem, az evangéliumi történet hallatára? Egy sokszor, sokat ismételt történetet csak, amit már kívülről tudsz, vagy van hited meglátni, abban az egyszerű názaretiben az Isten Fiát. Azt, akinek emberi természetéből, most egy villanás erejéig megnyilvánul az, hogy ő nem egy ember a sok közül, hanem ő az istenember.
Hiányoltuk Jézus körül az isteni ragyogást, a "kozmikus show"-t, amit megérdemlt volna fellépésével. De ha Jézus egy kozmikus show közepette lép a színre, akkor is minden ember megváltója lett volna? Nem éreznénk-e úgy a kozmikus ragyogásban, hogy ez a Jézus - akármennyire is legyen ember - valahogy távol van tőlünk. Ő a ragyogás és a gazdagok Istene, nem pedig a az emberiség többségét mindig is kitevő egyszerű, szegény és elnyomott embereké. Ha ragyogva jelenik meg Jézus, akkor hogyan töltötte volna be azt a küldetését, melyről Izajás beszélt: "Általad kötök szövetséget népemmel és adok világot a nemzeteknek, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat, és a tömlöcből azokat, akik a sötétben ülnek."
Ez az isteni szeretet megnyilvánulása: Jézus Krisztusban az Isten Fia, a Megváltó úgy jött el közénk, hogy minden ember, szegény és gazdag, uralkodó és elnyomott, híres és hétköznapi ember közel érezhesse magához. Itt van hát köztünk Krisztus az évszázadok ígérete hús-vér emberként. Belép közénk a bűnösök közé, egy lesz közülünk, mikor megkeresztelkedik. Ebben az egyszerű emberben meg kell látnunk azt, akinek "tanítására várnak a nemzetek". Ha valóban meg akarod őt ismerni és tanítását, ami biztosítja számodra az emberhez méltó életet és boldogságot, akkor kérd az Isten kegyelmét, hogy megkaphasd a hit adományát.
Ámen.

forrás: magvető lista 2003
Amikor megkereszteltek bennünket, mi is - mint Jézus - "fölemelkedtünk" a vízb?l.
Ám ez a víz, amelyben mi megkeresztelkedtünk egészen más víz, mint akár az,
amelyet tisztálkodásra használunk, akár az, amelyet szomjunk oltására. Mert ez a víz
egyszerre mind a kett?t megvalósítja bennünk: megtisztít a b?n szennyét?l, tisztára
mos, hogy Mennyei Atyánk nekünk is mondhassa: 'te vagy az én szeretett fiam', és
ugyanakkor azt a szomjat oltja bennünk, amely akkor keletkezett lelkünkben, amikor
elhagytuk az atyai Házat; oltja a kegyelem utáni sóvárgásunkat, szomjunkat, hiszen a
keresztségben Isten gyermekeivé válva újjászülettünk vízb?l és Szentlélekb?l.
Amikor tehát belépve/kilépve Isten Házába, bemártjuk ujjunkat a szentelt vízbe,
egyszerre mindkett?re: a tisztaságra és a kegyelem forrására is gondolunk. Ne
feledkezzünk meg ezért sohasem arról, hogy a szentelt víz a b?nbánat és az isteni
kegyelem szimbóluma és részben megvalósítója is.
- km -
Gondolatébresztő képek:

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)

2012.01.08. vasárnap: URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)
 
