Jézus az Úr
2012.
január 17. Évközi második hét – kedd
P.
Robert DeCesare LC
Mk
2,23-28
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt,
tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok
megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!”
Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor
társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten
házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is,
pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd
ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.
Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Bevezető ima: Uram, előtted senki vagyok. Hálát adok
neked mindenért. Hiszem, hogy csak egy szegény teremtmény vagyok, akit jóságodból
és barátságból akartál megváltani. Bízom benned, mert hűséges vagy, és sosem
fogsz cserbenhagyni engem. Szeretlek Uram, mert Te előbb szerettél engem.
Növeld bennem az irántad való szeretetemet, mert Te vagy az én Istenem!
Kérés: Uram, Segíts, hogy jobban szeresselek Téged!
1.
’Miért tesztek olyat, amit a törvény szerint nem szabad megtenni?’ Olyan
társadalomban élünk, amely nagyon szervezett, és rengeteg törvénye van. Mindent
bizonyos módon kell tenni, ezért, ha valami szokatlan, vagy váratlan dolog történik,
rögtön egy problémával találjuk szemben magunkat. A zsidóknál sok törvény a
tízparancsolat gyakorlati megvalósításáért volt, gyakran akár egészen extrém,
kicsinyes előírásokkal szabályozva az életet. A kalászok leszakításával és az
evéssel megszegték a szombat nyugalmát. Olykor értelmetlenek, vagy fölöslegesek
az emberek által előírt törvények, de csak azért, mert ’törvények’
betartjuk őket, miközben Isten törvényét, amely a szívünkbe van írva, és amely
sokkal fontosabb, nem tartjuk meg.
2.
’A szombat van az emberért’. Minden Isten kezében
van. Minden, amit kaptunk tőle, az Ő adománya. Semmi sem a miénk. Mindenünk,
amink van, és amik vagyunk, az Övé. Isten azért adta nekünk a sabbatot, hogy
ezen a napon a lelki szükségleteinkről gondoskodjunk. Ebben a hektikus,
túlfejlett társadalomban sokan úgy gondolják, hogy már nem kell megtartani a
sabbat törvényét, számukra az Úr napja nem a nyugalomé, amikor megadjuk
Istennek a szentmisén való részvétellel a kellő tiszteletet, imádkozunk és
kipihenjük magunkat. Számukra ez is csak egy munkanap a többi között. Az ilyen
emberek számára elvesztette jelentőségét ez a nap, amikor pihenünk, amikor időt
szakítunk arra, hogy dicsérjük az Istent és megadjuk a neki járó tiszteletet.
3.Az
Emberfia ura a szombatnak. Minden Krisztus kezében van. Ő a
mindenség Ura. Ha azt mondja, hogy Ő a szombat Ura is, azzal azt akarja
mondani, hogy egy az Atyával. „Atyaistent megillető hatalom, tisztelet és
dicsőség Jézust is megilleti” (KEK449). „
A keresztény történelem kezdetétől
fogva annak állítása, hogy Jézus Úr a világ és a történelem fölött, annak
elismerését is jelenti, hogy az ember személyes szabadságát semmiféle földi
hatalomnak nem köteles alávetni, csak egyedül Istennek, az Atyának és az Úr
Jézus Krisztusnak: a császár nem az "Úr". "Az Egyház hiszi, hogy
az egész emberi történelem kulcsát, középpontját és célját Urában és Mesterében
találja meg.” (KEK450)
Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus, hiszem, hogy nagy vagy
és minden a Te hatalmad alatt áll. Néha a gondjaimat és a teendőimet eléd
helyezem, s nem adom meg neked, ami kijár. Tudom, hogy így kéne tennem, és
szeretnék is nagyon így cselekedni. Segíts, megváltoztatnom az életemet, hogy
valóban Te legyél az Úr fölöttem!
Elhatározás: Ma egy rövid látogatást teszek az
Oltáriszentségnél, vagy lelki áldozást végzek, hogy ebben megvalljam Krisztust,
mint Uramat és Magváltómat.
A pápa
imaszándéka 2012 január hónapra:
Természeti katasztrófák
áldozatai: A
természeti katasztrófák áldozatai megkapják azt a lelki és anyagi erősítést,
amelyre szükségük van életük újraépítéséhez.
Elköteleződés a békéért: A keresztények elköteleződése a béke
javára alkalom legyen arra, hogy minden jóakaratú ember előtt tanúsítsák Krisztus
nevét.