Tanúvá teszem őt a népek között


Iz 55,1-11
Ó, ti szomjazók mind, jöjjetek a vizekhez, és akiknek nincs pénzetek, jöjjetek, vegyetek gabonát, és egyetek! Jöjjetek, vegyetek gabonát pénz nélkül, és vételár nélkül bort és tejet! Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és keresményeteket arra, amivel nem laktok jól? Figyelmesen hallgassatok rám, akkor majd jót esztek, és élvezitek a kövér falatokat. Hajtsátok ide fületeket, és jöjjetek hozzám, hallgassatok ide, s akkor élni fog lelketek! Örök szövetséget kötök veletek, a Dávidnak ígért biztos kegyelem alapján. Íme, tanúul adtam őt a népeknek, vezérül és parancsolóul a nemzeteknek. Íme, olyan nemzetet hívsz majd, melyet nem ismersz, és olyan nemzetek futnak hozzád, melyek nem ismertek téged, az Úrért, a te Istenedért, Izrael Szentjéért, mert megdicsőített téged. Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt, amíg közel van! Hagyja el útját az istentelen, és gondolatait a bűnös ember! Térjen vissza az Úrhoz, aki megkönyörül rajta, és Istenünkhöz, mert ő nagylelkű a megbocsátásban! Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok -- mondja az Úr. -- Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.

Zs 12
A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Meddig felejtesz el egészen, Uram? Arcodat meddig fordítod el tőlem? Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben, szívemben fájdalmat mindennap? Meddig kerekedik fölém ellenségem? Nézz rám és hallgass meg, Uram, Istenem! Ragyogtasd fel szememet, hogy halálos álomba sohase merüljek, hogy sohase mondja ellenségem: ,,Legyőztem!' Ne örvendezzenek szorongatóim, hogy meginogtam. Én azonban bízom a te irgalmadban. Szívem ujjong, mert megszabadítasz, énekelek az Úrnak, aki jót tesz velem.

1Jn 5,1-9
Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született. És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tőle született. Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük, és parancsait teljesítjük. Mert az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk; és az ő parancsai nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot: a mi hitünk. Ki más győzi le a világot, mint aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek az, aki tanúskodik arról, hogy a Lélek igazság. Mert hárman vannak, akik tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér; és ez a három egy. Ha az emberek tanúságát elfogadjuk, Isten tanúsága nagyobb. S Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett az ő Fiáról.

Mk 1,6b-11
János öltözete teveszőrből volt, és bőröv a csípője körül, sáskákat és vadmézet evett. Így prédikált: ,,Utánam jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó leborulva megoldani a saruja szíját. Én vízzel kereszteltelek titeket, ő pedig Szentlélekkel fog benneteket megkeresztelni.' Történt azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte őt a Jordánban. Amint feljött a vízből, látta, hogy megnyilnak az egek, és a Lelket, mint galambot leszállni rá. Az égből szózat hangzott: ,,Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik' [Iz 42,1].

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep) 
 2012. január 8. – Vasárnap, Urunk megjelenése (Vízkereszt)


  Amikor Heródes király  idejében Jézus megszületett  a judeai  Betlehemben,
  íme, napkeletről bölcsek  jöttek Jeruzsálembe, és  tudakolták: „Hol van  a
  zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk,  hogy
  hódoljunk előtte.” Meghallotta  ezt Heródes  király és  megrémült, s  vele
  egész Jeruzsálem.  Összehívatta  a  főpapokat  és  a  nép  írástudóit,  és
  megkérdezte  tőlük,  hogy  hol  kell  születnie  a  Messiásnak.  Azok  így
  válaszoltak: „A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem,
  Juda földje, bizony  nem vagy  a legkisebb Juda  nemzetségei között,  mert
  belőled jő ki a  fejedelem, aki pásztora  lesz népemnek, Izraelnek.”  Erre
  Heródes titokban  magához hívatta  a  bölcseket és  pontosan  megtudakolta
  tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe:
  „Menjetek,  tudakozódjatok   szorgalmasan   a   gyermek   felől,   és   ha
  megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!”
  Ők pedig, miután meghallgatták a  királyt, elindultak. És lám, a  csillag,
  amelyet napkeleten  láttak, előttük  járt, míg  meg nem  állapodott a  ház
  fölött, ahol  a  Gyermek volt.  A  csillagot meglátva  nagyon  megörültek.
  Bementek a házba,  és ott  látták a Gyermeket  anyjával, Máriával.  Földre
  borulva  hódoltak   előtte,   majd   kinyitották   kincseszsákjaikat,   és
  ajándékokat  adtak  neki:  aranyat,  tömjént  és  mirhát.  Mivel  álmukban
  utasítást kaptak,  hogy ne  menjenek vissza  Heródeshez, más  úton  tértek
  vissza országukba.
  Mt 2,1-12

  Elmélkedés:

  A bölcsek nyomában
  A  karácsony  előtti  időszak  érdekes  híre  volt,  hogy  a  csillagászok
  felfedeztek egy távoli bolygót,  amelynek légköre hasonlít földünkéhez,  s
  emiatt a  tudósok  arra  következtetnek,  hogy  a  földihez  hasonló  élet
  alakulhatott  ki  ezen  a  bolygón.  Az  újonnan  felfedezett   égitesttel
  kapcsolatban folytatódnak a tudományos vizsgálatok,  s talán pár év  múlva
  kiderül,  hogy  valójában  milyen  jelentősége  van  a  felfedezésnek.   A
  csillagászok a modern távcsöveknek és berendezéseknek köszönhetően  szinte
  naponta  fedeznek  fel  új  égitesteket,  ezért  nem  tartjuk   rendkívüli
  eseménynek, ha bejelentik egy új csillag, bolygó vagy üstökös észlelését.

  Ezzel ellentétben a Jézus születésekor tapasztalt égi jelenségnek  egészen
  különlegesnek kellett lennie, ha hosszú vándorlásra késztette a  napkeleti
  bölcseket. Valószínűleg  nem  csupán  pillanatnyi  fényesség  lehetett  az
  égbolton, hanem  hosszabb  ideig  látható volt.  Korunk  csillagászait  is
  érdekli a betlehemi csillag, ők égitestek ritka együttállásával igyekeznek
  magyarázni az  egykori  jelenséget.  Bennünket,  hívő  embereket,  viszont
  elsősorban nem a tudományos magyarázat érdekel. Különleges jelnek,  isteni
  útmutatásnak tekintjük a csillagot, s  ugyanígy tekintettek rá az  egykori
  bölcsek is, akik számára a csillag ragyogása egykor utat mutatott Betlehem
  felé, Isten Fia felé.

  Az evangéliumi történet látványos elemei könnyen elterelhetik figyelmünket
  a lényegről.  Ilyen látványos  elem például  az égen  feltűnő csillag,  de
  balgaság volna azt gondolnunk, egy különleges fényű csillagot ünneplünk  a
  mai napon. A Jeruzsálembe érkező, hosszú vándorutat megtett bölcsek egykor
  feltűnést kelthettek  a városban.  A  későbbi hagyomány  szerint  királyok
  voltak,  s   erre   az   igen  értékesnek   számító   ajándékaik   alapján
  következtettek, aligha feltételezhető ugyanis, hogy szegény emberek arany,
  tömjén és mirha ajándékokat  tudtak volna adni.  Mind a bölcsek  személye,
  mind az  általuk  hozott drága  ajándék  olyan látványosság  lehet,  amely
  elvonhatja figyelmünket  az  újszülött gyermekről.  Valójában  azonban  az
  evangéliumi elbeszélés szereplői  és elemei,  a bölcsek, a  csillag és  az
  ajándékok azért szerepelnek a történetben,  mert a betlehemi gyermekre,  a
  kis Jézusra irányulnak.

  A mai napon,  amelyet a magyar  hagyomány szerint Vízkeresztnek  nevezünk,
  nem a három királyokat vagy bölcseket ünnepeljük, hanem Jézust, aki  Isten
  Fiaként jelent  meg az  egész világ  előtt. Urunk  megjelenésének  ünnepét
  sokan második karácsonynak is nevezik. Az őskeresztény korban és a  keleti
  ortodox egyházban Urunk születését  és megjelenését egy napon  ünnepelték,
  de a nyugati egyház liturgikus  rendjében idővel két önálló ünneppé  vált,
  ahogyan napjainkban is az. Ma tehát újra útnak indulunk lélekben  Betlehem
  felé, és  a  bölcsekkel  együtt  követjük  az  égi  jelet,  amely  elvezet
  bennünket Megváltónkhoz és Üdvözítőnkhöz.

  Sokan  panaszkodnak  napjainkban,  hogy  nem  érzik  Isten  jelenlétét   a
  világban. A  számos  katasztrófa, a  háborúk,  a természeti  csapások  azt
  jelzik szerintük,  hogy  Isten nincs  jelen  a  világban és  nem  segít  a
  bajbajutott embereken. A  hívő emberként egészen  másként látjuk  mindezt.
  Isten jelen van a világban,  csak sokan nem veszik  őt észre. Isten ma  is
  szól az emberekhez, csak  sokan nem hallják meg  őt. Isten napjainkban  is
  mutat jeleket, csak sokan nem ismerik fel ezeket.

  Ha a napkeletről érkező embereket nem tudjuk utánozni abban, hogy  aranyat
  vagy más drága ajándékokat viszünk Istenünknek, legalább utánozzuk őket  a
  bölcsességükben.  Ismerjük  fel  az  isteni  jeleket  és  kövessük   Isten
  útmutatásait életünkben! Ez az igazi bölcsesség.
  © Horváth István Sándor
   
   

  Imádság:

  Istenünk, a te jeled,  a te vezetésed, a  te segítséged, a te  útmutatásod
  nélkül eltévedünk  földi vándorlásunk  során és  céltalanná válik  életük.
  Küldj nekünk  jelet, s  ne engedd,  hogy lelki  vakságunk  megakadályozzon
  minket a te jeled felismerésében. Tégy bennünket készségessé a te  útjaid,
  a te szándékaid, s  legfőképp a te Fiad,  Jézus követésére! Csak a  tiszta
  vízben, az élő vízben, csak tiszta szívvel láthatjuk meg csillagod fényét,
  amelyet nagy alázatosságban  szeretnénk követni. Jézusunk,  ajándékainkkal
  együtt  önmagunkat  is   neked  szeretnénk  adni,   hiszen  te   önmagadat
  ajándékoztad a világnak, s minden embernek.
______________________________

URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)

a Szent Benedek Iskolaközpont nyílt napjára,
amelyről bővebb információ a http://www.szentbenedekiskola.hu/ oldalon található.

Mutasd meg arcodat, Uram! 
URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)
2012. január 8. – Urunk Megjelenése (Vízkereszt)

Szász Csaba LC

Mt 2,1-12
Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta:
Te, Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!” Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Bevezető ima: Jézusom, hiszek benned, mégis úgy érzem, hogy még nem ismerlek eléggé. Ki vagy Te? Eljöttél hozzánk. Emberré lettél. Közöttünk jártál, tanítottál, imádkoztál, gyógyítottál… szívemben néha mégis oly távol érzem magamat Tőled. Tudom, hogy Te jelen vagy az Oltáriszentségben, tudom, hogy szavaid ma is képesek csodákat művelni. Hiszek tebenned, remélek benned és szeretlek téged.

Kérés: Uram, mutasd meg arcodat! Érintsd meg lelkemet! Változtasd meg életem!

1. Mi az ünnep mondanivalója? Habár ebben az evangéliumi részben az ember figyelmét könnyebben megragadja a napkeleti bölcsek titokzatos alakja, vagy Heródes zsarnoki személye, a mai ünnep mégsem róluk szól, hanem Isten Fiának megjelenéséről az emberek között. A hívő embernek szüksége van az ilyen ünnepekre is, hogy felfedezze hitének gazdagságát. Kétezer évvel Jézus Krisztus születése után az ember könnyedén mondja, hogy karácsonykor Jézus Krisztus, a Szentháromság második személyének megtestesülését ünnepeljük. A válasz már automatikus, de kérdezzük meg önmagunktól: ez az esemény megváltoztatta-e gyökeresen az én életemet? Az idei karácsony után szentebb vagyok-e, közelebb kerültem-e Istenhez, jobban szeretem-e Őt, mint önmagamat? A mai ünnep egy új alkalom arra, hogy tekintetünket felemeljük a megtestesült Igére, Jézus Krisztusra. Ő megjelent közöttünk, lealacsonyodott hozzánk, hogy mindannyiunk számára hozzáférhetővé tegye Önmagát.

2. Az ünnepelt személy. Amint már előbb is láthattuk, Jézus Krisztus áll a mai ünnep központjában. Mégis felmerül a kérdés, hogy melyik Jézus Krisztust ünnepelem én személyesen: azt, akiről a teológia beszél, vagy azt, akiről a történelmi tudományok spekulálnak, vagy talán azt, akit képzeltvilágomban a saját kívánságaimra szabtam ki? Nem volna jobb talán mégis abban a Krisztusban hinni, akit az Egyház állít elém úgy az evangélium hirdetése, mint a szentségek kiszolgáltatása által? A hit önmagában nem üdvözít, mert a katolikus hit nem varázsszer. Az üdvösség Jézus Krisztusban van, s ezért fontos, hogy Ő jelen legyen életünkben, éltesse lelkünket. Élő hitre van szükségünk. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5). Hitünknek éppen az a legszebb része, hogy nem egy személytelen erőben, vagy energiában hiszünk, hanem Jézus Krisztusban. Ő pedig jelen van életünkben, személyes szeretetének részesévé tesz. Ne utasítsuk Őt vissza a saját kárunkra, mint ahogyan azt Heródes is tette! A kis Jézus ott van és hív bennünket. A napkeleti bölcsekkel együtt mi is nyissuk ki szívünket előtte, hagyjuk, hogy Ő szeressen minket! Szegezzük rá szemeinket és szemléljük életét! Vegyük észre, hogy Isten mennyire szeret minket.

3.  Aki megtapasztalja az Ő szeretetét, az nem tud előtte semleges és tétlen maradni. A napkeleti bölcsek csak egy kis jelet kaptak a csodálatos eseményről és mégis rögtön útra keltek. Hosszú utat tettek meg, sok mindenről lemondtak, amíg meg nem találták azt, akire utalt a csillag megjelenése. Nem voltak mentesek a mindennapi élet fáradtságaitól, monotonságától, mégis vállalták a küzdelmet és az utazással járó veszélyeket, csakhogy megláthassák azt, aki életüknek értelmet adhat – Jézus Krisztust, a zsidók újszülött királyát. Én figyelek-e Isten utasításaira? Hallgatok-e lelkiismeretem szavára? Már útra keltem-e, vagy még mindig csak álmodozok és tétlenkedek?

Beszélgetés Krisztussal: Kis Jézus, a mai világ nem ismer téged. Te megjelentél közöttünk, itt éltél a földön, s végül, hogy minden ember személyesen találkozhasson veled, itt maradtál velünk az Oltáriszentségben. Ki gondol rád? Ki látogat meg téged? Eljöttél hozzánk, mi pedig megfeledkeztünk rólad. Szóltál hozzánk, mi pedig csendre utasítottunk téged. S most még egyszer hívsz minket… hívsz, mert a szeretet soha nem fárad el. Nem kéne, hogy én is legalább egyszer elfogadjam meghívásodat?

Elhatározás: Ma, amikor elmegyek a templomba, elbeszélgetek az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal.

A pápa imaszándéka 2012 január hónapra:
Természeti katasztrófák áldozatai: A természeti katasztrófák áldozatai megkapják azt a lelki és anyagi erősítést, amelyre szükségük van életük újraépítéséhez.
Elköteleződés a békéért: A keresztények elköteleződése a béke javára alkalom legyen arra, hogy minden jóakaratú ember előtt tanúsítsák Krisztus nevét.

Vendégkönyv

Subscribe in a Reader

Térkép

Powered By Blogger

Bible

PayPerPost, Inc

PPP Direct

PayPerPost, Inc

PPP Direct

Fogarasi Levente

Fogarasi Levente
Születésnapom
Powered By Blogger